Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

1995. január 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Négymilliós veszteséget halmoztak föl egy év alatt Kevés a pénz, szerények a kis falu lehetőségei Hitelből gazdálkodik a kapolyi Haladás Több mint tízmillió forinttal marad el a várttól a kapolyi Haladás Mezőgazdasági Szö­vetkezet 93 millió forintra ter­vezett bevétele. Még dolgozik a mérlegen a könyvelés, és kimutatásaik szerint - mint Csiszár Imre, az igazgatóság elnöke mondta - a bevétel mintegy 80 millió forint. Sok gonddal küzdött tavaly a kapolyi szövetkezet. A 13 millió forintos bevételkiesést nagyrészt az aszály okozta, s kárukat tetézte, hogy a búza termésátlaga sem érte el a tervezettet. Mindez hozzájá­rult ahhoz, hogy Kapolyon a felhalmozódott veszteség eléri a négymillió forintot. — A szövetkezet tavaly 16,6 millió forint hitelt vett föl — mondta Csiszár Imre. — Ebből hárommillió kellett a drótkötélfonó üzem munkával való ellátásához, több mint 13 millió pedig a növénytermesz­tés finanszírozásához — ter­melési hitelként. A szigorú gazdálkodásnak köszönhetően tartozásaikat november közepéig rendez­ték, ám az őszi kalászosok ve­tésére november végén újabb hatmillió forint hitelt vettek föl. Ez a pénz azonban nem volt elég... — A vetésterületünk nagy­ságához szükséges műtrá­gya, üzemanyag, vetőmag és növényvédő szer beszerzé­séhez hiányzott hatmillió forint — mondta Csiszár Imre elnök. — Az őszi munkákkal végez­tünk, vetésterületünk összeté­tele sem változik jelentősen a múlt évihez viszonyítva. így az idén is hasonló bevételre számíthatunk, mint 1994-ben. A kapolyi szövetkezetnek — mint megtudtuk — mintegy négymillió forint a kintlevő­sége, de nem sok reményük van arra, hogy vevőiktől meg­kapják a teljes összeget. Arra számítanak, hogy több mint kétmillió forinthoz hozzájut­nak. A szövetkezet tartozik a szállítóknak is 1,2 miilió forint­tal; ezt is kell törleszteni. Ami viszont lényeges — hangsú­lyozta Csiszár Imre — a tár­sadalombiztosításnál és az adóhatóságnál a szövetke­zetnek nincs tartozása. — Nehéz lesz ez az év — mondta az igazgatóság el­nöke. — A termeléshez szük­séges vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek stb. ár­emelkedését ugyanis a ter­mények árában érvényesíteni kell, másként veszélybe kerül a szövetkezet talpon mara­dása. Krutek József Az energiaár-emelés milliós bevetelkiesest jelent Forgalmát próbálja növelni az áfész Egymillió forinttal kerül többe az idén - a felhaszná­landó fűtőanyagot és a vil­lamos energiát figyelembe véve - a tabi áfésznak az energia. Ezt mutatják az elő­zetes számítások. A több­letkiadást - mint mondták - próbálják ellensúlyozni. — Az energiahordozók és szolgáltatások árának draszti­kus emelése érzékenyen érinti szövetkezetünket — mondta Vendl József, a tabi áfész fő­könyvelője. — Tizenöt telepü­lésen 24 üzletet működtetünk, s ezekben a boltokban is fű­teni, világítani kell. A tabi szö­vetkezet tavalyi tervében csaknem hárommillió forint energiaköltséggel számoltunk, s most várhatóan 3,2 millió lesz a végleges összeg. Ez magába foglalja a villamos energia és a felhasznált fűtő­anyagok árát: fáét, szénét, olajét. Villamos energiára összesen kétmillió forintot köl­töttünk, a fennmaradó 1,2 millió pedig a fűtési költség. A januári áremelések hatá­sára — számításaik szerint — mintegy 20 százalékkal nő a villamosenergia-felhasználá- suk. A szénért, fáért, olajért, il­letve a villanyért várhatóan egymillió forinttal fizetnek töb­bet. — Ez valószínűleg még nem jelent plusz árnövekedést a szövetkezetünknél — mondta Vendl József —, hi­szen az energiaár-emelést a nagykereskedelmi és a terme­lővállalatok az áraikban már szerepeltetik. Ha azonban nagymértékben emeli költsé­geinket, kénytelenek leszünk mi is árat emelni, természete­sen az ésszerűség határain belül. A Tab és Vidéke Áfész elsősorban a forgalom növe­lésével — és olyan beszerzé­sekkel, amelyek lehetővé te­szik az árcsökkentést is — kí­vánja pótolni az ene- riaár-emelkedésből keletkező bevételkiesést. K. J. Miklósi új gondjai Az önkormányzati választá­sok alkalmával Miklósiban az előző ciklus polgármesterét, Müller Miklóst választották ismét a község első emberé­nek. A következő négy év cél­jairól, településfejlesztési el­képzeléseiről kérdeztük. — A hozzánk hasonló kis­községek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek — mondta a miklósi polgármester. — Számításaink szerint az idén sem lesz több a bevételünk, mint a tavalyi volt, így mind­össze 6,8 millió forintból gaz­dálkodhatunk. A legnagyobb gond Miklósi­ban — mint a polgármester elmondta — az óvoda és iskola költségeinek állandó emelke­dése. A támogatás ugyanis nem nőtt. S ehhez jön még az újabb gondok sora. — Négy éve a falu lakossá­gának elöregedése tette szük­ségessé, hogy belépjünk a fa­lugondnoki hálózatba. Most rettentő problémát okoz — mondta Müller Miklós —, hogy a központi támogatás decem­bervégén megszűnt; ez veszé­lyezteti az idősek orvoshoz való szállítását (helyben ugyanis nincs rendelés), a gyógyszerek beszerzését és egyéb, a falugondnokhoz tar­tozó munkák elvégzését is. Ennek ellenére az önkormány­zat a falu érdekében fenntartja ezt a rendszert. A költségeket viszont csak a szociális kiadá­sok terhére tudjuk állni. Sze­rencsére a falu lakossága is megérti nehézségeinket, mi­nimális a segélyek iránti igény. Tetézi a miklósiak gondját, hogy a falugondnok használta gépkocsi 11 éves, fenntartási költségei folyamatosan emel­kednek. Egyre gyakoribb a meghibásodás, drága az alkat­rész, az üzemanyag. Tavaly a falugondnoki teendők ellátása 700 ezer forintjába került Mik­lósinak. Ebből támogatásként 260 ezer forintot fizetett a me­gye. A polgármester úgy véli: az idén egymillió forintba is ke­rülhet... — A kultúrház felújítását is szeretnénk befejezni — mondta a polgármester —, ha lesz rá fedezetünk. Tervezzük a vegyesbolt melletti üres, ön- kormányzati területen egy olyan szolgáltató műhely kiala­kítását is, ahol fodrász vagy ci­pész dolgozhatna. Ez ismét csak pénz kérdése... Közsé­günkben a közterületek folya­matos rendben tartására ez­után is négy közhasznú mun­kást kívánunk alkalmazni; ők a csapadékvíz-elvezetés meg­kezdett munkáit is folytathat­nák. (Krutek) Gumidiszkont T abon Gerbovits Ferenc szerelő munka közben Fotó: Sebők Dezső Gumidiszkont és szerviz működik Tabon a Kossuth ut­cában. A magánvállalkozó műhelyében kisteherautó- és személygépkocsi-gumikat fu­tóznak, ezeket értékesítik, il­letve szerelnek, centríroznak és javítanak. Az olasz márkájú gépen, a digitális kijelzőn egy­szerre látható a kerék külső és belső felének centrírozása. A vállalkozás a Semperit, Sava, Barum köpenyeket forgal­mazza, de igény szerint be­szerzi más, forgalomban levő kocsik gumijait is. A diszkont­ban az induláshoz képest visszaesett az autógumik iránti kereslet, de azért mindig van igény futózott és új abron­csokra. K. J. Hódít a videós házimozi Egyre népszerűbb Tabon, az Aladdin videokazetta-köl­csönző, melyet Sitkéi Tamás egyéni vállalkozó nyitott és működtet. A tabi központú kölcsön­zőből (a másik üzlete Tamá­siban van) hetente több mint négyszáz filmet visznek ki a videózás szerelmesei. Jelen­leg 1500 filmből lehet válo­gatni. A vállalkozó a filmeket közvetlenül a gyártó és for­galmazó cégektől szerzi be. A választék bővítésére he­tente általában 3-4 új filmet vásárol: a kölcsönzésből be­folyt pénzt azonnal vissza­forgatja az üzletbe. (Krutek) Megkezdték a munkát a Tabép kőművesei Büfét épít a brigád Korszerűsítik a kultúra há­zát Tabon. A Tabép kft mun­kásai felújítják az elavult büfét a városi művelődési központ­ban; s melegkonyhás modern büfét építenek. Kopitár Tihamér, a kőműve­sek brigádvezetője elmondta: külön hús- és zöldségelőké­szítőt alakítottak ki; itt hideg­burkoló, illetve az egyéb szak­ipari munkákat is végeznek majd. A konyha kialakításával párhuzamosan építik az étke­zőt is, ahol egyszerre 16-20 A büfé konyhai részét építi a kőművesbrigád Fotó: Sebők Dezső vendéget fogadhatnak. A ter­vek szerint az éttermi rész mellett egy nyitott teraszt is ki­alakítanak. A művelődési ház meleg­konyhás büféjét — mint Czaba Józsefné művelődési ház igazgató elmondta — a tervek szerint az intézmény működteti, de lehet, hogy pá­lyázat útján bérbe adják. Cél­juk az, hogy elfogadható kö­rülményeket biztosítsanak a műsoros esteken, egyéb ren­dezvényeken résztvevőknek és a betérő vendégeknek. Ez­zel pedig — remélhetőleg — a bevételüket is növelhetik. (Krutek) Költözik az óvoda Törökkoppányban A törökkoppányi önkor­mányzat tervezett feladatai­nak megoldásához minden pályázati lehetőséget igénybe vesz. A több mint félezer la­kosú településen fontos fel­adatnak tekintik, hogy az isko­labővítés befejezése után az óvodások is jobb körülmények közé kerüljenek. Ha az alsó- tagozatosok tantermei elké­szülnek, a megüresedő épü­letbe helyezik — átmenetileg — az óvodásokat. Erre azért van szükség, mert az óvoda épülete is rossz állapotú. Bátyusból Tabon Itt a farsang, áll a bál: meg­kezdődött Tabon is a báli sze­zon. A hét végén a Vöröske­reszt városi szervezete és a mozgáskorlátozottak helyi egyesülete szervezte meg a batyusbált a művelődési köz­pontban. A cél az volt, hogy a mozgásukban korlátozottak szórakozását segítsék ezzel a rendezvénnyel. Szorosadi gondok a munkagépekkel A szorosadi Koppányvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet­ben 16 erőgéppel, nyolc te­herautóval, öt betakarító kom­bájnnal és 30 munkagéppel végzik a gazdaság évi mun­káit. A gépek átlagéletkora meghaladja a nyolc évet, ezért egyre többet kell költeni rájuk. A többnyire a volt szocialista országokból vásárolt erő- és munkagépek felújításához szükséges alkatrészek ára ugyanis folyamatosan emel­kedik. Alkalmanként gondot je­lent a beszerzésük is. Máltai tanfolyam betegápolóknak A Máltai Szeretetszolgálat tabi csoportja február elejétől ingyenes házibeteg-ápoló tan­folyam indítását tervezi. Ezt elsősorban azoknak szerve­zik, akiknek a családjában ápolásra szoruló betegek vannak. A tanfolyamon a résztvevőket két és fél hóna­pig tanítják, felkészítve őket a legfontosabb tudnivalókra. A tanfolyam iránt érdeklődők a hónap végéig jelentkezhetnek személyesen, a városháza ügyfélforgalmi irodájában. Felújításra váró somi szeszfőzde Romos állapotban van a somi pálinkafőző épülete, amelynek bérbe vételére ket­ten jelentkeztek. Az egyik ér­deklődő önkormányzati pén­zen végrehajtott rekonstrukció után működtetné a szeszfőz­dét, a másik ajánlattevő félmil­lió forintot áldozna saját tőké­jéből a felújításra, ha a képvi­selő-testület négy évre bérbe adná az épületet. Ebben az esetben a helyreállítás fejében — bérleti díj fizetése nélkül — üzemeltetné a pálinkafőzőt. A képviselő-testület hamarosan dönt arról, hogy bérbe adja-e így az épületet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom