Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1995. január 4., szerda Új szervezet az EBESZ élén Európa első számú diplomatája magyar Kovács László a magyar külügyminiszter Fotó: FEB Szerb-muzulmán egyezség A boszniai kormánycsapa­tok ma délig elhagyják a Sza­rajevó környéki hegyekben lé­tesített demilitarizált övezete­ket — jelentette be Vahid Ka- ravelic, a muzulmán hadsereg első hadtestének parancs­noka. A szarajevói rádió jelen­tése szerint a Bjelasnica- és Igman-hegységben lévő fegy­vermentes övezetek kiürítésé­ről a szarajevói repülőtéren tartott szerb-muzulmán meg­beszéléseken született egyezség. A tárgyalásokat az ENSZ-erők képviselőinek közvetítésével tartották meg. Alelnökjelölt Argentínában Kormányának belügymi­niszterét, Carlos Ruckaufot választotta alelnökjelöltjéül Carlos Menem argentin ál­lamfő. A dél-amerikai ország­ban májusban rendeznek el­nökválasztást, és Menem is­mét harcba száll az elnökség elnyeréséért. Az ötven éves Ruckauf foglalkozását te­kintve ügyvéd. Orosz-tádzsik tűzpárbaj Hat orosz katona meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor több órás tűzpárbaj bontakozott ki a tádzsik-afgán határon oroszhatárőrök és tá- dzsik ellenzéki fegyveresek között. A muszlim támadók a határ menti Badahsán körze­tében nyitottak tüzet egy elak­násított autóútra felhajtó orosz páncélozott egységre. A tá­dzsik-afgán határon mintegy 15 ezer, főként orosz katona állomásozik, hogy elejét ve­gyék az Afganisztánba mene­kült tádzsik ellenzék támadá­sainak. Kontinensünk legfiata­labb szervezete,az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (1994-ig „Ér­tekezlet”) soros elnöki tisz­tét idén a magyar külügymi­niszter — Kovács László — tölti be. Ezzel egy évig Ő Eu­rópa első számú diploma­tája, akire — minthogy a szervezet az egyetértés (konszenzus) elve alapján hozza meg döntéseit — az egyeztetések nehéz feladata hárul. A helsinki záróokmányt aláíró államok az 1990-es párizsi konferencián hozták létre az európai biztonságért tevékenykedő szervezet so­ros elnöki posztját. Azóta egy-egy évig Csehszlovákia, Svédország, majd Olaszor­szág látta el az ezzel össze­függő feladatokat. A felsoro­lásból is kitetszik: az államok arra törekednek, hogy a so­ros elnökök Európa külön­böző régióit képviseljék. En­nek jelentősége főként ab­ban áll, hogy az elnököt fel­adatai végrehajtásában az előző és a következő elnök segíti, akikkel „trojkaként” tevékenykedik. Egy-egy kül­ügyminiszter tehát három évig — mint leendő, mint tényleges és mint volt soros elnök — vesz részt a közös munka irányításában. Ko­vács László most „középen” van, s munkájában olasz és svájci kollégája támogatá­sára számíthat. Amikor pe­dig 1996-ban Svájc veszi át a soros elnöki posztot, Olaszország kimarad és a trojka a portugál külügymi­niszterrel fog kiegészülni. Kovács László a Külügy­minisztérium illetékeseivel együtt régóta készül az el­nökségre. Ismerve a Vanco­uvertől Vlagyovosztokig ter­jedő hatalmas térséget sújtó konfliktusokat, nem kétsé­ges, hogy a magyar külügy­miniszternek bőségesen lesz alkalma diplomáciai küldetésének teljesítésére, hiszen a szervezet elsődle­ges feladatának a válság­megelőzést és -kezelést tartja. Jelen lesz minden olyan fontos diplomáciai eseményen, ahol eldőlhet­nek Európa sorskérdései (az elnök ilyenkor hivatalosan nem a hazáját, hanem a nemzetközi szervezetet képviseli). Az elnök kényes helyzetét jelzi például, hogy Kovács László máris felkérte svájci kollégáját, az EBESZ illetékes állandó bizottságá­ban lássa el helyette az el­nökséget akkor, amikor ott nemzetiségi ügyekben el­járva a magyar-szlovák tényfeltáró jelentést tárgyal­ják majd meg. Toronyi Attila Mao nem volt popsztár Katonai telefonfosztás Ha ugyanis az lett volna, akkor nem az volna a helyzet, hogy — amint az AP hong­kongi lapjelentésre hivatkozva jelentette — kínai általános is­kolások ma többet tudnak Andy Lau hongkongi popsz­tárról, mint a Kínai Népköztár­saság megalapítójáról és 1976-ban bekövetkezett halá­láig annak vezetőjéről. A Pe- kingben megjelenő China La­bor Daily által végzett felmé­rés eredménye szerint 123 megkérdezett általános isko­lás közül csak 82 hallott vala­mit Mao Ce-tungról. Ugyanak­kor a kisiskolások igen sokat tudtak Andy Lauról. Fejből so­rolták, hogy mikor van a szüle­tésnapja, és felsorolták azokat a filmeket is, amelyekben a popsztár szerepelt. Még ennél is meglepőbb azonban, hogy a megkérde­zettek közül csak egyetlenegy tudta emlékezetből felmon­dani a kínai nemzeti himnuszt. Az nem derül ki a lapjelen­tésből, hogy mikor és hol ké­szült a felmérés. Többé nem rendelhetnek pizzát éleslövészet közben, de még őrszolgálat alatt sem az izraeli katonák — rádiótele­fonon. A tilalmat azután ren­delték el — írja az AP —, hogy megszaporodtak a mobil-tele­fonos fegyelmezetlenségek az izraeli hadseregben. Előfordult, hogy éleslövé­szettel egybekötött hadgya­korlaton két éhes katona a pizzafutárral hozatott magá­nak ebédet. Sokan az unal­mas őrszolgálatot tették elvi­selhetőbbé rádiótelefonjukkal, s feleségüket, barátnőjüket tartották szóval, szemmel pe­dig a feltételezett iszlám fun­damentalistákat. A mobil telefonok elsősor­ban a tartalékos katonák kö­rében népszerűek, közülük az idősebbek nem annyira una­loműzésre, mint inkább mun­kára használják a készüléke­ket: tőzsdei utasításokat ad­nak, üzleti ügyeiket intézik hadgyakorlat közben. Izrael­ben egyébként évente 45 napra berendelik a tartaléko­sokat. Lady Thatcher egykori kedvenc katonája Rose, a kitartó A világ talán legismertebb békefennartója, ha többet nem is, egy sikert már bizo­nyosan elkönyvelhet: előde­ivel ellentétben ő kitartott. Sir Michael Rose brit tábor­nok megbízatása végéig maradt szolgálati helyén. Michael Rose brit tábornok, Ulster, a Falkland-szigetek és az Öböl-háború veteránja a napokban tér haza abból a küldetésből, amely megtaní­totta arra: mit érezhet egy fut­ballbíró, akit mindkét csapat és a közönség is szünet nélkül pocskondiáz — miközben ő megpróbálja érvényesíteni a szabálykönyv betűjét. Az 54 éves, ám alig 40-nek tetsző brit főtiszt missziója fölött London és Washington, a két örök szövetséges vívott szik­rázó szócsatát. Mint a bosz­niai ENSZ-erők parancsnoká­nak végig kellett néznie azt is, amint Hurd külügyminiszter — a bihaci válság legsötétebb napjaiban — látványosan meghátrál az amerikai érvek előtt, szinte visszhangozva a békefenntartók visszavonását sürgető washingtoni vélemé­nyeket. Ugyancsak ő volt az, aki szó nélkül viselte a londoni Bosznia-politika néhány napra rá bekövetkező újabb svéd­csavarját, amikor Rifkind vé­delmi miniszter közölte a nagyvilággal: szó sincs a brit ENSZ-kontingens hazahívá­sáról... Rose-t az amerikai „erőpárt” és a boszniai muzulmán kor­mány egyazon okból szerette volna minél előbb az országon kívül látni: a brit parancsnok túlságosan kesztyűs kézzel bánt a szerbekkel, s viszoly- gott a NATO-légierő bevetésé­től. Rose tábornok mindvégig kitartott azon álláspontja mel­lett, hogy őt a béke fenntartá­sára, nem pedig annak erővel történő megteremtésére küld­ték a délszláv hadszíntérre. Michael Rose-nak valóban a futballbírók keserű kenyere ju­tott Boszniában: sikereiről — például a horvát-muzulmán kü- lönviaskodás kiújulásának megakadályozásáról - alig ol­vashatni a brit és a világsajtó­ban. Kudarcai — köztük a bi­haci szerb előretörés elleni fel­lépése — viszont folyamatosan az újságok címlapjára került Londonban és külföldön is. Pedig a délszláv véres káosz főszereplői közül Rose tábor­nok kétségtelenül azon keve­sek közé tartozott, akik előbb gondolkodtak, s azután is csak igen vonakodva „lőttek”. A tiszt a brit fegyveres erőkön belül is a gondolkodó, kiművelt elit tagja: oxfordi diplomája politi­kai-gazdasági tanulmányai el­végzését igazolja, s a párizsi Sorbonne-on is tanult. Életét az erőszak kifinomult, „sebészi pontosságú” alkalmazásának szentelte. A brit hadsereg kü­lönleges bevetésekre hivatott egységében — SAS -— a Falk- land-szigeteken és Észak-íror­szágban egyaránt hírnevet szerzett. Leglátványosabb ak­cióját már 1980-ban végrehaj­totta, amikor Irán londoni nagykövetségéről 26 túszt szabadított ki az arab terroris­ták fogságából SAS-alakulata élén. Akkor figyelt föl rá Marga­ret Thatcher brit kormányfő, s az elismerés értékét csak nö­velte az iráni földön néhány hónappal korábban megkísé­relt amerikai mentőakció kínos fiaskója. Lady Thatcher és egykori kedvenc katonája immár a szakadék két - egymástól meglehetősen távoli - partjáról szemléli a boszniai eseménye­ket. A nemesi rangra emelt egykori miniszterelnök-asz- szony „amerikanizált” vélemé­nye a NATO erejének habozás nélküli bevetéséről nem is áll­hat messzebb a rose-i filozófiá­tól, amely szerint a béke nem teremthető meg - még ke­vésbé tartható fenn - háború­val. Kérdőjelek Somfai Péter kommentárja Szemet szemért? Az emberek az üzletekben, sorbanállás közben arról be­szélgetnek, ki, mit tenne azzal a csibésszel, aki hidegvérrel kivégezte két másik társát? Eltűnt embert keresnek a lapok­ban, aki eladó autójával próbaútra ment két állítólagos ve­vővel, s azóta nincs meg sem az autó, se ő maga. A televí­zió egyik műsorában meggyilkolt gyermekek szülei vádolják elcsukló szavakkal a lágykezű igazságszolgáltatást... Elszabadult a pokol? Fékevesztettebbé vált a bűnözés? Ez nem statisztikai kérdés. Van ugyanis egy jelenség, amit nem tudnak kimutatni a számok. Nevezetesen azt, hogy nemcsak az alvilág körében szedi áldozatait a gyilkolás, nemcsak a különféle nemzetiségű bűnbandák szorítják egymás torkának a kést, nemcsak Magda Marinkó küld a másvilágra asszonyokat, gyerekeket. Vagyis a szervezett bűnözés mellett nem profi bűnözők ártatlan emberek sorai­ból szedik áldozataikat.Elhagyott vidéki tanyákon idős em­berek néhány száz forintjáért is ölnek, sötét utcákon rabol­nak, tizenéves lányokat erőszakolnak, edzőcipőért, bőr­dzsekiért késeinek. Lágyszívű az igazságszolgáltatás? Ilyen érzései lehetnek egyeseknek, de a döntő követelmény, hogy jogszerű le­gyen! S itt kell feltenni a kérdést:vajon elmennek-e a bíró­ságok a jog adta végső határokig, hogy elriasztó ítéletekkel segítsék visszaszorítani ezt a nem profi bűnözést?Mert ha a kiszabott büntetés enyhébb, mint a bűncselekményből re­mélt haszon, akkor az ítéletnek nincs visszatartó hatása. Egyes hírek szerint hamarosan aláírás gyűjtési akció in­dul azért, hogy népszavazás döntsön a halálbüntetés visz- szaállításáról. Egyesek az ítélettel alátámasztott gyilkolás­tól, mások a gyilkosoktól féltik a demokráciát. Szemet sze­mért? 29 EMBER HALT MEG, akkor, amikor egy autóbusz a Fülöp szigetek északi részén, egy hídról a mélységbe zu­hant. A szerencsétlenség után a tolvajok az összeroncsolt autóbuszból elloptak mindent, amit lehetett FEB-Reuters SZTRÁJK A FEGYVEREK ÁRNYÉKÁBAN. Második napja tart a sztrájk Bangladesben (Daccában). Csőretöltött fegyverekkel vigyázzák a rendet a katonák FEB-Reuters A CSECSENFÖLDI GROZNIJBAN elveszett minden, a ház, az állatok. És hol a család? Ég a gázvezeték a rommá- lőtt ház előtt FEB-Reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom