Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

Megyei körkép: Kettős szorításban a marcali önkormányzat • A jó gazdász kelendő (3-4. oldal) Somogyi tájak: Termálvízzel fűtenek Atádon • Kiserdő nagy gondja a földút ___________(5. oldal) K aposvár: Aljegyzője is lesz Kaposvárnak • Egyre többen kérnek s^élyt____________(7. oldal) S MOGYI HÍRLAP • • s VI. évfolyam, 16. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. január 19., csütörtök I Meciar készül Budapestre Horn Gyulának, a Magyar Köztársaság miniszterelnö­kének meghívására 1995. ja­nuár 25-én hivatalos látoga­tást tesz. Magyarországon Vladimír Meciar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke. Ezt mindkét kormányzati hi­vatal megerősítette. Ezzel le­hetővé válik több fontos kér­dés tárgyalásos rendezése is. A Göncz Árpádot jelöli az SZDSZ Az SZDSZ Országos Ta­nácsa szombati, alakuló ülé­sén dönt a szabaddemokra­ták köztársaságielnök-jelölt- jének személyéről is. A párt vezetése, az ügyvivői testület egyhangú határozata alapján ismét Göncz Árpádot java­solja. Az SZDSZ elfogadhata- lannak tartja azt a felvetést, hogy az ellenzék adja a köz- társasági elnököt, mert Hack Péter szerint 1990-ben — amikor Göncz Árpád lett az államfő — egyszeri és rend­kívüli megállapodás született; akkor az aláíró Antall József is többször hangsúlyozta, hogy nem kívántak prece­denst teremteni. Eredménytelen a pályázat A kormány döntése alapján eredménytelennek nyilvání­totta az Állami Vagyonügy­nökség igazgató tanácsa szerdai ülésén a HungarHo­tels 51 százaléknyi tulajdon- részének privatizációjára kiírt pályázatot. Erről haladékta­lanul értesítik a pályázókat, és az ÁVÜ a lehető leggyor­sabban visszafizeti a három érintett — az American Ge­neral Hospitality, az Intercon­tinental és az Interag Rt — számára a 91,8 millió forintos bánatpénzt. Energiaár kompenzáció Az első megemelt összegű energiaszámlák postázásá­val egy időben, márciusban megkezdődik az energiaár­emelés részleges lakossági ellentételezése. Márciustól négy hónapon át, majd pedig novemberben és december­ben havi 600 forintos támoga­tásban részesíti a kormány a legrászorultabb állampolgá­rokat. A lakossági energiár- kompenzációra összesen 6 milliárd, míg az intézmények megnövekedett kiadásainak ellentételezésére 3 milliárd forintbt fordít a kormány. Nincs megállapodás Hosszas vitát követően sem állapodott meg alapsza­bályáról a Költségvetési In­tézmények Érdekegyeztető Tanácsa. Az alapszabályra pedig igencsak szüksége lenne a szervezetnek, hiszen évek óta enélkül tevékenyke­dik, s ez nagy mértékben rontja munkája hatékonysá­gát. A konszenzus azért nem született meg, mert az ön- kormányzatok felfüggesztet­ték részvételüket az ülésen, így a KIÉT ülésén az eredeti elképzelésektől eltérően a társadalmi-gazdasági megál­lapodást már nem vitathatták meg a felek. Utasfórumpkat tart a MÁV A MÁV Budapesti Üzleti­gazgatósága utasfórumokat tart február közepéig hetente a forgalmasabb vasútállomá­sokon. A szervezőket az a cél vezérelte, hogy az utazókö­zönséget a MÁV közvetlenül tájékoztassa a májusra ter­vezett menetrendváltozással kapcsolatos elképzeléseiről. A fórumokon az utasok is el­mondhatják véleményüket. Két napig súrolták, mégis csak a követelmények minimumának felel meg Ideiglenes engedéllyel, de ismét termel a kenyérgyár Két napig súrolták a kaposvári kenyérgyárat, s ennek eredményeként a tegnap déli szemle során azt állapították meg, hogy az élelmiszeripari üzem megfelel a minimális hi­giéniai követelményeknek, és ezért ideiglenes üzemeltetési engedélyt kap. Ez az engedély július 31-ig szól. A termelés újbóli megkez­désének lehetőségét elsőként Bánkuti Béla elnök-vezérigaz­gató tudatta. Nyilatkozata, me­lyet faxon küldött meg a So­mogyi Hírlapnak, szó szerint így hangzik: „Az élelmiszerhi­giéniai szemlén résztvevők nem találtak olyan — élelmi­szerhigiéniai szempontból tá­masztható kifogást —, amely indokolná a gyár termelésé­nek további felfüggesztését. Emiatt a felfüggesztő határo­zat érvényét vesztette, ami annyit jelent, hogy ma, azaz 1995. január 18. 14 órától a kenyérgyár folytathatja műkö­dését, termelhet. Valóban ilyen ideális volna az állapot? Bánkuti Béla elnök-vezérigaz­gató tájékoztatóján maguk a vizsgálatot végző élelmi- szer-higiénikusok is megle­pődtek. Dr. Bánáti Henrik, az állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző állomás igazga­tója a következőket nyilat­kozta a Somogyi Hírlapnak: — Még nagyon sok hiá­nyosság van az üzemben. Ezek azonban nem olyanok, amelyek a gyártáshoz szük­séges minimális higiéniai kö­vetelmények betartását veszé­lyeztetnék. Ezért adtunk ideig­lenes üzemelési engedélyt, s köteleztük a céget arra, hogy július 31-ig többek között vé­gezze el a csarnok padozatá­nak résmentesítését, magya­rul a padozatcserét. Többek között feladata lesz, hogy ed­dig az időpontig a nyílászáró­kat rozsdátlanítsa, végezze el a festést, a mázolást, és te­remtse meg az üzem külső rendjét is. Kenyeret tehát a két nap ta­karítás eredményeként süt­hetnek már, de az üzem még korántsem olyan, mint ami­lyennek a vezérigazgató lát­tatni szeretné. (A témával kapcsolatos jegyzetünk a 3. oldalon.) A játékszabályok szerint nincs kopogtatócédula Próbaválasztás lesz Kaposváron Május 7-én próbaválasz­tás lesz Kaposváron. A pró- bavoks 1995-től a következő parlamenti választásokig, évente kerül megrende­zésre, előreláthatóan ta­vasszal, a parlamenti vá­lasztás évében pedig az ál­talános országgyűlési kép­viselői választások időpont­jához igazodva, előválasz­tás jelleggel. Mindezt azon a sajtótájé­koztatón jelentették be az új­ságíróknak, melyet a Próba- voks Egyesület és a városi önkormányzat tartott tegnap a városháza dísztermében. — Meggyőződésem, hogy néhány év múlva a politikai élet részévé, országos jelen­tőségű eseménnyé válik a ka­posvári próbavoks — mondta Ágh Attila politológus, a Pró­bavoks Egyesület elnöke. Szita Károly polgármester emlékeztetett rá, hogy a ka­posvári közgyűlés a nyár vé­gén hagyta jóvá az ötletgaz­dák — a Demokrácia Kutatá­sok Magyar Központja Alapít­vány és a Magyarország Poli­tikai Évkönyve szerkesztő­sége — kezdeményezését a próbaválasztás évenkénti megrendezéséről. Meggyőző­dése szerint az ötlet megvaló­sítása a város javát szolgálja. (Folytatás a 3. oldalon) Sütni így is lehet Kis Zsebi Zoltán csökölyi pékmester még nagyanyáink módszerével süti a kenyeret, kiflit, zsömlét. Mivel a pék köztudottan éjszaka dolgozik, a munkanapja végén tegnap délben beszélgettünk a ragyogóan tiszta sütödében a fe- hérkendős kenyérszakajtók között. (Riportunk a 4. oldalon) Fotó: Török Anett Elbocsátás helyett béremelés a volt húskombinátnál? 129 milliós támogatást kért a Pini Vastag jégtakaró borítja a Balatont Minél több dolgozójának szeretne továbbra is munkát adni cég Fotó: Török Anett A kaposvári Pini Hungary húsüzem 128,9 millió forint bértámogatásra nyújtott be pá­lyázatot a Munkaügyi Minisz­térium foglalkoztatási alap in­tervenciós keretének terhére. Ez az összeg a cég 6 havi bérköltségének felét fedezné - 20 százalékos béremeléssel számolva -, s ennek segítsé­gével túljuthatnának a csőd­helyzet máig is érezhető hatá­sain. A pályázatban vállalták, hogy a jelenlegi dolgozói lét­számot - ez 930 fő - 1995-ben foglalkoztatják. Csakhogy néhány hete a tu­lajdonos, Piero Pini épp a Somogyi Hírlapnak nyilat­kozva kifejtette, hogy néhány hónapon belül, mintegy 200 dolgozót kénytelenek elkül­deni. A megyei munkaügyi ta­nács ezt is mérlegelte, amikor a pályázat támogatásáról dön­tött. (Folytatás a 4. oldalon) Összefüggő, 11-12 centi­méter vastagságú jégtakaró borítja a Balatont — válaszolta tegnap kérdésünkre a siófoki meteorológiai obszervatórium ügyeletese. Nagy Zoltán főhadnagy, a Balatoni Vizirendészeti Pa­rancsnokság helyettes veze­tője úgy nyilatkozott: a tíz cen­timéternél vastagabb jégpán­célt minősítik alkalmasnak a téli sportolásra. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: csak olyan helyen szabad korcso­lyázni, csúszkálni, ahol nya­ranta engedélyezett a fürdő­zés. A kikötők tehát tiltott terü­letek, és a parttól messze el­távolodni nem szabad. Nagy Zoltán elmondta még: olva­dáskor a legvastagabb jég is veszélyes lehet, a rianások miatt. C. A. Burgonyaimport Az egyik alapvető élelme­zési cikkből, a burgonyából a szokottnál kevesebb termett tavaly Európa-szerte és így keresleti piac alakult ki - mon­dotta Manninger Sándor, az FM helyettes államtitkára a tegnap Keszthelyen megkez­dődött országos burgonya­ágazati fórumon. Egyre több ugyan az államilag bejegyzett új magyar fajta, mégis a kül­földi burgonyák uralják - jelen­leg 90 százalékos arányban - a hazai termesztést. A év első felében 17 ezer tonna étke­zési burgonya importjára van lehetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom