Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
1995. február 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Sítáborozó nagyatádiak Hatvanhat nagyatádi általános és középiskolás diák vett részt egy szlovákiai sítáborozáson. A tanulók 11 napig tartózkodtak a Kis-Tátrában. A környék síterepein, illetve a rosszhóvi- szonyok miatt néha távolabbi síterepeken kellett a síelést gyakorolniuk. A síoktatásból néhány jól síző, kísérő szülő és testnevelő tanár is kivette részét. Népdalverseny megyei döntője A második alkalommal meg hirdetett országos középiskolai népdaléneklési verseny megyei döntőjét tartották tegnap Kaposváron a Toldi Általános Iskolában és Gimnáziumban. A tizenhat részvevő küzül a budapesti döntőn Somogyot Balázs Izolda, a Toldi iskola, Dutsek Edina Hildegard csurgói gimnázium tanulója képviseli. Kedvezményes szemétszállítás Kéthely önkormányzata a la kossági szemétszállítás támogatására mintegy kétmillió forintot áldoz. A kétezer hatszáz lakosú település lakói a költségnek mindössze a negyven százalékát fizeti januártól. Somogyiak az oktatásról Több somogyi pedagógus, szülő, önkormányzati vezető vesz részt a Pedagógusok Szakszervezete rendezte országos fórumon a hét végén az az ELTE-n. A fórum témája a magyar közoktatás jövője. Főbb kérdései az oktatásfejlesztési koncepció, a közoktatási törvény módosítása, az oktatásfinanszírozás és a NAT. A fórumra meghívták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetőit. Javuló termésátlag Jelentősen jobb volt a zab termésátlaga tavaly, mint az azt megelőző évben. Még két évvel korábban mintegy hatezer- hétszáznyolcvan hektáron csaknem tizenkétezerhétszáz- kilencven tonna termett, addig a múlt esztendőben hatezer- kétszázkilencven hektáros vetésterületről már tizenötezeröt- száznegyven tonnát takarítottak be. Ezzel a termésátlag az 1,9 tonnáról 2,5 tonnára emelkedett hektáronként. Közmeghallgatás Fonyódon A Mátyás Király Gimnázium aulájában tart közmeghallgatást csütörtök délután 5 órától a fonyódi képviselő-testület. Az idei költségvetés végleges elfogadása előtt tájékoztatják a város polgárait elképzeléseikről, illetve várják a véleményeket, javaslatokat. Tanácskozás a növényvédelemről Az Eredményes növényvédelem csak kímélő lehet címmel szervezett tanácskozást tegnap délelőtt a Kite Rt. A rendezvényen különleges gyomirtási eljárásokról, hatékony állománykezelési módokról, új költségkímélő módszerekről és az üzemi tapasztalatokról hallottak az érdeklődők. Cserélik a 'villanyvezetékeket Jutában. Öt új oszlop felállítását és korszerűbb, szigetelt vezetékek felszerelését végzik a Dédász hálózatszerelési osztályának szakemberei. FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA A fiatalok és az idősek is kapnak hozzájárulást A pulyka a sláger Lellén Reményt vesztett patikusok Jószándékú önkormányzat—Elhúzódó döntések, hiányzó gyógyszerlista Olyan régóta várjuk a patikaprivatizációt, hogy már teljesen belefáradtunk. Egyszer biztosan vége lesz ennek a reménytelen helyzetnek de én már nem hiszek benne — panaszolta re- zignáltan Csöndé Sándorné a marcali állami patika gyógyszerésze a niklai fiókgyógyszertárban. A település tűzoltószertárából kialakított szép kis patikában Sávoly Andrea gyógyszertári asszisztenssel együtt fáradoznak a beteg emberekért. — Önmagában nem lenne életképes a fiókgyógyszertár, mert ha az emberek Marcaliba utaznak, akkor már a gyógyszerüket is ott váltják ki. Arra azonban jó, hogy egy kicsit javítson az ellátáson, mert Nik- lán nagyon sok idős ember él — mondja, amikor a fiókpatika életképességéről faggatom. A pár négyzetméternyi területen a forgalomban levő mintegy 4000 féle gyógyszerből csak keveset tudnak tárolni. Előfordul, hogy a betegnek várnia kell míg Marcaliból meghozzák a keresett készítményt. — Ilyenkor az emberek fölkeresik a marcali magánpatikát, mert ott sok mindent megkapnak, amivel mi nem szolgálhatunk, s legközelebb már egyenesen oda fognak menni — mondja a gyógyszerésznő. — A gyógyszerárak növekedését is megérezzük: a betegek egyre nehezebben váltják ki a medicinákat. A falusi ember nem olyan mint a városi, hogy lát egy reklámot a gyógyter- mékekről és másnap azonnal keresi. Ráadásul ezek a termékek szabad árasok, ezért olykor drágábbak a támogatott gyógyszereknél. Sajnos még nem kaptuk meg a hivatalos listát a márciustól különböző mértékben támogatott készítményekről, ezért kalkulálni sem tudunk a bevételt illetően. A marcali anyagyógyszertárban nem számolják külön a fiókpatika bevételét. Azt mondják, amíg a niklai önkormányzat fizeti a fönntartást, a működtetést és a kiutazásukat, addig nekik megéri. Kérdés, hogy a privatizációt követően is így lesz-e, hiszen akkor már nem a gyógyszertári központból, hanem a tulajdonos „zsebéből” kapják a béreket. — Annyi bizonyos, hogy csak az idős emberek életének könnyítése miatt érdemes üzemeltetni a fiókgyógyszertárat — véli a gyógyszerésznő. — Régebben még latolgattuk az esélyeinket a privatizációval kapcsolatban, de ma már egyre kevesebbet beszélünk erről. Minden pénzkérdés... Harminc százalék saját erőt kellene garantálni és ez még akkor is nagy összegnek tűnik, ha társulunk. Most már csak abban reménykedünk, hogy az illetékesek figyelemmel lesznek az inflációra és kapunk némi béremelést. Várnai Ágnes Összefognak és készülnek a legjobb somogyi vendégvárók Nem kaszálnak, kiszolgálnak Még üresek az éttermek, zavartalanul lehet tanácskozni A balatonlellei általános iskola éttermében tegnap paradicsomlevest, rántott szeletet burgonyapürével és savanyúsággal kínáltak a gyereknek. Tízóraira Danone joghurtot kaptak kiflivel, uzsonnára meg trapista sajtot zsömlével. A gyerekek nagyon örülnek a joghurtos, vagy kefires napoknak, és különösen szeretik a pulykahúsos ebédeket. Frolyó Lászlóné élelmezésvezetőtől tudom, hogy éppen az ifjú étkesek kedvében járva minden héten legalább egyszer készítenek pulykaételt rántva, ragunak, vagy fasírozottnak. Hogy ezt megtehessék, egyenesen a gyártótól szerzik be a húst, ma például a hurka kolbászt. A heti háromszori tej- termékes uzsonnát és tízórait pedig úgy gazdálkodják ki, hogy két napon egy kicsivel szerényebb a kínálatuk. A pedagógusokkal összeállított heti me műsorba így tudnak néhány költségesebb, de a gyerekek körében népszerű és az sem elhanyagolható, hogy egészséges táplálékot beállítani. Amúgy vásárolnak helybéli kistermelőktől, meg az olcsóbb szállítóktól, amelyekből nincs hiány, mert sok az ajánlkozó, lehet válogatni közülük. Csakhát a héten felment a kenyér és a péksütemény ára is... Az étkezési díjakat február 1-től emelték, legutóbb egy évvel ezelőtt került sor erre. A képviselő-testület januárban áfával együtt 22 százalékkal emelte a nyersanyagnormát, ami most 98,30 forint. Ezt a 22 százalékot tették rá a korábbi étkezési díjakra: a gyerekek 3 szőri étkezésért 115, kétszeriért 96, az ebédért 76 forintot fizetnek, az óvodásoknak ez 95, 80, illetve 63 forintba kerül. Az időseknek 134 forintot kell fizetni. Van akinek nem gond, van akinek nehéz megfizetni. Az önkormányzat a rászorulóknak, kicsiknek, vagy időseknek hozzájárulást ad. Frolyó Lászlóné viszont örömmel nyugtázta, hogy a díjemelés után sem csökkent náluk az étkezők létszáma, abszolút kihasznált a 400 adagos konyha. Ma már kijönnek a pénzből a januári szűkösebb norma szabta kényszerű túlköltekezés után. Bár sok praktika kell ahhoz, hogy ízletesét főzzenek a megadott szigorú pénzügyi keretek között: decemberben például amit lehetett még tavalyi áron beszereztek. G. M. A balatonszemesi Kistücsök étteremben találkoztak tegnap az Alpok-Adria Kiváló Gasztronómiai Egység címet elnyert Somogy megyei vendégváró helyek vezetői. A szakemberek közösen gondolkodva készülnek a következő szezonra; összefogással csábítják majd terveik szerint a vendégeket, és közösen kívánják kiszolgálni őket. A gyülekező vendégvárók arról beszélgettek: mindinkább sértő módon használja a lakosság a „vállalkozó” minősítést — legtöbben a nyerészkedő, adót nem fizető réteggel azonosítanak mindenkit. Pedig nem így van! Örömmel fogadták korábban a kamarák kezdeményezését, hogy valamiféle korlátot kellene állítani a vendégeket „lekaszáló”, rossz minőségű szolgáltatást nyújtó vállalkozók elé. Ugyanakkor most felháborodtak azon, hogy a törvényhozók átesnek a ló másik oldalára; kötelezővé kívánják tenni a kamarai-tagságot, persze kötelező tagdíjjal... Hoffmann József, a földvári Kukorica csárda, Majoros János, a széplaki Piroska csárda, Fele Lászlóné, a ságvári Csupor csárda és a vendéglátó szemesi Kistücsök étterem vezetője, Csapody Balázs azt is megbeszélték : miképp fogadják a nemzetközi gasztronómiai bizottság vezetőit március 8-án, amikor azok Somogybán tartják munka-értekezletüket. Az eseményt ugyanis fel akarják használni a somogyi konyha és a Balaton déli partja idegenforgalmának népszerűsítésére. A szakemberek javasolták, hogy egyeztető fórumot hozzanak létre a térségben dolgozó lehetséges partnerekkel; szállodákkal, más éttermekkel és főképp utazási irodákkal. Szóba került közös prospektus kiadása és videóanyag készítése is. Csapody Balázs ezen túlmenően kutatja a régi somogyi konyhát: sok más érdekesség mellett kiderült például, hogy az 1800-as években Somogy megye mai területén ették a legtöbb húst az országban, havi átlagban személyenként harminchárom kilót! (Ettől azonban már igencsak messze vagyunk...) A vendég egyre kevesebb, pénztárcája egyre soványabb. A kiváló üzletek vezetői mégsem a konkurenciát, hanem a kölcsönös megsegítés lehetőségét látták egymásban. Nagy dolog ez a mai világban... Czene Attila Vádlott lett a sértettből Életveszélyt okozó testi sértés miatt 1 évi, 4 hónapi — négy évi próbaidőre felfüggesztett — börtönre ítélte a Somogy Megyei Bíróság dr. Halász Etelka tanácsa a balatonendrédi Gulyás Sándort. Kötelezte 15 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyész és a vádlott 3 nap gondolkodási időt tartott fenn. Hogy a vádlott az életveszélyes szúrásért miért kapott az adható büntetési tétel alsó határánál is kevesebbet, azt dr. Varga Attila védőbeszédének egy mondata is jól érzékelteti: „Ha Gulyás Sándor magánindítvány keretében nyomban feljelenti a sértettet, Orsós Istvánt, akkor az testvérével együtt a vádlottak padjára került volna.” Ugyanis azt az összetűzést, amely a vádbeli napon — tavaly augusztus 4-én — történt Orsós István és testvére József kezdeményezték. Orsósék a vádlott Gulyás feleségének és egy másik hölgynek a társaságában sűrű poharazgatás közepette mulatták az időt a Diófában. Később csatlakozott hozzájuk a munkából haza felé tartó vádlott is. Huszonhárom óra után hazaindultak. Az egyik közeli autóbusz-megállóban — állítólag Gulyásné hűsége körül esett szóváltás miatt — a két Orsós neki esett Gulyásnak. Ütötték, verték. A fogát is kirúgták a náluknál gyengébb testi felépítésű férfinek. A verés egy időre abba maradt. Gulyás haza érve tőrkést és meszelő nyelet vett magához, majd oda kiáltotta a háza közelébe érkező Orsóséknak: „No, most gyertek!” Nem kellett ezt kétszer mondania. A nagy adok-kapok közben Gulyás a földre került, és megszúrta a feléje hajló, őt ismét megütni készülő Orsós Istvánt. Jogos védelemi helyzetben, vagy annak határesetében szúrta meg támadóját Gulyás — mondta a védő. Sándor Gyula főügyészségi ügyész szerint azonban erről nem lehet szó, mivel az egyszer már abba maradt verekedést, Gulyás kezdeményezte újra. Börtönt érdemel. A bíróság figyelembe vette a vádlott őszinte beismerését, a következetes vallomásával kiérdemelt szavahihetőségét, büntetlen előéletét, Orsósék nagyfokú közrehatását, eltartásra szoruló kiskorú gyermekét, ezért határozott az enyhítő szakasz alkalmazása, a kisebb büntetés mellett. A két Orsós ugyanis mindvégig zavarosan, a rendőrségi vallomással is szembekerülve adta elő a történteket, megnehezítve az események tisztázását. Nem ez döbbentette meg a hallgatóságot, hanem Orsósék magatartása, szemlélete. (Szegedi) SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete Históriai rendelet „Históriai" rendeletet hozott néhány héttel ezelőtt a művelődési tárca, miszerint a történelem és társadalomismeret című tárgyat törlik a szakmunkásvizsgák sorából. A tény jó okot adna néhány következtetésre önmagában is, akár a „tárgy” iránti - egyébként - vállalható elfogultságra is. Nem engedve a „história” iránti személyes vonzalomnak, a történelmi tettnek mégis aligha nevezhető főhatósági rendelkezéstől kissé elképedve, gondoltam, jobb utánakérdezni néhány megyebeli intézménynél, milyen volt a fogadtatása. Előrebocsátva, hogy nem vagyok vizsgapárti, ám tanügyekben mégis annyira járatos talán, hogy feltételezzem: az intézkedésnek azért van valamiféle visszhangja. Van is. Van iskola, ahol egyelőre nem adták tudtuk ama megfontolástól vezérelve, azért nem árt ha tanulják a végzősök a történelmet. Volt ahol helyeselték, mondván, a végzős diák amúgyis magolna csak, így legalább a szaktárgyaira „koncentrál”. Többnyire azonban úgy minősítették a rendelkezést, hogy az nemcsak váratlan, hanem kapkodó is. Hiszen a nemzeti alaptanterv szellemének, stratégiájának, a további tanulás lehetőségének is ellentmond, egyik igazgató szerint ez az „amputálás” most indokolatlan és felesleges, egy másik szerint a „mosdóvízzel együtt kiöntötték a gyereket is", jobb lett volna a szakképzés távlati változásaihoz szervesen igazítani. Major István a siófoki kereskedelmi és vendéglátóipari szak- középiskola és szakmunkásképző intézet igazgatója szerint az nem baj, ha a rendelkezésnek megfelelően a szakmunkásvizsga tárgyak közé idegennyelv is kerülhet majd (nyilván a szakma és iskolatípus szerint), de az baj lenne, ha „veszélybe” kerülne bármilyen oktatásban is, a történelem. Ezért ők bizony a szakmunkásvizsgára bocsátás előtt, amolyan harmadik évvégi záróvizsgát tartanak. Nem a diákok ellenére, s ez nyilvánvaló, s ezt nem tilthatja meg senki. Igaz, a rendelet kibocsátása előtt sem volt tiltott, hogy az iskolákat is megkérdezzék: jó lesz ez most így?
