Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

1995. február 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A pesszimista pártelnök nem hisz a grafológiában Csapatzászló a hírközpontnak Göncz Árpád köztársasági elnök átadja a csapatzászlót Markó József ezredesnek Csapatzászlót adományozott Göncz Árpád köztársasági el­nök, a fegyveres erők főpa­rancsnoka tegnap abból az al­kalomból, hogy ötven éve hoz­ták létre a Magyar Honvédség Főhírközpontját. A Honvédelmi Minisztéri­umban tartott ünnepi rendez­vényen az államfő elismerés­sel szólt a főhírközpont mun­kájáról, emlékeztetve arra, hogy fél évszázada kezdetle­ges körülmények között kezdte meg munkáját az „agy­központ”, amely azóta szerve­zetileg és műszakilag nagy utat tett meg. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy a főhírközpont tevé­kenységével rászolgált a kie­melt figyelemre, hiszen béke­időben is ugyanúgy szükség van az információáramlásra, mint háborúban. A műszaki berendezések ál­lapota ma már nem a legkor­szerűbb, de az ország teherbí­róképessége nem teszi lehe­tővé valamennyi jogos fejlesz­tési igény kielégítését. Ezért is nagyon fontos az emberi té­nyező — mutatott rá az ál­lamfő. A csapatzászlót Markó József ezredes, a Magyar Honvédség Főhírközpontjá­nak parancsnoka vette át a köztársasági elnöktől, majd Ladocsi Gáspár dandártábor­nok, katolikus tábori püspök megszentelte a zászlót. A jubileumi rendezvényen részt vett Keleti György hon­védelmi miniszter, Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke és Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Távoktatási programcsomag a választókért Képviselni csak képzetten Torgyán Józseffel, a FKGP el­nökével találkoztak a héten a kaposvári Agrártudomány Egyetem hallgatói az Ország­házban tett látogatásuk során. Az egyetemisták közelebbről is megismerkedhettek az országy- gyűlés és a képviselők munká­jával. A programot dr. Lépőid Józseffé grafológus szervezte, aki alternatív tantárgyként gra­fológiából tart előadásokat a kaposvári egyetemen. A diákok már korábban elvégezhették dr.Torgyán József írásának elemzését, és a beszélgetés so­rán beszámoltak az eredményről a pártelnöknek. A találkozón dr.Torgyán József a Somogyi Hírlap kérdéseire is válaszolt: — Jelenleg is tart a vita a privatizációs törvényről A me- zó'gazdasági termelőit azt igé­nyelnék, hogy a termékfeldolgo­zás és kereskedelem területén tulajdonosi szempontból is ér­dekelve legyenek. Ennek megva­lósulására lát-e reális lehetősé­get ? — 1988 óta, amióta az orszá­got járom, minden beszédem­ben elmondtam, hogy meg kell teremteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egységét. Enél- kül nem lehet talponmaradni. Az Antall kormány idején a nemzeti vagyon 47 százaléka került magánkézbe és jelenleg is csak 50 százalék az előzőleg az állam tulajdonában volt ma­gánvagyon aránya. A folyamat nagyon szűk körben zajlott le és ez nem volt más, mint arcátlan nemzetrablás. Bizonyos lehető­ségeket felcsillantottak ugyan, de számottevő munkáskézbe került vagyonról nem hallottam. Nagyon borúlátóan ítélem meg a helyzetet, mert mire a lakos­A bedegkéri önkormányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött és eredményt hirdetett a befejezésre váró tor­nacsarnok kivitelezési pályáza­táról. A munkát a siófoki K-Amper Betéti Társaság kapta meg. Mint arról már hírt adtunk a félben levő tornacsarnok be­fejezési munkáira legutóbb há­rom cég pályázott egyenlő eséllyel. A beszerzett informá­ciók és a megtekintett referen­ciamunkák alapjám, a helyi döntéshozók végül egyenkénti és többségi szavazataránnyal döntöttek a K-Amper Bt mel­lett. Dr. Szabó Károly a község jegyzője elmondta: a képvise­lők véleményük megfogalma­ság rájön, hogy mi történt, már késő lesz. A jelenlegi privatizá­ció sokban hasonlít a korábbi­hoz. A kiemelt vagyontárgyakat külföldiek kezére kívánják jut­tatni. A FKGP indítványában ezért az szerepel, hogy 40 szá­zaléknál többet ne lehessen ide­gen kézre adni. — Milyennek ítéli a fiatal ag­rárszakemberek helyzetét ? — Az összes fiatalnak na­gyon nehéz manapság, és a helyzet nemcsak azért kataszt­rofális, mert az ifjúságnak eddig csak úttörővasutat építettek. Á fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutását kell úgy megfogalmazni, hogy az alkot­mányos jogként szerepeljen. A közeljövőt és különösen a fiata­lokat illetően pesszimista va­gyok. Az agrárvégzettségű ifjú szakemberek elhelyezkedése a mezőgazdaságon belül nagyon nehéz. Nincs földhitel intézet, nincsenek mezőgazdasági ban­kok, a magánvállalkozások sem indulnak meg. A most pálya­kezdőknek töretlen akaratot kí­vánok. — Ön odaadta írását elem­zésre a hallgatóknak. Miért vál­lalta ezt? — Egy közéleti szereplő nem vonulhat vissza semmilyen megmérettetéstől, ha vállalkozik mások irányítására. Ebbe az is beletartozik, ha „átvilágítják”. Egyébként én a nem hiszek a mai napig sem a grafológiában, bár az tagadhatatlan, hogy meg­lepően érdekes dolgokra muta­tott rá az elemzés. A jó tulajdon­ságaimat egy isteni adománynak tartom, s hasznukat veszem, amíg tudom. — Köszönjük a véleményét. Boldizsár Beáta zásakor figyelembe vették azt is, hogy a siófoki cég tette a le­galacsonyabb árajánlatot, il­letve a legkedvezőbb fizetési feltételeket. A 26,3 millió forin­tos átalányáras költségből vég­zik el az összes visszalevő munkát az épületen, megépíte­nek két szabadtéri sportpályát, valamint utakat és parkolót ala­kítanak ki. A beruházó önkormányzat és a pályázatot nyert cég várha­tóan még a héten megköti a ki­vitelezési szerződést és február 2o-án átveszi a munkaterületet. Ha az időjárás engedi, akkor hamarosan munkához is látnak. A teljes beruházás műszaki át­adásának időpontja augusztus 15. (Krutek) Túl az önkormányzatok mű­ködésének negyedik évén vi­lágosan látható, hogy nem elegendő a lelkesedés, a tenni akarás, de jól megalapozott tudásra az önkormányzati munka és általában a demok­ratikus intézményrendszer, a működési környezet, a játék- szabályok alapos ismeretére van szükség. Ez az alapigazság annak a tá­voktatási programcsomagnak a bevezetőjében olvasható, amely Képzett képviselők — hatékony önkormányzat címmel jelent meg. A kötetlen tanulási tanuló- csomagot — a tutori (konzu­lens-tanári) háttérrel — a Fővá­rosi Oktatástechnológiai Köz­pont munkatársai fejlesztették ki. A szakanyag elkészítésében közreműködtek a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, az Alkotmánybíróság és a MTA pécsi regionális kutatóközpont­jának szakértői. A két video- és két audioka­zettából, valamint tizenegy könyvből és munkafüzetből összeállított programcsomag célja, hogy a megszerzett tudás­sal a képviselők hatékonyan le­gyenek képesek szolgálni a köz javát, választóik érdekképvisele­tét. A tanulócsomag — szán­déka szerint — mindazokat a kérdéseket felöleli, amelyek az említett célok elérését lehetővé teszik. A három, egymással szorosan összefüggő kérdéskör közül két kötet foglalkozik a legáltaláno­sabb, nemzetközi kitekintést is nyújtó, elméleti alapokat adó ismeretekkel, így a „Jogállam, emberi jogok, hatalom” és „A Magyar Köztársaság államszer­vezete című témakörökkel. Egy további kötetben háttérinformá­ciók találhatók az államról, jog­ról és a politikáról. Az utolsó nagy blokk füzetei a gyakorlat tükrében már az önkormányza­tok mindennapi valóságát dol­gozza föl, azok eddigi működé­sére alapozva jelzi a fontosabb kérdéseket. A két hangkazettán az első két kötet kulcskérdéseit foglal­ták össze a szerkesztők, a har­madikon pedig az önkormány­zati munka tapasztalatairól nyi­latkoznak polgármesterek, jegy­zők és önkormányzati képvise­lők. A videoanyag a modulfüze­tekhez kapcsolódva, archív mű­sorok felhasználásával nyújt to­vábbi ismereteket. A Képzett képviselők — ha­tékony önkormányzat című tá­voktatási csomagról további in­formációt a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főis­kola távoktatási alközpontjában, dr. Magyar Miklós alközpont­vezetőtől lehet kérni. „Civilek” a seregben Két új szervezet működik a magyar hadseregben: a tá­bori lelkészi szolgálat és a szakszervezet. Hogyan lehet beilleszteni a hadsereg struk­túrájába ezt a látszólag két civil szervezetet? — kérdez­tük dr. Fodor Istvánt, a HM politikai államtitkárát. — Az Alkotmány vala­mennyi felekezet számára biz­tosítja az egyéni és csoportos vallásgyakorlás jogát, a lelki-gondozás lehetőségét. Ez a hadseregre is vonatkozik. A történelmi egyházakkal —- a ka­tolikus, a református, az evan­gélikus és a zsidó felekezetek­kel —, megállapodást kötöt­tünk a tábori lelkészi szolgálat felállítására, amely 1994 tava­sza óta beépül a hadsereg struk­túrájába. Vezetőik tábornoki vagy ezredesi rangot viselnek. A keresztény egyházaknál püs­pökség, a zsidó felekezetnél rabbinátus irányítja ezt a mun­kát. Általános szempont, hogy minden ezer katonára jusson egy tábori lelkész. Jelentkeztek újabb felekezetek is, amelyek szeretnének lelkészi munkát végezni a hadseregben. Szá­mukra is megadtuk az enge­délyt, az adott törvényi keretek között végezhetik munkájukat. — Nemcsak az egyházak, hanem az érdekképviseletek, a szakszervezetek is megjelentek a hadseregben. — Nagyon fontosnak tartom a szakszervezetek jelenlétét. Igaz, korábban a fegyveres tes­tületek tagjai nem vehettek részt a szakszervezeti mozgal­makban, ezért volt is a szerve­zettel szemben némi ellenérzés. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a szolgálati szabály­zatból törölni kellett azt a pon­tot, amely tiltotta a katonák ér­dekvédelmi szerveződését. — Ha belépnek a tárgyalóte­rembe a szakszervezetet képvi­selő, ők is mindenre engedélyt kérnek feletteseiktől, s nem tár­gyalnak, hanem jelentenek? — Nem! Mindenki civilben vesz részt a megbeszélésen. Lehetetlennek tartanám, ha elöljárók és beosztottak ülné­nek egymással szemben. — Miről tárgyalhatnak egyáltalán az érdekképviselők ott, ahol a parancs mozgat minden döntést? — A lakásviszonyokról, az étkeztetésről, a ruházatról, az üdültetésről. Legutóbb például az illetményemelésről folytat­tunk kemény tárgyalásokat. — Vannak konfliktusok is ezeken a megbeszéléseken ? — A szakszervezeteket kép­viselő tisztek kemény legények. Nem szívbajosak, ha vitatkozni kell. (Koós) Az ár és a fizetési kedvezmény döntött A K-Amper Bt a nyertes Szigetközi levél a frakcióvezetőknek A Duna elterelésének káros következményei leginkább a Középső-Szigetköz települé­seit sújtják. A talajvíz süllye­dése miatt a kutak elapadnak, a lakóházak repedeznek, a kikö­tők megszűnése folytán mun­kahelyek vesznek el. Erről Böősy Imre, Ásványráró pol­gármestere adott tájékoztatást. Elmondta, a probléma ügyé­ben több polgármesterrel együtt levélben fordultak a frakciók vezetőihez. Szakszervezeti aggályok A kormányváltás óta módosult ugyan a kormányzat és a szak- szervezet közötti párbeszéd hangvétele, mivel a mai kor­mány nem deklarálja szak­szervezet-ellenességét úgy mint elődje, ám az érdekképvi­selet felvetéseit éppúgy nem fogadják el, mint korábban, je­lentette ki Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének ügyvezető elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Programok és pártok Lakitelken Nem ellenzéki csúcstalálkozó lesz e hét végén Lakitelken, hanem megkezdődik a tavaly nyáron, az MDF vezetése által elhatározott „Pártok és prog­ramok” című, MDF-tagok számára szervezett politikai továbbképzéssorozat — jelen­tette ki tegnap Lezsák Sándor MDF-alelnök arra a sajtóérte­sülésre reagálva, amely „MDF-aktivisták” szervezett ellenzéki csúcstalálkozójának tüntette föl a rendezvényt. Jelentős amerikai segítség Negyvenezer dollár anyagi támogatást ad az Amerikai Egyesült Államok Környezet­védelmi Hivatala a tatai me­dencén áthúzódó Által-ér és a tatai Öreg-tó vízminőségének javítására, környékének ren­dezésére, jelentették be a 18 Komárom-Esztergom megyei települési önkormányzat által létrehozott Által-ér Környe­zetvédelmi Szövetség elnök­ségének tegnapi, tatabányai ülésén. Kárpótlási törvény kritikája „Negyedik zsidótörvénynek” nevezte az 1992. évi harmadik kárpótlási törvényt Tímár György kisgazda országgyű­lési képviselő, a Holocaust Ál­dozatok Magyarországi Szö­vetségének elnöke tegnapi saj­tótájékoztatóján. A szövetség azért állt a nyilvánosság elé, hogy az Alkotmánybíróság február 6-i döntésével az alap­törvénnyel ellentétesnek ítélte az említett jogszabályt, és azt az Országgyűlésnek szeptem­ber 30-ig át kell dolgoznia. Alternatíva az atomerőmű ellen A magyar környezetvédők is gyakoroljanak nyomást a kor­mányra a Mochovcében épülő atomerőművel kapcsolatban. Erre szólította fel a zöld pártok európai konföderációja a ma­gyar Zöld Alternatíva pártot. Hasonló levelet kaptak a kon­föderációhoz tartozó zöld pár­tok 29 országban, tájékoztatta Droppa György az alternatíva társelnöke az újságírókat. Magánosításról vitáztak a parlamentben Nyugdíjról tárgyaltak Mádi László, fideszes képvi­selő helytelennek ítélte, hogy a nyugdíjak emelését nem a reá­lis bérkiáramláshoz igazítják. Ezután hosszas ügyrendi vita bontakozott ki, mert az ellen­zéki képviselők sérelmezték: a szociális bizottság ülésén elfo­gadott módosító indítványokat nem kapták kézhez. A részletes vita folytatására a jövő héten kerül sor. A privatizációs törvény általá­nos vitában a felszólaló ellen­zéki képviselők - a keresztény- demokraták, a fiataldemokraták és a kisgazdák padsoraiból - el­sősorban a privatizáció ellenő­rizhetőségét kérték számon a javaslattól és többen is azt rót­ták fel a koncepciónak, hogy csak szűk kört juttat tulajdon­hoz. A kormánypárti képvise­lők ezzel szemben azt hangsú­lyozták, hogy megvannak az el­lenőrzés szükséges garanciái, és a privatizáció révén olyan társadalom jöhet létre, amely­ben a tulajdonosok hatékonyan működtetik a cégeket, és a munkavállalók megfelelő bért kapnak munkájuk ellenében. A vitát végül elnapolták. A délutáni interpellációs idő­szakot követően a T. Ház hatá­rozott arról, hogy a számvitel­ről szóló törvény módosítását kivételes eljárásban tárgyalja meg. Ezután az Országgyűlés megkezdte a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költ­ségvetési támogatásáról szóló országggűlési határozati javas­lat általános vitáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom