Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-03 / 285. szám

\ SOMOGYI HÍRLAP 1994. dec. 3. szombat SZÍNES HÉTVÉGE Könyveket ajánlunk VARGYAS LAJOS Magyar vers A könyv 1966-os első kiadá­sának példányai szinte a köz­könyvtárakból is eltűntek az iránta megnyilvánuló érdeklő­dés jóvoltából. Versolvasói kul­túránk számára e kötet nélkü­lözhetetlen alapmű. A korszerű zeneelmélet és verstani kutatás ötvöződik a kötetben a diákság számára is érdekes, világos stí­lusban. (Kráter kiadó, 398 Ft) Tibeti mesék A legnagyobb kínai nemzeti­ség, a han, valamint a tibeti nemzetiség sokezer éves kultú­rájának legkedveltebb népme­se-remekei ezek. A 2 kötet da­rabjai évezredek bölcsességét hordozzák. (Littoria, 620 Ft) NÉMETH DÁVID Isten munkája Ez a doktori értekezés mindazokat szeretné gondol­kozásra és megszólalásra ösz­tönözni, akik'a Krisztus indula­tával és Isten előtt teljes fel­elősséggel akarják végezni lelkigondozói munkájukat egy­házban és az egyházon kívül; szükségéből kiindulva felvállal­ják a másokkal való törődést. (Református Egyház - 470 Ft) PETŐCZ ANDRÁS A tenger dicsérete A hetvenes évek végén fel­lépő költőnemzedék tehetséges és egyéni utat járó tagja Petőcz András. Kötetéből az „új érzé­kenység” irányvonalán át a klasszicizáló törekvésekkel ro­kon szellemű pályakép íve raj­zolódik ki. (Orpheusz, 415 Ft) SUSAN PEACH-A. MILLARD A görögök Az ókori Görögországot, az európai kultúra bölcsőjét, az Égei-tengeri kis szigetek és Kréta lenyűgöző kultúráját kö­zelebb az olvasóhoz a nép­szerű Usborne-sorozat új kö­tete színes rajzaival és szép képeivel. (Park Kiadó, 590 Ft) KATHLEEN E. WOODIWISS A láng és a liliom A szépséges angol-ír Heat­her Simmons igazi 18. századi Hamupipőke: valaha jobb na­pokat élt meg, de mikor árva­sára jut, gonosz mostohája pokollá teszi az életét. Aztán egy nem várt véletlen megvil­lantja a szabadulás reményét, de ott is csalódnia kell. Az iz­galmas, fordulatos történet maradandó könyvélményt ad. (Magyar könyvklub - 520 Ft) Kiállítás a megyei művelődési központban Gyermekeink üzenete a család életéről Molnár Ágnes (14 éves): Falusi esküvő Fekete Nóra (13 éves): A városban jártunk Nagykátai, szentbalázsi, keceli, Csíkszeredái, buda­pesti, nagyatádi — s még sok helyről való — alkotások. Ce­ruzával, tussal, pasztellel, víz­festékkel varázsolt munkák. Határon innen és túlról. A ha­zai pályázók mellett száz- nyolcvanheten küldtek rajzo­kat Erdélyből, huszonhármán Szlovákiából, öten a Vajda­ságból és hárman Kárpátaljá­ról. A Somogy Megyei Műve­lődési Központban a Nemzet­közi családév alkalmából ke­rültek paravánra. A vágyott vi­lágot vagy „csak” a valót me­sélik el a rajzok, festmények, nyomatok, mozaikképek. Gyermekeink üzennek; ne­künk, szülőknek és a politiku­soknak, a jogalkotóknak. An­nak reményében, hogy van még mit tenni a családokért. A harmonikus, ép családokért és a csonkákért egyaránt. Az öttagú zsűri — Macs- kássy Izolda festőművész el­nökletével — 13144 gyermek alkotását bírálta el. A hat-ti- zennégy éves gyerekeknek a népjóléti miniszter három élet­kori kategóriában három-há­rom díjat adott júliusban. Sza­bados Péter, Kaposvár pol­gármestere a kiállítás megnyi­tóján jelképesen nyújthatta csak át a város különdíját — egy összecsukható kerékpárt — Csipkés Orsolya Csíkszere­dái diáknak. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke a nyolc esztendős nagyatádi kislány­nak, Bakos Editnek adta át a megyei önkormányzat külön­díját, ami szintén egy kerékpár volt. L. S. Szegedi Csaba (12 éves): Favágás A kórustag nem verekszik Baross Gábor: Az éneklő Magyarország százezer embert jelent Magyar leletek először Egyiptomban Ámon papja tárlaton Európa és Egyiptom - ré­gészeti együttműködés cím­mel az Európai Unió szerve­zésében példa nélkül álló kiál­lítás nyílt Kairóban. Az utóbbi évek legjelentősebb óegyip­tomi régészeti leleteit és feltá­rásait ismerteti. Ennek kap­csán Magyarország a világ­hírű Egyiptomi Múzeumban első ízben mutathatja be a Kákosy László egyetemi tanár vezette thébai magyar régé­szeti expedíció eredményeit. A kiállítással egyúttal kez­detét vette egy szintén egye­dülálló, két hónapig tartó ré­gészeti konferencia. Ezen az Egyiptomban ásatásokat foly­tató európai nemzetek - köz­tük Magyarország - egyipto­lógusai tartanak előadásokat. A magyar kiállítási részen Ámon isten II. Ramszesz fá­raó korában élt főpapjának és magtárai főfelügyelőjének, Dzsehutimesznek 80 kilo­grammos homokkő fejszobra, valamint az elöljáró feleségé­nek, Iszetnek, Ámon énekes­nőjének mészkőből faragott fejszobra látható. A több mint háromezer éves leletek a Luxor-Théba nyugati partján található hatalmas új­birodalmi sziklasírból kerültek elő, ahol 1983 óta az egyetlen magyar külföldi ásatásként az ELTE régész-egyiptológusai végeznek feltárást. Arni hun fejedelem Dr. Baross Gábor, a Ma­gyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnöke is részt vett az Éneklő Magyar- ország című kaposvári dísz- hangversenye. Tőle kérdeztük: hazánkra il­lik az éneklő jelző? — Rendbe kellene tenni az alsó és a középfokú oktatási intézményekben a humán nevelés ügyét. Nemcsak ze­néről van szó, hanem kép­zőművészetről, vizuális kultú­ráról is. Nem az a gond, hogy nem lesz Kocsis Zoltán, Ránky Dezső, Kincses Vero­nika, hanem az, hogy nem lesz, aki meghallgassa őket. Amíg ezeket a hiányokat nem pótoljuk, addig a körülbelül százezer ember — a gyere­kektől az idősekig — jelenti az éneklő Magyarországot. — Mennyi idő kell ahhoz, hogy ezek a gondok megszűn­jenek? — Kodály Zoltán százéves tervről beszélt. Szerintem ti­zenöt-húsz esztendő szüksé­ges, hogy megkapja rangját a szépre, a jóra való nevelés. Bárdos Lajos többször meg­fordult Somogybán, s azt mondta: Én még nem láttam aluljáróban verekedő kórusta­got. Igaza van: a zene meg­szépít. — A zenei nevelést, és a vi­szonyt a muzsikához a tradí­ció is befolyásolja. — A kormányzatnak kell felismerni, hogy a zene öröm, benne érték van, s ezt tovább kell adni. Az emberek közö­sen csinálnak valami nagyon jót. A kaposvári díszhangver­seny egyik vendégkórusa, a Vám és Pénzügyőrség férfi­kara a Vatikánban énekelt a nyáron. Én a kórusommal két éve Szíriában, Libanonban, Cipruson léptem közönség elé. A Somogy Megyei Peda­gógus Női Kar pedig Miseta Ida vezetésével Spanyolor­szágban nyert díjat. Hoz- zuk-visszük tehát a világban a magyar kórusok hírét. így volt ez korábban is. Az elmúlt negyven évben a zene volt az egyetlen megbízható export­cikke Magyarországnak. Bar­tók, Kodály, Bárdos, és sok más komponista muzsikája csendült fel. A publikum még ki sem tudta rendesen mon­dani a zeneszerzők nevét, mégis tapsoltak a Galántai táncokra. — így lesz ezután is? — Hiszem, hogy így. — Jövőre módosítják a kó­rusok minősítési rendszerét. Mi lesz a változás lényege? — Egyszerűsítjük ezt az át­tekinthetetlen fokozatiságot, és vonzóbbá is tesszük. Ha eléri a derékhad az arany fo­kozatot, akkor regionális arany-fesztiválokon mutat­kozhatnak be. Az efölött tel­jesítőknek a fesztivál- és a hangverseny-fokozatért lesz majd érdemes „ringbe” szállni. A hangversenyfokozaton belül három kategóriát alkot­tunk. Azok a kórusok, ame­lyek ide kerültek, részt vehet­nek az első magyar kórus- versenyen. Lőrincz Sándor A híres színészt, Arnold Schwarzenegger! rövidesen Attila hun fejedelem szere­pében látja viszont a mozi­kedvelő közönség. A „Hollywood Reporter” ér­tesülése szerint Schwarze­negger jelenleg tanulmá­nyozza John Mendoza és Robert Csetri forgatókönyvét, amely Attiláról szól. A szí­nész, a hírek szerint már régóta érdeklődik a hun feje­delem alakja iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom