Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
1995. január 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Balaton atlasz három nyelven Új térkép készül a Balatonról, amelynek három nyelven írt tájékoztató része segíti az érdeklődők térségben való eligazodását. A magyar-német közös vállalkozsában készülő atlasz megjelentetését a sze- zonelőre, májusra tervezik. Ötmilliós költségvetés A jutái Vikár Béla Termelő és Értékesítő Szövetkezetben tavaly augusztusban felszámolták a 240 tehénből és szaporulatából álló szarvasmarha állományt, de növénytermesztéssel és mezőgazdasági szolgáltatással továbbra is foglalkoznak a gazdaságban. A tavaszi munkákhoz a műtrágyát — 115 tonna szilárd és 170 tonna folyékony nitrogént — már megvették. A tervek szerint 260-280 hektáron vetnek majd napraforgót, 300 hektáron kukoricát és további 300 hektáron cukorrépát. Vörsi támogatások Vörsön 10 személy kap jövedelem pótló támogatást. A településen négyen kapnak rendszeres nevelési segélyt. Ápolási díjat két főnek adnak. Átmeneti segélyt legutóbb, karácsonykor több mint száz idős helybeli vehetett át. Sporthorgászok közgyűlése A nagymúltú Kaposvári Sporthorgász Egyesület fennállásának 60. évfordulóját ünnepli idén. Az 1935-ben alakult egyesületnek 600 tagja van. Szombaton reggel fél tízkor a megyei rendőr-főkapitányság földszinti tanácstermében tartják tisztújító közgyűlésüket, amely során egyebek mellett megemlékeznek a Kaposvári Sporthorgász Egyesület múltjáról, történetéről. Kaposvári fotóssiker A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége által Szolnokon a közelmúltban rendezett hetedik nemzetközi fotó- és színesdia kiállításnak somogyi díjazottja is van. Péter János AFIAP fotóművész kapta a zsűri egyik különdíját. A kaposvári fotós Fasor című, fekete-fehér felvételét jutalmazta MEOSZ-plakettal a zsűri. A kiállítást a szolnoki Galériában tekinthette meg a fotókedvelő közönség. Nyimi képviselők Nyimben, a mintegy háromszáz lakosú településen öttagú képviselő-testület tevékenykedik. Új tag lett Jámbor János és Dormánné Mátyás Rózsa. A faluban az alpolgármesteri teendőket Kiss József látja el. A háromtagú ügyrendi bizottság megválasztása mellett, más bizottság létrehozását nem tervezik. Úszni tanuló szóládiak A szóládi önkormányzat támogatásával úszásoktatást szerveztek a szóládi kisdiákoknak. A zamárdi Hotel Famíliában megtartott edzésekre ugyancsak az önkormányzat költségén utazhatnak a gyerekek. Évente két turnust indítanak az első négy általános iskolai évfolyamból és egyszerre tizenegy gyermek vehet részt az oktatásban. Idén már a haladókat okítják; az egy évi kurzusért diákokként ezerhétszáz forintot fizet az önkormányzat. Miklósi népszokások Azért, hogy a miklósi hagyományok, régi népszokások, valamint a község története írásban is megmaradjon az utókornak, Nudliné Mauer Teodóra nyelvtanár német nyelven folyamatosan dokumentálja azokat. Hogy az igazi miklósi német tájszólást megörökítse, több alkalommal hang- felvételt készített a faluban. A „sváb” dallamkincs rögzítésében Winkler Istvánné is segítségére volt. Körjegyzőt választottak A kaposvári Dr. Dobosi Pál lett négy település körjegyzője. Baranyai Sándorné körjegyző nyugdíjba vonulását követően február 1-én ő foglalja el a szentbalázsi hivatal posztját. Az új körjegyzőt — aki ezen a vidéken töltötte a gyermekkorát — a huszonnégy képviselő- testületi tag egyhangúlag választotta meg a múlt hét végén Szentbalázs, Cserénfa, Ka- posgyarmat és Hajmás közügyeinek intézésére. Jákói fiatalok Az új jákói önkormányzat azt tervezi, hogy hamarosan egy klub- és szakköri foglalkozások megtartására, szórakozásra alkalmas helyet bocsájt a fiatalok rendelkezésére. A tervek szerint ez a művelődési házban lesz. Lesik a vadászati törvényt Megbeszélik az ügyészségi vizsgálat tapasztalatait Felvételünk még az őszi nagysalléri vadászünnepen készült — Hiányzik a vadászati törvény — mondta dr. Jordanics József, a megyei bíróság elnökhelyettese. — A vadászatot ugyanis most rendeleti szinten szabályozzák, holott célszerű és indokolt lenne a törvényi szabályozás. A vadásztársadalom túlnyomó többsége azt várja, hogy az új vadászati törvény még az idén megszülessen, erre azonban igen kis esély van. A törvényben dönteni kellene — egyebek mellett — arról is, hogy kit illessen meg a vadászati jog hasznosítása, tehát ki legyen a bérbeadó. Ebben ugyanis nincs egyetértés. Az egyik tábor a földhöz kötné a vadászati jogot, ami azt jelenti, hogy a földtulajdonosoknak legyen joga a vadászat hasznosítására, a másik tábor véleménye szerint ez a jog az államot illesse meg (továbbra is), hiszen a vadállomány, mint nemzeti érték megóvása csak így biztosítható. Gondot okoz az is, hogy az erdőgazdaságok a haszonbérbe adók; ezt dr. Jordanics József szerint a jövőben meg kellene szüntetni. Véleményét azzal indokolta, hogy ezek a társaságok nem államigazgatási szervek, és milyen jogon állapítanak meg haszonbérleti díjakat, amikor a vadászterületeknek csak egy része erdő. A bérkilövők érdeke is, hogy ezt pályázat útján — hatósági feladatként — állami szerv intézze, s pártsemleges szakmai testület bírálja el. A másik neuralgikus pont: a vad és a gépjármű ütközéséből származó károk viselésére vonatkozó szabályok rendezésére is az új törvény adna lehetőséget. A jelenlegi szabályok most eltérnek a polgári törvénykönyv általános szabályaitól; feltétlen kárfelelősséget állapítanak meg a vadásztársaságok terhére, holott a PTK általános kárfelelősségi szabályait kellene alkalmazni. Tehát a vadásztársaságnak bizonyos esetekben (például gyorshajtásnál) nagyobb esélye lenne a kármegosztásra. — Továbbá az is fontos — hangsúlyozta —, hogy a külföldiek vadászati jogot, haszonbérleti jogot ne kaphassanak, maradjon számukra továbbra is az a lehetőség, hogy bérvadászként „működjenek”; ne vehessenek vadászterületeket haszonbérbe. Mindehhez dr. Jordanics József, mint a marcali Diana Bérkilövő Vadásztársaság elnöke, s a megyei szövetség elnökségi tagja még hozzáfűzte: a tavalyi — terület nélküli vadásztársaságokkal kapcsolatos — ügyészi vizsgálat igen lesújtó véleménnyel zárult. Ez azonban csupán három társaságot érintett, a megyében pedig több mint harminc bérkilövő vadásztársaság működik. — Bízom abban, hogy a vizsgált három társaság a kivétel — mondta. — A Diana vadásztársaság a területes vadásztársaságokkal évente köt együttműködési szerződést, valamint a vadásztató irodákkal is kapcsolatban állunk. A buzsáki Nimród Vadásztársasággal kötött együttműködés keretében a tagjainknak biztosítva volt ősszel a vadászati lehetőség. Mint mondta, az ügyészségi vizsgálat eredménye elgondolkodtató, a tapasztalatait a közeljövőben a bérkilövő vadásztársaságok elnökeivel beszélik meg. (Tamási) A tóparti önkormányzatok felelősségét forszírozzák a minisztériumok Kétmilliárd jut az idén a Balatonra Világbanki hitelre pályáznak, hogy megoldhassák a sürgős tennivalókat — Döntő, hogy milyen mértékben sikerül bevonni a közös munkába az önkormányzatokat — mondta Hajós Béla, a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára. Mindenképp azt tartanám korrektnek, ha a Balatonon megtermelt haszonból a Balaton állapotának óvására is jutna. A Velencei tavon például vízpótlást kellett eszközölni, hogy elkerülhetővé váljon a további pusztulás és a nagy munka finanszírozásának húsz százalékát magukra vállalták az ottani önkormányzatok. Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról is: nem lesz Balaton törvény. Más; környezetvédelmi, területfejlesztési törvények helyettesítik — remélhetőleg már júniusban. Egyedül az építésügyi feladatokat nem szabályozza majd a legmagasabb szintű jogszabály azon túl. Régiónként tanácsok jöhetnek létre (két hete az előterjesztésre váró szövegbe az üdülőkörzet szó is belekerült) s ezen a középszintű szervezeten keresztül a mainál talán jobban lehet majd befolyásolni az önkormányzatokat. — 152 millió forint már átcsoportosításra került a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium költség- vetésén belül a Balaton javára — mondta még Kovács Árpád helyettes államtitkár. Világbanki hitel felvételét is szorgalmazzuk, és ha ezt sikerül felvennünk, teljesen új perpek- tívába kerülhet a Balaton ügye. Egyrészt a Kis-Bala- tonra és a keszthelyi-öböl kotrására, másrészt a balatoni vízgyűjtő terület egészére kívánjuk felhasználni a hitelt. Enélkül nem megy; a feladatok hatvan százalékát 3-5 év alatt kellene megoldani, ami évente 15 milliárd forintot igényelne — ennyi most nem jut az államkasszából. Nagy kérdés: hajlandók-e hitelt felvenni — az ugyancsak sok nehézséggel küzdő — önkormányzatok is a közös ügy, a Balatonnak kapcsolatos feladatok megoldására. Mindkét helyettes államtitkár elmondta: a Balatoni Regionális Tanács eddig nem tudta betölteni szerepét. A kormányzat aktív, közreműködő, érdekérvényesítő és főképp szervező szerepet betöltő szervezetet kíván partnerül a Balatonra. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Jog és teendő A Balaton-parti polgármester urak többet foglalkoztak eddig azzal, hogy számon kérjék a kormánynak a Magyar Tengerrel kapcsolatos semmittevését, mint a saját feladataik elvégzésével — ezt a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára mondta tegnap a Balatoni Vízügyi Kirendeltségen tartott sajtóbeszélgetésen. A balatoni vízfolyások nagy része, az összes strand és a partvédő falak negyven százaléka ugyanis önkormányzati tulajdonban van, és bizony a belterületi szakaszokra sem lehet azt mondani, hogy tiszták. Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára arról is beszélt: az önkormányzatokat intézkedési terv elkészítésére kérték fel. (Tavaly — állításaik szerint — egymilliárd forintot költöttek összesen a Balatonra.) Árazzák be ők is a tevékenységüket, hogy ne csak a kormány, de az önkormányzatok is számonkérhetőek legyenek! A törvényhozás egyébként arrafelé tendál, hogy jogszabályi következménye, támogatottsági vonzata lehet, ha valaki nem teszi a dolgát megfelelőképpen. Mindehhez persze világos koncepció, konkrét feladatmeghatározás szükséges. Különben a kormány és az önkormányzat továbbra is vakon mutogat egymásra. Állóvízben az új bogiári kompjárat (Folytatás az 1. oldalról) — Az elfogadott, miniszter- tanács által aláírt regionális rendezési terv Pálkövét jelöli meg az esetleges új kompátkelő helyéül, és ezt az elképzelést a mi testületünk mindig is támogatta — mondta dr. Mihovics István, Révfülöp polgármestere. — Kővágóőrshöz illetve Révfülöphöz tartozik az a külterületi, pálkövi szántóföld, ahol kialakíthatnák — a terület mindössze egy kilométerre a Mahart által tervezett helytől. Tudom: az első világháború során kialakított, jelenleg használaton kívüli kikötő, amely a város központjában terpeszkedik, lényegesen olcsóbbá tenné a kompkikötő létesítését. Nekünk azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a környék azóta beépült, és nyaranta többezer ember korzózik a környező utcákon. Egy kisebb vitorláskikötő nem zavarná sem a helybélieket, sem a turistákat, sem a környezetvédőket, de a a településért felelős önkormányzati testület nem mondott igent arra, hogy kompátkelő létesüljön itt. Tudjuk, hogy a nagy átmenő forgalom pénzbevételt is hozhatna a lakosság vállalkozó szellemű rétegének, de a többezer átmenő autó a tihanyiak életét évek óta olyan nagy mértékben zavarja, hogy rendszeresen, hangosan tiltakoznak. (Czene) Mindenről, ami érdekli a nőket: Nem szabad egyformán szeretni Bőrápolás zord időben A gyógyító élesztő Balázs Péter haspárti A százévesek titka Segítség, lop a gyerek! Sok C-vitamint - de mennyit? A kábítószer rabságában Ki tartsa el a mamát? Érdekesség! Az alacsony férfi esélyei Az igényes nők hetilapja Az igényes nők hetilapja GYÖNGY az if* NVuU'c"' uuá\. atórW?aruS
