Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Majdnem 40 kaposvári vasutas Dombóvárra jár dolgozni A Útra kel a vontatási részleg (Folytatás az 1. oldalról) A vontatási főnökség mun­katársa a tájékoztatón megje­lent vasutasok előtt hangsú­lyozta: a vontatási részleg majdnem negyven dolgozója közül többet, illetve a kocsi­vizsgálókat továbbra is Ka­posvárra szólítja munkája. A tervek szerint a szakmun­kásokat is átveszik; a dombó­vári főnökség azon van, hogy mindenki szakképzettségének megfelelő munkát kapjon. — December elején láttam olyan előterjesztést, hogy va­lamennyi — köztük a kapos­vári — részleg feladatát átve­szi az adott szolgálati hely — mondta. — A MÁV akkor még úgy tervezte, hogy mindenkit elbocsátanak. Kovács Sándor elmondta azt is, hogy minél rugalma­sabban igyekeznek megoldani a dolgozók munkába járását. Azok, akik nem kívánnak to­vább dolgozni, végkielégítést kérhetnek vagy korkedvez­ménnyel nyugdíjba vonulhat­nak. A tájékoztatás után so­kan kifejtették véleményüket. Több mozdonyvezető és von­tatási szakember szerint a ka­posvári részleg felszámolásá­val nehezebben lehet majd ki­szolgálni, illetve megjavítani a somogyi vonatokat. így fennáll annak a veszélye is, hogy né­hány vasúti szakasz — megfe­lelő kihasználtság híján — fo­kozatosan elsorvad. — Egyáltalán nem örülök ennek a hírnek. Beszélhetünk, meg kérdezhetünk akármit, ezt már odafenn eldöntötték — mondta Wagner József asztalos-karbantartó. Kovács Lajos a döntés gazdaságos­ságát kérdőjelezte meg. Bakos László szerint a ka­posvári vonalat mindenáron el akarják sorvasztani. Ha a munka megmarad, miért kell az embereknek mégis elmen­nie Dombóvárra — ezt Kovács István szerelő vetette fel. (Harsányi) Március 31-én lesz az utolsó kaposvári műszak Fotó: Lang Róbert A továbbtanulásra is fölkészülnek T7- •• 1 •• i / • •• t«i • Kulondíj a gyoroki ifjú kertbarátoknak Különdíjat kapott a szőlös- györöki Gárdonyi Géza Álta­lános Iskola mintegy hetven felsőtagozatos diákja. Annak a munkálkodásának gyümöl- cseez,amelyetAlaitnerlstván kémia- és technikaszakos ta­nárvezetésével Lakos László minisztertől vettek át nemrég aFöldműveiésügylt/linisztéri- umban. Értékét növeli, hogy a 150 pályázó között mindössze két általános iskola indult, a többi középfokú és gazdaságra szakosodott intézmény volt. A minisztérium által szerve­zett I. országos vetélkedő kertbarátoknak szóló pályáza­tára 1994-ben adták be jelent­kezésüket a györökiek. Iskolá­jukban ugyanis már évek óta jól működő szakkörben, ezer négyzetméternyi területen, va­lamint üvegházban nevelik a konyhakerti növényeket. A kü­lönböző termesztési technikák ismerete, a kert szeretete se­gítette őket a sikerhez. Alaitner István szakkörve­zető tanár elmondta: a vege­tációs ciklust a magvetéstől a betakarításig egy évig kísérték figyelemmel a diákok. Képek­kel illusztrált írásban, folyama­tosan beszámoltak a termesz­tett növényekről, az agrotech­nikai és növényvédelmi mun­káról. Mintegy 4000 tő csodá­latos paprikapalánta, többfajta bokros és fás gyümölcs di­csérte munkájukat. A techni­kaórákon és a délutáni szak­köri foglalkozásokon nevetet­ték a növényeket. A szőlösgyöröki diákok azonban nemcsak a verseny miatt tüsténkednek a kertben. Az iskola napközi otthonában ezekből főzték az ételeket, s még a helyi élelmiszerboltba is jutott belőle. Sági Istvánná igazgató kerti szerszámokra, eszközökre évente mintegy 30-40 ezer forintot szánt. Ez a pénz a bevételből van. A pá­lyaválasztás sem jelent külö­nösebb gondot az ifjú kertba­rátoknak: évek óta sikerrel fel­vételiznek a balatonbogári Kertészeti és Szőlészeti, Szakközépiskolába. (Várnai) SOMOGYI HÍRLAP Varga Ottó jegyzete Mitől hízunk? Aki szereti a virslit, ne nézze meg, hogyan készül — szól a mondás. Ez sajnos sokáig jellemző volt a magyar élelmiszeripar higiéniai állapotaira. Ennek okai a 3,60-as kenyértől a technológiához bőven elegendő segédmun­kások hozzáállásáig sok mindenben kereshetők voltak. Reméltük, hogy az ágazat privatizációjával, a nagynevű nyugati cégek megjelenésével és az árak emelkedésével ezek az állapotok megszűnőben vannak. Most kiderül, hogy mégsem. Persze lehetne keresgélni, hogy kinek a madara „tisz­telte meg” a kenyereskosarat, vagy kinek a feladata lett volna biztosítani, hogy a kenyérgyár ládái helyett ne a zöldségesstandé kerüljenek vissza, vagy ha mégis, akkor ott a gyárban kinek kellett volna felügyelni arra, hogy tisz­tességesen kitisztítsák. Lehetne, de nem érdemes. Minthogy azt sem érdemes firtatni, mennyire eget ren- getőek ezek a hiányosságok, be kellett-e zárni emiatt egy ilyen nagy gyárat? Ami a mindennapi kenyérfogyasztónak — és az ellenőröknek — áldatlan állapot, az lehet, hogy a kenyérgyári dolgozóknak természetes. Sajnos! Mert évtizedekig átléptek ezeken a problémákon, hisz a támogatott árbevételből nem futotta jobb körülményekre, örültek, ha a minimális rendcsinálásra futotta. Ezt tudta mindenki, az ellenőrök éppúgy, mint a gyárvezetők. Csak­hogy, ma már más a mérce. Egyre többen szeretnék tudni, hogy mitől híznak. Szerencsére. Kettőről négyre emelkedett a számuk Ma voksolnak a megyei alelnökökre Ma délelőtt a megyeházán soron kívüli ülést tart a megyei önkormányzat, hogy eldöntse azokat a személyi kérdéseket, a melyek amúlt év december 17-én, az alakuló ülésen füg­gőben maradtak. Mint ismeretes, dr. Kolber István, a megyei közgyűlés el­nöke két személyt javasolt ak­kor alelnöknek, de sem dr. Gruber Attila (MDF), sem Kurdi Péter (SZDSZ) nem kapta a megválasztásához szükséges szavazatokat. Az alakuló ülést követően — egyre több pártra kiterjedő — együttműködési megálla­podást kötöttek — hivatalos indoklás szerint — a megyei önkormányzat működőképes­sége érdekében. A megálla­podások szaporodásával ará­nyosan nőtt a lehetséges alel- nökök száma is. Mégpedig úgy, hogy dr. Kolber István ki­tartott két eredeti jelöltje mel­lett. Felsorakozott hozzájuk viszont Kis-Bóli Tibor (FKGP) és Bálint Lehel (Somogyért Egyesület). így aztán ma már nem kettő, hanem négy alel­nököt, több mint egy tucat bi­zottsági elnököt és ugyaneny- nyi alelnököt választhatnak a képviselők. A választás eredménye ma már aligha kétséges: az alkuk során lényegében minden el­dőlt. A voksokat nem a szava­zófülkében, hanem a tárgya­lóasztal mellett adták le, s ezt együttműködési megállapo­dásnak nevezték el. Az olyan sokat emlegetett megállapo­dás azt is tartalmazza, hogy az aláíró pártok vállalják a személyi kérdésekben az együttszavazást. így hát a pár­tok és a nem képviselők dön­tenek ma. A megyei közgyűlésben az Magyar Szocialista Pártnak 14, a Somogyért Egyesület­nek 10, a Független Kisgaz­dapárt 7, a Fidesznek 3, az Szabad Demokraták Szövet­ségének, az Magyar Demok­rata Fórumnak és a Keresz­ténydemokrata Néppártnak 2-2 képviselője van. Rájuk az a feladat vár, hogy szentesít­sék a korábbi pártmegállapo­dásokat. Vendégjáték Nagykanizsán A kaposvári Csiky Gergely Színház a Csókolj meg Ka­tám! című produkcióját mu­tatta be tegnap este a nagy- kanizsai közönségnek. A megyeszékhelyen is nagy si­kerrel játszott darabot Ba- barczi László rendezte, a címszerepet pedig Sáfár Mó­nika játsza. A musicalt ma este is műsorára tűzte a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ. Ötezer látogató a kiállításon A Kossuth Lajos képesla­pokon című kiállítás a kapos­vári városi művelődési köz­pont egyik legsikeresebb tár­lata volt a közelmúltban. A nemrégiben zárult kiállítást — amelyen a nagyatádi Steiner Józsefné gyűjtéséből kétszáz képeslap szerepelt — csak­nem ötezer érdeklődő tekin­tette meg. A tárlatot a kapos­vári rendőrkapitányság által meghirdetett gyermekrajz pá­lyázat alkotásai váltották fel. Újabb barcsi telefonok A Matáv Rt kaposvári táv­közlési centruma 1994. má­sodik felében mintegy 600 barcsi igénylőnek kötötte be a telefonvonalakat, ezzel tel­jesítette a helyi önkormány­zatnak ígért tervet. Az rt tájé­koztatása szerint Barcson az új jelentkezők száma több mint 250, kérésüket idén az első félévben teljesítik. Bar­cson a televonvonalak száma a lakásállományhoz viszo­nyítva eléri a 70 százalékot. Hústolvajok Marcaliban A BB-Hús Bt marcali hús­üzemét dézsmálták meg is­meretlen tettesek. 120 ezer forint értékben különböző hús­féleségeket zsákmányoltak. A rendőrség lopás bűntette mi­att rendelt el nyomozást. Jíig^ zői pályázat engődön A tengődi képviselő-testü­let második ülésén foglalko­zott az üres jegyzői állás be­töltésére érkezett pályázatok elbírálásával. Forrai Istvánné zagyvaszántói pályázó a vele történt beszélgetés után visz- szavonta pályázatát. Dr. Gajda Pál a jelentkezési ha­táridő lejárta után nyújtotta be pályázatát: ennek ellenére érdemben foglalkozott a tes­tület a leírtak vizsgálatával, ám végül a képviselők a je­lentkezését elutasították. Tengődön most újabb pályá­zatot hirdetnek a hónapok óta betöltetlen jegyzői állásra. Történelem- tanárok egylete Tegnap a tabi szakközép- iskola humán bizottságának szervezésében dr. Sashalmi Endre, a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem ta­nára ’’Európa három történeti régiója” címmel tartott elő­adást az iskola tanárainak, érdeklődő diákjainak. Ezt kö­vetően Bereczk József igaz­gatóhelyettes kezdeménye­zésére — az országban első­ként — hét pedagógus létre­hozta a Történelem-tanárok Egylete helyi csoportját. Közhasznúak Nágocson Nágocson hárman része­sülnek segélyben, egy fő jö­vedelempótló támogatást, egy szociális segélyt, egy pedig nevelési segélyt kap. Az önkormányzat összesen 18 ezer 564 forintot költ ilyen célra. A falu munkanélküli la­kói számára közmunkákat szerveznek; míg tavaly tizen­négyen vettek részt ebben, idén a kért négy helyett csak három fő részére engedé­lyezte ezt a munkaügyi köz­pont. Ők a kommunális tevé­kenységben fognak segíteni. Pályázat diákoknak A szentbalázsi önkor­mányzat a középiskolás, szakmunkástanuló és egye­temen, főiskolán tanuló diá­kok részére pályázatot hirdet minden félévben. A közép­fokú oktatásban résztvevők részére 600-1000 forint, a felsőoktatásban tanulók ré­szére 1000-2000 forint az el­nyerhető összeg. A pályázat­hoz megfelelő tanulmányi eredmény szükséges. Az el­múlt évben 15 középiskolás és 7 egyetemi, főiskolai hall­gató nyerte ezt el. Növekszik a taglétszám Folyamatosan növekszik a Bányai Panoráma Egyesület taglétszáma. Ezidáig több mint kétezren léptek be az egyesületbe az ország kilenc megyéjéből. Az egyesületnek több megyében önálló tag- szervezete van, amelyeknek vezetői külön szervezik prog­ramjaikat, s a bányai esemé­nyekről is tájékozódnak. Felfüggesztették a kenyérgyár működését (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen előzmények után foly­tatták az ellenőrzést a kenyér­gyárban, ahova — állítólag vezérigazgatói utasításra — a Somogyi Hírlap munkatársait, akik az ellenőröket kísérték, már nem engedték be. így hát helyszíni tapasztalat híján marad az ellenőrök be­számolója, amely szerint a szállító ládák állapota to­vábbra is első a kifogások kö­zött. Még a frissen mosottak között is találtak olyat, ame­lyikről csöpögött ugyan a víz, de a belseje ugyanolyan szennyezett volt, mint koráb­ban. A jegyzőkönyvben ez is áll: „A szennyezett ládák betáro­lása és a készáru expediálása ugyanazon a rámpán történik, s a szennyezett ládák az ex- pediáló térben vannak eleh- lyezve”. A két és fél oldalon sorolt kifogások egyike: „az expediáié térben történik a visszáru tárolása is, amit az üzembe szigorúan tilos visz­szaszállítani.” „A dagasztó­csészék felülete egy kivételé­vel a többszöri karbantartás következtében olyan hegesz­téseket és felületeket képe­zett, amelyek eredményeként ezek felülete nem résmentes, nem tisztítható."„A szemle so­rán megállapítást nyert, hogy a szakajtókat műszak előtt nem tisztítják." „A ládamosó helyiség jelenlegi higiéniai ál­lapota (a padozat töredezett­sége, a falak kritikán aluli álla­pota) indokolja a helyiség kar­bantartását, felújítását, hogy a szennyezett és tiszta ládák el­különítését oldják meg." „Az étolaj tárolására szolgáló hor­dókat úgy kell elhelyezni, hogy azok külső tárolás során se szennyeződhessenek. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy ■ az étolaj adagolására egy házilag kia­lakított sörösdorbozt használ­janak”. — Január 6-i kifogásunk után sem oldották meg a munkaruhák mosását. Erre csak most tettek ígéretet — folytatta a hiányosságokat Kondor Gertrúd. — Az előző vizsgálat után vízmintát ké­szíttettek. Az eredmény: a fel­használt víz a szabvány tűr­hető kategóriájába tartozik, vagyis nem felel meg az ivó­vízszabványnak. A döntés tehát nem lehetett más, mint az üzem működé­sének azonnali hatállyal tör­ténő felüggesztése. Toll Gyula műszaki igazga­tónak ezúttal is kiegészíteni valója volt a jegyzőkönyvhöz. Szerinte a ládák állapota nem tükrözi az „erősen szennye­zett” állapotot. A döntés szerint a Sütév most maga határozhatja meg az újabb vizsgálat idejét. Erre akkor kerülhet sor, ha elvé­gezték azt a munkát, amit a hatóság kért. Bánkúti Béla ve­zérigazgató tegnap este azt közölte a Somogyi Hírlappal és a kaposvári boltokkal is, hogy erre pár napon belül sor kerülhet. Szerinte addig sem lesz kenyérhiány Kaposváron, mert vidéki üzemek termelé­séből pótolják a kaposvári gyár kapacitásának kiesését. A boltokban lesz kenyér A város nagyobb élelmi­szer-kereskedelmi cégei a vizsgálat befejezése után nem sokkal értesültek a ka­posvári kenyérgyár bezárásá­ról. Mint azt Háttá József, a ka­posvári Áfész kereskedelmi osztályvezetője, Mészáros I 'Ferencné, a Honvéd ABC és Vadlek Ildikó a Somogy ABC üzletvezető helyettese is megerősítette: a mai kenyé­rellátás egy pillanatra sem forgott veszélyben, a Sütév ígérete szerint ugyanis más forrásból a boltokban ma is lesz elegendő kenyér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom