Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. január 31., kedd Katonák a tűzvonalban. Változatlanul folynak a harcok a csecsen főváros birtoklásá­ért. A szinte teljesen rombadőlt elnöki palota előtt orosz katona harckocsiból tüzelőállásban figyeli a környéket. feb-reuters Az EBESZ küldöttség Csecsenföldön Terebélyesedik a cseh elhárítási botrány Stanislav Deváty, a cseh Biz­tonsági Információs Szolgálat (BIS) igazgatója tegnap isme­retlen tettes ellen szóló felje­lentést tett annak alapján, hogy Jan Kalvoda, a koalíció­tag Polgári Demokrata Szö­vetség (ODA) elnöke szerint lehallgatták Milos Zemannal, a Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnökével lebonyolí­tott találkozóját. A prágai főügyésznél tett feljelentését Deváty közvetve a tisztázás szándékával indo­kolta, mondván, hogy „az in­formációt a BIS állítólagos törvénysértő tevékenységével hozták összefüggésbe”. Bár Václav Klaus kormánya múlt szerdán megkísérelte le­zárni az ODA által január kö­zepén kirobbantott BIS-bot­rány vizsgálatát, az ügy hiá­nyos mozaikját hétfőn újabb részletekkel egészítette ki az ellenzéki szociáldemokrata párt (CSSD) és a cseh Zöldek Pártja. Jaroslav Basta, CSSD biztonsági bizottságának veze­tője a Tyden című hetilap legf- risebb számának elmondta, hogy pártjának „hasonló jelzé­sei vannak a BIS szociálde­mokraták elleni tevékenységé­ről”, mint amelyekkel a koalí­ciótag ODA és KDU-CSL rendelkezik. Szavai szerint a BIS egyértelműen megpró­bálta beszervezni néhány párt­tagjukat. Radek Lánc, a Zöl­dek prágai szervezetének el­nöke tiltakozott amiatt, hogy a megfigyeltek listáján szerepel. Értesülések szerint a BIS listáján szerepel a parlament­ben képviselt szélsőjobboldali republikánus párt (SPR-RSC) is. A kommunisták (KSCM), akik szintén jelen vannak a törvényhozásban, már a bot­rány kirobbanásának másnap­ján közölték: pártjuk régóta kénytelen együttélni a BIS be­épített ügynökeivel. Kalvodának és Zemannak az elhárítási botrány kapcsán napvilágra került találkozója egyébként önmagában is poli­tikai csemege, mivel az a maga nemében az első, részle­ges politikai együttműködést célző megbeszélés volt az — egyes megfigyelők szerint a koalícióból kikacsintgató — ODA és a második legerősebb ellenzéki erőnek tartott szoci­áldemokraták (CSSD) vezetői között. Izrael félrevezette Washingtont Gyarmati István intézkedéseket szorgalmazott a Csecsenföld- nek szánt nemzetközi humani­tárius segély növelése érdeké­ben a térségben járt EBESZ- küldöttség tapasztalatait ösz- szegző, tegnapi moszkvai saj­tóértekezletén. Az EBESZ so­ros elnökének képviselője ka­tasztrófával fenyegetőnek ne­vezte a grozniji humanitárius helyzetet és emlékeztetett rá, hogy jelenleg 150 ezer ember él Groznij pincéiben, közben a vá­rosban nincs víz és élelem. A küldöttség útjának mérle­gét megvonva elmondta: Cse­csenföldön súlyosan megsértet­ték az emberi jogokat a válság előtt, illetve annak során. A fegyveres erők által alkalma­zott taktika az emberi jogok tömeges megsértéséhez veze­tett. Leszögezte: a hadsereg csecsenföldi bevetésének mér­téke, illetve az alkalmazott módszerek nincsenek össz­hangban az európai normákkal. Elmondta, hogy egyedi eseteket most nem tárt fel a a küldöttség, ami nem is volt célja. Később viszont az orosz hatóságokkal közösen ez lesz az egyik leg­főbb feladat. A küldöttség sze­rint sürgős tűzszünetre van szükség a katasztrofális hely­zetben lévő lakosság megsegí­tésére. Ezt a Nemzetközi Vö­röskereszt segítségével lehetne elérni, mivel politikai szinten nehéz azt megvalósítani. — A politikai rendezést célzó folyamatnak minél hama­rabb el kellene kezdődnie a csecsének képviselőinek bevo­násával. Helyre kell állítani az alkotmányos rendet és a de­mokratikus intézményeket, il­letve mihamarabb választáso­kat kell tartani, mivel a csecsen nép törvényes képviselői foly­tathatnak tárgyalásokat a köz­társaság autonóm státusáról az Oroszországi Föderáció keretén belül — hangoztatta Gyarmati. A diplomata elmondta, hogy a küldöttség az EBESZ bécsi Állandó Tanácsa elé terjeszti konkrét javaslatait egyebek közt Oroszország és az EBESZ további politikai, illetve emberi jogi és humanitárius téren foly­tatott együttműködésére vonat­kozóan. Kérdésekre válaszolva úgy vélekedett, hogy a tűzszü- neti tárgyalásokba be kell vonni a fegyveres csoportokat elle­nőrző parancsnokok mindegyi­két. A politikai rendezésről a csecsének összes képviselőjé­vel kell tárgyalni. Gyarmati kö­zölte, hogy az EBESZ abban érdekelt, hogy még az idén vá­lasztásokat tartsanak Csecsen­földön. Gyarmati elmondta, hogy nem találkozott a küldöttség a mozdoki vizsgálati fogdában kínzásokra utaló jelekkel. Az emberi jogok mindkét fél részé­ről történt megsértését tapasz­talta a delegáció, azonban az oroszok körében végrehajtott etnikai tisztogatásról nem lehet beszélni. Oroszország érdekelt a harci cselekmények befejezé­sében, de nehéz megtalálni en­nek módját — mondta. Washingtonnak már 1961-ben tudomása volt róla, hogy Izrael atombomba előállítását tervezi. Az amerikai külügyminiszté­rium által a múlt héten felsza­badított titkos okmányok nem­csak azt támasztják alá, hogy kormánykörökben és a kong­resszusban tudtak a titkos izra­eli tervekről, hanem azt is el­árulják, hogy izraeli illetékesek hazudtak az amerikaiaknak eb­ben a rendkívül kényes kérdés­ben. Az Egyesült Államok és a Közel-Kelet 1961 és 1962 évi kapcsolatait taglaló okmányok tanúsága szerint egy 1961-ben a kongresszusban tartott bizott­sági megbeszélésen Lewis Jo­nes külügyminisztériumi osz­tályvezető bizonyítékokat ter­jesztett elő a Dimona mellett épült izraeli atomreaktor „mel­lékhatásairól”. Előzőleg vi­szont az izraeliek textilgyárról és fémfeldolgozó üzemről be­széltek Dimonával kapcsolat­ban amerikai tárgyalópartnere­iknek. A szóban forgó kong­resszusi ülésről készült jegyző­könyv rögzítette a résztvevő amerikai szenátorok bosszúsá­gát amiatt, hogy Izrael elhall­gatta az üzem valódi rendelte­tését. Gore-Silajdzic találkozó A1 Gore amerikai alelnök teg­nap biztosította Haris Silajdzic bosnyák kormányfőt arról, hogy az amerikai kormány to­vábbra is támogatja Bosznia te­rületi egységét, és kitart az ösz- szekötő csoport rendezési terve mellett. A találkozójukról kia­dott fehér házi közlemény sze­rint az alelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok a terv alapján kívánja folytatni erőfeszítéseit a boszniai konf­liktus békés megoldására. Mindketten elítélték a szerbek hajthatatlan magatartását. Szergej Kovaljev a konfliktusról Csecsenföldön az emberi jogok tömeges és hatalmas megsér­tése zajlik: az orosz katonák csecsen foglyokat feszítenek keresztre, másokat kasztrálnak, iskolásokat erőszakolnak meg kollektiven, egyes katonaköte­les korú embereket pedig önké­nyesen kivégeznek. Erről szá­molt be tegnapi strasbourgi saj­tóértekezletén Szergej Koval­jev, az orosz elnök emberi jogi tanácsadója, aki az Európa Ta­nács parlamenti ülésszakán tar­tózkodik jelenleg a francia vá­rosban. Kovaljev, aki köztudot­tan a csecsenföldi orosz akció legélesebb ellenzői közé tarto­zik, bírálta a nyugati vezetők „puha” reagálását. Félreértés volt a rakétariasztás Az orosz külügyminisztérium egyik tisztviselője tegnap kije­lentette: félreértés okozta, hogy egy norvég kutatórakéta észle­lése nyomán a múlt héten ria­dókészültségbe helyezték az orosz légvédelmet. Jurij Fokin kinevezett új oslói orosz nagy­követ szavait az Interfax hí­rügynökség idézte. Fokin hang­súlyozta, hogy efféle félreér­tésnek soha többé nem szabad megtörténnie. Fokin szerint a külügyi és a védelmei tárca, va­lamint más orosz kormányhiva­talok átfogó vizsgálatot indítot­tak annak megállapítására, mi­ként fordulhatott elő a téves ri­asztás egy tudományos célokat szolgáló berendezés miatt. 38 halottat követelt az algíri merénylet Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap kora délután Algírban a rendőr-főkapitány­ság épülete közelében. A me­rényletnek legfrisebb adatok szerint 38 halálos áldozata volt, 256-an megsebesültek. A lég­nyomás megrázkódtatta a szomszédos épületeket. A rob­banószerkezet nagy hatóerejét mutatja, hogy a detonáció hely­színén két méter széles, 50 cen­timéter mély kráter keletkezett. MAGYAR NEMZETI BANK SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁG DISZKONT-KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK EREDMÉNYE 1 hó _______3 hó j an. 24. jan. 25. Kibocsátott mennyiség Mó Ft 3.000,00 15.000,00 Benyújtott ajánlatok Mó Ft 3.636,85 28.672,67 Elfogadott ajánlatok Mó Ft 3.000,00 15.000,00 Maximális hozam (%) 29,10 31,87 Minimális hozam (%) 27,50 31,10 Átlagos hozam (%) 28,25 31,74 Aukció átlagára (%) 97,8788 92,6670 A következő (január 31 -iki és február 1 -jei) 1 és 3 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegy aukcióra aukciós ajánlatot a megelőző aukción kialakult átlaghozamokhoz viszonyított + -1% pontos sávon belül nyújthatnak be az ajánlattevők. Részletes tájékoztatást a közgazdasági és bankellenőrzési osztály munkatársai nyújtanak. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 82/ 419-411, fax: 82/412-959). (70089) Ismét kárpótlási jegy akció a SULÁKNÁL! Szőnyeg, padlószőnyeg, futószőnyeg és tapéta vásárlásánál kárpótlási jegyét 100%-on számítjuk be Kaposvár, Raktár u. 14. Tel.: 82/319-500 S Nyitva: hétfőtől péntekig 8.30-17.00 óráig, g szombaton 9-12 óráig Budapest Bank Rt Marcali Fiókja értékesít 1 db Mercedes 200 D típusú személygépkocsit Érdeklődni lehet a Budapest Bank Rt Marcali Fiókjánál, Marcali, Rákóczi u. 16. szám alatt, vagy a 85/311-052-es telefonon. Értékesítés időpontja és helye: 1995. február 8-án, délelőtt 9 órakor a városi bíróságon, Marcali, Rákóczi u. 14. szám alatt. (70023) Üzletek, Irodák, lakások eladók'// Kaposvár, Budai Nagy Antal u. és Petdfi tér sarkán épülő Herkules Center üzletházban Telefon munkanapokon napközben: ______________06-1-216-6500 (69793J, HORGANYZOTT LEMEZT A BONUS KÉR. KFT.-től *69727/6H* Szlovák importból származó ST 02-Z minőségű lemezek tengeri csomagolásban, raktárról azonnal 0,55 x 1000 x 2000 méretben, más méretben rövid határidővel leszállítva, kedvező árfekvéssel. Érdeklődni: 06-56-374-963 tel./faxszámon. Tüntetést szervezett Moszkvában az Orosz Ellenál­lási Mozgalom. A felvonulók politikája ellen tiltakoztak, és követelték a népirtás befejezését. feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom