Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1995. január 25., szerda Hogyan történik az állami vagyon felértékelése? Eladó a szálloda, és eladó a gyár Nevét és helyét keresi az új agrárkamara Önálló kamara és érdekképviselet az agrárágazatban A privatizáció és a leg­utóbbi szálloda eladási bot­rány kapcsán egyre több szó esik a vagyonértékelé­sekről. Magyarországon e munka szakmai felügyele­tét, és ellenőrzését az Állami Vagyonügynökség látja el. Egyik vezető szakemberük­től arra kértünk választ, hogy a mindennapi gyakor­latban hogyan történik egy gyár vagy egy szálloda érté­kének meghatározása? — Ezt a feladatot minden esetben tőlünk független szak­értői csoportok végzik, ame­lyekben külön gépész-, ve­gyész-, külkereskedő- és ingat­lan szakértő dolgozik, termé­szetesen a felértékelendő va­gyon jellegétől függő személyi összetételben. A csoportok munkáját általában közgazdá­szok, könyvvizsgálók irányít­ják, hiszen egy cég értékének meghatározásában a mérleg főkönyv adatainak döntő jelen­tőssége van. Ebből derül ugyanis ki, hogy az adott cég milyen épületekkel, milyen be­rendezésekkel, hány autóval rendelkezik, mennyi a pénze, il­letve mennyi banki tartozása van — hangsúlyozza Kéri László, az ÁVU főtanácsosa. — Es mennyit érnek az emberek, a szakértelmük? — Ez bizony nem könnyű kérdés, hiszen a dolgozók ér­téke összességében a jövede­lem és a nyereség egymással összefüggő pénzügyi kategóri­ájában jelenik meg. A szaktu­dás, a „szellemi tőke” szerepet játszhat a vásárló döntésében, de számszerűsített vagyonér­téke nincs. Más a helyzet egy olyan munkahely eseté­ben,ahol a szaktudás, az újí­tások, a szabadalmak jelente­nek tényleges értéket. Ilyen­kor természetesen vagyoni ér­tékként veszik számba ezt is. — Milyen „szabványok”, milyen támpontok segítik a vagyonbecslőket abban, hogy ne legyenek örökké támadásoknak kitéve? — Három, egymástól függet­len értékelés készül. De a piaci ár attól is függ, hogy például egy hasonló gyár korábban mennyiért kelt el. A második megközelítés azt az értéket próbálja megállapítani, hogy egy hasonló gyárat mennyi pénzből lehetne az adott he­lyen újra létrehozni. A harma­dik értékfelmérés azt tükrözi, hogy az adott gyár éves szin­ten mennyi nyereséget hoz tu­lajdonosának. Természetesen, az így kapott három érték kü­lönböző lesz és valamennyi csupán támpontot jelent a végső ár megállapításához. Az ÁVÜ-nek kell kidolgoznia az ér­tékesítés részleteit, hiszen egy-egy üzlet nem csak a pén­zen múlik, számos más feltételt is teljesítenie kell a vevőnek. A környezetvédelem elvárja, hogy a veszélyes vegyszereket csöpögtető tartályokat szün­tessék meg a gyárban, az új tu­lajdonos csakis környezetbarát technológiát alkalmazhat. A munkaügy elvárja, hogy a jö­vendő vevő ne bocsássa el az alkalmazottakat, vagy éppen növelje a foglalkoztatottak számát... És még sorolhatnám. Természetesen a vevőkre rá- kényszerített kikötések száma és azok megvalósításának várható költsége mind árcsök­kentő tényező, hiszen senki sem szereti, ha tulajdonosként „megkötik a kezét”. A magam részéről a vádaskodások elke­rülésének legjobb eszközét a nyilvánosságban és abban a pályázati, licitálási rendszer­ben látom, amelyben minden potenciális vevő egyenlő esély- lyel vásárolhat. — Mit tanácsolna azoknak az embereknek, akik nem gyárakat, hanem csak egy autót vagy egy lakást szeret­nének optimális áron eladni? — Az értékbecslés logikája teljesen megegyezik, csak nyilván egyszerűbb. Egy autó eladásakor is számba vesszük a piaci viszonyokat és azt is, hogy újonnan mennyiért árulja a kereskedő. Ha mondjuk va­laki másodállásban taxizott vele, akkor a kocsi eladásakor ennek a bevételnek az elvesz­tésére is gondolnia kell. De van még egy fontos szempont, ami az állami vagyon értékesítését és egy autó árát is jelentősen befolyásolja: ez pedig az idő. Akinek sürgősen kell a pénz, az többnyire 40-50 százalék­kal alacsonyabb árral kényte­len számolni. (Németh) (Budapesti tudósítónktól) A Köztestületi Magyar Ag­rárkamara decemberi meg­alakulását követően nem vi­selheti többé a kamara-elne­vezést az eddigi Agrárkamara. Javaslatok szerint Magyar Ag­rár-érdekképviseleti Szövet­ség néven folytatja majd mun­káját, a köztestületi kamara pedig a magyar közigazgatás új szervezeteként fog tevé­kenykedni. A megyei agrár­kamaráknak önmaguknak kell eldönteniük, hogy milyen el­nevezéssel végzik a jövőben érdekképviseleti munkájukat. — A magyar agrárágazat olyan mélyponton van, hogy abból csak a termelőket tömö­rítő köztestületi szervezet és a szaktárca összefogásával le­het kijutni — hangoztatta be­mutatkozó sajtótájékoztatóján Csikai Miklós, akit az új ka­mara elnökévé választottak. Ő egyben a híres szentesi Árpád Szövetkezet elnöke is. Utalt arra, hogy sorozatos megbe­széléseket folytatnak a minisz­A Budapesten működő Né­met-magyar Kereskedelmi Kamara az idén tovább bővíti oktatási tevékenységét—tájé­koztatott a szervezet. Az információból kitűnik: a már megkezdett ipari ügyin­téző-képzés mellett lehetősé­get biztosítanak nagy- és kis­térium legmagasabb rangú vezetőivel és egy Sor kérdés­ben máris megállapodtak. így a szaktárca vállalta, hogy nem készítenek törvénytervezete­ket és nem hoznak miniszteri rendeleteket előzetes kamarai konzultáció nélkül. Egyetértett a minisztérium azzal, hogy szülessen meg a nemzeti agrárprogram, to­vábbá tisztázzák az agrárium helyét, szerepét a magyar gazdaságban. Az új köztestület alelnökei, Benedek Fülöp, Bódizs Ta­más és Jakab István egyebek között arról beszéltek, hogy a kamarai szervezetlen belül fogják kialakítani az agrár-in­formációs rendszert. Még a hónap végéig konzultációt tar­tanak az elismert terméktaná-. csókkal és megpróbálják tisz­tázni a kamarai törvény félre­értelmezhető rendelkezéseit. Maga a kamara nem akarja átvenni a terméktanácsok szerepét — erősítették meg a testület vezetői arra a kér­kereskedelmi, valamint banki szakképzésre is. Jelenleg 13 magyar vállalattal működnek együtt, ami azt jelenti, hogy a tanulók ezeknek a vállalatok­nak a dolgozói, s így helyben sajátítják el a gyakorlati tudni­valókat. Az elméleti oktatás ki­terjed a német gazdasági désre válaszolva, hogy tud-e lépni a kamara a csillagos égig szökő burgonyaárak mi­att. Mindazonáltal szeretné, ha jogosítványai kiterjednének a termelés- és piacszerve­zésre is, ebben az esetben ugyanis már szava lehetne. Ugyancsak szükségesnek tartják, hogy a falugazdász há­lózatot az agrárkamarák mellé telepítsék. A Földművelési Minisztérium is egyetért azzal, hogy a regionális kamarák vé­leményezzék a jövőben a fa­lugazdász hálózat szervezetét és összetételét. Szintén ka­marai feladat lehetne a szak- tanácsadás. Szeretne a köz­testület feladatokat kapni a szakmunkásképzésben is, er­ről már a közeljövőben tár­gyalnak a Munkaügyi Minisz­tériummal. Érdekes elképze­lése az új agrárkamarának, hogy a mezőgazdaságban is indokoltnak tartaná a mester- vizsgához hasonló képesítés megszerzését. P. Gy. szaknyelv megtanulására s a tanulók a kamaránál, illetve a Goethe Intézetnél nemzetközi gazdasági diplomát is szerez­hetnek. A programot a német állam támogatja, a magyar cégek a szakképzési alapba fizetnek, s a költségeket el­számolhatják. Német-magyar közös szakképzés A Budapesti Értéktőzsde 3. heti forgalma Részvények, kárpótlási jegy (prompt kötések) 1995. január 16-20. Részvények Üzletkötések Részvény neve Üzletek száma Árf.érték Ft Értékpapír db Átlagár Minimumár Maximumár Jegyzett kategória EGIS Gyógyszergyár Rt 288 307 635 510 71 874 2140 2 020 2 235 Fotex Rt 146 61 655 800 110 800 278 270 291 Dunaholding Rt 8 2 106 000 27 39 000 39 000 39 000 Zwack Unicum Rt 20 12 585 600 1 830 3 439 3 250 4 100 Zalakerámia Rt 12 17 420 400 4 410 1 975 1 935 2 000 Soproni Sörgyár Rt 85 28 254 260 6 042 2 338 2 115 2 710 Danubius Rt 98 39 433 080 20 456 964 910 990 Pick Szeged Rt 69 106 649 740 9 290 5 740 5 450 6 450 Graboplast Rt 57 19 537 270 8 895 1 098 1 050 1 200 Ibusz Rt 8 1 058 400 550 962 950 980 Sztáda Skála Rt 1 6 000 1 3 000 3 000 3 000 Richter G. Rt 106 41 675 820 13 192 1 580 1 545 1 610 Forgalmazotti kategória Csopak Szövetkezeti Rt 24 5 540 200 3 910 709 690 775 Inter-Európa Bank Rt 69 10 769 200 482 11 171 10 900 11 600 Goldsun Hűtőipari Rt 36 5 874 900 3 700 794 760 860 Aranypók Rt 2 402 400 28 7 186 7 100 7 200 Balaton Füszért Kér. Rt 23 8 797 400 627 7 016 6 950 7 050 Kontrax Telekom. Rt 3 44 100 490 45 45 45 Martfűi Sörgyár Rt 6 9 939 800 1 710 2 906 2 900 3 000 Garagent Rt 3 3 009 000 660 2 280 2 150 2 360 Skala-Coop Rt T 2 8 480 000 2 000 2 120 2 120 2 120 Csemege Julius Meinl Rt 4 496 000 18 13 778 13 500 14 000 Globus Konzerv.ip.Rt 2. 3 3 847 000 1 015 1 895 1 895 1 900 Prímagáz Hungária Rt 36 48 142 960 9 680 2 487 2 425 2 500 Pannonplast Rt 49 37 790 332 16 591 1 139 1 060 1 200 Globus Konzervipari Rt 35 16 396 110 4 735 1 731 1 650 1 800 Pharmavit Rt 1 47 200 4 5 900 5 900 5 900 Global TH Rt 18 3 500 600 1 335 1 311 1 250 1 330 Agrimpex Rt 7 1 735 600 64 13 559 12 400 14 000 Domus Kereskedelmi Rt 29 17 828 100 10 680 835 805 895 Pannonflax Rt 3 158 000 200 395 395 395 Bonbon Hemingway Rt 6 873 000 270 1 617 1 500 1 650 Müszi Rt 1 200 1 100 100 100 Összesen 1258 821 689 982 305 567 Kárpótlási jegyek Üzletkötések Kárpótlási jegyek neve Üzletek száma Árf.érték Ft Értékpapír db Átlagár Minimumár Maximumár Kárpótlási jegy 103 109 647 990 141 869 386 375 400 Összesen 103 109 647 990 141 869 Módosít az Iposz Elsősorban érdekvédelmi munkájának erősítésére ké­szül az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara. Az ér­dekvédelem előtérbe kerülé­sét az indokolja, hogy a gaz­dasági kamarák létrejöttével megszűntek a szervezet a közjogi feladatai. így most már minden energiáját a leg­kisebb vállalkozások érdek- képviseletére koncentrál­hatja. A tevékenység módo­sulását a szervezet január 26-i közgyűlése is deklarálni fogja, s ennek megfelelően az Iposz elhagyja nevéből a kamara elnevezést. A szer­vezet tavaly aktívan részt vett a kézműves kamara szerve­zeteinek kialakításában. Üzletemberek találkozója Negyvenöt magyar vállal­kozó vehet részt az Európa Parlament dortmundi üzlet­ember-találkozóján. A dort­mundi részvételt a Magyar Vállalkozói Kamara szervezi. A jelentkező hazai kis- és középvállalkozók költsége­ikhez 50 százalékos támoga­tást kapnak az Európai Unió Phare-programjától. Az EP- EUROPARTENARIAT egyébként nem vásár, vagy konferencia, hanem az együttműködések kialakítá­sát lehetővé tevő találkozó. A magyar vállalkozók az Eu­rópai Unió országaiból, az EFTA-tag- és társult orszá­gokból érkező cégekkel építhetnek ki kapcsolatokat. Mikrohitel a vállalkozóknak Az idén a tejtermelésre vállalkozók az állatállomány kialakításához kapnak mik- roh Ítélt Szabolcs-Szatmár­Bereg megyében. Egy-egy agrárvállalkozó félmillió forint mikrohitelt kaphat. Az ösz- szeget a Földművelésügyi Minisztérium 200 ezer forint vissza nem térítendő támo­gatással növeli. A tárca to­vábbá jelentős összeget ad a hitelkamat mérséklésére is. A Takarékbank Rt a múlt évben a szabolcsi agrárvál­lalkozók erő- és munkagép­vásárlását segítette mikrohi- tellel. Gazdaságtalan szénbányák Az ország egyetlen kő­szénmedencéjének bányáit összevonták a Pécsi Erőmű Rt-vel, részint bezárták. Önállóan ma már csupán egy bánya, a szászvári mű­ködik, pontosabban küzd a fennmaradásáért. Erre csak akkor van esélye, ha az iránta érdeklődő cégek va­lamelyike — köztük egy cseh bányatársaság — bérbe ve­szi a nehéz helyzetbe jutott bányát. A bánya bérlete iránt érdeklődők a lakossági szén­igényre alapozzák a szász­vári akna gazdaságos üze­meltetésére irányuló tervei­ket. Egy csehországi vállalat ezért brikettüzem működte­tését is tervezi. Szupermarketet építenek A fogyasztási szövetkeze­tek COOP-emblémával jelzett üzletláncának első szuper­marketjét nyitották meg teg­nap Jászberényben. Az új ke­reskedelmi létesítményt több millió forintos költséggel alakí­tották ki. Újdonsága az a kor­szerű hütőpultrendszer, amelynek elemei Finnország­ból, Németországból és Svédországból érkezett Elect- rolux-gyártmányok. Az új szupermarketben 40 millió fo­rintos árukészlettel tízezer féle cikkel várták a vásárlókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom