Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1995. január 5., csütörtök Nyugdíjas értelmiségiek találkozóhelye Kaposváron Társalkodóklub alakul Búskomor osztrákok Ausztriában a nyugdíjas korosztály minden második tagjának az életét beteges hangulatromlás, vagyis bús­komorság nehezíti — tűnik ki az egészségügyi statisztikák­ból. Nyugati szomszédainknál a különféle panaszokkal or­voshoz forduló páciensek 6- 10 százaléka kisebb-nagyobb depresszióban szenved, s még ennél is rosszabb az arány a nyugdíjasoknál. Az osztrákoknál az összlakossá­gon belül mintegy 400 ezer azoknak a száma, akik életun­tak, a teljes céltalanság jel­lemzi őket. Az időskorúaknál a legfőbb okot abban látják, hogy az egészségügyi ellátás nem fordít kellő gondot a dep­ressziót előidéző okok meg­szüntetésére. Beszámítás húszezerig A parlament elfogadta a társadalombiztosításra vonat­kozó átmeneti intézkedése­ket, s megszavazta — például — a nyugdíjak kiszámítási módjának a részbeni megvál­toztatását is. Ez azoknak, akik az idén mennek nyugdíjba, havonta átlagosan mintegy 500 forinttal magasabb nyug­díjat jelent majd. A nettó át­lagkeresetből tavaly csak 16 ezer forint volt az alap „pla­fonja”, az idén 20 ezer forintig a nettó átlagkereset száz szá­zalékát beszámítják. 20-22 ezer forint között 90 százalék, 22-30 ezer forint között 80 százalék a beszámítás, innen 10 ezer forintonként 10 száza­lékkal csökken, a 80 ezer fo­rint fölötti résznek pedig 10 százalékát veszik számí­tásba. A változás mintegy 80- 90 ezer nyugdíjba vonulót érint és az emelkedés költ­ségkihatása éves viszonylat­ban mintegy félmilliárd forint. Előnyben a nyugdíjpénztárak Az idén érvényes szabályo­zás szerint az önkéntes ala­pon eddig létrehozott 65 nyugdíjpénztárba befizetett tagdíj 50 százaléka levonható az adóból, a másik két tí­pusba, a négy egészség- és egy önsegélyező pénztárba befizetett összegből viszont csak 25 százalék — de legfel­jebb évi 500 ezer forint — vonható le. A hetven önkéntes pénztárnak mintegy 60 ezer tagja és 750 millió forint értékű induló vagyona van. Az idén az üzleti biztosítók élet- és nyugdíjbiztosításai is adóked­vezményt kaphatnak, a befi­zetett díj 20 százaléka — leg­feljebb 50 ezer forint — visz- szaigényelhető az adóból. Az új szabályozás szerint meg­szűnik a nyugdíjbiztosítási szolgáltatás igénybevételekor az adókötelezettség. Érdekes kezdeményezéssel állt elő a múlt év végén a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége: létrehozza az idén a nyugdíjas értelmiségiek társalkodóklub­ját. Egyelőre csak a megye- székhelyen, de ha beválik, a tapasztalatok alapján java­solja létrehozását a nagyobb somogyi településeken is. A klub működésére vonat­kozó javaslatokat várnak azoktól a nyugdíjas orvosok­tól, mérnököktől, közgazdá­szoktól, jogászoktól, pedagó­— Csodálatos ifjúságom volt. Sok szépségversenyt megnyertem; engem találtak legszebbnek a szentgáloskéri szüreti bálon, a tánciskola szépségversenyén, s még ki tudja hány versenyen. Bolon­dultak utánam a férfiak, de ne­kem csak egy kellett. 13 éves koromban össze akartunk há­zasodni, de a törvény nem tette lehetővé... Meg kellett várni a 16. születésnapomat — mondta Suszter Istvánné, aki ősszel ünnepelte 90. szüle­tésnapját. Annus néni tíz évvel a férje halála után hagyta el a családi birtokot, s beköltözött Kapos­várra, a lányához. — Nem volt könnyű meg­szokni a városi életet. Egész életemben keményen dolgoz­tam, nem ismertem a henyé­lést. Hajnali háromkor keltem; megtömtem a kacsákat, meg­fejtem a teheneket, s hatkor már a csarnokban voltam a friss tejjel. Utána a baromfiak következtek, majd a reggeli. Aztán irány a mező... A párom minden reggel a kezembe nyomta a zsebóráját, hogy 11 -re otthon legyek, mert főzni kell s etetni az állatokat. De nem panaszkodom, bírtam a munkát, amíg a férjem is segí­tett. A bajok akkor kezdődtek, mikor kuláklistára kerültünk, s bebörtönözték. Az egész falu siratta. Ő volt a községi bíró, s mindenki kedvelte igazságos­ságáért. Nehéz időszak volt az. Minden rámszakadt; ki Idős emberek gyakran pa­naszkodnak álmatlanságra, s ezt többnyire koruk előrehalad­tával magyarázzák, mondván: öregember szervezete már nem igényel annyi alvást, mint a fiatalé. Tények bizonyítják azonban, hogy többet is alhat­nának, ha... Ha reggel vagy suktól, gazdasági szakembe­rektől és más nyugdíjas értel­miségiektől, akik szívesen töl­tenék szabadidejük egy részét új ismerősök társaságában, és részt vennének közösen kidolgozott, illetve elfogadott programokban. A klubtagok összejöveteleihez Kaposvá­ron a Szakszervezetek Házá­nak egyik helyisége áll rendel­kezésre. Ahhoz, hogy a klub családias összejövetelekre al­kalmas legyen, a kulturált kö­rülmények mellett arra is szükség van, hogy a heti egy sem láttam a rengeteg mun­kából. De túljutottunk rajta, s békében, boldogságban ün­nepeltük 65. házassági évfor­dulónkat... Ma sem tétlenkedik Suszter Istvánné. Olvas, tévét néz, s nem múlik el nap mise nélkül. — A templom nagyon fontos az életemben. Az első kapcso­latot ez jelentette a várossal. Az asszonyok hamar megsze­rettek, befogadtak, s ha né­hány napig nem tudok menni, már hiányolnak. Telefonálnak, írnak. Igaz, az első időkben kissé furcsán néztek rám, ösz- szesúgtak a hátam mögött: biztosan gazdag asszony; mi­lyen szép ruhákban jár — mondták. Igaz, valóban szé­hajnalban, amikor felébrednek, mielőbb elhagyják azt a helyi­séget, amelyben aludtak. Ame­rikai pszichiáterek kimutatták: hosszabban és mélyebben ké­pes aludni az, aki reggelente legkésőbb negyedórával az éb­redés után elhagyja a hálóhe­lyét, reggelijét nem az ágyban alkalommal tartandó rendez­vényeken megfelelő vendég­látásban részesüljenek a résztvevők. Ezért a szervezők várják azoknak a vendéglátói­pari vállalkozóknak a jelentke­zését, akik — mérsékelt árak mellett — kielégítik ezt az igényt. A nyugdíjas értelmiségiek alakuló társalkodóklubjába a megyei nyugdíjasszövetség kaposvári irodájában lehet je­lentkezni (Fő utca 37-39., III. em. 311-es ajtó; az emeletek között lift közlekedik). pék a ruháim, de azért, mert megbecsültem őket — mondja a hófehér hajú asszony, aki víg kedélyét soha nem vesz­tette el. Talán ezért is szereti mindenki a környezetében. Sok barátot hagyott a falujá­ban, s mint mondja, jó lenne találkozni velük. De kimozdulni otthonról egyre nehezebb. — Régebben sokat levelez­tem; gyönyörű volt az írásom. De nézze ezeket a vékony, remegő kezeket; mire jók már ezek? Egyre több a bajom. Nem panaszképpen mondom, mert sok jó és rengeteg rossz is történt az életemben. De boldog voltam, s ma is öröm­mel kelek föl mindennap. Széki Éva költi el, este nem az ágyból nézi a tévét és nem ott olvas. Az agy ugyanis összeköti az említett cselekvéseket az ágy- gyal, illetve az alvásra használt helyiséggel, s nem azzal páro­sítja azokat, amivel kellene: az elernyedés, az elszenderedés atmoszférájával. Volt sok jó és rengeteg rossz is életemben Egy asszony emlékei Régebben sokat levelezett, mert mint mondta: gyönyörű volt az írása Fotó: Király J. Béla Ne reggelizzünk az ágyban Ha holnap olvad... Kinek nem kell előfizetési díjat fizetni? Ingyen nézhetik a tévét Gyakran fölmerül a kér­dés, különösen díjemelést követően: ki mentesül a Magyar Televízió műsora vételének előfizetésidíj-kö- telezettsége alól? A követ­kezőkben felsoroljuk, kik azok a személyek, akiknek a pénzügyminiszter rendelete szerint nem kell előfizetési díjat fizetniük. Nem kell fizetni a 70 éven felüli, egyedül élő személy­nek, továbbá az önálló háztar­tásban élő házaspároknak, il­letve az élettársaknak, ha mindketten 70 éven felüliek. Nem kell díjat fizetniük azok­nak a 70 éven felülieknek, akik önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzá­tartozójuk eltartásáról gon­doskodnak, és ingyen nézheti a tévét a 100 százalékos hadi­rokkant is. Mentességet élvez a súlyosan látás- és hallássé­rült, továbbá az I. és II. cso­portba tartozó rokkant is, az ide vonatkozó rendeletek alap­ján. A 100 százalékos hadi­rokkantságot a polgármesteri hivatal által kiállított hadigon­dozási igazolvánnyal kell iga­zolni. A vakság tényét a lakó­hely szerint illetékes, megyei vagy fővárosi vezető szemész szakfőorvos állapítja meg, il­letve aláírásával igazolja a nyilvántartási lapon. A súlyos fogyatékosság igazolására és annak megállapítására, hogy az állapot végleges vagy át­meneti jellegű, a siket és na­gyothalló személyek esetében a területileg illetékes audioló- giai állomás szakorvosa jogo­sult. Az I. és II. csoportbeli rokkantságot az Országos Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság Orvosi Szakértői Intézetének a határozatával kell igazolni. A 100 esztendős naptár jö­vendölése szerint januárban, Nagyboldogasszony havában két napnak az időjárását ér­demes lesz különösen megfi­gyelni, mert — őseink tapasz­talata szerint — előre jelzik, milyen terméssel számolhat­nak abban az évben a mező- gazdaságban. Holnap január 6: a római katolikus és a pro­testáns naptár szerint Vízke­reszt napja. A 100 éves naptár azt mondja: ha ezen a napon olvad, a jó termésnek kedvező idő következik. Január 26-án Polikárp vértanúra emlékez­nek: ha ekkor derűs az ég, ugyancsak gazdag termésre van kilátás. Csaknem 13 ezer nyugdíjas érdekképviselete Létminimum alatt A megye 72 településén csaknem száz klub, egyesü­let, szervezet — együttvéve több mint 12 800 taggal — tar­tozik a Nyugdíjasok Szerveze­teinek Somogy Megyei Szö­vetségéhez. A somogyi nyug­díjasok ennél jóval többen vannak: számuk meghaladja a 85 ezer 600-at. A nyugdíjak megyei átlaga 12 ezer 155 fo­rint. A létminimum 14 ezer 900 forint, s a nyugdíjasok 90 szá­zalékának ennél kisebb ösz- szeget visz havonta a postás. Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke a somogyi képet az országossal összevetve így értékelte a helyzetet: — Magyarországon 2 millió 900 ezer nyugdíjas él, s nyugdíjuk reálértéke 1980 és 1993 között több mint 50 száza­lékkal esett vissza. A nyugdíja­sokra nemcsak az elmúlt négy évben, hanem azt megelőzően is aránytalanul nagy terhek há­rultak, s ezok tovább már nem fokozhatok. Évről évre tapasz­taljuk, hogy nyíltan vagy leple­zetten, de megrövidítik a nyúg- díjemelés mértékét; az évek során összekeveredtek a bizto­sítási és a szociális elemek. — Gyakran hallani, hogy a nyugdíjasokon segélyekkel, szociális juttatásokkal kel­lene segíteni. — A nyugdíjrendszer nem része a szűkén vett szociálpoli­tikának, a segélypolitikának, hanem olyan társadalombizto­sítási rendszer, amely a tör­vényben rögzített megállapo­dáson alapul. A nyugdíjasnak nem szociális védőhálóra van szüksége, hanem olyan nyug­díjkarbantartási mechaniz­musra, amely megőrzi a nyug­díjak reálértékét, és fenntartja a többi társadalmi réteghez vi­szonyított jövedelem szintjét. Ezek a célok indokolják a nyugdíjasok szervezetbe való tömörülését, hogy ily módon is védjék érdekeiket. — Milyen kapcsolatokat hoztak létre az érdekképvi­selet, illetve érdekérvénye­sítés érdekében? — A múlt évben tovább erő­sítettük együttműködésünket más nyugdíjasszervezetekkel, az MSZOSZ megyei képvisele­tével, az önkormányzati szer­vekkel, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzattal. A megyei önkor­mányzat vezetése lehetővé tette, hogy ott legyünk a me­gyei közgyűléseken, illetve be­kapcsolódjunk az egészség- ügyi és szociális bizottság munkájába. Szövetségünk tagja az MSZOSZ megyei vá­lasztmányának, tőlük nemcsak helyiséget kapunk az egyes rendezvényekhez, hanem autót is a vidéki szervezetek látoga­tásához. Az országgyűlési kép­viselők közül dr. Csákabonyi Balázzsal, dr. Lampert Móni­kával, dr. Suchman Tamással, dr. Egerszegi Lászlóval és Pásztohy Andrással sikerült megfelelő munkakapcsolatot kialakítanunk. — Az önkormányzati vá­lasztásokon a nyugdíjase­gyesület is indított jelölte­ket. Volt, ahol teljes sikerrel. — A megyei szövetség azt kérte tagjaitól: menjenek el szavazni és azokra voksolja­nak, akik szerintük a legjobban megfelelnek polgármesternek, illetve képviselő-testületi tag­nak. A Kaposvári Nyugdíjase­gyesület elérte, hogy az általa indított tíz képviselőjelölt közül a kapott szavazatok arányá­ban, a kompenzációs listáról egy jelölt bekerült a Kaposvári Önkormányzatba. — Az idén megnőnek a nyugdíjasokat (is) sújtó ter­hek. Melyek érintik legérzé­kenyebben ezt a réteget? — Elsősorban a lakások re­zsijének — főként a fűtés és a világítás költségeinek — emel­kedése, a vízdíjak, a közleke­dési viteldíjak, a gyógyszerek árának a növekedése. A gyógyszerek 42 százalékát nyugdíjasok fogyasztják, tehát a gyógyszerár-emelésnek fő­ként ők lesznek a kárvallottjai. Lassan épülnek a korábban méltán népszerű nyugdíjashá­zak, s anyagi fedezet híján egyelőre nincs kilátás újabbak­nak az építésére. Megyénkben a szociális otthonokban rendel­kezésre álló helyek korántsem elégítik ki az igényeket... A tár­sadalmi átalakulás legnagyobb terhét tehát, úgy vélem, a nagycsaládosok mellett a nyugdíjasok viselik. Hernesz Ferenc Adómentes pénzellátás A hadigondozásról szóló tör­vény, amelyet az Országgyűlés tavaly áprilisban fogadott el, rendelkezik a hadigondozásra való jogosultságról, a külön­böző címen adható ellátásról, a folyósítási szabályokról, a ha­digondozottakat megillető ked­vezményekről. Az egyéb ren­delkezések között arról is szól, amiről a többinél kevesebb szó esik, pedig igencsak érdekel­heti az érintetteket: a törvény alapján járó minden hadigon­dozotti pénzellátás adómentes, és semmilyen kihatása sincs az egyéb jövedelmek után fize­tendő adóra (adósávokra). A hadigondozotti jogosultsá­gok megállapításával, illetőleg elbírálásával kapcsolatos min­den közigazgatási, bírósági el­járás, továbbá a szükséges ok­iratok kiállítása iránt indított el­járás tárgyi illetékmentességei élvez. Jaj, doktor úr, dugja még vissza egy picit azt a szondát, olyan jó érzés volt, hogy végre volt valami a gyomrom­ban! Őszi Zoltán karikatúrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom