Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-30 / 25. szám

1995. január 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem azonos a szántófölddel Gazdát az erdőnek! Lapos a buksza, rangsorolni kell a kiadásokat Startol a megyei közgyűlés Dr. Kolber István: Súlypontokat, irányokat határozunk meg Erdőbirtokos sággal és erdő- gazdálkodással kapcsolatos ta­nácskozást tartottak a hét végén Kadarkúton, a helyi és kör­nyékbeli erdőtulajdonosok. A fórumon Szántó Gábor, a So­mogy megyei Erdőfelügyelő­ség igazgatója elsőként azt mondta el, hogy Magyarorszá­gon 1,7-1,8 millió hektár az er­dőterület, ebből csaknem egy­millió hektár van az állam tu­lajdonában, melyet elidegení­teni nem lehet. Ennek sorsa a kincstári törvény megjelenése után dől majd el. A fennmaradó terület ma­gán- vagy jogi személy tulaj­donában van. Ide tartoznak a szövetkezetek használatába vagy bérletébe tartozó erdők, valamint a kárpótoltak, az ön- kormányzatok és gazdaságok erdeje is. Mindenkit leginkább az foglalkoztat, hogy mi lesz a magánerdővel? A kárpótoltak körében tisztább a kép, meg­kapták a tulajdoni lapokat, de a részarány-földtulajdon eseté­ben sokkal bonyolultabb a helyzet. Ők választhatnak a működtetés lehetőségei közül. Ha haszonbérbe adják a terüle­tüket a szövetkezetnek, akkor a használati jogot is biztosítják, tehát nem lehet korlátozni a fa- kitermelést. Az erdőnek azonban terhei is vannak: fenntartási és művelési munkálatok, ez alól a magántu­lajdonosok sem kivételek. Amelyik szövetkezet a felújí­tást nem végzi el időben, annak az eredményromlást meg kell fizetnie. A földkiadó bizottsá­gok határozata nélkül pedig nem lehet megszabadulni a kö­telezettségektől. Somogybán — többek között Babócsán, Nagybajomban, Pusztaková­csiban és Mikében döntöttek, hogy nem kívánnak erdőgaz­dálkodással foglalkozni. A tanácskozáson szó esett a szervezeti kérdésekről is. Há­rom alapvető forma létezik az önálló erdőgazdálkodásra: a természetes személy, a szövet­kezet és gazdasági társaság, va­lamint az erdőbirtokossági tár­sulat. A törvény egyenlő esélyt ad mindegyiknek. Összefüggő erdőre, ha több tulajdonos is van, társulást kell létrehozni. Ez egyrészt a költségviselés terheit osztja meg, másrészt a terület őrzése és a szakem­ber-foglalkoztatás is egysze­rűbbé válhat. A földtulajdonnal foglalkozó törvény egyik nagy hibájának Szántó Gábor azt tartja, hogy hogy az erdőt azonos módon kezeli a szántófölddel, pedig az erdő újratermelési ciklusa öt­venhat év. Ennyit általában egy ember nem tölt munkával, ezért kiemelkedő szerepe lenne az erdőbirtokossági társulatok működésének. Az előadáson szó volt a gaz­dálkodás rendjéről, és az elvo­nási illetve támogatási rend­szerről, valamint az új erdőte­lepítés feltételeiről is. Boldizsár Beáta (Folytatás az 1■ oldalról) Az inflációhatást tompítani próbáljuk - folytatta a megyei közgyűlés elnöke. - Teljes egé­szében azonban kivédeni nem tudjuk, mert erre nincs pénz. A koncepció másik jelentős célki­tűzése, hogy az intézmény fel­újításokat magas szinten ter­vezzük: mert az intézmények műszaki állapota leromlott, a felszerelések elhasználódtak, elkerülhetetlen, hogy áldoz­zunk a beszerzésekre. Több olyan beruházás is folyik már, amelyikhez jelentősebb, saját erő szükséges. Ilyen például a kórház belgyógyászati tömbjé­nek rekonstrukciója, amely 28 millió forintot igényel ebben az évben. Számolunk azzal is, hogy a diagnosztikai tömb épí­tése megkezdődik. Ez 20 millió forintos saját erőt igényelne a megyei önkormányzattól. A program annyira fontos, hogy ezt mindenképpen biztosíta­nunk kell. A kötelező feladatok teljesítése mellett a szabadon választottak között szelektálni kell, figyelembe véve, hogy az önkormányzatnak az élet kü­lönböző területeihez kell kap­csolódni, akkor is, ha nincsen ott kötelezően előírt feladatai, nincsen konkrét hatásköre. Meggyőződésem: akkor járunk el helyesen, ha súlypontokat, irányokat határozunk meg s nem fullad osztogatásba ez a tevékenységünk.- Mire nem juthat a szaba­don választott feladatok közül?- A bizottságok által szét­osztható pénzeket csökkenteni szeretnénk. Fölvetődött az is, hogy a közgyűlésnek is bele­szólást kellene biztosítani a bi­zottsági pénzeknek a felhaszná­lásába, hogy célirányosabban történjen az. Nagyon sok az apróbb támogatási kérelem. Ezek a pénzek egy adott egye­sület, szervezet szempontjából jelentősek, és bele is kell kalku­lálnunk ezeket, de a súlypontot nem erre kell helyezni. Az el­múlt napokban beszéltettem a somogyi képzőművészekkel. A helyzetük tragikus, mert nin­csen mecenatúra, a kiállítási le­hetőségek csökkentek. A kép­zőművészek megjelenési, be­mutatkozási lehetőségeit bizto­sítani kellene. A másik ilyen te­rület az oktatás: ha a megyébe javítani akarjuk a minőséget az oktatásba, akkor a továbbkép­zéseket elő kell segíteni és el­ismerni a minőségi munkát. Ezért épül be - remélhetőleg - majd a költségvetésünkbe a pe­dagógus továbbképzések támo­gatása, s a minőségi munkák el­ismerése. Ha például egy diák tanulmányi-versenyt nyer, ak­kor ismerjük el a pedagógus munkáját is. A költségvetés két változat­ban készült. Az első változat jobban figyelembe vette az igé­nyeket. Ha ezt hajtanánk végre, akkor 450 millió forint hitelt kellene fölvenni. Ez olyan sok, hogy szerintem nem lehet vál­lalni. Ezért a másik változatban forinttal csökkentettük. Ezt a hitelnagyságot átláthatóbbnak, kezelhetőbbnek tartjuk, olyan­nak, ahol van esely a további csökkentésre, mert hiszen a be­vételi oldalon van néhány bi­zonytalan tényező. Ilyen bi­zonytalanság például a privati­zációs bevétel. Bizonytalan az is, hogy a vagyonunk értékesí­téséből mi szedhető be. A vá­rosi önkormányzatok már az elmúlt években megkezdték a vagyonuk értékesítését, bevo­nását a költségvetési finanszí­rozásába. Erre a lépésre a me­gyei önkormányzat is rákény­szerül. Nincsen szó vagyonfölé- lésről, hiszen a felújítások a be­ruházások a várható értékesíté­seket meghaladják. Váltásról, vagyon átcsoportosításról van szó.- Ha a bevétel adott a kia­dást kell megfogni.- A nagy kérdés, hogy mit finanszírozzunk ebből a pénz­ből? Elsősorban az intézmény- hálózatot. Ez ma 33 intézmény, de várható, hogy megjelennek a megyénél a városok által fönn­tartott középfokú intézmények, mert azokat át fogják adni. Az elmúlt évben néhány város ho­zott már ilyen döntést. Ez 23 millió forinttal terheli a költ­ségvetésünket. Összességébe azonban ilyen feladatokra 65 millió forintot fordítunk. A vá­rosi önkormányzatok azt is ajánlják a megyei önkormány­zatnak, hogy tartsuk fel közö­sen a városi intézményeket. Ez körülbelül 30 intézményt jelent. Ennek a hatására a megyei költségvetés hitelállománya to­vábbi 100-150 millió forinttal növekedne. Ezért az a véle­mény alakult ki, hogy közös fönntartást ne vállaljuk, várjuk meg, míg a városi önkormány­zatok átadják a megyének eze­ket az intézményeket, hiszen az államháztartási reform várha­tóan változásokat hoz a megyei szabályozórendszer­ben.- Milyen a megyei intéz­ményhálózat? Elavult? Kor­szerű?- Szükség van arra, hogy át­tekintsük a sajátunkat is, a vá­rosiakat is. Ez csak akkor tör­ténhet meg, ha ebben a városok partnerek lesznek. Azt gondo­lom azonban, hogy csak me­gyei léptékben szabad ezekkel foglalkozni. A szakmunkás- képző intézetek egyik része például nálunk vannak, a másik a városoknál, s értékeléseik egyre inkább a körmünkre ég. Számos szakmai kérdését kell megoldani, például azt, hogy milyen szakmát képezzenek, mire van igény. Ma sajnos, senki nem tudja ezeket meg­mondani. Nyilvánvaló, hogy konfliktusmentesen nem lehet végrehajtani a felülvizsgálatát.- Félnek a konfliktusoktól?- Nem. Ha félnénk, akkor kikerültük volna ezeket a kér­déseket, s nem került volna bele a koncepcióba.- Milyennek ítéli meg ma a megyei közgyűlés kapcsolatát a megyével? Milyen a munká­juk nyilvánossága?- Az első feladataink egyike egy sajtóbeszélgetés volt. Egyértelmű, hogy a sajtón ke­resztül lehet csak igazából kap­csolatot tartani a választókkal. A megye nem alkalmazhatja azokat a technikákat, amelyek­kel egy kistelepülés él. Ezért is jó kapcsolatokat szeretnénk ki­alakítani és széleskörű tájékoz­tatást adni.- Köszönöm a véleményét. Kercza Imre SOMOGYI HÍRLAP Ondrejovics László jegyzete Krumpli, te drága Még soha nem láttam úgy pöffeszkedni krumplit, mint most: a 76 forintos narancs, a 90 forintos banán mellett 95 forintért árulják a piacon. Nem járok rendszeresen oda, s az első pilla­natban azt hittem, hogy kilenc ötvenért kínálják. Meglepődtem, hogy a tizedes vessző hiánya nem a boltos hanyagsága. Gondolkodom hogyan védekezhetnék az előre be nem jelen­tett drágulás ellen. Az energiaárakkal kapcsolatban már kaptam tanácsokat. A százas égőket kicseréltem huszonötösre, kád­fürdő helyett tusolni fogok. A közlekedési díjak változása ellen gyaloglással védekezhetek. A vízdíjakat és a távfűtés költségeit a felszerelt mérőórák állandó figyelésével, nagykabáttal csök­kenthetem. Ám mit tehetek a 95 forintos krumplival. Amikor a mamám kifogyott a konyhapénzből, mákos vagy diós tésztát főzött. Ez ma nem megoldás, hiszen a diót 800, a mákot kilón­ként 600 forintért kínálják. Ilyen menü csak fizetésnapon jö­hetne számításba. A szegényekről szóló történetekben a szerep­lők rendre bablevest kanalaztak. Most, ha még egy kis füstölt csontot is beleképzelek a zöldséggel készített bablevesbe túl „borsos” a fogás. Nézegetem a szakácskönyveket. A legutóbbi kiadásban is, az olcsó ételek között szerepel a burgonya. Kido­bom a Sajtok könyvét, arra a mai árak mellett már nem lehet szükség. Ilyen alapon az összes szakácskönyvet kidobhatom. Szükség lenne egy új, a jelenlegi piaci és energiaárakat mérle­gelő szakácskönyvre. így kezdeném: „Végy egy üres lábast, te­gyél bele télen tiszta havat, nyáron gondosan leszűrt, összegyűj­tött esővizet. Tüzet a konyhában gyújtsunk erdőben gyűjtött fa­ágakból. Ha a víz felforrt, tegyünk bele egy... itt elakadtam, mert nem jut eszembe, semmi csak a 95 forintos krumpli. Gyakorlati bemutatón -vettek részt a Qantum magániskola és a Somogyi Hírlap hosstes tanfolyamának hallgatói. A negyventagú csoportnak Szalma Tiborné koz­metikus és Török Csilla mesterfodrász tartott előadást és beiputatót a kozmetika és a fodrászat történetéről, napja­inkban használatos eszközeiről, valamint a sminkelés és a frizurakészítés tudományáról. fotó: kovács tibor Svédországban a fúvósok A svédországbeli Are me­gyébe utazott tegnap vendég- szereplésre a kaposvári Liszt Ferenc Zenesiskola ifjúsági fúvószenekara és a vonós tan­szak tanárai. Az 1994. évi Ta­vaszi Fesztiválon vették fel a kapcsolatot egymással az igazgatók, és most az akkori meghívásnak tesznek most eleget. Közös koncertet adnak a mattmari vonószenekarral, és fellépnek egy határmenti nor­vég városban is. Műszaki átadás februárban A Tabép Építőipari és Keres­kedelmi Kft építési részlegé­nek munkásai hetek óta dol­goznak a városi tűzoltószertár felújításán és bővítésén. Jelen­leg a belső burkolásokat, il­letve a különféle szerelvénye­zési munkákat végzik. A min­tegy 8oo ezer forint értékű re­konstrukcióval előreláthatólag a hónap végére végeznek. A korszerűsített tűzoltószertár műszaki átadására a tervek szerint február elején kerül sor. Verbai est Kaposfön Verbai műsoros estet tartottak Kaposfön. Három éve alapítot­ták a Verbai Alapítványt a szegényebb de tehetséges diá­kok támogatására, valamint az iskola felszereltségének javítá­sára. Minden évben három íz­ben rendeznek jótékonysági estet. Kisasszondon, Kaposfön és Kiskorpádon egyet-egyet, mivel ez a három község kö­zösen tartja fönn az iskolát. A műsoros estek bevéle az ala­pítvány kasszájába vándorol. Kedvezményes ingatlanok Bálványos önkormányzati hi­vatal elsősorban a településen letelepedni szándékozó és a helyi fiatalok részére 4-600 négyszögöles telkeket alakít ki. Az ingatlanok kedvezmé­nyes áron kerülnek értékesí­tésre, ezzel szeretne a község vezetése minél több fiatal há­zaspárt vonzani Bálványosra. Csökkenő lélekszám A statisztikai adatok alapján Somogy megye összes városá­nak lakossága egy év alatt 0,3 százalékkal csökkent, ezzel szemben Csurgó lakossága 0,4 százalékkal nőtt. A csökkenő lélekszámú városok: Kapos­vár, Barcs, Balatonföldvár, Ba- latonlelle, Lengyeltóti, Mar­cali, Nagyatád, Siófok. Ese­tenként döbbenetes a fogyás mértéke, például Berzencén harmincötén születtek és het­venötén haltak meg az elmúlt évben. Távadatfeldolgozás a DÉDÁSZ-nál Az elmúlt évben új távadatfel­dolgozási lehetőséget adó IBM 9000-es sorozatú számítógé­peket telepített a DÉDÁSZ Rt. E központi erőforrás mellett 500 PC üzemel már a Dél-Du- nántúlon. Az elkövetkező idő­szak feladata a telepített esz­közök egy rendszerbe integrá­lása megfellő adatátviteli utakkal, kommunikációs esz­közökkel. Szeretnék kialakí­tani a társaság első nagy kiter­jedésű adatátviteli hálózatát. Önálló lett Csurgói Faipari Kft néven üzemel a Sefag gyáregység. Fűrészipari termékeket és parkettákat készíte­nek itt. Képünk a parketta üzemcsarnokban készült, ahol a csaphornyos parkettából évente százhúszezer négyzetmétert gyártanak. fotó: kovács tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom