Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 8., csütörtök Lajstromba szedett támogatott gyógyszerek Somogyacsán a régi az egyetlen jelölt Megpályázta a saját székét SZDSZ-MSZP megállapodás Választási megállapodást kötött az SZDSZ és az MSZP megyei szervezete. Ezt a do­kumentumot Sárdi Árpád az MSZP és Kurdi Péter az SZDSZ megyei elnöke tegnap írta alá Kaposváron a pártok házában. Az együttműködési megállapodás nem irányul más pártok vagy szervezetek ellen, s azt is tartalmazza, hogy a választások után az eredmények tudatában döntik el, milyen koalíció várható. A két párt szövetségre lépése nem zárt körű klub, mert — mint azt Sárdi Árpád hangsú­lyozta — az MSZP abban ér­dekelt, hogy széles koalíciós alapokon kell irányítani a me­gyét is. Dr. Lukovics Éva Nagyatádon A nagyatádi kórház aulájá­ban tartott választási fórum vendége volt dr. Lukovics Éva, az SZDSZ országgyűlési kép­viselője, aki az önkormányzati választásokon való részvétel fontosságáról beszélt. Szólt a szociális törvény várható mó­dosításairól, amelyben a egyik legfontosabb a közösségi munkavégzés eltörlése. A képviselőnő az új költségvetés szociális és egészségügyi programjáról is kifejtette vé­leményét az SZDSZ önkor­mányzati jelöltjeit bemutató gyűlésén. Ózdi kohászok levele Hornhoz A továbbra is bizonytalan helyzetben lévő munkaválla­lók, több ezer munkanélküli, a szociális járadékban részesü­lők tömegei, a kiszolgáltatott helyzetben lévő ellátatlanok, a munkanélküli fiatalok részvé­telével december 22-én de­monstráció lesz Ózdon. Ezt Horn Gyula miniszterelnökhöz szerdán írt levelében közölte az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége. Azért élnek törvényben bizto­sított lehetőségükkel, mert a kormány eddig nem fogadta az ózdi munkavállalók küldött­ségét a felgyülemlett feszült­ségek megvitatására. A levél­ben utaltak rá: már többször is az Ózd jövőjéről döntést ho­zók tudomására hozták. Elkészült azoknak a gyógy­szereknek a lajstroma, amelye­ket a társadalombiztosítás ki- sebb-nagyobb mértékben tá­mogat. A listát egyelőre az ille­tékesek bizalmas dokumentum­ként kezelik — elsősorban azért, hogy a támogatási rend februári bevezetéséig elkerüljék az esetleges fölvásárlást. A sokakat érintő és érdeklő jegyzékről azonban néhány ér­tesülés már nyilvánosságra ke­rült. Köztük az, hogy az alaplista mintegy 450 orvosságot tartal­maz. A támogatás mértékét ille­tően van olyan elképzelés, hogy a minden orvos által felírható gyógyszereket 90, a szakorvos által felírható készítményeket 95 százalékkal támogatná a társa­dalombiztosítás. Úgy tudni to­vábbá, hogy az ugyanarra a be­tegségre használatos termékek Tengődön alig egy évvel az előző önkormányzati vá­lasztások után visszaadta megbízólevelét a polgár- mester. Képviselők jöt- tek-mentek: kicserélődött a helyi testület. Hónapokon át működésképtelen volt az önkormányzat, s a négy év alatt két főállású jegyzőt is „elfogyasztottak”. A 640 lakosú település vá­lasztópolgárai öt polgármes­terjelölt közül választhatnak vasárnap. Valamennyien füg­getlen jelöltként indultak. A Somogyi Hírlap munkatársa azt kérdezte tőlük: mit tarta­nák a legfontosabb feladatuk­nak megválasztásuk esetén? Barkóczy József: — Műkö­dőképes önkormányzatot az életkörülmények javítása ér­dekében. Kölcsönös bizalom és együttműködés alapján otthonos Tengődöt szeretnék, ahol jó a közérzet, gondozott, tiszta a falu, a rászorulókról gondoskodik a közösség és az ifjúságnak teremt munka­helyet vagy segít abban. Dömösi László: — A falu fej­közül az alacsonyabb árut fix összeggel támogatnák. Az el­gondolások szerint az antibioti­kumok támogatása 70, a listán szereplő többi készítményé 40 százalék lesz. Az már biztos, hogy akik egészségügyi vagy szociális okokból eddig ingye­nes gyógyszerellátásban része­sültek, ezt a kedvezményezett­séget ezután is megkapják. A hazai gyógyszerforgalom adatai egyébként érdekes arányválto­zásokat tükröznek. Míg 4 évvel ezelőtt a külföldi orvosságok a fogyasztásnak körülbelül 15-17 százalékát tették ki, addig az idén már várhatóan fele-fele arányú lesz a hazai és a külföldi készítmények aránya. A támo­gatási rendszer nem titkolt célja, hogy a fogyasztók érdekeinek sérelme nélkül a hazai gyógy­szeripar pozícióit javítsa. lesztését és az önkormányzati demokrácia megvalósítását. Ehhez szükséges a közakarat érvényesítése, a széleskörű tájékozódás és tájékoztatás. A község polgárai érezzék: ügyes-bajos problémáikkal van kihez fordulniuk, gondjaik megoldhatók, mert törődnek velük, számíthatnak polgár- mesterükre, tudják azt, hogy a képviselők értük vannak. Kórusz Ella: — Első és leg­fontosabb legyen a faluban újra békesség és összefogás. Az intézmények zavartalan működésének biztosítása mel­lett igazságos elosztással se­gítenék a rászorultakon. Sze­retném, ha közös munkánk eredményeként rendezett ké­pet mutatna a község. Fontos a munkahelyteremtés, a biz­tos keresetek érdekében. Lét- biztonságra van szükség a Tengődön élőknek. Ifj. Lakos János: — Társa­dalmi megbízatásként válla­lom a polgármesterséget tisztséget, mert itt születtem, ideköt a munkám. Informált­ságommal, üzleti tapasztalata­immal, a jó gazdaként kívánok Bár a jövő évi pénzügyi kere­tekre még nem került rá a végső jóváhagyás pecsétje, az biztos­nak látszik, hogy 1995-ben az ideinél mintegy 15 milliárd forint­tal több, összesen 65.5 milliárd forint áll majd a társadalombiz­tosítás rendelkezésére a gyógy­szertámogatásra. Matejka Zsuzsa, a tb fő­gyógyszerésze elmondta a Fe- renczy Europress munkatársá­nak: korántsem biztos, hogy a felemelt összeg elegendő lesz a tervezett támogatások fedezé­sére — ezért kell a szakembe­reknek többféle változatot is ki­dolgozni. A számításokat napo­kon belül véglegesítik; s ha rö­vidnek bizonyul a pénzügyi ta­karó, akkor vagy a támogatott orvosságok körét vagy a támo­gatás mértékét kell csökkenteni. Szalóki Eszter virágzó, kulturált állapotokat teremteni. Egyik legfontosabb feladatomnak tartom a mun­kahelyteremtést, de szüksége lenne a falunak közösségi házra, könyvtárra, tornate­remre, aszfaltos utakra, gyógyszerszobára. Ezért aján­lottam föl őszinte, tisztessé­ges segítségemet, nyílt bizal­mon alapuló együttműködé­semet. Ruzicska Zoltán: — A nyílt, őszinte demokratikus helyi po­litizálás megteremtését, a tá­jékozatlanságból fakadó fél­reértések és békétlenségek mielőbbi kiküszöbölését tar­tom legfontosabbnak. Az új önkormányzati testület a dön­tések előtt kérje ki a lakosság véleményét, s hozza meg dön­téseit a többség akaratát figye­lembe véve. Ehhez viszont mindenképpen az kell, hogy legyen az információ áramlá­sának kidolgozott technikája. Egyebek mellett ennek érde­kében alapítottuk meg a Ten­gődi Krónikás című tájékoz­tató helyi lapot. Krutek József Somogyacsa mindössze 353 lakosú Koppány-völgyi te­lepülés, ahol polgármester és független jelöltként Szakály Ferenc egyedül indul a széké­ért. — 1964 óta lakom Somo­gyacsán. A közéletben mindig is tevékenyen részt vettem. Voltam KISZ- és népfronttit­kár, tanácstag, és elöljáró is. Négy éve Somogyacsa és Ge- rézdpuszta tiszteletdíjas pol­gármesterének választott. Cé­lom mindig a szoros kapcsolat kiépítése volt az emberekkel. Szabad időm jelentős részét áldoztam a közösségért. Ami­óta polgármester vagyok, ezt kötelességemnek is érzem. A Minden ön- és pártérdeket kizárva mi szolgálatnak te­kintjük pártunk kisembere­ket felkaroló programjának minden egyes pontját, il­letve megvalósításukat — mondta tegnap este Kapos­váron Fehér József a Mun­káspárt kampányfőnöke. A lakossági fórumon bemu­tatkozott a párt kilenc városi képviselőjelöltje. A Munkáspártnak a megyé­ben mintegy félezer, Kaposvá­ron pedig csaknem kétszáz tagja van. Fehér József hang­súlyozta, hogy a képviselőjelö­lésnél nem a pártban elfoglalt pozíció, hanem a személyi­ség, a rátermettség volt a döntő. Kaposváron kilenc vá­lasztókerületben indítottak je­löltet, s a városi cigányszövet­ség kisebbségi önkormányzat képviselőjelöltjei között is sze­repel két munkáspárti. A Munkáspárt önkormány­zati programjában támogatja az önkormányzat elvén szer­veződő helyi hatalomgyakor­lás rendszerét, amely biztosít­hatja a helyi közösségek tevé­kenységének — a szabad kezdeményezéstől a döntések érdemi befolyásolásáig, az falu lakossága biztatott. Tu­dom, hogy elégedetlenkedők is vannak, hiszen nemet is kel­lett mondani a fontosabb ige­nek érdekében. A faluért sokat dolgoztam, ezért vállalom a következő ciklust is. Tudom, összefogással a problémák megoldhatók. Ha megválasz­tanak Somogyacsán és Ge- rézdpusztán is folytatjuk az útépítést. Ha szilárd burko­latra nem is futja, de murvára mindenképpen. Tervezem azt is, hogy a kihasználatlanul álló egykori tejcsarnokot felújítjuk, s szolgáltatásnak biztosítsunk ott helyet. Lépéseinket az anyagi lehetőségek határoz­zák meg. (Krutek) érdekeik képviseletéig — az optimális összehangolását. A párt álláspontja szerint az Al­kotmányban egyértelműen meg kell határozni az önkor­mányzatok közjogi helyzetét, feladat- és hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, szervezeti és működési rendjének alap­vető kérdéseit. Pontos szabá­lyokra van szükség a képvise­lőtestület, a bizottságok, a polgármester, a jegyző és a hivatal viszonyában. Szociális programot kell kidolgozni a munkanélküliek, a nyugdíja­sok, a hátrányos helyzetben élők megsegítésére. A Munkáspárt városi lista­vezetője: Hász Mihály 54 éves művelődési ház igazgató; őt követi Fehér József 43 éves nyugdíjas műszaki ügyintéző, Balogh István 44 éves he­gesztő-lakatos, Szász Ferenc 56 éves nyugdíjas főgépész, Darányi József 63 éves nyug­díjas mérnöktanár, Szedmák József 59 éves nyugdíjas ka­tonatiszt, Madarász Gyula 46 éves gépésztechnikus, Tápi József a Tüzép 62 éves nyug­díjas igazgattóhelyettese és Laczkó János 67 éves nyugdí­jas polgárvédelmi törzspa­rancsnok. Öt jelölt egy székre Tengőd békét akar A kisembereket segíti a Munkáspárt Vállalkozásbarát politikát ígérnek a barcsi polgármesterjelöltek A Dráva a legbiztosabb üzlet Barcs számára Barcson a polgármesteri székért négy jelölt versenyez. A Somogyi Hírlap munkatársa a Dráva-parti város polgárait foglalkoztató három kérdésről kérte a véleményüket. Dr. Bérczy Zsuzsanna az SZDSZ, Feigli Ferenc az MSZP jelölt­jeként MDF és Fidesz támogatással, Kustra Pál független jelölt, a KDNP, az FKGP, a Pofosz és a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének támogatásával, Pálmai László pedig független jelöltként indul a választásokon. I Mit jelent a Dráva, és mi- •lyen helyet foglal el a fo­lyó elképzeléseikben? Dr. Bérczy Zsuzsanna: — A Dráva a legbiztosabb üzleti vállalkozás, ami ráadásul gyorsan meg is térül. Persze a folyó adta lehetőségeket nem kell minden áron kihasználni. A legmesszebbmenőkig figye­lembe kell venni a környezet- védelmi szempontokat, ame­lyek egyébként tökéletesen megegyeznek a hosszútávú befektetés szempontjaival. Feigli Ferenc: Meghatározó a folyó szerepe a város életé­ben. Valaha kereskedelmi központ volt Barcs, ezt sze­retnénk elérni megint, ami csak úgy lehetséges, ha a Dráva hajózhatóvá válik. A meglévő sport- és kulturális kapocsolatok mellett törek­szünk gazdasági kapcsolatok kialakítására is Horvátország­gal. Ebben szintén nagy sze­rep jut a határfolyónak. Mind­emellett ez a vidék ideális üdü­lőövezetet és sportbázis is le­het, illetve sétahajózásra is al­kalmas lenne a Dráva. A kia­lakított strand továbbfejlesz­tése is szerepel az elképzelé­seink között. Kustra Pál: A Drávát első­sorban külkereskedelmi szempontból tartom fontos­nak: nem választóvonal, ha­nem a Horvátországgal ösz- szekötő vizi ut. Persze ehhez arra van szükség, hogy hajóz­hatóvá váljék a folyó. Mivel ez hosszú távú befekte­tés lenne, azonosak az érde­keink a környezetvédőkkel: tovább kell javítani a Dráva ál­lapotát. Pálmai László: A Dráva el­sősorban természetvédelmi ügyet jelent számomra. Cso­dálatos tájat és lehetőségeket. Pihenőközpontot, sportcent­rumot ezen a vidéken. Nem szükséges gazdasági kérdést csinálni a folyó kihasználásá­ból, amikor más téren is profi­tálhatunk belőle. 2 Miként segítené a barcsi • vállalkozásokat? Dr. Bérczy Zsuzsanna: Sze­retném elérni a helyi adózás­ban további adópreferenciák beépítését, s ami még fonto­sabb, egy stabil adórendszer kialakítását. Olyan helyi adó­törvényt kell kidolgoznunk, amely hosszabb időre is meg­állja a helyét. Jobban, kell tá­mogatni az induló vállalkozá­sokat, több kedvezményes, kamatmentes hitelt, területet, épületet biztosíthatna szá­mukra a város. A munkaügyi központtal együttműködve a munkanélküliek átképzésében jobban figyelembe kell venni a helyi vállalkozók munkaerő- igényeit. Mivel a barcsi mun­kanélküliek jelentős része ne­hezen átképezhető a szolgál­tatásba, száz-százötven em­bert foglalkoztató üzemeket kellene idecsábítani. Az ön­kormányzat ezeknek üzem­csarnokot is tudna biztosí­tani. Feigli Ferenc: Polgári réteg nélkül nehezen fejlődik a vá­ros, magunkat segítjük tehát akkor, amikor a vállalkozókat támogatjuk. Nem kívánjuk nö­velni a helyi adók mértékét, és kedvezményekkel, adómen­tességgel kívánunk partner lenni a munkahelyteremtés­ben. Az önkormányzatnak ugyanis nem az a dolga, hogy maga teremtsen munkahelye­ket, hanem segítse a munka­helyteremtő vállalkozásokat. Kustra Pál: Az összes tör­vényadta lehetőséget maxi­málisan kihasználnám a vál­lalkozók érdekében. Magam is vállalkozó vagyok: jól ismerem azokat a problémákat, ame­lyekkel ez a réteg kénytelen küszködni. Egyik legfonto­sabb, hogy az induló vállalko­zásokat jobban segíteném, hellyel, helyiséggel és lehető­ség szerint pénzzel. Pálmai László: Minden tő­lem telhetőt meg kívánok tenni a munkahelyteremtő vállalko­zások támogatására. Mintegy négyszáz vállalkozó dolgozik Barcson és környékén. Akik újabb munkahelyeket terem­tenek, karitatív szervezeteket támogatnak, azok kapnának a helyi adók fizetése alól ked­vezményeket illetve mentes­séget. Ahogy az eddigiekben végezték a privatizálást, azt azonnal leállítanám. Több mint két-háromezer munkahe­lyet vesztettek el a barcsiak az átgondolatlan privatizáció mi­att. Milyen irányú fejlesztést • fart szükségesnek Bar­cson, és milyen forrásból? Dr. Bérczy Zsuzsanna: Az intézményhálózat fejleszté­sére fordítanám a rendelke­zésre álló kevés pénzt. A na­gyobb beruházások elvégzé­sét pedig az érintett vállalko­zókkal közösen képzelem el. Amire jövőre elsősorban pá­lyázni lehet — a víz és csator­narendszer fejlesztése, tele­fonhálózat stb. — azzal Bar­cson nincsenek jelentősebb problémák. Feigli Ferenc: Mindenkép­pen tovább kell fejleszteni a városközpontot. Hozzákezd­ünk már és szeretnénk foly­tatni az önkormányzati laká­sépítést. Ezzel sok barcsi és környékbeli építőmunkásnak is munkát adunk. Folytatjuk az úgynevezett nyugdíjasházak, otthonházak építését is. Kustra Pál: Jó lenne bőví­teni a határátkelőhelyet, ki kel­lene alakítani Barcson vám­szabadterületet. Ez a foglal­koztatottságra és a város ke­reskedelmére is jótékony ha­tással lenne. Nem sok forrásra támaszkodhat a barcsi városi önkormányzat: a helyi adók minimálisak, rájuk építeni nem lehet, eladni pedig már nincs mit. Köztudott, hogy az elmúlt négy évben szinte mindent el­adott az önkormányzati testü­let. Tudom, hogy nem jelent sokat, de megválasztásom esetén lemondok a polgár- mesteri fizetésről és minden a hivatallal járó javadalmazás­ról. Ezt a pénzt a barcsi ár­váknak juttatom el. Pálmai László: Ma csak ke­veseknek van beruházásra pénze ebben az országban. Barcs városa nem tartozik kö­zéjük. Azt a keveset, ami van, az intézményhálózat fejlesz­tésére kell fordítani. (Nagy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom