Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

1995. január 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem lesz ajánlás és kopogtatócédula, több helyen lehet szavazni Próbavoks lesz Kaposváron A próbavoks Kaposvárnak is érdeke, erről beszélt a házigazda, Szita Károly polgármester is (Folytatás az 1. oldalról) A próbavoks kísérőrendez­vényeivel együtt a magyar belpolitika egyik üde színfoltja lehet. Egyben erőpróba is a közvélemény és a politikai pártok számára. A Kaposvárra irányuló figyelemből profitálni tud a város is, hiszen minden településnek célja, hogy egyre többet szerepeljen a hazai és a nemzetközi sajtóban valami­lyen jó kezdeményezéssel. A próbavoks nem része a hivatalos választási rendszer­nek, hanem egy sajátos köz­véleményformáló és mérő módszer, információt szolgál­tató próbaválasztás. Célja: tá­jékozottabb és nagyobb ál­lampolgári részvétel a politikai rendszer működtetésében. Mint Sándor Péter az egye­sület elnökségi tagja el­mondta, a kaposvári választó- polgárok a próbavoks alkal­mával május 7-én vasárnap reggel 7-től délután 18 óráig szavazhatnak. A szavazás ebben az évben az 1994-es országgyűlési választásokon országos listát állító és lega­lább egy százalékos ered­ményt elérő pártokra történik. A hagyományoktól eltérően a 16-18 éveseket is bevonják a szavazásba, ezáltal az érde­keltek információt szerezhet­nek szavazási hajlandóságuk­ról és pártorientáltságukról. Napközben két alkalommal is nyilvánosságra hozzák a sza­vazatok addig elért eredmé­nyét, a végleges eredményt pedig várhatóan még aznap este közük. Az egyesület feb­ruár 15-éig tárgyalja meg az érintett tíz párt vezetőivel a feladatokat. A választási játékszabályo­kat Szegvári Péter ismertette. A próbavoks egyebek között abban különbözik a hagyo­mányos választási rendszer­től, hogy itt nincs ajánlási rendszer. Kopogtatócédulák helyett tájékoztatókat alkal­maznak, szavazni pedig a személyi igazolvánnyal lehet. Kísérletképpen nemcsak a la­kóhely szerinti szavazóhelyi­ségben, hanem a központi rendezvényeken is leadhatják voksukat a kaposváriak. Az el­térések közé tartozik az is, hogy a kampány április 29-től május 7-ig folyamatosan, kampánycsend nélkül zajlik majd. A kampányidőszakban a Próbavoks Egyesület minden nap programokat szervez. A pártok a szervezőkkel és a kaposvári intézményekkel megállapodva választási show-műsorokat, zenés-tán­cos rendezvényeket, sport és egyéb programokat szervez­hetnek, s ezeken a szava­zásra való részvételre és párt­juk támogatására buzdíthatják a választópolgárokat. A ren­dezvény 7-8 millió forintos költségét a Próbavoks Egye­sület állja, szponzorok segít­ségével. Ugyancsak az egye­sület feladata a választók tá­jékoztatása és a pártok szá­mára az esélyegyenlőség biz­tosítása. (S. Pap) A kártyás készülékeket is tönkreteszik Áttelepített osztályok a kaposvári Kodály iskolában Milliós telefonkárok Nem hasad tovább... Megyénkben évente tu­catnyi telefonfülkét vernek szét, rongálnak meg. Nem kevés a szándékosan tönkre tett postai berendezések száma sem: a vandálok évente jelentős összegű kárt produkálnak. — Tavaly 1,3 millió forint kárt okoztak a vandálok — mondta Patona Győző, a ka­posvári távközlési üzem veze­tője. — A rongálok nagy része ismeretlen marad, csak na­gyon keveset érnek tetten. A millión felüli kár főként nyilvános telefonkészülékek­és postai kábel rongálásból tevődik ki. Az utóbbi hónapok­ban arra is akadt példa, hogy valakinek légvezetékre támadt gusztusa: manapság már ezt is lopják. Az üvegtörés min­dennapos, csakúgy, mint a kézibeszélő zsinór elvágása. Más a helyzet a kártyás te­lefonokkal. Mivel ezekből pénzt nem lehet nyerni, ezért a „találékonyabbak” más trük­köt vetnek be... Manapság gyakori, hogy a kártyanyílást eldugaszolják, így a korszerű berendezés leolvasó rendsze­rét teszik tönkre. Mint a cég vezetője el­mondta, a károk mértéke vál­tozó. Gyakran a rongáló né­hány száz forinttal könnyíti meg a kasszát. Viszont egy-egy „sikeres” akció után hosszú órákig nem telefonál­hatnak a környék lakói. H. M. Pedagógusok, gyerekek és szülők estek pánikba amiatt, hogy a kaposvári Kodály Zol­tán Általános Iskolában — a szomszédos építkezés miatt — két tanterem falain és a mellékhelyiségben hosszú re­pedések jelentek meg, s nagy darabokban kezdett el hullani a vakolat. Az egyik osztály egy szűk helyiségbe kényszerült, a másikat a tornaterembe te­lepítették. A városháza bőví­tése miatti repedésekre szá­mított a kivitelező Kapos Klin­ker Rt. Hegedűs László műve­zetőtől megtudtuk: 2,4 mé­terre betonoztak a meglévő alapszint alá, ezért kezdett el roskadni az épület dél-keleti része. A repedésekben a rég­óta felújításra váró vizesblokk is „ludas”, ugyanis az elmúlt öt esztendőben gyakori volt a csőtörés, a szivárgás az isko­lában. Dr. Andrássy Antalné igazgatótól tudom: a múlt nyá­ron két nagy csőtörés is volt az épületen kívül. A hibát kija­vították a szakemberek, de a WC-k korszerűsítésére, a tel­jes vezetékcserére sosem ke­rült sor a magas költségek mi­att. A kivitelezők kedden gipsz­jeleket helyeztek a repedé­sekbe, hogy folyamatosan fi­gyeljék az épület állapotát. Tegnap reggelre nem kelet­keztek már újabb repedések, s a régebbiek sem tágultak. (Lőrincz) Megbeszélés a tennivalókról A megyei közgyűlés és a közigazgatási hivatal közötti együttműködés lehetséges területeit tekintette át tegnap dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Né­meth Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője. A megbeszélésen szó esett ar­ról, hogy a kapcsolatok kiter­jednek a jegyzők szakmai munkájának segítésére, a térségi kapcsolatok kiszélesí­tésére, illetve a szakmai kér­dések egyeztetésére. Kaposvárról francia lapban Boldog lektorok Magyaror­szágon címmel rövid írás je­lent meg a La Lettre d'Agir 35. számában, amely a ka­posvári tanítóképző főiskolán oktató René Vuibert és fele­sége, Monique Vuibert tevé­kenységéről számol be. A házaspár ugyanis francia klubot nyitott lakásukon a ta­nítóképzős hallgatóknak, aki szívesen kopogtatnak be hozzájuk, hogy kötetlen for­mában is gyakorolják a fran­cia nyelvet. Csökkenő népesség Kaposvár népességének az elmúlt évtizedekben jel­lemző növekedése megállt, sőt az utóbbi négy év alatt 1,5 százalékkal csökkent. A szü­letések száma — az előző évtizedek adataihoz viszo­nyítva — alacsony volt: 1991-ben 826, 1993-ban pe­dig mindössze 765. A népes­ség korösszetétele a társa­dalmi változásokhoz igazo­dóan alakult. Jelentősen csökkent a megyeszékhelyen a fiatalkorúak — elsősorban az általános iskolások száma, s nőtt a munkaké- peskorúak és a 60 éven fel­üliek aránya. A Álláshelyek Siófokon A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ siófoki kiren­deltségén több álláshelyet is kínálnak a munkanélküliek­nek. Egyebek között három postahivatali kézbesítőnek, egy géplakatos-hegesztőnek, egy számítógépes ismere­tekkel rendelkező pénzügyi ügyintézőnek, egy oktató há­zigondnoknak, egy számító- gépes ismeretekkel, nyelvis­merettel és gyors és gépírói végzettséggel rendelkező tit­kárnőnek, valamint egy gé­pésztechnikusnak tudnak ál­lást ajánlani. Gondoskodó Kaposmérő Még csak költségvetés-ter­vezettel rendelkezik a ka- posmérői önkormányzat, ám már ebből érzékelhető: a jö­vőben is nagy szerepet szán a szociálpolitikának az új képviselő-testület. A költség- vetésből jelentős összeget, mintegy 5 millió forintot ter­veznek nevelési és szociális segélyekre kifizetni a telepü­lés lakóinak. Nemzetközi nyelvvizsgák Változatlanul nagy az ér­deklődés a TIT nyelvtanfo­lyamai iránt. Tavaly százöt­venen jelentkeztek középfokú nyelvvizsgára, amelyet Ka­posváron is le lehet tenni. Angol nyelvből nyolcán sze­reztek nemzetközi nyelv­vizsga-bizonyítványt. Az idén várhatóan az angol mellett németből is indítanak nem­zetközi nyelvvizsgára felké­szítő tanfolyamot. Konténerek Csehországból A Rumpold Marcali Kft. jó­voltából kivonták Marcaliból azokat az intézményi tulaj­donban lévő konténereket, amelyek eddig voltak hivatot­tak szolgálni a köztisztaság ügyét. A régi, elérett és el­avult hulladéktárolókat a Rumpold most Csehország­ból importált, egyenként 1100 liter kapacitású, korszerű konténerekkel váltotta fel. Nagy előnyük, hogy mozga­tásuk és ürítésük lényegesen könnyebb és egyszerűbb, mint az eddig használatosoké volt. Szőkedencsi telefonok Szőkedencs egyike annak a tizenhárom somogyi telepü­lésnek, ahol a közelmúltban kötötték be az előfizetők rég­óta várt telefonjait. A bekerü­lési költség negyvenezer fo­rintra rúgott családonként, ám az igénylők ennek egy ré­szét letelefonálhatják. A húsz helybéli családon kívül maga a község is kapott egy vona­lat; a faluközpontban felállí­tott nyilvános telefonfülke immár Szőkedencshez is kö­zelebb hozza a nagyvilágot. SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Kenyértörés... V Tegnap óta ismét termel a Sütév kaposvári kenyérgyára. A higiéniai hiányosságok miatt elrendelt kényszerleállás még két napig sem tartott. Ezek szerint a mintegy két és fél gépelt oldalon sorolt gondokat röpke harminchat óra alatt orvosolni lehetett. De ha ez ilyen gyorsan ment, akkor adódik a kérdés: miért kellett ezzel megvárni a felfüggesztési határozatot, amikor az első vizsgálat után kereken tíz nap állt rendelkezésre a takarí­tásra és karbantartásra? Lehet, hogy a Sütévesek maguk sem hitték: sor kerülhet a gyár leállítására, hiszen a megyeszékhely és környékére ők sütik a mindennapi 70 százalékát. Ezért gondolhatták azt, hogy mérlegel, aki a döntést hozza. Mérlegelt is: mégpedig nem a vállalati érdeket figyelembe véve, hanem szakmai kö­vetelmények szerint, a vásárlók érdekei alapján. Állítja, ha a kifogásolt állapotok megszüntetésére fordítot­tak volna akkora energiát a Sütév vezetői, mint amekkorát a döntés jogosságának vizsgálatára, a sajtóban megjelent hí­rek cáfolatára, és arra, hogy a megyei és a városi vezetőket meggyőzzék: nem ők a hibásak, akkor a gyár bezárása szóba sem jött volna. Csakhogy a Sütév vezetői az általuk egyszerűbbnek — és olcsóbbnak — tartott megoldást választották, s erre fizettek rá. Ezen azonban mi kenyérevők csak nyerhetünk. Nekik pe­dig tanulságul szolgálhat az ügy: július 31-én tudjuk meg, hogy valóban tanultak-e belőle? Kettős szorításban az önkormányzat Létszámstop Marcaliban Január közepére elkészült Marcali idei költségvetési koncepciója, a képviselő-tes­tület január 26-i ülésén azon­ban ez nem szerepel. Dr. Sütő László polgármes­ter nem titkolta: az önkor­mányzat cselekvési lehetősé­gét korlátozza, hogy még nem derült ki: Marcali mennyi köz­ponti támogatást kap az inflá­ció ellenpontozására. — Várhatóan csak néhány millióról van szó — mondta dr. Sütő László —, de amíg egész pontosan nem tudjuk, nem dönthetünk. — Egyéb akadálya nincs is a megvitatásának? — De igen. A város lakos­sága már értesült róla, hogy decemberben döntöttünk egyes intézményeink megyei irányításába történő átadásá­ról. Ebben az ügyben még folynak a tárgyalások a me­gyei közgyűlés illetékeseivel; mi nem zárkózunk el ezeknek az intézeteknek a közös fenn­tartásától sem. — S ha ez nem lehetséges? — Akkor a képviselő-testü­let döntése értelmében négy intézményünk átkerül a me­gyéhez. A múzeumról, a szakképzőről, a szőcsény- pusztai erdészeti szakmun­kásképzőről és a Petőfi általá­nos iskoláról van szó. — Nem örülnek ennek a marcaliak. — Nos, igen. De a pénzügyi helyzetünknél maradva: nem hagyhatjuk figyelmen kívül a város költségvetési hiányát. Ha ezek az intézmények me­gyei irányítás alá kerülnének, úgy teljes egészében eltűnne a hiány. Akkor nem kénysze­rülnénk arra a különben na­gyon valószínű lépésre, 30 millió forint hitel felvételére. Ezzel kapcsolatban dr. Sütő László kifejtette: ha az említett intézmények közös fenntartá­sában egyeznének meg a megyével, a városnak to­vábbra is anyagi nehézségek­kel kell számolnia. Ez esetben — ahogyan a polgármester mondta — nagymérvű takaré­kossági programot kell életbe léptetni. A város 16 intézmé­nyét alapul véve szükségessé válik, hogy 30 millió forinttal csökkentsék a kiadásokat. — Hogyan gondolják ennek megvalósítását? — Szóba kerülhet általános iskolai csoportok összevo­nása; ez létszámleépítéssel járhat. Más: Csökken az óvo­dáskorú gyermekek száma, ezért már az első negyedév­ben újra áttekintsük a városi óvodák helyzetét. — Kicsit ijesztően hangzik. — Igen, egyik óvodánk megszüntetésével kell szá­molnunk. S emellett az idén a város valamennyi intézmé­nyében létszámstop lép ér­vénybe. Kun G. Tibor Takarékos szakképző Az energiaárak várható költségnövelő hatása miatt Nagyatád város polgárme- setre a település oktatási in­tézményeit takarékossági in­tézkedésekre kötelezte. Az egyik legtöbb energiát fel­használó iskola igazgatója, Mohári Jenő mondta: — A szakmunkásképző in­tézet központi épülete mellett sok energiát használnak el a tanműhelyek, a tornaterem és az ifjúsági abc. Ez utóbbi éves elektromos energia szükség­lete 340 ezer forint, ami a fele a többi összes intézménynek. Gázból 76 ezer forintnyi fogy. Tavaly év végén elkészítették energiatakarékossági tervü­ket. Kidolgozták a szilárd tüze­lőanyaggal és az elektromos energiával való gazdálkodás feladatait. Erre Csatos Ferenc szaktanár felügyel. Az intéz­mény négy kazánjában 30-40 mázsa szenet tüzelnek el té­len naponta. Ez a rendszer biztosítja Bárdos iskola fűtését is. N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom