Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1995. január 24., kedd A pedagógia hétköznapjai Az osztályozás műhelytitkairól Európa tiszai magyar szigeten Európa formájú gyermek­sziget kialakítását tervezik az idegenforgalmi szakemberek a Tisza-tavon, Abádszalók térségében. A kezdeménye­zés a Tisza-tó Alapítványtól ered. Lényege: a tóban egy eddig hasznosítatlan szigetet úgy töltenek fel, hogy az az európai kontinenset formázza. A kétszázötven-háromszáz hektáros területen minden or­szág egy-egy jellegzetes építménye helyet kapna, és a terv szerint a sziget első lakói Európa gyermekvárosaiból jönnek ide. Otthon - élet­kezdőknek A karácsonyi vakáció után a tanév egyik legmoz­galmasabb időszakába csöppentek bele a diákok: január végén hivatalosan lezárul az első félév, február első napjaiban pedig „biz-osztás”. Az addig hát­ralevő időben feleltetések, dolgozatírások, azaz szóbeli és írásbeli számonkérések sora vár a gyerekekre. Szülőknek, tanulóknak egy­aránt érdemes és időszerű te­hát megismerkedni az osz­tályozás néhány pedagógiai „kulisszatitkával”. Már csak azért is, mert a tanítók, taná­rok szakmai közvéleménye szerint az iskolai előmenetel értékelése egyike a legnehe­zebb mesterségbeli felada­toknak, amelyet csak a gya­korlatban lehet igazán jól elsa­játítani. A félévi érdemjegyeket sok tanár afféle „stratégiai” osz­tályzatnak tekinti; az ösztön­zés olyan eszközének, amely a második félévben szorgal­masabb, alaposabb tanulásra, folyamatos készülésre ser­kenti a diákokat. Ez magya­rázza azt a szokásjogot, hogy ha félévkor a mérleg nyelve két osztályzat között áll, akkor rendszerint inkább lefele, mint fölfele kerekít a tanár. Nyílt ti­tok persze, hogy a végzős, to­vább tanuló diákok esetében ez a szigor nem érvényesül. Nem árt tudni, hogy az előző hónapok kisiklásai, az esetleges lazsálások „bűnje­leit” nem lehet a jó januári haj­rával eltüntetni. A félévi ér­demjegyeket ugyanis az egész időszakban nyújtott tel­jesítmények határozzák meg — márpedig a régi iskolai ha­gyomány szerint minden tár­gyért legalább egy-egy jegyet „illik” adni (feleletért, dolgoza­tért, az órákon tapasztalt akti­vitásért, stb.) a tanulónak. Az osztályozó konferenciá­kon többnyire az a gyakorlat, hogy a magatartást, a szor­galmat az osztályfőnök minő­síti, de a gyereket tanító többi pedagógussal egyeztetve, ezek tehát kollektíván megál­lapított jegyek. Egyéb tár­gyakban az osztályzás joga és felelőssége alapvetően a tár­gyat oktató tanáré. Aranysza­bály, hogy az egyes tárgyak esetében az osztályzat nem a magatartást, hanem az isme­reteket, a tudást minősíti. Csakhogy az ismeret „hordo­zója”, vagyis a diák személyi­sége és az ismeret, azaz a tananyag nehezen vagy egyáltalán nem választható szét egymástól. Az osztályzat ezért a szűkén vett teljesít­ménynél akarva, akaratlanul is mindig valamivel többről ad képet. Az sajnos ritka, hogy egy-egy érdemjegy azonos hitelességgel tükrözi mondjuk a tehetséget és a tehetség ki­bontakoztatásához nélkülöz­hetetlen szorgalmat. A tapasz­talat az, hogy a nem kima­gasló, de jó képességű, ám az átlagosnál szorgalmasabb ta­nulók sokkal sikeresebbek, mint nem mindennapi adott­ságokkal megáldott, de lus- tácska társaik. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress A fóti gyermekközpont a Phare-program segítségével, pályázaton nyert pénzből egy háromszintes épületet vásá­rolt, melyben életkezdő ott­hont alakítottak ki. A lakások­ban nyolc, tizenhét-tizennyolc éves állami gondozott fiatal kezdheti meg önálló életét. Egy évig lakhatnak itt, ez idő alatt megteremtve annak felté­teleit, hogy végleg elhagyhas­sák az intézményi kereteket. A fótiak célja, hogy újabb háza­kat vásároljanak Dunakeszi­ben, Csornádon és Mogyoró­don. Hajtogatott bicikli Újfajta közlekedési eszköz hódít Nyugat-Európában: a mikrobike. A svéd gyártmányú kerékpárt pillanatok alatt kézi­táska nagyságúra lehet ösz- szehajtogatni, s tulajdonosa egyéb közlekedési eszközö­kön is viheti magával. A két- sebességes bicikli nagy tech­nikai újdonsága, hogy a kere­ket nem lánc hajtja, hanem egy speciális hajtómű. Egyet­len hibája, hogy több, mint hatszáz dollárba kerül. A jövő század videojátéka Yokohamában forradalmian új videojáték-központot nyitott a japán Sega cég. A Joypolice minden eddiginél valóság- hűbb élményt nyújt látogatói­nak. A játékosok egy képer­nyővel ellátott sisakot visel­nek, amely háromdimenziós képet vetít szemük elé, bár­merre néznek mindig a tér kö­zepén állnak. Sokak szerint ez lesz a XXI. század játékainak előfutára. Televízió és kreativitás A televízió úgy hat a gyere­kekre, mint az alkohol a felnőt­tekre: jóból is megárt a sok, de mértékkel azért fogyasztható. Egy holland pszichológusnő, dr. Patti Valkenburg azt vizs­gálta, miként hat a „viliódzó doboz” a kis nézők fantáziá­jára és kreativitására, milyen következményekkel jár a túl­zott televíziózás. Valkenburg doktornő egyik kollégájával, dr. Tom van de Voorttat a legutóbbi negyven év e tárgyban végzett kutatá­sait elemezte és hasonlította össze. A páros tizenhét vizs­gálatot értékelt. Egyetlen kuta­tási eredmény sem szólt amel­lett, hogy a tévézés ösztö­nözné a kreativitást, sőt: tíz felmérés határozottan bizonyí­totta az ellenkezőjét. Az olva­sás és a rádióhallgatás növeli az alkotókészséget. A házimozi ráadásul felerő­síti a gyermek álmodozói haj­lamát, amely agresszivitás­ban, erőszakosságban tör az­tán felszínre. A holland kuta­tópáros úgy véli, hogy a tévé­ben látott képek elnyomják a saját, alkotói fantázia szüle­ményeit. A filmbéli erőszakos jelene­tek pedig még tovább növelik a nyugtalanságot. A tévéné­zés elnyeli azt az időt, amikor a gyerek aktív tevékenységet végezne. Ennek ellenére nem célra­vezető a tévétől való eltiltás sem. Mert ha egy gyerek egyáltalán nem nézhet otthon tévét, akkor kirekesztik a töb­biek a társaságból. Napi egy óra bőven elegendő. Ferenczy Europress Heti három matekóra Jól felszerelt, tágas, világos tanteremben okosodik tizen­hat szöszi kisdiák. Finnor­szágban ugyanis ez az ideális osztály létszám. Irma Rinne, a raumai Nanun Koulu tanító­nője örül is ennek, hiszen — állítja — így lehet csak igazán látványosat produkálni. Több idő jut egy-egy lurkóra, s könnyebb a felzárkóztatás is. Irma Rinne több évtizedes tanítói múlttal háta mögött okítja a kicsiket. Amikor a Németh Ágnes vezette So­mogyi Aprók gyermektánce­gyüttes meglátogatta a Ka­posvár finn testvérvárosában lévő iskolát, elsős osztálya volt a tanítónőnek. Elmondta: hetente háromszor van ma­tematikaórájuk a kicsiknek, s a legtöbb gyerek már karácsony előtt megtanul folyamatosan olvasni. Irma Rinne matekórája Fotó: Lőrincz Sándor Városi gyerekek a falusi iskolában V árda vidámsága — A betonrengetegben élő gyerekeknek óriási él­mény minden perc, amit a városon kívül tölthetnek. A falusi iskola ötlete nagyon jónak bizonyult, a gyerekek hamar megkedvelték. Leg­szívesebben minden órán ott lennének... Medgyesi Irén, a kaposvári Kinizsi Általános Iskola igazga­tóhelyettese beszélt erről. — Az első tervben egy erdei is­kola szerepelt, ez azonban na­gyon sokba került volna. Ezért inkább Várdán vásároltuk meg a régi iskolát és szolgálati la­kást. A gyerekek osztályonként egy hetet töltenek ott; tanulnak, s közben remekül szórakoz­nak. — Három tanóra van min­dennap, de ezek is sokkal la­zábbak, mint az iskolában. Utána pedig miénk a világ! A hatalmas udvaron lehet focizni, s a közelben van egy lovarda; a vállalkozó szelleműek oda is átlátogathatnak. S végre van időnk beszélgetni, játszani — mondja Tóth Zsolt nyolcadikos tanujó, aki nemcsak év köz­ben, hanem a nyári szünetben is kilátogatott Várdára. Nyaranta edző- és alkotótá­borokban dolgozhatnak itt az iskola diákjai. Bene János fes­tőművész, rajztanár az alkotó­tábor vezetője: — Napi öt órát dolgoztak a gyerekek, de az az idő sem telt tétlenül, mikor épp nem volt a kezükben ecset vagy ceruza. Olyan művészek tartottak elő­adást, mint Szász Endre, Csi­kós Nagy Márton, Kertész Sándor. A gyerekek rengeteget tanultak ezekből a beszélgeté­sekből, és kis csoportokban, szakemberek vezetésével dol­gozhattak. így sokkal több idő jutott egy gyerekre, mint év közben az órákon. Agyagozás­sal, vízfestéssel, grafikával és textillel foglalkoztak. Volt közöt­tük néhány középiskolás is. Va­lamennyien nálunk végeztek, s szeretnénk velük tovább tartani a kapcsolatot. A táborban meg­forduló művészeket pedig arra kértük, hagyják nálunk egy-egy művüket, ezzel is gyarapítva alkotóházunkat. A falusi iskolá­nak pedagógiai haszna is van. Év közben a tanároknak nem­igen van idejük tanórákon kívül is foglalkozni a gyerekekkel; Várdán azonban erre is jut idő. — Sokat beszélgetünk velük, s olyasmit is megtudunk róluk, ami az iskolában sosem de­rülne ki — mondta Meggyesi Irén. A gyerekek is közelebb kerülnek egymáshoz, igazi kis közösséggé formálódnak. S elmondta: a környezetismeretet városban borzasztó nehéz taní­tani. — Falun minden kézzel­fogható közelségbe kerül... Sok olyan tanítványunk van, aki éle­tében nem szedett még tojást, nem volt szüreten, nem látott istállót. Itt mindez pótolható. A falusiak hamar megszerettek bennünket, s amiben tudnak, segítenek. Szüretre hívnak, megmutatják a kertjüket, állata­ikat, sőt még modellt is álltak néhányan a rajzoló gyerekek­nek. így nem csoda, ha minden osztály alig várja, hogy végre Várdára mehessen. Széki Éva Vázlatok gyerekkézzel Első díj a „villamosított” zsiráfért — Az állatoknak nincsenek hátsó szándékaik Fotó: Kovács Tibor Édesszájú álmodó magzatok Az arizonai egyetemen végzett kutatások legújabb eredményei azt mutatják, hogy az embriók az eddig fel­tételezettnél jóval élénkebben érzékelnek különféle külső ha­tásokat. A kísérletek bebizo­nyították, hogy a méhen belüli magzatnál már a tizedik héttől megjelennek bizonyos érzék­szervi észlelések. A magzat reagál a külvilág hangjaira, szereti az édes ízt, és már ál­modik is. Drága kis maci A világ legdrágább mackó­ját Eliotnak hívják, és 1908-ban készült a legkivá­lóbb minőségű moherből. A híres játékgyártó cég, a Steiff üzeme mindössze egyetlen példányt készített, mivel egyedülálló kék színe nem nyerte meg a rendelő Harolds áruház tetszését. A 87 éves mintapéldány a közelmúltban húszezer forintos rekordáron kelt el egy londoni aukción. A nyúlánk kiskamasz be­vonul a szobájába. Kis idő múlva előjön rejtekéről. Ke­zében ceruza, a rajzlapon egy terv. Fejében meg lega­lább még négy-öt elképze­lés arról, miként lehetne pa­pírra vetni az ötleteket, ame­lyek egy-egy pályázati felhí­vás után gyakrabban jön­nek, mint máskor. így volt ez legutóbb is, ami­kor a Magyar Villamos Művek és az Áramszolgáltató Rt kiírta Energia '94 című pályázatát. Iváncsik Réka, a kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Is­kola hatodik osztályosa jó pár tervet készített, míg megszüle­tett a végleges munka. A pasz- tellrajz első díjat kapott az or­szágos pályázaton. — Több témában nevezhet­tünk — meséli —, én azt pró­báltam megrajzolni, miként használjuk az áramot a háztar­tásban. Egy nagy zsiráfot ház­tartási gépekkel vettem körül. A zsiráfnak egy mosógép volt a hasa, a nyaka egy gyertya, a feje pedig egy láng... Nemcsak rajztanárának, Czóbel Gábornénak és a szakköri tagoknak, hanem a zsűrinek is tetszett a rajz. A pécsi, regionális értékelésen második lett a „zsiráf”, s 25 ezer forintot hozott Rékának. Az országos első díjjal pedig egy Mountain Bike kerékpár járt. Réka elmondta: különöseb­ben nem kedveli a pályázato­kat, mert úgy érzi, megkötik a kezét. Nem dolgozhat abban a témában, amiben szeretne, nem alkalmazhatja azt a tech­nikát, ami véleménye szerint a legjobb volna. Fantáziadús ké­peinek üzenetét pedig csak az általa megálmodott technikával tudja leginkább elmondani... Nézegetjük a képeit, több­sége állatokat ábrázol. Általá­ban négylábúakat rajzol. Sze­rinte az emberrajz sokkal ne­hezebb, s nem is igen vállalko­zik rá. Nincs ugyan haragban a világgal, de sok emberben csa­lódott már. Teknősbékák, ku­tyák, lovak a képek főszereplői. — Nekik nincsenek hátsó szándékaik — jegyzi meg. — Nem úgy, mint az embereknek. Ezért rajzolom szívesen ked­venceimet. Egyszer láttam, amikor a teknősbébik kikeltek a tojásból, s nagy élmény volt. Kaszópusztára is sűrűn jár­tunk, ott meg van egy kutyám; nagyon szeretem. A lovakat is, de néhány hétig szüneteltet­nem kell a lovaglást, mivel a pályázaton nyert pénzből lova­golni iratkoztam be, s az első „leckék” egyikénél leestem. El­törött a vállam. Ha kitavaszo­dik, újra lóhátra pattanok majd. Réka már kiskorában orvos­nak készült. Mostanra módo­Az étkezősarok a „rajzműhely sült némiképp az elképzelése: állatorvos lesz. Eltökélt szán­déka, hogy olyan helyen ke­resse a kenyerét, ahol segít­het. Úgy, mint ahogy őrajta is segítettek-segítenek. Réka ugyanis fehérvérű. A leukémiát 10 éve „szerezte”. Egy évig ágyhoz kötve élt, s attól füg­gően, hogy melyik karjába kö­tötték be az infúziót, hol jobb, hol bal kézzel rajzolt — 3 éve­sen. A pécsi klinika csempéi sokáig őrizték a piros pontokat, amiket rajzaiért kapott. Ma már — szerencsére — csak havonként jár ellenőr­zésre. Dr. Szűcs Rozáliával is éppen egy évtizede ismerik egymást. Réka második, foga­dott anyjának tartja a doktor­nőt, s minden találkozásukkor átnyújt egy új rajzot. A leg­szebbet. Lőrincz Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom