Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-24 / 303. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 1994. december 24., szombat Pelé sport- miniszter lesz Fernando Henrique Car­doso, Brazília megválasztott elnöke — aki a hivatalát csak a jövő év elején foglalja majd el — bejelentette, hogy az egykori világhírű labdarúgót, a háromszoros világbajnok Pelét, teljes nevén Edson Arantes Do Nascimentót kérte fel a sportminiszteri teendők ellátására. Az 54 esztendős Pelé, aki visszavonulása óta az üzleti életben próbált sze­rencsét, a korábbiakkal ellen­tétben ezúttal elfogadta a megtisztelő ajánlatot. — Be­csületessége, elismertsége, valamint a társadalmi problé­mák iránti fogékonysága azok az erények, amelyek meg­győztek: helyes lépés felkér­nem őt. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy igent mondott az ajánlatra - indokolta döntését Fernando Henrique Cardoso. Európa legjobbjai A belga fővárosban az Eu­rópai Sportújságírók Szövet­ségének (UlPS) tagjai szavaz­tak 1994 legjobb európai spor­tolóira. Ennek alapján a kitün­tető címet Michael Schuma­cher és Manuela Di Centa ér­demelte ki. A férfiaknál idén a német „csodagyerek”, a 25 éves Michael Schumacher győzött. A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság idei győztese összesen 29 pontot kapott. Második Unfora Christie brit rövidtávfutó, har­madik pedig a norvég Johann Olav Köss, Lillehammer há­romszoros aranyérmese. A nőknél az olasz sífutónőt, Ma­nuela Di Centát 23 ponttal ju­talmazták a szavazók. A má­sodik Sánchez-Vicario spa­nyol teniszező, míg a harma­dik Irina Privalova orosz fu­tónő. Hunyady Emese az élen Ausztriában az osztrák sportújságírók szavazatai alapján a nőknél a gyorskor­csolyázó Hunyady Emese, a férfiaknál pedig az alpesi síző Thomas Stangassinger szol­gált rá „Az év legjobbja” büszke címre. Az egykori sokszoros magyar bajnok Hunyady Emese — aki a nyolcvanas évek közepétől él Ausztriában — a februári lille- hammeri téli ötkarikás játéko­kon nyújtott teljesítményével érdemelte ki az elsőséget. A téli olimpián 1500 méteren olimpiai aranyérmet szerzett, 3000 méteren pedig a máso­dik lett a kiváló versenyzőnő. „Kokojra” emlékezve Balogh József, alias „Kokoj” jól ismert, népszerű alakja volt a somogyi asztaliteniszsport­nak. Az idén tragikus körül­mények között elhunyt sport­ember emlékére amatőr ver­senyt rendez volt klubja, a Kapos-Zselic AC december 29-én, csütörtökön 17 órakor az Arany úti csarnokában. A versenyen bárki indulhat. Ne­vezni a helyszínen lehet fél órával a kezdés előtt. Szekeres és Ráczkó a csúcson A hagyományokhoz híven a legjobb magyar mozgáskorlá­tozott sportolókat is megvá­lasztották az év végén. A nők­nél Ráczkó Gitta úszó, Járomi Mónika úszó és Engelhardt Katalin úszó, míg a férfiaknál Szekeres Pál vívó, Vereczkei Zsolt úszó és Pazinczár Attila atléta lett a végső sorrend. Jégbe zárt történet Három évtized a birkózásért Benkő László újabb elismerése Benkő László a legfrissebb trófeájával Fotó: Kovács Tibor A hegyoldali temetőben — távol egymástól — két sír domborodik. A település la­kói közül már csak kevesen tudják, hogy közük van egy­máshoz. Nemcsak a fejfán olvasható azonos vezeték­név miatt. Másért is. Akik ott pihennek, egy napon, egya­zon órában, és ugyanabban a percben vesztették életü- ket...Hogy egy harmadikét megmentsék. Lázas készülődés Tél volt hamisítatlan tél. A bágyadt napsugár meg-meg- nézegette magát a tó jeges tükrében, aztán fázósan a fel­hők mögé bújt. Karácsony másnapja volt. A partot bené­pesítő fiatalok közül többen di­csekedve mutogatták Jézuska ajándékát, a bakancsra csatol­ható fényes korcsolyát. A vidám kacaj lassanként csendes izgalommá olvadt. Évek óta az ünnep „legrango­sabb” sporteseménye az „ál­lomásiak” és a „hegyiek” jég­hoki mérkőzése volt. Erre ké­szült most is a két csapat. Nó, nem igazi felszerelésben, hi­szen még korcsolya sem jutott mindenkinek. Akadt aki csak úgy „mezítláb” kényszerült jégre. A hokibotját is ki-ki a parti bozótosban vágta, a „ko­rongot” pedig egy kerek lapos kavics helyettesítette. Nagy volt a tét: a vesztesnek kellett a következő összecsapásig megtisztítania a jeget a hótól. Ezt pedig senki sem szerette. Még kevésbé e műveletet ki­sérő gúnyos megjegyzéseket. Karácsony előtt havazott és öt-hatcentis fehér paplan ta­karta a jeget, de nem minde­nütt. A parttól kissé távolabb vagy húsz-harminc méternyi széles hómentes friss jégcsík húzódott. Meleg forrás lehetett azon a részen, mert arrafelé csak a havazás után fagyott be a tó. — Jó lenne kipróbálni, el- bír-e ott is bennünket — szólt a helyiek egyike, miközben sokat mondóan tekintett körül. Jan­csi, az állomásiak játékosa azonnal vette a lapot. „Gyáva népség” — szólt lekicsinylőén és nagy lendülettel megindult a sima jég felé. Többen aggó­dással vegyes kíváncsisággal figyelték útját, valaki pedig még utána is szólt: „jobb ha vissza­fordulsz”. Hagyomány, hogy a magyar sportújságírók minden évben megválasztják az esztendő legjobb sportolóit. Az idei 37. választás a vízisportok nagy sikerét hozta. 1994 legjobb férfi versenyzője Rózsa Nor­bert lett, aki idén két világbaj­noki aranyérmet szerzett. Mö­götte a várakozásnak megfe­lelően Borhi Zsombor futott be másodiknak, s ez is egyedü­Bátyja, Rezső ekkor érkezett oda. A maga huszonegy évé­vel a legidősebb, egyben a leg­tekintélyesebb volt a társaság­ban. Nemcsak a jégen állta meg a helyét, hanem a falu futballcsapatában is. Reccsen a jég- Azonnal gyere vissza — kiáltott öccse után, aki közben már a sima részre érve, karjait széttárva mérlegállással bra- vúroskodott. Volt aki ámulva, mások némi szorongással les­ték mozdulatait. Jancsi mégin- kább nyugtatni kívánta aggá­lyoskodó bátyját, ezért hát újabb lendületet véve, egy ka- dett-ugrással kívánta „hitelesí­teni” a jég szilárdságát. Ám amint „talajt” fogott, a vékony felület nagy reccsenéssel be­szakadt alatta. Mély volt ott a tó, s a következő pillanatban Jancsinak már csak a feje lát­szott ki a nyílásból. Szeren­csére tudott úszni, de a jeges vízben így is szárnyszegett madárként vergődve, néma mozdulatokkal igyekezett ma­gát a felszínen tartani. A gye­rekhad a biztos távolból der- medten leste kétségbeesett küzdelmét, ám Rezső és tizen­hatéves unokatestvére, Tiva­dar, egy pillanatig sem habo­zott. Minden óvatosságot fel­edve gyors tempóval korcso­lyáztak a bajbajutott felé. Eközben többen is — a segít­ség reményében — a közeli bakterházat vették célba. A tapasztalt „bátyó” tudta, hogy mi a teendő. Amint Jancsi közelébe ért, hasra feküdt és kúszva igyekezett megközelí­teni a léket. A kezében levő hokibotot előre nyújtotta öcs- csének, miközben Tivadar meg őt biztosította — lehasalva erősen markolva unokabátyja lábát. Jancsi görcsösen ragadta meg a botot, Rezső pedig óva­tosan húzta kifelé. A manőver sikeres volt, a hideg víztől és az ijedtségtől vacogó öcsköst rövidesen már a jégen vonszol­ták maguk felé. A partról döbbent csend kí­sérte a mentést, mindenki riad­tan figyelte a fejleményeket. A feszültség szinte láthatóan vib­rált a levegőben. Mintha érezte volna a társaság, hogy nincs még vége. — Ne állj föl, kússzál tovább — kiáltott öccsére Rezső. lálló Somogy sporttörténeté­ben. A nőknél Kőbán Rita fö­lényesen győzött. A csapa­toknál a VB-t nyert női vízi­labda-válogatottban új győz­test köszönthetünk. Az edzőknél 1990 után ismét Széchy Tamás a legjobb. Borhi edzője, Gyöngyösi Já­nos a hetedik helyet érdemelte ki. Az idei esztendő legjobbjai Jancsi most már szót foga­dott és rövidesen a szilárdabb jéghez ért. A lék közelében hasaló Re­zső idegeit megviselte a men­tés. Egy pillanatra elhagyta óvatossága és hogy kifújja magát, felült a jégen. Ez lett a veszte. Egy újabb reccsenés — és most ő került a jeges vízbe. Tivadar azonban nem hagyta magára, még közelebb kúszott unokabátyjához és a kezét nyújtotta felé. Egy két­ségbeesett mozdulattal sikerült is kirántania a lékből, de eköz­ben ő alatta szakadt be a jég. A már szárazra került Rezső ösz­tönösen utána kapott, de csak annyit ért el, hogy a következő másodpercben Tivadar mellett ő is a lék foglya lett. Drámai percek következtek. Életösztönük tévedhetetlenül irányította mozdulataikat. Egyik kezükkel a jég szélét markolászták, a másikkal pe­dig összekapaszkodva próbál­ták egymást a felszínen tartani. Mind kétségbeesettebb kar­csapásaiktól tovább töredezett a jég és egyre tátongóbbá vált a lék. Ahogy fogyott erejük, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá a tragédia közelisége. A parton álló gyerekhad elbátortalano- dott és közülük senki sem mert a segítségükre sietni. A fuldok­lók csapkodásainak heves­sége egyre csökkent, aztán előbb Tivadart, majd Rezsőt nyelte el a mélység. Időközben a bakterháztól hozott létrára és kötélre már nem volt szükség. Az átlátszó jég alatt a két uno­katestvér elmosódott alakja mozdulatlanná merevült. Epilógus Rezső és Tivadar holttestét másnap a halászok hozták fel­színre. Jég szabdalta arcuk, görcsbe merevedett, egymásét markoló kezük szörnyű haláltu­sájukról árulkodott. Temetésü­kön mindenki ott volt. A hangos zokogások el-elnyomták a gyászszertartás hangjait. A falu plébánosa is elcsukló hangon kántálta a „Circumdederunt me”-t. Jancsi magába roskadva állt a koporsók előtt, s tekintetét nem merte fölemelni. Akkor még nem tudta, hogy isteniga­zából ő is áldozat —, hármójuk közül talán a legnagyobb. A lel­kifurdalás mázsányi terhét élete alkonyáig cipelhette. Jutási Róbert Férfiak: 1. Rózsa Norbert úszó (697 pont), 2. Borhi Zsombor kajakozó (545 pont), 3. Güttler Károly úszó (107 pont),... 17. Farkas János láb­teniszező (4 pont). Nők: 1. Kőbán Rita kajakozó (760 pont), 2. Ináncsi Rita többpróbázó (304 pont), 3. Egerszegi Krisztina úszó (189 pont). Csapatok: 1. Női vízi­Ahol a somogyi birkózásról beszélnek, biztosan szóba ke­rül a neve, hiszen Benkő László immár harminc éve edzősködik Kaposváron. Jól választott, aki annak idején az első megbízatást adta neki, de ő maga sem panaszkodhat, hiszen azt teheti, ami a szívé­nek oly kedves. Keze alatt nemzedékek nőttek fel, olyan birkózók gyúrták ellenfeleiket a szőnyegen, akikre a megye határain kívül is felfigyeltek. Az ifjabbik Budaváritól kezdve Golobiczán és a két Gschwindten Józsefen és Oli­véren — keresztül Kislakiig és Keresztesig sokan köszönhe­tik neki sikerüket. A kaposvári sportiskolánál és a Húsos SC-nél ma is ifjonti hévvel dolgozik. Az ifjúsági vb-helye- zett Gordon Péter és Koleszár Gábor, valamint a serdülő bajnok Herczeg Attila a meg­mondhatói, hogy Laci bácsi labda-válogatott (709 pont), 2. UTE-Primavera vízilabdacsa­pata (387 pont), 3. Női kajak­négyes (152 pont). Edzők: 1. Széchy Tamás — úszás (427 pont), 2. Kovács István — UTE-Primavera vízi­labdacsapata (256 pont), 3. Vajda Vilmos — kajak-kenu (204 pont), ... 7. Gyöngyösi János — Kaposvári Vízügyi SC, kajak-kenu (67 pont). szakértelme meddig segítette őket. Munkájára már koráb­ban felfigyeltek. Bizony keve­sen mondhatnak magukénak olyan elismerést, mint ami­lyenben a két évvel ezelőtti kaposvári Európa-bajnoksá- gon részesült. A FILA (Nem­zetközi Birkózó Szövetség) érdemérmének bronz fokoza­tát, magától az elnöktől, Milan Ercegantól vehette át. Most ismét hivatalos volt egy ünnepségre. A Magyar Birkózó Szövetség közgyű­léssel egybekötött fővárosi összejövetelén Gallov Rezső, az OTSH elnöke nyújtott át neki egy díszes serleget, me­lyet a sportágban végzett ne­velőmunkáért ebben az évben öten érdemeltek ki Magyaror­szágon. Dr. Hegedűs Csaba az el­sők között gratulált neki és ennek talán jobban örült, mint a szép serlegnek. (Jutási) Sztoicskov az Aranylabdás Mint ismert, a bolgár Hriszto Sztoicskov, a spanyol FC Bar­celona játékosa lett a France Football francia labdarúgó­szaklap idei Aranylabdájának tulajdonosa. Vagyis 49 euró­pai ország szakértői őt ítélték az öreg kontinens idei legjobb játékosának. A szavazáson a 28 éves bolgár futballista nagy fölénnyel utasította maga mögé a második helyezett olasz Roberto Baggiót és a szintén itáliai Paolo Maidinit. Az egyesült államokbeli nyári világbajnokságon re­meklő csatár, aki a spanyol bajnok, idei BEK-döntős Bar­celona sztárja, az első bolgár labdarúgó, aki kiérdemelte ezt a büszke címet. Sztoicskov győzelmét senki nem kérdője­lezheti meg, ugyanis évek óta kiváló teljesítményt nyújt, amelyre idén tette fel a koro­nát. A világbajnokságon, a spa­nyol bajnokságban és a BEK küzdelmeiben is rendre fan­tasztikusát alakított. Már ta­valy sem lett volna meglepe­tés, ha ő kapja az Aranylab­dát, az idén viszont fölényes diadalt aratott Bulgária tán legnépszerűbb embere. Sportkönyv Az Aranysípos Puhl Csaknem öt hónapja annak, hogy egy magyar játékvezető a Rose Bowl smaragdzöld gyepére vezette Brazília és Olaszország labdarúgó válo­gatottját. A 39 esztendős fia­talember a 120 perces álom­döntő alatt világhírnévre tett szert. Puhl Sándor volt a 15. futballbíró, aki vb-döntőn fúj­hatta a sípot. A honi labdarú­gás idei legnagyobb dicső­sége az egri áruházigazgató sikere, akinek szenzációs pá­lyafutásáról az „Aranysípos Puhl” címmel könyv jelent meg Pálfalvi Gábor rádiós-új­ságíró tollából. A színes borí- tós, gazdag képanyaggal il­lusztrált kötet a Kornétás ki­adó gondozásában jelent meg, s a magyar labdarúgás jelenleg vitathatatlanul leghí­resebb alakjának karrierjét igyekszik felvillantani. A szerző, akinek sorrendben ez a hatodik sporttémájú kötete, Ónodtól, Puhl Sándor legelső játékvezetői színrelépésétől egészen napjainkig kalauzolja az olvasót. Többek között megszólal a FIFA-bíró édes­anyja, emlékezik az egykori ónodi sportvezető, Dobsi Pál is, valamint megtudhatják Pa­lotai Károlytól, a FIFA játékve­zetői bizottsága volt tagjától, hogy miért éppen honfitársára esett a testület választása a döntő előtt. Mit jelent Puhl si­kere az országnak? Erről Kuncze Gábor, a sportot fel­ügyelő Belügyminiszter nyilat­kozik, aki aranysíppal tüntette ki őt. De szót kért a kötetben Benkő László, az Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is. Végül, de nem utolsó sor­ban egykori és mai világhírű labdarúgók vallanak a játék­vezetőről. Az év legjobb sportolói

Next

/
Oldalképek
Tartalom