Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-23 / 19. szám
1995. január 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Arany Katedra-díjat adtak át Fonyódon • • Ünnepségek a kultúra napján Megyeszerte műsoros esteken emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról. Fonyódon a város valamennyi iskolájának bemutatójával ünnepeltek. A Mátyás Király Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola aulájában Francsics Zoltán polgármester mondott ünnepi köszöntőt, majd kitüntetéseket adott át. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter adományozta az Arany Katedra Emlékérmet Bálint Lehelnek, a gimnázium nyugalmazott igazgatójának több évtizedes intézményvezetői és pedagógiai munkásságáért, valamint Erdei Z9I- tánnénak, a Magyar Bálint Általános Iskola tanítójának, kiváló szakmai munkája elismeréseként. A nagyatádi művelődési ház hagyományos rendezvényén huszonhat klub, szakkör és alkotóközösség képviselője találkozott a magyar kultúra napján. Az év közben alig, vagy egymással egyáltalán nem találkozó csoportok most megismerhették a másik tevékenységét is. A rövid műsorok után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a házi megemlékezés. Mint Szőke József a művelődési ház megbízott igazgatója elmondta, csaknem hétszáz aktív tagot tömörítenék ezek a közösségek. Ezen a napon lehetőségük nyílt bepillantani a társkörök életébe. Az idén a hozzátartozókat is meghívták a bemutatóra. A kétórás találkozón gyermek- csoportok mellett fellépett az Őszi Napfény nyugdíjas klub, a vegyeskórus és a karate klub csapata is. Csurgón, a Töltse velünk az estét sorozat első részeként rendeztek ünnepi műsort tegnap a Csokonai Művelődési Központban. A kulturális esten bemutatkozott egyebek között a Cante- mus Női Kar, a Si-Sa-QUA, az Őszirózsa Nyugdíjasklub tagjai és a Csokonai Művelődési Központ Gyermek Néptánc- csoportja. Fodrász vizsga Ötvennyolc fodrásztanuló tett az elmúlt napokban féléves szintvizsgát a nagyatádi szakmunkásképző intézetben. Három fiútanuló is elsajátítja a férfi és női fodrászat fortélyait. Az adagok zsugorítása már nem lehet megoldás — Drágul a diákkaja Korgó gyomrú gyerekek Jákóban még jut meleg étel a nebulóknak Fotó: Kovács Tibor (Folytatás az 1. oldalról) Bár némely menzán már az elmúlt években is folyamatosan emelték a térítési díjakat, várható, hogy februártól az élelmiszer és energiaárak növekedése miatt az eddigieknél is nagyobb mértékben kell a szülők illetve az állam „pénztárcájára” támaszkodnia a közétkeztetésnek. A térítési díjak emeléséről az önkormányzatok és az intézményvezetők közösen döntenek. Nem lesz könnyű kimondani a végső kalkulációt, hiszen már így is nyomonkövethető, hogy egyre kevesebb gyereknek jut napi egyszeri meleg ételre. A diákok egy része már most is korgó gyomorral üli át a tanórákat, másikuk a méregdrága büféket rohamozza. Egy-egy kalóriadús sütemény, Coca-Cola csillapítja éhségüket. S megint akadnak „csaló pétörök”, akik maradékukat csempészik ki a menzadíj és zsebpénz híján lévőknek. Szegénységüket azonban titkolják. Azt mondják: nem éhesek, fogyókúráznak, utálják a tömegkaját. Barcson egy jól működő kompenzációs rendszert dolgoztak ki. Balázsné dr. Vas- tyán Krisztina az önkormányzat igazgatási irodájának vezetője elmondta: az intézmény javaslata szerint állapítják meg a térítés százalékos mértékét illetve ahol a gyámügyi hatóság indokoltnak tartja, ott száz százalékos támogatást biztosítanak. Csak az átmeneti segélyek terhére sikerült a tavalyinál nagyobb összeget elkülöníteniük erre a célra. A gondokat növeli, hogy ebben a térségben legmagasabb, mintegy 20 százalékos a munkanélküliség. A kallódó embereknek a fele él jövedelempótló támogatásból; az elmúlt évben 60 millió forintot költött az önkormányzat a megsegítésükre. Balázsné szerint a szociálpolitika sohasem lehet igazságos. Főként akkor nem, amikor a jól menő vállalkozók keresetükként kimutathatják a minimálbért s annak alapján térítik az étkezési díjakat. A kisebb települések még- inkább megsínylik a szociális kiadások, köztük a közétkeztetés terheit. Nagybajomban például a 130 milliós évi költségvetés 50 százalékát emészti föl az intézmények dolgozóinak — bölcsőde, óvoda, iskola — bére; s 10 százalékát a szociálpolitikai kiadások viszik el. Ács Attila polgármester tájékoztatása szerint a térítési díjak emelésének mértékéről most tárgyalnak az intézményvezetőkkel. Annyi azonban bizonyos: a gyermeküket egyedül, illetve a két gyermeknél többet nevelő családokban a térítés 50 százalékát magára vállalja az önkormányzat. Ugyancsak az intézmények polipkarja szorongatja a 60 százalékban cigánylakosságú Hajmás költségvetését. Innen ugyanis a szélrózsa minden irányában járnak óvodába és iskolába a gyerekek s még az utazás költségeit is az önkormányzat vállalta magára. Tavaly 80 forintba került egy gyermek ebédje és a második félévtől valamennyi nebuló teljes térítési díját magukra vállalták. Idén 12-13 százalékkal lesz magasabb a költség. Hat- ler János polgármester megpróbál alkalmazkodni; annyifelé és annyit fizet, amennyit követelnek tőle. Az bizonyos: emiatt tavaly a kiadás rendre meghaladta a bevételt. Azért persze akad olyan intézmény is, ahol nem az ön- kormányzat terhét növeli a költségemelkedés. A fonyódi híradásipari szakközépiskola kollégiumában az étkezési díj azonos a kollégiumi díjjal és az állam biztosítja a szociális helyzet alapján megállapított térítés és a teljes összeg kü- lönbözetét. Várnai Ágnes A Balatonra jön az Alpok-Adria Grazban tartotta soros ülését az Alpok-Adria Munkaközösség gasztronómiai bizottsága. Somogy megyét az idegen- forgalmi hivatal igazgatója, Hamvas Péter, illetve a védjeggyel ellátott, legkiválóbb hat üzlet szövetségének megbízásából Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök étterem vezetője képviselte. A somogy megyei küldöttség remekül szerepelt a szakmai fórumon, és emiatt a nemzetközi bizottság úgy döntött, hogy következő ülését Ba- latonszemesen tartja. Készülnek a hóesésre A Közúti Igazgatóság Ka- posvári-Szántódi üzemigazgatóságának dolgozói a legutóbbi havazást követően másfél nap alatt tisztították meg a Daránypuszta-lgal- Mernye-Boglár-Balatonvilá- gos települések által határolt térség útjait. Tíz saját és tizenkilenc bérelt járművet alkalmaztak. Balogh József művezető tegnap elmondta: újabb havazás várható, azért az ügyeleteseken kívül három szakemberük a lakásán tartózkodik készenlétben, és várja a riasztást. Rádiósok találkozója A hétvégén egy tucat vidéki helyi rádió képviselője találkozott Nagyatádon a Solar hotel vendégeként. A Somogy rádió mellett képviseltette magát a Gyula rádió, érkeztek fiatal bemondók Székesfehérvárról és más rádiós munkatársak az ország többi részéből is. Vállalkozók Egyesülete Érdekvédelmi feladatokat kíván ellátni a napokban So- mogyváron megalakult Vállalkozók Egyesülete. A csaknem 30 tagú helyi szervezet munkájában egyéni és társas vállalkozások egyaránt részt vesznek. Az öttagú vezetőséggel az élén az egyesület szeretne tevékenyen hozzájárulni a község fejlődéséhez, nem utolsósorban új munkahelyek megteremtésével is. Közalapítvány Marcaliban Marcali Baleseti Sebészetért Alapítványt hoz létre köz- alapítvány formájában a város képviselő-testülete. Az alapítvány célja a magasabb szintű betegellátás. Az induló összeg 10 000 forint, melyhez bárki hozzájárulhat pénzzel vagy más vagyon felajánlásával. Új tulajdonban az összekötőút Az eddig a kutasi és a se- gesdi önkormányzat tulajdonában lévő Kutas-Segesd összekötő utat a Belügyminisztérium a megyei önkormányzat tulajdonába adta. Korábban a vagyonátadó bizottság a települési önkormányzatokra ruházta át a tulajdonjogot, ám a két önkormányzat megfellebbezte a határozatot. Működtetőre vár a fürdő Egy német befektetővel folytak tárgyalásai a nagybajomi önkormányzatnak a településen lévő fürdő ügyében, ám a német fél nem tett előnyös ajánlatot, így nem jött létre az üzlet. Az önkormányzat hosszú távon kívánja megoldani az egyre kedveltebb fürdő üzemeltetését, ám addig, ameddig nem talál partnerre, kénytelen időszakosan üzemeltetni fürdőt, mert csak nyitott medencék vannak. Múzeum a templomban Sokan látogatják a török- koppányi műemléktemplomban kialakított helytörténeti múzeumot. A néhai Tóth Alajos plébános gyűjtése nyomán helyet kapott kegytárgyak: palástok, ostyatartók, kelyhek mellett ez a kis „múzeum” őrzi az eredeti török- koppányi népviseletet. A fehér hímzett blúz, a fekete szoknya mellett itt látható a pille (napjainkban viselt népi fejdísz) — elődje is. Élő tévéadás Szóládon A 710 lakosú Szóládon jól működik a helyi kábeltelevízió. Már az 53. közvetítésen is túlvannak, s újabban minden második szombaton élő adással lepik meg a település lakóit. A stúdió a polgármesteri hivatalban kapott helyet; húsz személyes stáb, korszerű felszereléssel készíti a műsort. Bíznak a támogatásban Somogybabod és Gamás hajdani téesz tagságát foglalkoztatja az 1993 áprilisában, három magánszemély által alakított somogybabodi Agro- fema Káefté. A Petőfi Mg. Téesz vagyonát 95 százalékban vásárolta meg az új cég és ugyanazzal a profillal — állattenyésztés, növénytermesztés — foglalkoztatják a környékbeli 65 munkást. Kilencven fejőstehenet, növendék és hízóállatokat nevelnek; búzát, kukoricát, árpát és zabot termesztenek. A 10-12 éves elavult gépparkra sokat kell költeniük s az aszálykárt is megsínylették nemrégiben. Most a mező- gazdasági támogatásban bíznak s abban, hogy összeszűkül az agrárolló, jobb piaca lesz az állatoknak, terményeknek. SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete * Étvágy és diéta A puding próbája közismerten az evés, a kiállításé pedig a látogatottság. November közepén nyitott a megyei múzeum Természeti örökségünk című állandó kiállítása, s mint Juhász Magdolna muzeológus elmondta, nem panaszkodhatnak a közönség étvágyára. Mint remélhető volt, elsősorban az iskolák „vették a lapot”, olyannyira, hogy előfordult: a látogató csoportoknak egymásra kellett várakoznia. Gyakori, hogy a pedagógus nem csupán kísérő, hanem nagyonis jól kihasználja a Somogy természeti értékeit, történetét bemutató tárlatot, s „szabályos” órát tart. A kiállítás övezetében kialakított „klubteremben” pedig természetismertető videofilmek tágítják a horizontot. Örömteli tehát leírni, hogy okkal elégedett a muzeológus: a kiállítást, az év végéig, ötezerhatszázan keresték fel. Pedig az év vége immár többéves hagyományok szerint itt karácsonyra köszönt be, az intézmény utána újévig zárva tart. Lehet, hogy a mostani érdeklődés ennek a „tradíciónak” hadat üzen, a napi „rendes” 10-15 óra közötti nyitvatartással viszont perben áll. Ezt dr. Király István Szabolcs, igazgató sem vitatja, sőt mint mondta, már ez a nyitvatartási rend is próbált ehhez alkalmazkodni. S ez is igen sokba került. Az intézményi költségvetés csupán erre, s nem többre ad lehetőséget. Jobb híján tehát bízhatunk csak abban, hogy nemcsak a természet, hanem a történetét bemutató kiállítás megtekintése fölött is derültebb lesz egyszer az ég... Tisztábbak a megye folyóvizei (Folytatás az 1. oldalról) A kormány előtt van azonban az a környezetvédelmi törvény- javaslat, amely tartalmazni fogja a „környezethasználati díj” fogalmát is, s ezzel a jelenlegi bírságszemléletet, remélhetőleg, a „szennyező fizet” szemlélet váltja majd fel. A kidolgozás alatt álló módszer szerint lehetőség lesz arra is, hogy a használati díjból befolyt összeg a térségben maradjon, s a szennyvízkibocsátó vállalatok szennyvíztisztító berendezéseinek korszerűsítésére fordíthassák. A megye leginkább szeny- nyező vállalata a balatonlellei és a balatonújlaki szennyvíz- tisztító telep, tavalyi büntetésük az összes bírság 75 százalékát tette ki. Az előzetes vizsgálatok szerint a leilei szennyvíztisztító esetében javulás tapasztalható, Újlakon viszont nem csökkent a szennyezés mértéke. A kaposvári szennyvíz- tisztító telep is a legnagyobb szennyezők közé tartozott a szennyezőanyag-terhelést illetően, a két évvel ezelőtti korszerűsítés ellenére. A mostani beruházás várhatóan kedvező változást eredményez. Meg kell említeni a cukorgyárat is, ahol a jelentős műszaki fejlesztések után is van még tennivaló. Mindezek ellenére a Kapos folyó állapota nem romlott az utóbbi években a város térségében, kilépéskor és belépéskor nincs számottevő különbség a víz minőségében. S ahhoz képest, hogy néhány éve, 1990 előtt védőoltásban kellett részesíteni a folyó medrében dolgozókat, ez nem kis eredmény. Jelenleg a Kapos a második vízminőségi kategóriájú, vagyis enyhén szennyezett folyók közé tartozik. A város csatornázási programja pedig további javulást hozhat. A Balaton déli vízgyűjtőjéhez tartozó folyóvizek esetében is enyhe szennyezettséget állapítottak meg. Talán csak a kisebb belvízcsatornáknál tapasztalható kis mértékű romlás. A tavaly született kormányhatározat és intézkedési terv a Balaton állapotjavítására talán a vízgyűjtők állapotát is kedvezően befolyásolja majd. A ba- bócsai Rinya szintén enyhén szennyezett, ebben Nagyatád szennyvíztisztítójának és ipartelepének van döntő szerepe. A barcs-komlósdi Rinya állapota rosszabb, ingadozó szennye- zettségű, ezt Barcs térsége befolyásolja leginkább. Tehát a kisebb vízhozamú folyók esetében nem tapasztalható romlás, de állapotuk ma sem kielégítő. Ez annak is köszönhető, hogy bármily csekély szennyezés is meghatározó jelentőségű lehet a kisebb mennyiségű vízben. Somogy területén csupán egyetlen folyó esetében állapítottak meg jó, tiszta vízminőséget, a Dráván. A megye legnagyobb vízhozamú folyójának állapota folyamatosan javul. Döntő szerepe van ebben annak az osztrák intézkedésnek, mely a Mura vízminőségének javítására irányult. A vizek szennyezettségének mértéke a meteorológiai körülményektől is függ. így természetesen nem egyenletes a terhelés az év minden szakában. Nyáron, kevesebb víz- mennyiség, szárazság idején ez nagyobb, csapadékosabb, hűvösebb időjárás esetén kisebb. Ezen nem nagyon lehet változtatni. Amire viszont mindenkinek kötelessége és érdeke odafigyelni, azok az emberi tényezők. A hidakról, partról behajigált gumiabroncsok, hulladékok az emberi hanyagság és gondatlanság példái. Jakab Edit
