Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. jan. 28. szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Válogatás a Mihályfi Ernő-gyűjteményből Felfedezett felfedezők Auschwitz emlékezete 50 évvel ezelőtt álmában éj­jel sokszor felsírt az Isten és gyermekeit kereste, Judea lá­nyait, Izrael fiait. Nem találta őket itt a földön. Sokakat ak­kor már egy marék hamuként szétszórtak Európa arcán, Auschwitz, Buchenwald, Dac- chau, Majdenek, s a többi koncentrációs tábor mellett a mezőkön. Mások csonttá fagy­tak a végtelen orosz pusztá­kon, s nem kevesen a szö­gesdrótnak dőltek, vagy egy­szerűen agyonlövették magu­kat. Marhavagonok szerte Eu­rópából ontották az ember­anyagot a világtörténelem legszörnyűbb halálgyáraiba. Millióknak a lelke szállt fel az égbe, a krematóriumok égő emberhús bűzét okádó kémé­nyén át. Gyermekek bújtak be eljátszva életük utolsó bújócs­káját, a kémények torkába, hogy aztán bárányfelhők le­gyenek. Ezért néha, ha keser­vesen hull az eső, az ő köny- nyeik hullanak alá, aztán ösz- szegyűlnek a csatornákba, csatornákból az erekbe, az erekből a patakokba futnak, hogy a folyókon át eljussanak a zsidó emlékezés óceánjába. Ó akkor Európa lehunyta szemét. A világ is lehunyta szemét és csak kevesen hunyorogtak, még kevesebben nyújtottak ol­talmat az üldözötteknek, men­levelet adva vagy egy pohár vizet július poklában a va­gonba zárt áldozatemberek­nek. S akik kezüket akkor föl merték emelni, azok ma jám­borok, a Világ Jámborai. Élő fa őrzi emléküket a Jeruzsálem melletti kertben. Ezek a fák örökké élnek, s ha nem élnek már, kővé válnak, s emlékez­nek és emlékeztetnek. A ha­lálgyárban átformálták az éle­tet. Kik onnét megjöttek, már nem változnak meg soha. A tábor, így Auschwitz, s a többi tábor is, felszabadult, de az életben maradottak sohasem. Ha tükörbe néznek ugyanazok a halálarcú, koporsó sovány- nyá gyötört emberek, akik vol­tak akkor és ott, 1945 január­jában Auschwitzban, vagy áp­rilisban Allendorfban és má­sutt. Ami velük történt, az nem történet és nincs tanulsága, csak emlékezete. Több mint egymillió gyermek pusztult el, és sokan köztük ott születtek a halál honában, az élet esélye nélkül. Ha felvillannak a tech­nika jóvoltából a képernyőkön a pokolban készült képek, az emberi értelem nem éri fel, a tekintet nem tudja feldolgozni, a lélek elhessegeti magától. Hisz mindez nem történhetett meg, ha lett volna Isten. Ó há­nyán tagadták akkor meg is­tenüket, hányán akarták elfe­lejteni Mózes szavait, hányán gyűlölték meg önmagukat, mert a mindennapok küzdel­mében megérték azt a napot, hogy odáig eljutottak. Auschwitz emlékezetét hagyjuk meg azoknak, akik a poklok bugyrából hazatértek, s engedjük meg nekik, hogy összetört lelkűk cserepeit ra­kosgatva, puszta létükkel em­lékeztessenek. Ezekben a napokban lerombolt templo­maink frigyszekrényeiben lán­golnak a Tórák és elhagyott, összetört kövű temetőinkben könnyeznek Mózes kőtáblái. S belőlem, ki csak Anyámnak krónikása vagyok, e napon ki­buggyantak e szavak. Akkor az Ur kinyújtotta kezét, meg­érintette ajkamat és így szólt hozzám: Nézd ajkadra adom szavaimat... (Jeremiás) Suchman Tamás Díjak a legjobbaknak Könyveket ajánlunk KÓSZÓ JÓZSEF A magyarság... A Pannon Enciklopédia so­rozat második kötete a ma­gyarság és a Kárpát-meden­cében együtt élő népek törté­netét tárgyalja az ősidőktől az 1994-es választásokig. Körül­belül 600 színes és fekete-fe­hér fotó, térképek, táblázatok, grafikonok gazdagítják a köny­vet. (Dunakanyar - 4000 Ft) TAMÁS MENYHÉRT Vesztett szavak Tamás Menyhért szinte ész­revétlenül érett nemzedéke egyik jelentős költőjévé. Ez a kötet legújabb verseit tartal­mazza. (Felsőmagyar. 190 Ft) HANS KÜNG Világvallás etikája Nincs esélyünk a fennma­radásra világethosz nélkül. Nincs világbéke vallásbéke nélkül, s nincs vallásbéke a vallások dialógusa nélkül. Erre próbál választ keresni ez a könyv. (Egyházfórum - 390) DESMOND MORIS A Allatlesen Miért csíkos a zebra? Ho­gyan szerveződnek az állatok csoportokba, s hogyan véde­keznek a ragadozók ellen? Ho­gyan használnak eszközöket a táplálkozáshoz és harc köz­ben? Hogyan ápolják az állatok a testüket? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a vá­laszt a sok színes fényképpel il­lusztrált, gyönyörű kiállítású könyv. (Európa - 1950 Ft) KOZÁK PÉTER Ki kicsoda a magyar sportéletben? Először jelent meg minden eddiginél részletesebb pályá­kat és eredménylistákat közlő sportéletrajzi lexikon hazánk­ban. A szekszárdi Babits Ki­adó gondozásában napvilágot látott első kötet A-H-ig a spor­tolókról, edzőkről, sportveze­tőkről és orvosokról, eredmé­nyeikről és válogatottról közöl adatokat. A három kötetre ter­vezett lexikon Kaposváron a József Attila könyvesboltban kapható. (Babits - 650 Ft) ISABEL ALLENDE Szerelem és árnyak A szerzőnő a tragikus véget ért Salvador Allende egykori chilei elnök unokahúga. Új re­génye egy fiatal és gazdag új­ságírónő sorsán keresztül mu­tatja be az 1973-as katonai puecsot és a terror szörnyű­ségét. (Fabula - 420 Ft) Hogy egy nagylelkű mecé­nás, műgyűjtő adománya mit jelent egy közgyűjtemény számára, azt nagyonis jól pél­dázza a Somogy Megyei Mú­zeumok esetében Rippl-Rónai Ödön nemes gesztusa. Akinek köszönettel adózhatunk szüle­tése 130. évfordulóján is. Ké­sőbbi utódjaként hasonló jel­zőkkel illethető Mihályfi Ernő, Gulácsy Lajos: Ülő nő az 1972-ben elhunyt politikus, újságíró, lapszerkesztő szán­déka, aki ugyancsak példás műpártolóként hagyta jó hat­száz darabos gyűjteményének zömét Salgótarján közintéz­ményére. Főleg festményeket, grafikákat, szerényebb meny- nyiségben kisplasztikákat, ér­meket. Olyan alkotások birto­kába jutott a mai Nógrádi Tör­téneti Múzeum, amelyek együttese e század tízes évei­től az ötvenes, hatvanas évek kortársi munkáival bezárólag, „tanúságtevő” értékű és jelen­tőségű. Amely - mint Uitz Béla vagy Derkovits Gyula eseté­ben - egyik kikerülhetetlen ki­indulópontját jelenti az életmű tanulmányozásának, avagy a korabeli irányzatok, iskolák, csoportosulások megítélésé­nek. Géger Melinda, a megyei múzeum művészettörténésze az általa rendezett kiállításon kitűnő szemmel vette észre a kiválogatott hetven festmény­ben, grafikában rejlő lehetősé­Többen nem értik, mitől lesz áttekinthetőbb, haté­konyabb és egyszerűbb a kétszintű érettségi, amikor más vizsgát tesznek azok, akik a középiskola befeje­zése után nem tanulnak to­vább és mást azok, akik egyetemre, főiskolára je­lentkeztek. Báthory Zoltán, a Művelő­dési Minisztérium helyettes ál­lamtitkárának válasza világos: a mostani áttekinthetetlen gyakorlathoz képest lesz egy­szerűbb az érettségi rendszer, jelenleg ugyanis mást — és fő­leg más színvonalon — kér­nek számon a szakmunkás- képzőkben, a szakközépisko­lákban, a gimnáziumokban és a felvételivel összevont érett­ségin. A kétszintű érettségi ezt a kaotikus helyzetet megszün­teti, s mindössze két típusú követelményrendszert érvé­nyesít. Az elmúlt napokban nagyon sok szó esett a Nemzeti Álap- tantervről, s ez érthető is, hi­szen sok éves huzavona után végre befejeződni látszik egy get. Egyrészt azt, hogy a ka­posvári múzeum értékes, e korra vonatkozó anyagát mi­ként egészíti ki és folytatja a Mihályfi-gyűjtemény. Másrészt azt, hogy miért nevezhetők ok­kal a századelő első két évti­zedének akkor még „esztétice renitensei”, ma már reprezen­tánsai, XX. századi magyar klasszikusoknak. Hiszen indu­lásuk, gondoljunk akár a so­mogyi születésű Galimbertire, aztán Gulácsyra, Mattis-Te- utsch Jánosra vagy Bortnyik Sándorra, sokkal inkább a fel­fedező-meghökkentő, külhoni hatásokra nyitott „csillagjegy­ben” fogant. Sok esetben a meghatározó, leleplező társa­dalomkritika, szociális érzé­kenység vagy német eredetű expresszionista beoltottsággal. Az úgynevezett „aktivista” szerveződés, a Kassák köre (és lapjai, a Ma és a Tett) iránti vonzalom, majd a húszas évektől a nyugatra szóródás és a vonulatot csendesen őrző szentendrei hagyomány mégis örökség lett. Az avandgarde sommás elarasztalása több­meddő vita, és megkezdődhet az oktatási rendszer tényleges reformja. Az alaptanterv sza­bályozza a különböző korú gyerekektől elvárható tudász- szinteket. Megfogalmazza, hogy az általános iskola 4., 6., 8. és 10. osztályának végére a gyerekeknek mit kell elsajátí­taniuk. Ennek kapcsán arra is figyelnek, hogy bizonyos tan­intézetek hallgatóinak jelentős részét jó jegyei ellenére sem veszik föl a magasabb szintű iskolákba, ugyanakkor más iskolák rosszabb tanulói előtt is megnyílnak a továbbképzés kapui. Ézt elkerülendő peda­gógiai szakértőket fognak ké­pezni, akik külső tanácsadó­ként pártatlan szakmai segít­séget adhatnak az iskolai kö­vetelményszintek meghatáro­zásához. Emellett a Nemzeti Alaptantervhez kell igazítani a pedagógus képzést és to­vábbképzést. Az iskolarendszer gyökeres javítását halogatni nem lehet, s nem is akarják. Már csak a feltételeket kell megteremteni hozzá. Szaloky Eszter Uitz Béla: Női képmás szőr is tartósan zárójelbe rakta e korszak képviselőit. A koz­mopolita „modorosság” több­szörös vádjára, az avantgard- uniformizálás beskatulyázá­sára igazi választ végülis a művek adnak csak. Amikor a hatvanas-hevenes években lassan, aztán nagy lélegzetű bátorságot gyűjtve s bemu­tatva, az utóbbi időben jóval erőteljesebben végre megva­lósul a felfedezők felfedezése. Tetszésre vagy nemtetszésre. Mint látható itt és most Kapos­váron is. Ahol szemléletes, hogy az irányzattá csopor­tosuló vagy csupán gondolat- ban-stílusban rokonuló vonula­tokban, nem az izmusok ke­mény pántja az összetartó erő, hanem az egyéni teljesítmény a fontos. Amely valóban klasz- szikussá emeli például Gu­lácsy Lajos álomvilágát, Med- nyánszky leleplezően kemény katonarajzait... A sor folytat­ható és gazdag. Tessék nézni, látnivaló a megyei múzeum­ban! Tröszt Tibor Újra lesz színháza Keszt­helynek — több mint nyolc év után. „Átmeneti” szünetelteté­sét annak idején pénzügyi ne­hézségekkel magyarázták a döntéshozók. A hosszúra nyúlt szünetnek, úgy tűnik, már a tavasszal vége szakad; a megrongálódott épületben levő, százötven néző befoga­dására alkalmas egykori klub­terem átalakításával. — Novemberben már kész terveink voltak, decemberben pedig megkezdődtek a kivite­lezési munkák, egyebek mel­lett a veszprémi színház szakembereinek közreműkö­désével. — Kálmán Edit, a be­ruházást finanszírozó Gold- mark Károly Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese kollé­gáival egy olyan stúdiószín­ház megalapításán fáradozik, amely visszalopná a keszthe­lyi közönség által régóta hiá­nyolt színházi miliőt. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének filmkriti­kusi szakosztálya tegnap ki­osztotta az 1994-ben bemuta­tott legjobb magyar filmeknek ítélt elismeréseket. A legjobb film díját Grunwalszky Ferenc kapta „Utrius”, az elsőfilmesek közül pedig Szederkényi Júlia — A milliós tételt megha­ladó átalakításokkal egy mobil színháztermet szeretnénk megvalósítani — magyarázza az intézmény vezetőhelyet­tese. — A megfelelő világítás- technika, a függöny és a do- bogórendszer kialakításával olyan színházklubot kapunk, amely alkalmas lesz a vidéki és a fővárosi nagyszínházak stúdió-, illetve kamaradarabja­inak bemutatására. Hangsú­lyozom: nem pódiumszínhá­zat akarunk, bár a repertoár­ból ez utóbbit sem zárjuk ki. Tervezünk konferenciákat és egyéb rendezvényeket is ebbe a terembe, de az elsőd­leges cél a rendszeres szín­házi esték megszervezése lesz. Az idei évadot — pontosab­ban, ami még hátra van belőle — próbatételnek szánják. Havi egy alkalommal buda­pesti vagy dunántúli sikerda­a Paramicha című alkotásáért. A legjobb forgatókönyv Krasz- nahorkai László és Tarr Béla Sátántangó-ja. A legjobb do­kumentumfilm Dettre Gábor A színésznő és a halál, a legjobb tévéfilm Gyöngyössy Imre, Ka- bay Barna és Petényi Katalin „Száműzöttek” című alkotása. rabokat láthat a keszthelyi kö­zönség. Szeptemberben az­tán eldől: merre tovább szín­házügyben. — Március 6-án lesz a „premier”, mégpedig a Mik­roszkóp Színpad Téves kap­csolás című előadásával — mondta Kálmán Edit. — Az érdeklődés kölcsönös: mind a közönség, mind a tájolást föl­vállaló színházak felől. Ko­moly ajánlatokat kaptunk el­sősorban a környékbeli társu­latoktól: Zalaegerszegről, Ka­posvárról, Pécsről, Győrből, Veszprémből; igyekszünk hát minél előbb színpadképessé varázsolni a klubtermet. Ha már a keszthelyi színház 250 millió forintos rekonstrukció­jára nincs se helyben, se a megyén fedezét, legalább részben adjunk szórakozási lehetőséget a színházat sze­rető keszthelyi publikumnak. Csíky K. Erika Egyszerűbb érettségit Márciusban premier a Mikroszkóp Színpaddal Visszalopják Keszthelyre a régi színház hangulatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom