Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1995. január 26., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Eddig 74 településen végeztek az átállással Az érdekek szövetsége gyors sikert hozott Somogyi földadatbank a számítógépekben Hetvennégy község ingatlanjai az adatbankban (Folytatás az 1. oldalról) Berényi András, a megyei földhivatal vezetője elmondta: a számítógépes ingatlan nyil­vántartás egyik célja, hogy fel­gyorsuljon az ügyintézés. A ko­rábbi időszakhoz képest lerö­vidül az adatszolgáltatás és az átvezetés ideje is. Az eddig megszokott 80-90 nap helyett ezután egy hónap alatt végez­nek a legfontosabb adatok rögzítésével. Megyénkben összesen 258 településen tér­nek át az új rendszerre; eddig a munka egy harmadával vé­geztek. A rendszer másik előnyét a hivatali dolgozók élvezik: a számítógép számos aprólékos munkától szabadítja meg őket. Eddig ugyanis a szokásos be­jegyzéseket írógéppel rögzítet­ték, s ha bármilyen változás történt, módosítani kellett az egész nyomtatványt. A gép ezt megfelelő utasításra önállóan végzi el. Hasznos tulajdonsága az is, hogy — egyetlen gomb­nyomásra — a hivatalos hatá­rozatot is kinyomtatja. — A számítógépesítéssel az ingatlan nyilvántartás tartalma nem változik, csak a módja. Ügyfeleink számára lényeges tudnivaló, hogy február elseje után hat hónapig, illetékmentes másolatot kérhetnek az új tu­lajdoni lapról. így összevethetik az eredetivel, s ha esetlegesen hibát fedeznek fel, egyszerűb­ben korrigálhatjuk — tette hozzá a hivatal vezetője. A somogyi körzeti hivatalok gépesítése, és a felhasznált programok értéke meghaladja a több tízmillió forintot. Az új nyilvántartás révén lehetővé válik, hogy a gép adja ki a tu­lajdoni lap másolatát is. Csök­ken a visszaélés lehetősége. A gép memóriája nemcsak a tu­lajdonos személyi adatait fi­gyeli, hanem az esetleges ter­helést is azonnal rögzíti: így ha egy ingatlan jelzáloggal terhelt, nyomban jelzi. Megyénkben a következő te­lepüléseken tértek át eddig a számítógépes ingatlan nyilván­Fotó: Lang Róbert tartásra: Bakháza, Balatonke- resztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonújlak, Baté, Bárdudvar­nok, Beleg, Bélavár, Bodrog, Bolhás, Bolhó, Bőszénfa, Büssü, Csákány, Cserénfa, Csokonyavisonta, Csorna, Csombárd, Csököly, Csö- mend, Darány, Drávagárdony, drávatamási, Ecseny, Fiad, Fönyed, Gadány, Görgeteg, Háromfa, Hollád, Homok- szentgyörgy, Hosszúvíz, Ist- vándi, Kapoly, Karád, Kasté- lyosdombó, Kálmáncsa, Ká­nya, Kára, Kelevíz, Kisbajom, Kisbárapáti, Komlósd, Kutas, Lad, Lakócsa, Lábod, Libic- kozma, Nagykorpád, Nemes­kisfalud, Patosfa, Péterhida, Rinyabesenyő, Rinyaszentki- rály, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Sávoly, Segesd, Somogya- racs, Somogyfajsz, Somogy- meggyes, Somogysimonyi, Somogyszob, Szabás, Szeg­erdő, Szenta, Szentborbás, Szenyér, Szőkedencs, Szülök, Tikos, Tótújfalu, Varászló, Vörs. Harsányi Miklós Lellén lép a Philips (Folytatás az 1. oldalról) A gyár beindításához mind­össze négy hónapra volt szükség a két tulajdonos: a budapesti Híradástechnika Rt a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt, valamint a Philips cég szeptemberi szer­ződéskötése nyomán. Matthias Unger mondta az ünnepi megnyitón, hogy a Phi­lips tempója közismert, vi­szont Balatonlellén számukra is meglepő ütemet diktáltak a szakemberek, amely kö­zép-európai tapasztalataik szerint is kiemelkedő teljesít­mény. A Philips a következő hátrom évben 400 millió forint értékű gépparkot telepít ide, munkahelyeket teremtő, hosszú távú jövője van a hír­adástechnikának Balatonlel­lén. Az emelkedett hangulatban sok dicsérő szót hallhattunk Földesi Istvántól, a Híradás- technika Rt vezérigazgatójá­tól, Szűcs Lászlótól, Balaton­iéin polgármesterétől, Sáf­rány Lajostól, a kaposvári Épí­tőipari Szövetkezet elnökétől, Norbert Malinowski, műszaki vezetőtől, Lukács Sándortól, a fonyódi Fonyton Kft egyben az új leilei kft ügyvezető igazgató­jától, valamint Glück Istvántól, a projekt vezetőjétől. Vala­mennyi ünnepélyesre kerekí­tett mondat megalapozott el­ismerése volt a gyors, szak­avatott és sikeres együttmű­ködésnek. A legfontosabbat azonban dr. Balogh Béla, a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt elnök-igazga­tója fogalmazta meg: a bank nem segített ebben az együttműködésben, hanem befektetett a gazdaságban szívesen vállalt újraszervező feladatának megfelelően. Ám „segíteni” annak lehet, aki méltó erre, aki nyereséges vál­lalkozást képes működtetni. A profit ugyanis nem egy cég önző érdeke, hanem társa­dalmi visszaigazolás arról, hogy egy tevékenység nyere­séges. Egyértelműen erre a pozitív visszaigazolásra töre­kednek itt Lellén valameny- nyien a tulajdonosoktól, befek­tetőktől, ipart telepítőktől kezdve a város közösségét képviselő önkormányzatig. A siker azonban a továbbiakban az itt dolgozóktól függ. Nem véletlen tehát, hogy a szemé­lyiségek elsősorban a gyár je­lenlévő munkásaihoz, és irá­nyító szakembergárdájához szóltak, ezzel is megtisztelve mindennapi erőfeszítéseiket. G. M. Tiltakoznak a fürediek Információs rendszer Dél-Somogy fejlesztéséhez Drávái nemzeti park flamand segítséggel Addig folytatjuk a tiltakozást az öntöde ellen, amíg az itt la­kók számára is elfogadható döntést nem hoz a kaposvári önkormányzat — állítják a Ka- posfüreden lakók, akik már egy év óta hadakoznak a la­kóövezet közvetlen szom­szédságában létrehozott ön­töde és veszélyeshulla­dék-gyűjtő hely ellen. Légrádi István, a lakók kép­viseletében elmondta, az üzem rendkívül egészségká­rosító hatású. A vegyi anya­gok légzési zavarokat okoz­hatnak, a kertekben a termé­nyekre rárakódva pedig szin­tén rendkívül ártalmas lehet. Ingatlanaik értéke is az öntöde közelsége miatt rohamosan csökken. Korábban 200 aláírással el­látva levélben tiltakoztak az önkormányzatnál, erre azon­ban semmilyen választ nem kaptak, ezért közel nyolcva- nan az utcára is kivonultak til­takozni. Ez is válasz nélkül maradt, s ezért további de­monstrációkat ígérnek a na­pokban. — Addig demonstrá­lunk, amíg nem orvosolják a panaszunkat — mondta Lég­rádi István. N. L. (Folytatás az 1. oldalról) A 36 millió belga frank ér­tékű szerződésből 22 millió frank a támogatás. 8 millió frank értékben járul hozzá — a közreműködés, információ­szolgáltatás értékével — a magyar fél, azaz a megyei ön- kormányzat, 6 millióval pedig a partner Hemmis cég, illetve annak társa, a szintén belga Belgrama. A Somogy Megyei Informá­ciós Rendszer célja, hogy szé­leskörű adatgyűjtéssel, azok feldolgozásával a lehető leg­jobb térségi gazdaságfejlesztő program készüljön el, aminek egyik fő eleme a nemzeti park. Ugyanakkor, mint az a tegnapi sajtótájékoztatón dr. Kolber István a megyei közgyűlés el­nöke elmondta: a rendszer to­vábbra is Somogybán marad, adatgyűjtő hálózata, speciális szoftvere segítségével más befektetőknek is pontos elem­zésekkel tudnak szolgálni, a tervezett beruházások optimá­lis helyét, méretét illetően. Most azonban kizárólag Barcs és térségének ügyét szolgálja, ahova az európai normáknak megfelelő információs szolgá­lat nyújtotta segítséggel szí­vesebben jönnek majd a be­fektetők. A munka már meg is kez­dődött, hétfő óta Somogybán tárgyalnak a Hemmis cég ve­zetői a koordinálást végző megyei önkormányzat illetve a vállalkozói központ vezetőivel. Elkészült egy ütemterv, mely szerint május közepéig kell pontosan meghatározni a program tartalmát, aminek megvalósítására másfél év áll a rendelkezésre. Az adatbázis kialakításához szükséges információkkal rendelkező szervezetek, va­lamint a térség települései­nek polgármesterei a tárgya­lásokon elmondták, hogy örömmel segítik a programot, melynek központját Barcson, a Vízügyi Szakközépiskolá­ban alakítják ki. V. O. SOMOGYI HÍRLAP Szegedi Nándor jegyzete A bűn ára Somogybán a bíróságok a múlt évben 1 millió 885 ezer fo­rintot fordítottak a tárgyalásokra megidézett tanúk utazási költségeinek megtérítésére. A posta- és telefon 17 millió 690 ezer forintba került. Ez jóval meghaladja az előző évi kiadá­sokat. A jelek szerint az idén e téren még rosszabb lesz a helyzet. Nemcsak azért mert a posta- és telefon díjak meg­emelkedtek, hanem mert a fegyelmezetlenség is növekedő­ben van. A minap a kaposvári bíróságon azért kellett elha­lasztani egy tárgyalást, mert hét vádlottból csak kettő(!) jelent meg. (Az utóbbiakat a börtönből vezették elő.) Morogtak is a tanúk amiatt, hogy megint egy napot rászánhatnak majd a bí­róságra. Marad ilyenkor az ugyancsak nem kis költséggel járó rendőri elővezetés. Ám egyre gyakrabban esik meg, hogy a rendőrök nem találják a beidézetteket. Ha mindehhez hozzá­számítjuk, hogy mennyi pénzt emészt fel a nyomozás, és mibe kerül a büntetés-végrehajtási intézetekben ma már (munka hiányában) dolgozni nem tudó elítéltek eltartása, ak­kor ijesztő társadalmi teherről beszélhetünk. Egyre inkább úgy látszik, hogy a bűnözők kétszer büntetik a társadalmat: először amikor megkárosítják a bűncselek­ménnyel, másodszor amikor az elfogásukra, elítélésükre és fogva tartásukra fordított pénzt biztosítani kell. Tudjuk: min­den államnak kötelessége megvédeni állampolgárait a bűnö­zőktől, de nem mindegy, hogy mennyiért, és ki viseli a költsé­geket. Az egyik bíró javasolta: a bíróságok — főként a fe­gyelmezetlenségből származó — többletkiadásokat kapcsol­ják a bűnügyi költségekhez, amelyeket — mint tudjuk — a vádlottnak kell megfizetnie. Részmegoldást bizonyára ez is jelentene, ám mivel a kérdés sajátos helyzetünk miatt nagyon bonyolult, (munkanélküliség, nehéz tartozásbehajtás, sze­génység, stb.) ennél mélyebbre kellene ásni. Talán az új eljá­rásjogban lehetne olyan feltételrendszert teremteni, amely az igazságszolgáltatási költségeket is minimálisra szorítja. Egy biztos: ez a helyzet tarthatatlan. Marcali tanárok a módszertanról Az általános iskolai oktatás fejlesztésének feladatairól, módszertani problémáiról ta­nácskoztak a napokban Szombathelyen a régió peda­gógusai. A rendező szerv, a Vas megyei Pedagógiai Inté­zet meghívására a 40 iskolai, munkaközösségi meghívott között részt vett és előadást tartott Orosz Lajos, a marcali Petőfi általános iskola igazga­tója, négy tanártársa pedig az előadások utáni csoportos fog­lalkozásokon elhangzó kérdé­sekre válaszolt. Tabi szerelők gépjavításai A tabi Béke Mezőgazda- sági, Kereskedelmi és Szol­gáltató Szövetkezet gépmű­helyében naponta mintegy ötven szerelő és traktoros dolgozik a meghibásodott gépek javításán és megbíz­ható műszaki állapotba téte­lén, valamint a hatósági vizs­gára való felkészítésen. A gazdaságnál az éves alkat­rész-felhasználás mintegy tízmillió forintot tesz ki, az üzemanyag pedig 30 millióba kerül. A szövetkezet igazga­tósága a javítások mellett, tervbe vette az elöregedő gé­pek folyamatos cseréjét is:el- sősorban az Ifa teherautók, il­letve a betakarítógépek cse­réje jön szóba. Beruházások a Makadámnál A nagyatádi Makadám kft mély- és magasépítéssel, va­lamint betontermék-előállí­tással foglalkozik. A harminc dolgozót foglalkoztató vállalat közeli tervei között szerepel a barcsi üzemük fejlesztése is, melynek beindítása további létszámbővítést igényel majd. A munkák elvégzésére kü­lönböző önkormányzatoktól kapnak megbízást, de vállal­kozóktól is rendszeresen ér­kezik megrendelés. A saját gépekkel dolgozó kft. targon­cák, rakodó- és útépítőgépek vásárlásával további beruhá­zásokra készül. Műszerek Atádra érbetegeknek A nagyatádi háziorvosi rendelőben dolgozó hat or­vosnak korszerű EKG készü­lékeket vásárolt a nagyatádi önkormányzat. Biztosította számukra a hordozható Mo- bicard EKG-t is; kialakított to­vábbá egy kis labort a leg­szükségesebb vizsgálatok gyors elvégzéséhez. A kistel­jesítményű ultrahangos ké­szülék a érbetegek ponto­sabb diagnosztizálását teszi lehetővé. A háziorvosi szolgá­latnál dolgozó orvosok közül öten egy épületben kaptak helyet és hárman már vállal­kozó orvosként praktizálnak. Szóládi könyv Somogyi, szóládi szerző regényét jelenteti meg az idei év első negyedében a Buda­pesti TerraPrint Kiadó. Szó­ládi József: Fehér hajnal című könyvének helyszíne a balatoni régió; szereplői ausztráliai és magyar fiatalok. Kányái segélyek Kányán jelenleg tíz regiszt­rált munkanélküli él. Jövede­lem pótló támogatást kilen­cen kapnak. A településen ápolási díjat három főnek ad­nak. A felmérések szerint négy családot részesítenek nevelési segélyben. Szabálysértés 46 esetben Marcaliban és a kerülethez tartozó községekben 14 ezer 186 kutyát oltottak be ve­szettség ellen a gazdáik. 46 azonban nem részesült eb­ben a védelemben. Az ér­vényben lévő rendeletek ér­telmében tulajdonosaik ellen szabálysértési eljárást indítot­tak, az ebeket kiirtották. Előadás Erdélyről Kaposváron Dr. Endrey Antal nemzet­közi jogtanácsos lesz a ven­dége a Somogy Megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulatnak. Az Erdélyi Baráti Kör szervezésében, a megyei TIT-székházban január 30-án 17 órai kezdettel Erdély, má­sik Magyarország címmel tart előadást. Méhészek szakmai felkészülése Öt előadásból álló progra­mot szervezett a Magyar Mé­hészek Egyesületének mar­cali szervezete a városban és a környező településeken élő méhészek számára. Az idén, második alkalommal a hely­őrségi klubban a napokban mintegy 60 érdeklődő előtt dr. Gubicza András, a keszthelyi egyetem nyugdíjas tanára tartott előadást a méhészeti szezon kezdete előtti felada­tokról. Az előadássorozat vé­gén a méhészek termékbe­mutatót tartanak Marcaliban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom