Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A tervezet 336 milliós bevétellel számol Hitelt terveznék Tabon Kapolypusztán törekszenek a bevétel növelésére Dolgozik a kötélfonó A kötél végét alumíniumhüvellyel préselik össze fotó: sebók Kapolypusztán változatlanul működik a Haladás Mező- gazdasági Szövetkezet mel­léküzemágaként létesített drótkötélfonó. Nem szün­tette be tevékenységét, sőt termékei révén mintegy ki­lencmillió forinttal növelte a kapolypusztai szövetkezet bevételét. — A drótkötélfonóban fo­lyamatos a termelés, s egyre jönnek az újabb megrendelők — tudtuk meg Vasáros Fe­renc né főkönyvelőtől. — Az emelőkötelek forgalmazása a szövetkezet árbevételének csaknem tíz százalékát adja, s a múlt évben elérte már a ki­lencmillió forintot. A Haladás szövetkezet fő­könyvelője elmondta: azért is hangsúlyozza ezt, mivel kere­tes hirdetés jelent meg a lap­ban arról, hogy a kötélfonó új tabi címen található. — Üze­münk nem szüntette meg te­vékenységét Kapolypusztán és nem is helyeztük át; szövetke­zetünk egyik volt dolgozója hirdette ezt az üzleti tisztesség sutba dobásával, cSak azért, hogy saját betéti társaságát reklámozza. Emondta azt is, hogy üze­mükbe folyamatosan érkeznek a megrendelések. Növekszik az igény termékeik iránt; en­nek ellenére további piackuta­tást is végeznek, és növelni kívánják üzletfeleik számát. — Áremelés helyett inkább az előállítás költségeit szeret­nénk lefaragni. Ezért az alap- anyaggyártó cégekkel is foly­tatjuk a tárgyalásokat, hogy olcsóbbá tegyük a beszerzési forrásainkat. Eddig az alap­anyagot másod- és harmadla- gos forgalmazóktól, illetve kiskereskedőktől szereztük be. A közeljövőben ezen is változ­tatunk. A kapolypusztai üzemben most öten dolgoznak, ám ha a megrendelések száma és nagysága nő, mint mondta, fejlesztik a dolgozói létszámot is. S hozzátette: az igények ki­elégítésére — ha szükség lesz rá — bővítik a választékot is. Kapolypusztán elsősorban vontató, emelő- és darukötele­ket fonnak és préselnek. Mint­egy tizennyolc fajta, külön­böző átmérőjű sodronykötél­ből állítják elő végterméküket. Mivel biztos piaca csak a mi­nőségi árunak van, ezért az üzem munkásainak elsősorban ennek megőrzése egyik leg­fontosabb feladatuk. (Krutek) A vonzóbb arcú Karúdért Sok adatot felsorakoztató kimu­tatással, „nyers” formában tár­gyalta a tabi képviselő-testület az idei költségvetés tervezetét. A végleges tervhez azonban több információra van szüksé­gük: egyebek között a normatív állami hozzájárulásról, az áten­gedett bevételekről, az ener­giaár-emelés részleges kom­penzációjáról, illetve az öreg­ségi nyugdíjminimum, a mini­málbér, illetve a köztisztviselői illetményalap bevezetéséhez nyújtandó támogatás mértéké­ről... A tabi tervezet ezeknek hiányában most 336 millió fo­rintos bevétellel számol - úgy, hogy csaknem 45 millió forin­tos működési célú forráskiegé­szítő hitelt kell igénybe vennie az önkormányzatnak. Az elő­irányzatban saját bevételként Csípős a szél a nyitni utcákon. Aki tehette, meleg szobába, konyhába húzódott. Csak a Rákóczi utca 4. szám alatti telken törte meg láncfűrész hangja a csöndet; a gazda a száraz akácfákat vágott ki. — Kell a tüzelő — mondja Mariti Árpád, a birtok tulajdo­nosa. — Most még vegyes tüze­lésű a központi kazánunk, bár a faluba bevezették már a gázt. Remélhetőleg egy-két héten be­lül nálunk sem lesz szükség a fára, szénre. Mi is megvettük már az ETI-25 típusú kazánt; 40 ezer forintba került. Ehhez hozzájön még a füstcső, a veze­tékek, a munkadíj... A végösz- szeg megközelíti a 90 ezret is. Mintegy 150-160 ezer forin­tunkban lesz az egész. Remél­jük, megéri a befektetés. — A kényelem miatt térnek át a gázra? — Részben. Meg úgy számí­tottuk ki, hogy ma ez a legol­A megnyitás óta eltelt negyedik év hozta a legnagyobb forgal­mat, így eredménnyel zártuk a múlt évet. — Kuczor Dezső, a tabi Sütiker kft ügyvezetője mondta ezt. — Ez a siker annak is köszönhető, hogy bővítettük az áruválasztékot: a pékáru mellett tejtermékeket, csoma­golt élelmiszereket, illetve üdí­tőitalokat is árusítunk már. A Sütiker Kft a sütödénél levő boltja mellett üzletet nyi­72,5 millió forinttal számolnak, az átvett pénzeszközök műkö­dési és felhalmozási célra, va­lamint az egészségbiztosítási alaptól 63 millió forintot tesz­nek ki. Az állami hozzájárulás és támogatás — az előzetes kalkuláció szerint — megköze­líti majd a 120 millió forintot. A városi önkormányzat mű­ködési kiadásai az önálló és részben önálló gazdasági in­tézményekre, a polgármesteri hivatal igazgatási költségeire — és egyéb szakfeladatok ellá­tására — 315 millió forintot igényelnek. Fejlesztési kiadás­ként a hídépítést tervezték — ennek összege áfával együtt 16,8 millió forint. A tabi város­atyák az idei végleges költség- vetési tervezetről a februári ülésen döntenek. K. J. csóbb fűtési lehetőség. Termé­szetesen ez sem olyan olcsó, de a szén is egyre drágább, s ráa­dásul vagy Tabról, vagy Sió­fokról kell ide hozatni... Mire a házhoz ér, már 1300 forintban van mázsája. — És mennyi fogy egy télen? — Legalább 50 mázsa szénre van szükségünk egy tüzelési szezonban, s ehhez még nyolc­tíz méter erdei szedelékfa is kell. így aríán ha utánaszámol, egy-egy fűtési időszak legalább 60 ezer forintot elvitt a családi költségvetésből. Nem is be­szélve a napi fárasztó munká­ról: a favágásról, salakolásról... Mariti Árpád 1994 áprilisától előnyugdíjas, korábban a ság- vári téeszben dolgozott. Most otthon gazdálkodik: van egy vemhes lovuk és tehenük, az ólban egy anyakoca... Van hát tennivaló a ház körül. Ahogy a búcsúzáskor mondta: nekünk nem gond a „kikapcsolódás”... Krutek József tott a városközpontban levő ke­reskedők házában is, ugyan­olyan bő választékkal. S a tár­saság hat dolgozó helyett ma már tizenötnek ad munkát. Azt is megtudtuk, az idén is terve­zik a választék további bővíté­sét: elsősorban pékáruból. S ha mindaz megvalósul, amit ter­veznek, évente — az ügyvezető szerint — mintegy 10-15 szá­zalékos forgalomnövekedésre számíthatnak. Karúdnak korábban főállású polgármestere volt. A decem­beri választáson „befutó” Wiesner Sándor — aki négy éven át képviselő-testületi tagként dolgozott — most tiszteletdíjasként irányítja az önkormányzat munkáját. — Miért tiszteletdíjas? — Mert van főállásom; én vezetem a Siótour szántódi révkempingjét. Ott a csúcs mindössze másfél hónap, az önkormányzati munkában pe­dig olyankor van holtszezon. Az időmet magam osztom be, s már hozzászoktam a napi 13-14 órás munkához. Reggel elin­tézhetem a polgármesteri tiszt­ségből adódó teendőket, s utána indulok munkába. Telefonon pedig mindig elérhető vagyok. Jó szervezéssel a község nem érzi meg, hogy nem főállású a polgármestere. — Mit tart nagyon fontos­nak? — Elsősorban azt, hogy az önkormányzatnál a szerepek legyenek leosztva. Minden tisztségviselő tudja, hogy mi a feladata, s a munkakörét önál­lóan lássa el. Én nem kívánok mások helyett dolgozni, és má­sok ügyeibe, ha nem szükséges, nem avatkozom be. — Milyen célokat tűzött maga elé? — Vonzóbbá akarom tenni a települést. Ami csak pénzt hoz­hat, minden pályázati lehetősé­get kihasználunk. Tiszta és vi­rágzó Karádot szeretnék. A falu Szent László napján tartja a bú­csút, s ezt jövőre — természe­tesen a lakossággal karöltve — idegenforgalmi látványossággá fejlesztenénk. Megvalósítását ismeretségem, sok tapasztala­tom és szervezőkészségem is garantálja. A programomban is szerepel: lakosságbarát önkor­mányzatot tervezek, javítva a kommunikációt, a nyíltságot és a nyilvánosságot. Azaz: érezze a polgár, ha bejön az önkor­mányzati hivatalba, hogy ott az ő ügyesbajos gondjainak a megoldásáért dolgoznak. Wiesner Sándor elmondta: szeretné elérni, hogy lényege­sen javuljon Karádon és kör­nyékén a közbiztonság. Az első lépést már megtették: a helybeli rendőr telefont kapott. A távlati célok között pedig az szerepel, hogy legyen önálló rendőre is a községnek. Krutek József Egyletben a tabi tanárok Az országban először Tabon alakult meg a Történelemtaná­rok Egyletének helyi csoportja. Ez is mutatja, hogy egy kis kö­zépiskolában van igény a tanári önállóság növelésére, a szak­mai összefogásra. Az egylet célja ugyanis - iskolatípustól függetlenül - a történelmet ta­nító tanárok szakmai érdekei­nek képviselete, s ezáltal az ok­tatás színvonalának emelése. Az önszerveződés lehetősé­gét időben felismerték Tabon, s épp akkor, amikor a történelmet oktató pedagógusok egy része elbizonytalanodott. Tudják ugyanis, hogy időnként a mód­szereket is meg kell újítani; nem felülről várva a kezdemé­nyezést - maguknak a tanárok­nak is hozzá kell járulniuk. Hogy miként? Tabon például azzal, hogy több lehetőséget te­remtsenek a vidéki iskolákban tanító tanároknak, a történelem iránt érdeklődőknek. így több információhoz jutnak, s ezáltal - bekapcsolódva a szellemi élet vérkerigésébe - tudásuk révén mindenki gazdagodik. K. J. A SOMOGYI HÍRLAP liirdetésfelvevő helyei Tabon és környékén Tabi Áfész központ, Kossuth u. 1. * * * Péterffy Árpád, Tab, Kossuth u. 128. * * * A takarékszövetkezetek karádi, andocsi, kisbárapáti, ságvári, ádándi irodájában (tab) Nyimben fára, szénre nem kell már költeni Választékbővítő Sütiker Sátorradazat Tabról. Lakatos, hegesztő és forgá­csoló szakmunkások dolgoznak a tabi Kemping Kft fém­üzemében, ahol a menekültek részére gyártanak alumínium étkészleteket, vaskályhát, vaságyat. Itt készítik a sátrak ru- dazatát is. Képünkön: Makai Csaba esztergályos a Burundi Il-es menekültsátor fémrúdjait köszörüli, fotó: sebők dezső Nagyberényi díjemelés Hat napközis csoport van a nagyberényi általános iskolá­ban, összesen 112 tanulóval. Közülük a háromszori étkezést 68-an veszik igénybe, a többi tanuló csak ebédet kér. A nap­közisek korábban 82,50-et fi­zettek a teljes ellátásért; ez a második félévben 101 forint, az ebéd pedig 55 helyett 67 fo­rint. Az emelés a szülőket ter­heli, mert az önkormányzati költségvetés nem teszi lehe­tővé a nagyobb támogatást. Útépítés, javítás Somogyacsán A somogyacsai képviselő-tes­tület költségvetésében 7,6 mil­lió forinttal számolnak az idén. Ebből gazdálkodva folytatják az útépítést a faluban és a ge­rézdpusztai részen is. Ha az anyagiak lehetővé teszik, szi­lárd burkolatot is kap a terve­zett út, de ha erre nem futja, akkor murvaréteggel borítják. Szeretnék felújítani a most ki­használatlan tejcsamok-épüle- tet is, hogy bérbe adják. Lullán hidat is terveztek Lullán az év legnagyobb fel­adata, hogy megépítsék a te­metőhöz vezető mintegy 250 méter hosszú, szilárd burko­latú út. Fontosnak tartják, hogy - a pályázati lehetősége­ket kihasználva - elkészüljön végre az új járda a Kossuth ut­cában. Ide hidat is terveztek. A faluban szeretnék azt is, ha az idén szilárd burkolatú járda épülne a Petőfi és a Dózsa György utcában, összesen 600 méteren. Ha ezt sikerül megva­lósítani, a jövő télen már nem kell sárban járni az ottlakók- nak, s biztonságosabbá válik Lullán a gyalogosközlekedés. Javítják a munka feltételeit A tabi Tartály és Vegyipari Gépgyárban folytatják a mun­kafeltételek javítását, a beren­dezések felújítását. Tervezik azt is, hogy nyárra megszerzik az ISO 9002 nemzetközi mi­nősítést; ez jelentősen javítaná majd a cég piaci esélyeit is. Kapoly 28 millió forintja A kapolyi önkormányzat az idén várhatóan 28 millió fo­rintból gazdálkodhat - ez az összeg megközelíti a tavaly rendelkezésükre álló pénzt. Az állami normatív támogatások meghaladják a 12 milliót, s az önkormányzat rendelkezésére áll hárommillió forint előző évi pénzmaradvány is. Alap­vető feladatuknak tartják, hogy az intézményeik zavartalan működési feltételeit biztosít­sák. Ez a kalkuláció szerint mintegy 13 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Végeztek a leltárral a kaptárgyártónál A tabi Kaptárgyártó Kft-nél befejezték az évzáró leltáro­zást. Számba vették az álló­eszközöket: gépeket, berende­zéseket, illetve az üzem raktári készletét. A Hungaronektár Rt és a Kaptárgyártó Kft összes vagyona - az új leltár szerint - megközelíti a 40 millió forin­tot. A három dolgozó kilenc munkanap alatt végzett a min­tegy 1500 tétel leltározásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom