Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

1995. január 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 Rajt a női röplabda Extraligában Az első hat közé készül a Tungsram Az eddigi jó szereplése alapján minden remény megvan arra, hogy a mos­tani bajnokságban fennál­lása legszebb sikerét érje el az MBKE-Tungsram NB l-es női röplabdacsapata. Erről beszélgettünk Molnár Ist­vánnal, a kaposvári egyesü­let ügyvezető elnökével. — A legfontosabb, hogy a gyár vezetősége megígérte: továbbra is támogatják a csa­patot. A legnagyobb támoga­tónk egyébként a városi ön- kormányzat, s így úgy tűnik, hogy nem lesznek anyagi gondjaink — mondta Molnár István ügyvezető elnök. — Az utolsó mérkőzést tavaly de­cember 16-án játszottuk Deb­recenben: utána egy hét pihe­nőt kaptak a lányok, kará­csony után viszont újra edzésbe álltak. Az új évet ja­nuár 2-án kezdtük, s napi két edzéssel készülnek a játéko­sok a — reményeink szerint hasonlóan szép — folytatásra. — Az MBKE-Tungsram az ötödik helyről vár(hat)ja a mai nyitányt. — Továbbra is meg szeret­nénk őrizni előnyünket az Ext­rádé SC-vel és a Miskolci VSC-vel szemben. Ez azt je­lentené, hogy az ötödik helyen zárnánk az Extraligában, s márciusban a rájátszásban — az Interligából érkező Kor- dax-Egerrel kiegészülve — az első hat hely egyikéért játsz­hatnánk. Azaz a legrosszabb esetben is a hatodik helyen végeznénk, ami az egyesület fennállásának legszebb sike­rét jelentené. (Tavaly a nyol­cadik helyen zárt a csapat.) — Mit vár az ügyvezető el­nök a hátralévő mérkőzések­től? — Mai ellenfelünk, a BSE-CSM a csoport egyik leg­jobb csapatának számít. Mi azért szeretnénk őket meg­lepni Kaposváron. A követ­kező fordulóban az utolsó he­lyen álló, eddig még nyeretlen Miskolci VSC otthonába uta­zunk, ahol kötelező a győze­lem. Az Extraligában még ki­lenc mérkőzésünk van vissza, s ebből öt Kaposváron lesz. — Kik készülnek a folyta­tásra? — Simonná Kutas Zita edző valószínűleg a Tuba Gabriella, Zalavári Andrea, Csepregi Mónika, Magyarné Bódis Ma­riann, Varga Katalin és Herc- zeg Judit hatost küldi ma dél­után pályára. Mellettük Lentai Andrea, Geiger Mariann, Gelle Petra, Ekés Erika, Ká­rász Melinda és Albertus Anita alkotja a keretet. Jó a hangulat a csapatnál; szerencsére nincs sérültünk sem, így biza­kodva várjuk a mai nyitányt. (Fenyő) így folytatják: 1. Bp. Tungsram SC 14 13 1 41- 7 27 2. Debreceni TE-DSI 15 10 5 34-21 25 3. BSE-CSM 14 10 4 33-15 24 4. Vasas-tuttoMobili 15 8 7 28-26 23 5. MBKE-Tungsram 15 6 9 22-29 21 6. Bp. Extrade SC 14 4 10 15-32 18 7. Miskolci VSC 15 - 15 2-45 15 Rajt a megyei kosárlabda-bajnokságban A Henger KK nyerte az első mérkőzést Bár egy előrehozott talál­kozót (Henger KK-Posi- vorce-Széchenyi DSK 80-72) már lejátszottak, a tavaszi idény most szombaton kezdő­dik az Erdőgép Kupa 95’ me­gyei férfi kosárlabda-bajnok­ságban. Az „Alcsoportban nagy küzdelem várható a leg- jpbb négy közé kerülésért. Úgy tűnik, hogy erre hat csa­patnak van még reális esélye. A 11. helyezett gárda kiesik az alsóbb osztályba. Nagy tüle­kedés várható a „B”-csoport feljutást jelentő első két he­lyéért is. A 3-4. helyezett a felsőbb osztály 9-10. helye­zettjével csap majd össze. A mérkőzések helyszínei változatlanok; a felsőház küz­delmeit az Eötvös Lóránd Mű­szaki Középiskolában, az al­sóházét pedig a Munkácsy gimnázium tornatermében rendezik szombatonként reg­gel nyolc órától. (Kun) ❖ Az eredeti versenykiírás szerint, tehát szombaton 12 órakor kezdődik az Oázis KK- Investment-Toldi DSK és utána 13.20-kor a Hurrikán KK-Titán KK „A”-csoportos megyei kosárlabda-mérkőzés Kaposváron az Eötvös Lóránd Műszaki Középiskolában. Rajtra készülnek NB lll-as csapataink (2.) s Átalakuló együttesek Balatonföldvár: a nyolc között Balatonföldváron január 10-én találkozott először ti­zennyolc játékosával Karasz János edző. Azonnal munká­hoz is láttak. Jelenleg még heti négy edzést tartanak, de január 23. után már a torna­termet is igénybe veszik. Az őszi gárdából Ludézer László Balatonszárszóra távozott és a hírek szerint Élő Tibor is oda tart. Helyükre két játékos ér­kezik Balatonlelléről; a védő Vörös Lajos és a leszerelő Túri Zsolt. Rajtuk kívül még szóba került 2-3 labdarúgó megszerzése Siófokról, ők kettős igazolással szerepel­nének. Ez azonban még nem végleges. A földváriaknak is kialakult a felkészülési mérkőzések me­netrendje. Február 2-án 15 órakor Siófokon a Bányásszal játszanak, február 11 -tői pedig egészen a bajnoki rajtig min­den hétvégén Balatonfűzfőre utaznak, ahol a nagypályás Fűzfő kupán tíz csapat társa­ságában szerepelnek. Tavaly ebben a sorozatban bronzér­mes lett a Földvár. Időközben megmérkőznek a Herenddel, a Fűzfővel, a Várpalotával és február 23-án Kaposfüreden a Patalommal is. A földváriak célja tartani a jelenlegi helye­zést, mindenképpen az első nyolc között szeretnék befe­jezni a bajnokságot. Nagyatád: végre nyerni otthon is Január 9-én találkoztak elő­ször a VSE labdarúgói, attól kezdve heti öt edzést tart Né­meth Lajos edző, aki el­mondta, hogy a közeli Kaszó­pusztát is felkeresik, ahol nagyszerű fedett létesítmény áll majd a rendelkezésükre. Atádon tizenhatan láttak mun­kához, több olyan játékos is hiányzik, akik az ősszel sze­repeltek. Grabant visszatért Nagykanizsára, Szálaiés Tóth pedig Csurgóra. Király is távo­zott, ő egy alacsonyabb osztá­lyú együttesben folytatja. A kettős igazolással náluk sze­repelt Czigothra sem számít­hatnak a tavasszal. Nagy fej­törést okoz mindez, hiszen négy meghatározó labdarúgó pótlásáról kell gondoskodnunk — mondta az edző. A kapuskérdést úgy próbál­ják megoldani, hogy ismét visszahívták a negyven fölött járó veterán Szabó Józsefet, fél évi pihenő után sikerült is­mét csatasorba állítani Ko­vács Lászlót, Lencsár Károly pedig leszerel. Rajtuk kívül szeretnének még két-három labdarúgót szerezni a kanizsai Olajbányásztól. Az atádiakra nehéz tavasz vár: meg kell szilárdítaniuk he­lyüket a középmezőnyben és végre odahaza is szeretnének nyerni. Tizenöt mérkőzést tervez­nek a rajtig, az eddig lekötöt­tek a következők: Január 28-án részt vesznek a marcali teremtornán. Febr. 1. Nagy- atád-Csepel-Kordax, febr. 4. Patalom-Nagyatád, febr. 18. Siófoki B.-Nagyatád. Február 28-án és március 2-án egy harmadosztályú osztrák csa­patot látnak vendégül. J. R. Varga Ferencet Cseresznyés Ferenc váltja a kispadon Edzőváltás a Balatelnél Eddig sem valami fényes tel­jesítményére a Balatel KE Sió­fok NB I „B”-csoportos férfi ko­sárlabdacsapata szerdán este feltette a „koronát”. A sereg­hajtó Pécsi VSK-tól elszenve­dett vereség után közelebb ke­rültek a kieső helyekhez, mint az első négyhez. A bajnokság előtt pedig még ez utóbbi célt tűzték maguk elé. Nem csoda hát, hogy szerdán „betelt a po­hár”. A Balatel KE Siófok veze­tése úgy határozott, hogy Varga Ferenc edző szerződé­sét felbontja, ugyanakkor az if­júsági csapat eddigi trénerét, Cseresznyés Ferencet bízza meg a bajnokság végéig a szakvezetői teendők ellátásá­val. A közismert szakember, Varga Ferenc a nyáron érke­zett Pécsről nagy remények­kel. A szerződésében szere­pelt egy olyan pont, amely sze­rint azt azonnali hatállyal fel lehet bontani, ha a csapat tar­tósan a várakozás alatt szere­pel. Most tehát ez a kitétel lé­pett érvénybe... A ma délutáni — az alapbaj­nokság zárását jelentő — Dombóvár elleni idegenbeli ta­lálkozón már Cseresznyés Fe­renc dirigálja Csarnaiékat. (Fónai) Ha hó, nincs felvonó Nagybajomi „zsonglőrök” A nagybajomi általános is­kola tornatermében rendezett körzeti labdazsonglőr-verse- nyen összesen 17-en méret­tettek meg. Az ifjúságiak me­zőnyében a nagybajomi Si­mon Róbert — a tavalyi me­gyei győztes — nagy fölénnyel lett első, megelőzve Haran­gozó Józsefet (Nagybajom) és Damukos Rolandot (Nagyba­jom). A felnőttek között az ugyan­csak bajomi Andricz Zoltán bi­zonyult a legügyesebbnek Éhl Szabolcs (Hetes) és Véber László (Nagybajom) előtt. A kaposvári sípálya körüli évenként ismétlődő anomáliák az ötvenes évek egyik viccét juttatták eszembe: miért jó a szocialista pokolban? — szólt a kérdés. Azért, mert ha van szén, akkor nincs lapát, ha pedig van lapát nincs szén. Mindez átültethető a hang­árdombi létesítmény esetére is. Mert amíg nincs hó, van sí­felvonó, de amint megérkezik az égi áldás, már nem műkö­dik a szerkentyű. Mint emlé­kezetes, tavaly a drótkötelet lopták el, most pedig a vil­lanymotort lovasították meg. így aztán aki e téli napokban kedvet kap Kaposváron a le­siklásra, vállalnia kell a fá­rasztó hegymenetet is. Saj­nos, minden jel arra mutat, hogy ebben az idényben már nem teszik üzemképessé a felvonót. Lehet, hogy később sem? A hírek szerint még a te­rület további használata is vita tárgya. Pedig ideje lenne végre rendezni ezt a kérdést. De ki tegye? Szerencsére a felvonóknak van tulajdonosa, ám ennél nagyobb baj, hogy „gazdája” viszont nincs. Bizony jó volna, ha a „hite­les tulaj” mielőbb hozzáfogna a mentő akcióhoz, ha egyálta­lán van még mit megmenteni.-jur­Újra Kinigadner a mezőny élén A Granada-Dakar au­tós-motoros rali 11., 375 kilo­méteres szakaszán a motoro­soknál újra az osztrák Heinz KinigadnerremekeW. Mára rajt előtt egy helyet visszacsúszott az összetett állásban Step­hane Peterhansel, akit tíz perc büntetőidővel sújtottak. Ez miatt a francia motoros csak a harmadik helyen várhatja a folytatást. Az autósoknál to­vábbra is a francia Pierre Lar­tigue vezet Citroennel. Az összetett verseny állása. Au­tósok: 1. Pierre Lartigue (fran­cia) Citroen 51,15:34 óra, 2. Jean-Pierre Fontenay (francia) Mitsubishi 3,25:11 óra hát­rány, 3. Bruno Saby (francia) Mitsubishi 3,40:43 óra hát­rány. Motorosok: 1. Jordi Ar- carons (spanyol) Cagiva 59,09:09 óra, 2. Thierry Mag- naldi (francia) Yamaha 11:28 perc hátrány, 3. Stephane Pe­terhansel (francia) Yamaha 12:24 perc hátrány. Főszerepben az öregfiúk A Nagybajomi Sportszerve­zői Körzet Hetesen a sport- csarnokban rendezte meg a 30 éven felüliek kispályás te­remlabdarúgó-tornáját. A négy csapat küzdelméből — akárcsak tavaly — a nagyba­jomi öregfiúk kerültek ki győz­tesen. A második helyen az Osztopáni Farkasok végeztek (tavaly is ugyanez a hely jutott nekik), míg a harmadik a Juta, a negyedik pedig a Hetes lett. A legjobb kapusnak a jutái Kaponya Attilát, a legtechni­kásabb játékosnak pedig a ba­jomi Szabó Ernőt választották meg, míg a gólkirály az oszto­páni Zsoldos László lett. Barcsi érmek Szlovéniából Hét ország — Olaszország, Németország, Ausztria, Len­gyelország, Horvátország, Szlovénia és Magyarország — 200 versenyzője lépett ta­tamira a szlovéniai Bistricán, ahol meghívásos gyermek és ifjúsági cselgáncsversenyt rendeztek. Megyénkből a Bar­csi Budo SE versenyzői (egy nagybajomi cselgáncsozóval kiegészülve) vettek részt a rangos versenyen. A gyerme­keknél Czakó András (Barcs) és Nárai Márton (Barcs) bronzérmes lett, míg Kovács Szilárd (Barcs) és Bencsik András (Barcs) az ötödik he­lyen végzett. Az ifjúságiak mezőnyében Pánovics Dónál (Barcs) a második, Simon Le­vente (Barcs) és Bogyó And­rás (Nagybajom) pedig a he­tedik helyet szerezte meg. SENNA SZERETŐJE VOLTAM (2.) Az első közös éjszaka Senna temetése Sao Paolóban Néhány nap telt csak el a Brazil Nagydíj óta, amikor a házvezetőnőm azzal ébresz­tett, hogy valamit Ayrton nevű férfi keres telefonon. Senna volt az, s angrai házába hívott meg egy partira. Nem tudtam hirtelen mit mondani, de meg­nyugtatott, van időm gondol­kodni, s megadta a titkos számát. Visszahívtam ugyan, de a partira nem mentem el. Egyszerűen nem volt kedvem. Másnap aztán, amikor az ügynökséghez értem, egy kis fekete Honda állt ott. Ayrton ült benne, de mielőtt odaértem volna, gázt adott és elhajtott. Részletek Adriane Galisteu könyvéből Az egyik lány meg azzal fo­gadott: „Tudod, ki hozott ma munkába? Az új barátom. Senna. Azt hiszem, szerelmes vagyok.” Aztán még elmesélte az előző, együtt töltött éjsza­kájukat. Emlékszem, a legjob­ban ez a mondat fájt: „Kép­zeld, reggel ő maga nyomta a fogkrémet a fogkefémre!” Délután felhívtam Sennát. Megkérdezte, hogy miért nem mentem el a partira. Azért, vá­laszoltam durcásan, mert nem is ismerlek. Gyere akkor el hozzám, hogy megismerj! El­mentem a megadott címre, s becsöngettem. Ő maga nyitott ajtót, s egy krémszínű sorton kívül nem volt rajta semmi. Mégis úgy viselkedett, mint egy igazi úriember. Hellyel kí­nált, és bemutatkozott: „Ayr­ton Senna da Silva vagyok, harminchárom éves és jelen­leg nincs barátnőm”. És a teg­nap éjjeli, kérdeztem. Nem számít, nevetett, csak az al­kohol dolgozott bennem. Az­tán meghívott, hogy töltsem vele a hétvégét, s ezúttal már nem tudtam nemet mondani. Olyan volt, mint a mesében, nem is akartam elhinni, hogy mindez velem történik. Velem, az alig tizenkilenc éves Adri­ane Galisteuval. Angra olyan volt, mint maga a paradicsom. Érintetlen őserdő, a morajló óceán, milliárdnyi csillag az éjszakai égbolton — csodála­tos díszlet egy párnak, hogy először megvallhassák egy­másnak szerelmüket. Ayrton persze a házát is megmutatta nekem. Mondha­tom, a szekrényének tartalma kicsit meglepett. Legalább öt­ven tornacipőt tartott és töb­bezer övét. Itt most már min­den a tiéd is, mondta, én pe­dig nevetve csak annyit vála­szoltam: a parfümöket jobban kedvelem az övéknél. Erre bevezetett a fürdőbe. Ennyi parfümöt és krémet még éle­temben nem láttam. Lefeküdtünk, s én néhány másodperccel később már mélyen aludtam. Éjszaka kö­zepén azonban Ayrton feléb­resztett. „Nem értem ezt a „nyugalmas” éjszakát, talán előbb meg kellene házasod­nunk? Az sem akadály, van itt egy templom, szerzünk vala­honnan két tanút...” Csak be­szélt, csak beszélt, éreztem, hogy az a fal, ami mögé eddig valós érzelmeit elrejtette, le­omlott. Aztán elkezdte masz- szírozni a lábamat. Majd meg is csókolta: „Az egész testedet szeretném csókolni. Három év óta te vagy az első nő, aki igazi vágyakat ébreszt ben­nem. Igen, ezt testemmel, tel­kemmel éreztem...” (Folytatjuk) Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom