Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

1995. január 31., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Könyvszerető Marcali A hazai szőlőművelés legfőbb őrei Balatonlellén Szervezik a hegyközséget 40 éve múlt, hogy könyvtárat kapott Marcali. A bibliotéka azóta többször cserélt helyet, míg rátalált a maira. Az akkor 20 ezer kötet a negyven év alatt közel ötszörösére növekedett. Ebből a 95 ezer könyvből 17 ezer kötet a bizei, a boronkai, a horvátkúti, a Katona József ut­cai, valamint a gombai fiók- könyvtárakban várja az olvasó­kat. Budafai László igazgatótól tudom: tavaly 2740 olvasójuk volt, s naponta 100-130 érdek­lődő nyitja be az ajtót. Új könyvek vásárlására évente 1,1 millió forintjuk van. Próbaérettségit és félévi vizsgát tartanak Tabon. Százhetvenhá­rom diák ad számot tudásáról a tabi Rudnay Gyula Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézetben, illetve a siófoki gim­názium kihelyezett tagozatán. A próbaérettségi és félévi vizsga tegnap reggel kezdődött 80 végzős szakközépiskolás: mezőgazdasági gépszerelő és műszerész, valamint gimna­zista írta meg magyar nyelv és irodalom próbaérettségi dolgo­zatát négy óra alatt. A másodi­kos műszerésztanulók elektro­technikából, az ugyancsak má­Ezt célszerűen felhasználni nem könnyű feladat. Hogy mégis sikerült azt a közérdek­lődésre számot tartó művek magas aránya bizonyítja. Ki­váló a kézikönyvtáruk, megta­lálhatók a szakkönyvek is. Közönségük számos napila­pot és folyóiratot forgathat, s kölcsönözhet videokazettát, CD-lemezt is. Az iskolások örömére sok kötelező irodalmat is tartanak. Helytörténeti rész­legükben pedig Marcaliról őriznek szinte mindent. Rend­szeresek az író-olvasó találko­zók. (Kun) sodikos nőiruhakészítők pedig anyagismeretből és géptanból szóban vizsgáztak. A gimnazisták kedden angol és német nyelvből írásbeliznek, de szóbeli vizsgák is lesznek: elektronikából, fizikából és szakmai ismeretekből. Az vizs­gákon valamennyi utolsóéves tanuló számot ad tudásáról: az érettségi, illetve a szakmunkás- vizsga tantárgyaiból. A végző­sökön kívül hat alsóbb osztály diákjai is beszámolnak az eddig tanultakról. A félévi értesítőt február 14-én kapják meg a tabi középiskolások. K. J. Balatonlellén már belekezd- tek a hegyközségekről szóló törvény végrehajtásába. Szűcs László polgármester elmondta, mindenekelőtt tá­jékoztatót adtak ki a szőlő- termeléssel, borászkodással, felvásárlással foglalkozóknak arról, hogy milyen bejelentési kötelezettség terheli őket, il­letve elkészítették a szükséges nyomtatványokat is, ame­lyekkel e törvényi előírásnak eleget tehetnek az állampol­gárok. A Dél-Balatoni borvidék kellős közepén lévő település körülte­kintésére ékes bizonyíték, hogy mindössze december utolsó napjaiban jelent meg a törvény szövege, a végrehajtási utasítás eztán várható, és a parlament egy évet adott a köztestületek megalakulására. A leilei hegy­községi egyesület pedig máris jelezte, hogy segíti a kötelezően előírt önkormányzatok létrejöt­tét. A balatonlellei polgármester­rel beszélgetve érdekes kép alakul ki e kötelezően megala­kítandó köztestületek várható működéséről, ugyanis minde­nütt létre kell hozni, ahol a tör­vény által jól behatárolt keretek között szőlőtermesztéssel, bo­rászkodással foglalkoznak. Sőt regionális, majd országos szer­vezetek fogják össze a ’96. ja­nuár 1-jén életre hívott önkor­mányzatokat. Szokatlan a hegyközség abból a szempont­ból is, hogy a tagjai sorában megtaláljuk a magángazdasá­gokat, házikerti kisbirtokokat, a gazdasági társaságokat és jogi személyeket egyaránt, amelyek olyan társadalmi szerveződést hoznak létre, amelynek komoly hatósági jogosítványokat ad a törvény. A legfontosabb: a hegyközségek a szőlő és bor­termelő vidékek legfőbb minő­ségi őrei, olyannyira, hogy akik nem vállalják a tagságot a tanú­sítványa nélkül nem értékesít­hetik a termékeiket. Viszont a feladatkörükben meghatározott szigorú szakmai, termelésszer­vezői, technológiai és növény- védelmi tevékenységek abszo­lút garanciát ígérnek arra vo­natkozóan, hogy a vidék szőlő­termése és bora kiváló minő­séggel versenyez jó piaci hát­térrel. A hegyközségek a közösen megállapított és a tagok által fi­zetett járulékból tartják fenn szervezetüket. Az már most egyértelmű, hogy a hegybíró, mint felelős tisztségviselő csak szakmailag felkészült személy lehet, aki főállásban vállalja ezt a feladatot, mert másként nem lehet majd megfelelni a törvé­nyi elvárásoknak. Arra még nincs válasz, hogy milyen anyagi hátteret nyújt a kor­mányzat e széles hatósági fel­adatkörökhöz, amelyek például komoly adminisztrációval jár­nak... Balatonlellén azonban látha­tóan óriási előnyt jelent a hegy­községi egyesület több éves te­vékenysége, amely színvonalas szervezőerőt tudott felmutatni az önkormányzat partnereként: több alkalmas személyt is ké­pesek javasolni, akik e ma még alapvetően új és nehéz feladatot képesek ellátni. Talán ennek is köszönhető, hogy sokan azt hi­szik, az egyesületek kaptak tör­vényben rögzített hatásköröket. Holott nem erről van szó: a hegyközségek országosan, kö­telezően megalakítandó szerve­zetek, míg az egyesületek ettől függetlenül is működhetnek ha­sonló célokkal. Lellén valószí­nűleg jövőre megszűnik az egyesület, de értékes tapasztala­tait megtaláljuk majd az új szervezetben. (Gáldonyi) Horvát küldöttség Somogybán Szomszédok kézfogója Közös horvát-magyar gazda­ságélénkítési, fejlesztési pro­jekt kidolgozásáról tárgyal­tak tegnap a megye és megye- székhely önkormányzatainak vezetői valamint horvát Ko- provnica tartományi vezetők. Az Ivan Stancer főispán ve­zette horvát küldöttség ezen kí­vül találkozott a megye gazda­sági, kamarai vezetőivel is. Többek között megállapodtak abban, hogy közös horvát-ma­gyar bizottságokat állítanak föl rövidesen, amelyek május vé­géig feltárják az együttműkö­dés konkrét területeit. Fő fel­adatunknak azt tartják, hogy — mint mondták — lehetőségeik­hez mérten elősegítsék a két megye gazdálkodó szerveinek egymásra találását. Konkrét együttműködési szándékról is beszámolt Ivan Stancer: a horvát gazdaságban meghatározó szerepet betöltő Podravka tovább kívánja mélyí­teni kapcsolatait Somoggyal. S emellett további cégek — töb­bek között egy faipari és fafel­dolgozó vállalat — szeretnének partnert találni a somogyi válla­latokban, illetve vállalkozók­ban, legyen szó árucseréről, vagy akár kooperáció kialakítá­sáról is. Ez utóbbi jelentősen javíthatná ugyanis a horvát és magyar cégek esélyeit egy harmadik piacon való megjele­nésnél. Szóba került a határ­menti szabadkereskedelem kérdése a két megye között. Ezzel kapcsolatban Ivan Stan­cer elmondta, hogy ennek hor­vát részről nincs akadálya, azonban várhatóan a két ország között hamarosan aláírják a szabadkereskedelemről szóló megállapodást, és így ez me­gyei szinten előreláthatóan je­lentőségét veszti. Kolber István, a megyei köz­gyűlés elnöke elmondta, első­sorban azt tartja a megyék fel­adatának, hogy elősegítsék a két térség gazdálkodó szervei­nek egymásra találását. Ugyan­akkor persze nem kevésbé fon­tosnak tartják a kulturális kap­csolatok elmélyítését is. Elhangzott, a két megye együttműködésével remélhető­leg mielőbb újra megegyezésre jutnak majd a horvát és magyar cukorgyárak, illetve termelők. Lejárt ugyanis az a megállapo­dás, amelynek értelmében a magyar — elsősorban termé­szetesen a határvidéki — ter­melőktől megvásárolták a cuk­rot a közeli horvát cukorgyárak. Új megállapodást mindezidáig nem sikerült megkötniük a fel­eknek. N. L. SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete Elnöki fordulók A majdan két szintre változó érettségi terve ismert. Miként ismert az is, hogy az elnöki feladatok ellátása egy tanévvel ez­előtt is kétféle volt. Annakidején érdeklődtünk is, hogy mi hasznosult a feladatra nem csupán felkért, hanem pályázó elnö­kök többletmunkájának, az elemző tanulmányoknak a sorsa. (Amelyekért érthetően nagyobb tiszteletdíj is járt.) Nos a to­vábbi hasznosulást, az iskoláknak és a fenntartóknak irányzott „visszaszacsatolást” illetően jócskán maradtak kételyek. Ez természetesen nem az elnöki munka szakszerűségét, minőségét kérdőjelezte meg, pusztán a szakirányítás magasabb szintjeinek túlzott elfoglaltságát, netán titoktartó szándékát jelezte. Félre az iróniával! Hallani lehetett, s aztán a megyei pedagógiai intézetben megerősítették, az idén újra pályázhattak a többletmunkát igénylő elnöki feladatokra. Bár több volt a jelentkező, az erre il­letékes szakmai bizottság mindösszesen 10 somogyi szakem­bert talált alkalmasnak a feladat ilyen típusú ellátására. A többi megyében sem különbözik lényegesen az arány. Gyorsan te­gyük hozzá, ez nem a pedagógusok munkájának színvonalát minősíti, sokkal inkább a pályázó kedvet, melyből következik, hogy továbbra is lesznek „hagyományosan” felkért elnökök. Végülis legyünk türelemmel,bizalommal a változással és an­nak fokozataival szemben. És reménykedjünk. Abban például, hogy az elnöki elemzőmunka eredményével, értékítéleteivel szembesülhetnek majd az iskolafenntartó önkormányzatok is. Továbbá a helyzetelemző fejezetek alapanyagát nem a direkto­rok és a pedagógusok készítik elő, olykor írásba foglalva. Mert ez is előfordult. S ebben nem pusztán az a bökkenő, hogy érett­ségi előtt már aligha várható el jó szívvel a túlzottan mélyre­ható, (ön)kritizáló szándék. Az is bökkenő, hogy ráadásul a nem éppen pihentető tanév végén, akárhogy vesszük is, több­letmunkát jelent. S a javadalmazás többletéről ezúttal sincs módunk beszámolni... Tabi próba érettségizők Nagyberényiek győzelme A siófoki tűzoltóparancs­nokság szervezésében a hét végén tűzvédelmi vetélkedőt tartottak a siófoki és a kör­nyékbeli általános iskolák 3-3 fős csapatai részére. A végig izgalmas és szoros küzdelem­ben — az utolsó forduló kér­déseire adott válaszok alapján — a területi versenyt a nagy- berényi általános iskola Kluk Sándor, Erbe Ottó és Mészáros Gábor összetételű csapata nyerte. így ők képviselik a sió­foki térséget a megyei döntőn. Dráguló buszjegy Marcaliban Az autóbuszjegy február 1-jé- től az önkormányzati ármegál­lapításnak megfelelően Marca­liban drágul. A vonaljegy ára 34 forint, az egyvonalas bérlet 540 forint lesz. A tanuló- és nyugdíjas bérlet ára 135 fo­rintra emelkedik. Ettől az idő­ponttól leállítják a marcali he­lyi közlekedésben az autóbu­szállomásról 10 és 17 órakor induló, valamint a Kinizsi ut­cától 10.15 és 17.25 órakor in­duló járatokat. A fonyódi helyi közlekedésben is korlátozás lesz február 1-jétől. Nádastűz Balatonlellén 25 hektár nádas vált a tűz martalékává tegnap délután Balatonlelle mellett. A tüzet, amely veszélyeztette a kör­nyékbeli nyaralókat, a siófoki és a marcali tűzoltók, valamint a balatonboglári önkéntesek kétórás megfeszített munkával fékezték meg. Nehezítette a tűzoltást az erős szél. Diákként is termelnek A csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetnek jelenleg 280 tanulója van. A képzés három szinten folyik, a szakmunká­sok három, az érettségizők négy, a technikusok pedig öt év után hagyják el az iskolát. A diákok a második évtől ter­melő munkát végeznek, évente 2-3 millió forint értékben. Megrendelőik közé tartoznak sportkörök, vadászboltok és egy nagykereskedelmi cég is Nagykanizsáról. Iskolások támogatása A szentgáloskéri önkor­mányzat is hozzájárul a gyere­kek iskoláztatásához. A szü­lők, illetve az intézmények ké­résére négy óvodás és tizenegy általános iskolás étkezési térí­tési díját vállalták át. A tan­könyvek beszerzéséhez 57 ezer forint támogatást adtak az idei tanévben. A középiskolá­soknak 3-3 ezer forinttal járul­tak hozzá a beiskolázás költ­ségeihez. Rendszeres nevelési segélyben öt gyerek részesül a faluban. Versenyre készül a Féfisz A Féfisz, a Falusi Fiatalok Szövetsége tagjai, több somo­gyi község fiataljai képviselik Somogy megyét az abádsza- lóki Népi és Sportjátékok nemzetközi versenyén. Az el­múlt évben az igali fiatalok is jó helyezést értek el, ami mu­tatja: a fiatalok fontosnak tart­ják a hagyományőrzést. Nem kell kréta Egyelőre sehol sem született döntés iskolák megszüntetésé­ről, osztályok összevonásáról, a somogyi pedagógusok sötéten látják a jövőjüket. A Pedagógusszakszervezet somogyi alapszervezeteinek az a véleménye, hogy rövidesen osztályok összevonásával, eset­leg iskolák bezárásával, és pe­dagógusok nagyszámú elbocsá­tásával kell számolni. Tasnádi József megyei titkár ezt azzal magyarázza, hogy a most kialkudott és a Parlament által elfogadott normatívák nem elegendőek a zökkenő- mentes működéshez. Az isko­lákat fenntártó önkorányzatok pedig a megnövekedett terhek vállalása helyett inkább karcsú­sítani igyekeznek vagy meg­szabadulnak intézményeiktől. A megmaradó iskolák to­vábbi differenciálódásra szá­míthatnak, s arra, hogy meg­kezdődik egy újabb átvilágítás. Veszélybe kerül a kolektív szerződésük, a pedagógusok korábban nehezen megszerzett jogai revízió alá kerülnek. Úgy vélik, lesznek iskolák, amelyek csak az alapfeladatokat láthat­ják majd el. Ami ezen felül van: étkeztetés, napközi, szakkörök az megszűnik, vagy fizetni kell érte. Fejlesztésről, a minőségi munka elismeréséről nem is álmodnak már. A legkevésbé sem biztató jövő. Eddig „mindössze” a ke­vés fizetésükről, meg arról pa­naszkodhattak, hogy lassan már krétára sem telik. Hát most ez az utóbbi megoldódik. Már nem kell kréta. (Nagy) Singer szakszervizként működik a Praktikum kft varrógépjavító szervize. A háztar­tási és ipari varrógépeket a helyszínen is javítják. A régi és új gépek szerelését egyaránt vál­lalják, közel félezer darabot szervizeinek évente. fotó: kovács tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom