Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

1995. január 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Megkezdték a szolgálati lakások értékesítését A tárcák segítenek az önkormányzatoknak Irmán biztatóbbnak érzik már a jövőt Törvényt a Balatonnak! Baja Ferenc: Nincs mód több pénzt adni a térségnek Megkezdték a szolgálati la­kások eladását a közigazga­tásilag Lelléhez tartozó, de a halászati rt tulajdonát képező Irmapusztán. Egyelőre csak a tíz-, illetve háromlakásos sor­házakat, valamint a bolthely­séget lehet megvásárolni. Dr. Szalai Józsefné, a Bala­toni Halgazdaság Rt jogásza kedvező feltételekről szólt: a lakások vételárát a vagyonér­ték 50 százalékában határoz­ták meg, készpénzvásárlás esetén. Aki nem tud ennyi pénzt sem összeszedni, an­nak a teljes árat kell fizetnie 2-3 év alatt, a kamatokkal. Amíg a lakás teljesen nincs ki­fizetve, addig a tulajdonosi be­jegyzés nem történhet meg. A lakások értékét 120-380 ezer forintban állapította meg az rt, szakértői bizottság fel­mérése alapján. így az rt dol­gozói 60-190 ezer forintért jut­hatnak lakásukhoz. Az üresen állókra is pályázhatnak, de azokért a teljes vételárat ki kell fizetni. Az épületekhez tartozó telek, illetve gazdasági épüle­tek közös tulajdon maradnak. Mivel a nevezett lakások nem önkormányzati tulajdonban vannak, a jogszabályokról az Állami Vagyonügynökség dön­tött. Létre kell hozni egy köte­lező felújítási alapot, válasz­tani kell közös képviselőt. Az Irmapusztán lakó csalá­dok nem dúskálnak a jólétben. Nyugdíjasok, gyermeküket egyedül nevelő anyák, sok- gyermekes családok lakás­gondjai oldódhatnának meg így. A helyi önkormányzattal folytatott beszélgetések re­ménnyel kecsegtetnek. Biztatóbbnak látszik az ir- maiak jövője is egy megálla­podás alapján: eszerint a Ba­latoni Halászati Rt a leilei ön- kormányzattal karöltve meg­építi a pusztára vezető utat. S tavasszal kezdődik a gáz­rendszer kiépítése. Reményt keltő a halászati rt azon el­képzelése is, hogy egy cso­magolóüzem létesítésével munkahelyet is teremt. Baloghné Gyetrai Erika Új szerződéssel jelentkezik a Dédász Boglár villanyszámlája Az energiaárak emelésének időszakában nem mellékes a települések kasszájában sem a közvilágítás díja. Az áram­szolgáltatós szakemberek ja­vasolták, hogy Sós Zoltánt, a balatonboglári városgazdálko­dási igazgatóság vezetőjét kérdezzem, ha olyan embert keresek, akinek szívügye ez a köz-számla. No, mint kiderült az igazgató ügybuzgalma forin­tokat hozott vissza a városnak. A Dunántúlon ez a Bala- ton-parti város volt az első, amely visszakapott a befizetett díjból — a nem égő utcai lám­pák után. Háromnegyed évbe telt, mire pénzt hozott a követelésük, tá­jékoztatott Sós Zoltán, mert nem hagyták annyiban a dol­got. Esténként a munkatársai­val járták az utcákat, feljegyez­ték a nem égő lámpákat, aztán kiszámolták, hogy a befizetett számlának hol 20, hol 30 szá­zaléka visszajár. Balatonboglá- ron 150 kW a beépített telje­sítménye a közvilágítási háló­zatnak, ami 1300 lámpát jelent az utcákon. Ha ezt egy családi ház átlagos fogyasztásához hasonlítjuk, amely nem több 3,3-5 kW-nál, igen alacsony tel­jesítményről beszélhetünk. Az oka egyszerű: öt évvel ezelőtt jelentős korszerűsítés nyomán két év alatt megtérülő 6,2 mil­liós fejlesztéssel lecserélték a számlapörgető lámpákat. 33 százalékkal csökkent ugyan a teljesítmény, de javult a szol­gáltatás minősége. 1992-ben kötött Boglár szerződést a Dédásszal, amely korrekten tartalmazza a szolgáltatói fel­adatokat és az ehhez rendelt díjakat. Manapság a közvilágí­tási villanyszámla két tételből áll: a közvilágítási áramdíj és a teljesítmény után fizetendő összeg. Bár a tavalyi vég­számla még nem készült el, várhatóan 5,5 millió terheli az önkormányzat kasszáját. Az idei költségvetési tervezetben ugyanennyit szánnak rá. A Dédász Rt egyébként a követ­kező héten új ajánlattal keresi meg a településeket. Az ipari és kereskedelmi miniszter ja­nuár 1 -jétől érvényes rendelete szerint közvilágítási számla há­rom tételből áll: változatlan a közvilágítási díj, ugyanakkor az izzóktól függetlenül egységesí­tették a teljesítménydíjat és a karbantartás költségét külön kell fizetni. Itt lehet majd külön­böző megoldásokon gondol­kodni, az áramszolgáltató cég is több javaslatot tesz a partne­reinek. G. M. (Folytatás az 1. oldalról) A kormánynak készített elő­terjesztés-tervezetben azt is olvashatjuk: a jelenlegi állam- háztartási, adózási viszonyok között nincs lehetőség arra, hogy a Balaton értékeiből adódó hasznot a környezet fej­lesztésére és védelmére visz- szaforgassák. A környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter szerint ez a Balaton fej­lesztésének kulcsproblémája. Az intézkedési tervben érin­tett tárcák készek arra, hogy az önkormányzatokat szerve­zési és előkészítési munkála­tait segítsék, azonban helyet­tük elvégezni nem tudják — írta dr. Baja Ferenc miniszter. Dr. Páris András, az SZDSZ turisztikai frontembere a kor­mány elé kerülő előterjesztés­sel kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta: ha nincs lehe­tőség jelenleg arra, hogy a Ba­latonon termelt nyereségből fejlesztésekre, védelemre na­gyobb összegeket kapjon vissza a térség, akkor jogsza­bályi változásokat kell kezde­ményezni. Ki, melyik miniszté­rium fogja ezt kezdemé­nyezni? Szükséges-e kon­centrált döntési jogkör a Bala­tont érintő kérdésekben? Szükséges-e felelős koordiná­tor a kormányon belül, to­vábbá a kormányzati oldal és az önkormányzati szféra kö­zött? Az önkormányzatokat érintő ajánlásokra van-e kellő biztosíték? — Ezek azok a kérdések, amelyre választ várok a mi­nisztertől — mondta dr. Páris András. — Megítélésem sze­rint a kötelezettségeket jog­szabálynak kell megállapíta­nia, végrehajtási garanciákkal és elérhető felelősökkel. Ez ismét felveti: kell-e Bala- ton-törvény? Ebben a kor­mánynak mindenképpen ál­lást kell foglalnia. S ha lesznek is ellenérvek, pusztán a regio­nális törvény magyarországi hiányának okán a felvetés szakmai átgondolását elvetni nem szabad. Czene Attila LÉZER A KÓRHÁZBAN. Az orvosok is még csak ismerkednek a siófoki kórház új, 6 millió forint értékű lézerkészülékével. Az újfajta technikát számos területen — a bőrgyó­gyászattól a fül-orr-gégészetig — alkalmazza majd, elsősorban a járóbetegellátásban. A siófoki orvosok a gép beszerzése után nem a páciensen, hanem almán és krumplin gyako­rolták a lézer használatát... Fotó: Lang Róbert Bárt, boltot nyit a mérnök Elképesztő iramot diktál Bogár László balatonboglári vállalkozó, aki a városköz­pontban építkezik. Még a leg­viharosabb hófúvásban szállí­totta a gerendát Lengyeltóti­ból. Bár a munkaterületen még csak az álló falak és a füstölgő kéménycsövek lát­szanak, megnyugtatott, hogy az emberei nem melegednek: a januári zimankóban burkol­ták a pinceszintet. December­ben kezdték a munkát, és a tavasszal nyitni akarják a ven­déglőket, üzleteket. Bogár László, akinek mun­káit dicsérik Marcaliban, meg­szerezte a vendéglátós isme­reteket is, így az építészet mellett ebbe a szakmába is belekezd, maga üzemelteti a ház ABC-jét és pince-létesít­ményeit. Tapasztalatot bőven szerzett a nyáron, ugyanis a lebontásra ítélt zöldségboltot rendbe tette és nyereségesen üzemeltette. Az önkormányzattól nyertes pályázóként 2,8 millió forintért vette meg a telket, a Zöldért­nek 1,4 milliót fizetett a boltért. Mire befejezi az építkezést, belekerül 15 millió forintba. Nem zavarja, hogy sorra épülnek a városközpont üzlet­házai. Azt mondja: legyen mi­nél több, így hozzák egymás­nak a piacot. G. M. Vilma, a vasutas neje legyőzte Vak Bottyánt A SOMOGYI HÍRIAP hirdetésfelvevő helyei a Balaton-parton SOMOGYI HÍRLAP irodája, Siófok, Fő utca 47-53. Tel.: 84/311-668, fax: 84/311-861 * * * Molnár Géza, Balatonlelle, Rákóczi u. 204. * * * A takarékszövetkezetek balatonföldvári, kőröshegyi, zamárdi, balatonszárszói, balatonszemesi, balatonlellei, balatonboglári, kötcsei, látrányi, fonyódi, balatonfenyvesi, balatonszentgyörgyi irodájában 1 (talál) Második József, a kalapos király húzhatta át úgy, halála előtt egy tollvonással rendele­téit, ahogy a siófoki polgármes­teri hivatal teszi a Vak Bottyán utca névtábláival. Még az előző testület döntött, hogy az utca egyik rövid szakaszát Vil­máról nevezi el. Határozata a tavasszal lép érvénybe. Ha csak valamelyik képviselőnek szemet nem szúr az ellent­mondás: egy nagyforgalmú utca neve, a hiányos térlátás és a féktávolság biztonságos betartása között. Sokáig azt hittem: legköze­lebb az új név megfejtéséhez szomszédom kisfia, a négyé­ves Pistike áll, akinek vélemé­nye szerint Kőkorszaki Frédi fe­leségéről, a népszerű Vilmáról keresztelte át az utcát a testü­let. Mások arra tippelnek, hogy Vilma néni, a szigoráról és hi- vatásszeretetéről ismert hely­béli orosz tanárnő ihlette meg a névadókat. Vak Bottyán nevét egyéb­ként azért kapta valaha a Szekszárd felé vezető út, mert ezen a környéken a kuruc há­borúk idején katonai szem­pontból fontos védősánc húzó­dott, s Rákóczi népszerű had­vezérének katonái harcolta er­refelé. Persze lehet, hogy az utóbbi években „átvilágították ” Vak Bottyánt is, és kiderült róla, hogy rossz ügy mellett állt... Vilma nevét egyébként 1895-ben tanulták meg a hely­béliek, amikor Rossnagel Ist­ván MÁV-főmérnök Siófenyves környékén parcellázott és épít­kezett. Feleségéről Vilma-te- lepnek nevezte el az üdülőterü­let egy részét. (Vilma-telep rég nincs már, az utcanévvel talán ezt akarták rehabilitálni?) A változtatás azért is feltűnő, mert igen sok utcából hiányzik a tájékozódáshoz elengedhe­tetlenül szükséges utcanév- tábla. Pedig az idegenforgalom és a fizetővendég-látás szem­pontjából nem közömbös az, hogyan tud eligazodni a város­ban a turista. Talán egyszer majd ezekre a táblákra is jut pénz... (Ondrejovics) Jeget váró nádaratók Rövid ideig tartott ki a spor­tolásra is alkalmas jég a Bala­tonon: ma már sok helyen hul­lámzik a víz. Emiatt nemcsak a téli sportokat kedvelők szomo­rúak. Az ősi mesterséget űző tóparti nádvágókat is tétlen­ségre kárhoztatta a tavaszia- san enyhe idő. Most az újabb fagyot s az összefüggő jégta­karót várják, mert nem tudnak nekilátni a sarlókat felváltó ná­darató gépekkel a nádvágás­nak. Az egykori, zömmel Rév­fülöpön és Badacsonyban lete­lepedett nádarató-nemzedé­keket mára gazdasági társa­ságok váltották fel, amelyek munkája ma is nagyon fontos a tó tisztulásának szempontjá­ból. A balatoni nád egyébként igen keresett külföldön. Né­metországban újra reneszán­szát élik a nádtetős épületek. Alpolgármester Fonyódon Doma Miklóst választotta alpolgármesternek Fonyód képviselő-testülete. A koráb­ban megalakított pénzügyi és ügyrendi bizottság mellett újabb négyet hívtak életre. A városfejlesztési bizottság el­nöke László Sándor lett, a vál­lalkozási és idegenforgalmié Fáró Attila, a szociális és egészségügyié dr. Fújsz Já­nos, az oktatási és kulturális bizottság elnöke Bálint Lehel. Árvákat segítő támogatás A siófoki Segítő Kezek Ala­pítvány anyagi támogatást nyújt a létminimum alatt élő helybéli rokkantaknak és ár­váknak. Évente egyszer oszt­ják szét az alapítvány számlá­jára befolyt összeg kamatát a rászorulók között. Az idén 28-án, szombaton kerül sor erre az eseményre a polgár- mesteri hivatal nagytermében. Rendőrstatisztika a Balaton-parton Statisztikát készített a múlt évről a siófoki rendőrkapitány­ság közlekedésrendészete. Területükön közúti balesetek során tizenhármán haltak meg (egy évvel korábban huszon­heten). 6496 sofőrrel össze­sen több mint hétmillió forint bírságot fizettettek ki, és 191 vezető engedélyét vonták be. Kemény dió volt a szárszói Lottó Több szárszói olvasónk tele­fonált, hogy Balatonszárszó legnagyobb ABC-jében 16 fo­rintról 12-re árazták le a Lottó csokit. Örültek is a szülők, s mindjárt ötösével vették, ínsé- gesebb, csokiéhes időszakra gondolva. Aztán jött a csaló­dás, mert csaknem beletört a foguk a lejárt szavatosságú édességbe. Úgy látszik: a Lot­tó sem hoz mindig szerencsét. Sztárok sora a Kávéházban Tegnap este - lapzártánkkal egyidőben - Gerendás Péter önálló műsorával kezdődött Siófokon a Dél-balatoni Kultu­rális Központban a Sztárok a Teátrum Kávéház pódiumán című rendezvénysorozat. A he­lyi Kálmán Imre színház alapí­tását gondolatát elvetette a képviselő-testület, a kulturális központ pedig úgy működik, mint korábban: piaci alapokon. Német kutatók a földrendezésről A Somogy Megyei Földhiva­tal rendez tanácskozást Sző­lőskislakon, s itt a német szö­vetségi kormány támogatta kutatócsoport vezetője számol be az önkéntes földcseréken alapuló földrendezés (polgári tagosítás) magyarországi vég­rehajtásának új lehetőségei­ről, illetve eredményeiről. Is­merteti a következő időszak terveit is az érdeklődőkkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom