Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
1994. december 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tartályos gáz lesz Kaposgyarmaton Már-már elveszettnek tűnt a kaposgyarmatiak előtt a lehetőség, hogy valamikor is vezetékes gáz lesz a településen, amikor az önkormányzat hírét vette: a pb-gázas tartályos rendszer viszonylag olcsón kivitelezhető, és 2,8-szor magasabb fűtőértéket produkál, mint a földgáz. Kaposgyarmaton a befejezéséhez közeledik a tartályos rendszer kivitelezése, és szeretnék, ha még a télen átadhatnák a beruházást. Mint azt Balogh Józsefné polgármester elmondta: a nyáron még a vezetékes földgázban gondolkoztak, amelynek megvalósítása meghaladta volna a 10 millió forintot. Ez a négymilliós költségvetéssel rendelkező ön- kormányzat számára elérhetetlenné tette a beruházást. Aztán tudomást szereztek a pb-gázas rendszer létéről, és falugyűlésen ismertették a beruházó szegedi Szeb-gáz Kft-vel annak előnyeit, hátrányait. Megtudtuk: a 31 helybeli családból csak 2 nem tudta vállalni a 20 ezer forintos közműhozzájárulási költséget, és nem igényelte, hogy a házának faláig bekössék a gázt. A többi család portájára, valamint az intézményekhez, így a polgármesteri hivatalhoz is eljut a gáz nemsokára. Baloghné elmondta, hogy még ezen a télen szeretnék átadni a 2 millió forintos ön- kormányzati beruházással és 1,4 milliós Szeb-gáz támogatással épülő rendszert. Az ön- kormányzat költségeit csökkentendő nemrég pályázatot nyújtott be a környezetvédelmi alaphoz, amelynek elbírálására a közeljövőben kerül sor. B. T. Sajtot érlelt azelőtt a berki bakter Karácsonykor zárva maradt az állomás A berki bakternak jó volt az idei karácsonya. Jó volt, merthogy az ünnepnapokon nem kellett hajnali ötkor nyitnia a nagyberki vasútállomást, sőt!: egyáltalán nem kellett nyitnia, mert aki Nagyberkiből vonatozni akart, az most büntetés nélkül megválthatta a jegyét a kalauznál. Az idei karácsonyának jóságát pedig annak köszönhette, hogy a berki állomás létszáma ötven százalékkal csökkent decembertől. Vagyishogy a berki bakter menthetetlenül váltótárs nélkül maradt. A korábbi években, persze korántsem nem volt ilyen jó világ: ha utas nem is volt, a nagyberki bakternak az ünnepeken akkoris az állomáson kellett lennie. Mint az állomás egyszemélyi irányítója, elmondja, ilyenkor az egyedüllét a legrosszabb. — Napján alig vannak utazók, de másnapján aztán annál inkább megindul a forgalom. Ez peresze érthető, hiszen ekkor látogatja meg mindenki a rokonait, ismerőseit. Ilyenkor aztán van bőven munka, de pár szóra mindig van idő, hisz a legtöbbüket én igen jól ismerem. A berki bakter egyébként fiatalasszony, s ebbéli minőségében igencsak megsínyli, hogy az állomásnak minden ünnepen, minden hét végen nyitva kell lenni reggel öt órától este hatig, mert hiszen bőven lenne dolga az otthoni teendőkkel, nyolcéves kislányával. Azonban nem volt sok választása : mielőtt állomásfőnök lett, a tejiparnál dolgozott, a sajtérlelő részleg megszűntével azonban munka nélkül maradt. —- A vidékiekért pedig nem kapkodnak a munkahelyeken. Kaposváron is, amikor meghallják, hogy nem helybéliek vagyunk, már húzzák az orrukat — panaszkodik. — Drága a buszbérlet, nemigen akarják a cégek kifizetni. En meg ha egy tízezres fizetésből kétezret bérletre költők, mi marad? A vasútnál is 10 ezret keresek, de legalább itt van helyben a munka. Örülni kell, mondja a bakter, ennek is. (Nagy) ELTAKARÍTJÁK A HAVAT a balesetveszély elkerülése végett a Kaposvár környéki települések hídjairól és az úgynevezett vízlefolyóikról a közúti igazgatóság dolgozói. Képünk Baté határában készült; a község hídjainak és lefolyóinak megtisztítása után a Ka- poskeresztúr felé vezető úton folytatták a munkát az emberek. Fotó: Nagy László Munkával telnek a szürke hétköznapok Ciroksöprűt köt télen a keresztúri nyugdíjas A kaposkeresztúri Kiss István, hetvennyolc éve dacára, még mindig dolgozik. Azt vallja: tenni-venni kell, valamivel elütni az időt. Még az ünnepek utáni álmos télidő sem ad neki elég okot, hogy otthon lábát felpolcolva töltse idejét. — Most éppen a nászasszonyomnál voltam segíteni, ott mindig akad valami tennivaló — mondja Kiss István, miközben barna köpenyéről a munka porát sepregeti. Egy életet átdolgozott kezében rozsdaette harapófogót szorongat, viszi lemaratni. Bizony, kellhet az még valamire. Kiss István egy ideig elnöke volt a helybeli tsz-nek, de mint emlékszik, az idegileg teljesen kikészítette. Ezután álláshalmozó lett, majd személyzeti vezető. — Az is baj volt, ha csináltam valamit, és az is, ha nem — mondja. — Egész Európát bejártam már életemben; négy hónapig Olaszországban voltam kint egy gazdasági csereakció keretében. Látni, tanulni, tapasztalni, ez volt a dolgunk. Már sokat felejtettem az olasz Kiss István, egykori téesz- elnök nyelvből, de akkoriban jól megértettük egymást. — Hol töltötte a karácsonyt ? — Családi körben, a feleségemmel és a fiamékkal. A menyem igen jól főz, ő készítette el az ünnepi fogásokat. Jó néhány helyen ettem az életben, de jobb ételre nem találtam — dicséri a menye főztjét. — Volt halászlé, rántott hal, túrós csusza, sütemény, no meg bor és pálinka is persze. — A legtöbb helyen ilyenkor inkább az idősebbek várják terített asztallal a fiatalokat... — Amikor különválnak a szülőktől, akkor igen. Én is egyes gyerek voltam és nagyon anyás — emlékszik —, de majdnem nyolcvan év távlatából azt mondom, hogy az se volt jó. El kell engedni a gyerekeket időben, hogy világot lássanak és nyelvet tanuljanak. Ahány nyelvet beszél valaki, annyi ember az — véli Kiss István. S hogy melyik volt eddig a legszebb karácsonya ? — Nekem mind szép volt. Kivéve, amikor 44-ben katona voltam Lengyelországban; arra nem is szívesen emlékszem. A kaposkeresztúri nyugdíjas ha éppen nem barkácsol s a nászasszonyának sem segít a ház körül, söprűt köt a szürke, téli hétköznapokon. — El nem adok, csak magunknak és az ismerősöknek kötök. A módszert magam tanultam. Igaz, meglehetősen primitív módszer ez, de megteszi — mondja, s a jobb kezére néz: — Azt hiszem, az idén csinálom az utolsó ciroksöprűt... Boldizsár Beáta Leltározás a selejtezés után Kercseliget révbe ért 1600-as könyvtára Átmeneti megoldásként először a kastélyban, majd az öregek otthonában, később a pedagóguslakásban kapott helyet a kercseligeti könyvtár. Időközben volt, hogy a földre pakolva, egy nagy kupacban tárolták az állományt. Egészen addig így volt ez, mígnem tíz évvel ezelőtt végre állandó helyet kaptak a könyvek, akkor ugyanis az orvosi rendelő másik helyre költözött, a könyvtár pedig a helyébe. A nyugdíjas Hermann József, Kercseliget szülötte azóta dolgozik könyvtárosként, előtte téesz-főkönyvelőként kereste kenyerét. Tegnap, habár az intézmény zárva tartott, éppen a leltározást végezte az egyik helyiségben, a szakirodalmi kötetek között. — Nyáron estünk túl egy nagyobb selejtezésen, amit a megyei könyvtár munkatársainak segédletével végeztünk el — mondta a könyvtáros, és a másik helyiségbe, a gyermek- és szépirodalmi kötetek közé vezetett. Mutatta az üres polcrészeket, ahonnan a használhatatlanná * vált, agyonolvasott állományt kiselejtezték. — Azért persze nem lett kevesebb a könyv, mivel az ön- kormányzat által biztosított húszezer forintos keretből vásárolt kötetek nemrég érkeztek meg. Ezekből ugyan még nem tudtam kölcsönözni, mivel nem voltak leltárba véve, de holnap már kivehetők lesznek — mondta. Hermann József tegnap éppen azon morfondírozott, hogy a szép kiállítású, új köteteket betűrendben elvegyíti a régiek között, hogy eztán nehogy csak az újak közül válogassanak a könyvtárlátogatók. Az 1600 kötetes könyvtárban amúgy ez évben 91 beiratkozott olvasó fordult meg a nyitvatartási napokon, minden szerdán és szombaton öttől hétig. Az olvasók többsége nyugdíjas, a többiek az ifjak közül kerültek ki. — Igazi forgalom ilyenkor, télen van — mondta a könyvtáros. — A nyári hónapokban meglehetősen nagy a pangás, ami valahol tán természetes is.. Hermann József megemlítette, hogy az önkormányzat ígérete szerint ez évre még jut egy kis pénz a könyvbeszerzésre, és jövő esztendőre sem maradnak támogatás nélkül, sőt! Mint ahogy ez már szóba is került, várhatóan negyvenezerre emelik a keretet a mostani harmincezer forintról. Akkor talán az 1991 -es Mozgó Világot és a hasonkorú Nők Lapját frissebbek válthatják föl a gondolán. Balassa Tamás t Gázlánggyújtás Somodorban A közelmúltban megtartották Somodorban a vezetékes gázrendszer ünnepélyes avatását. A gázlánggyújtással azt a beruházást adták át a településen, amelyet az önkormányzat 6,5 millió forintos beruházással építtetett meg. A mintegy 20 ezer forintos lakossági közműhozzájárulást közel százan fizették be. Ez annyit jelent, hogy a kétszáz somodori család ötven százaléka igényelte a gáz bekötését, a gázvezetéknek a porták faláig való megépítését, ahonnan már minden család maga építteti tovább a rendszert. Ifjúsági klub Sántoson A sántosi polgármester, An- talné Keresztes Mária adta át nemrégiben azt az ifjúsági klubot a fiatalság helyi képviselőinek, amelyet az önkormányzat az ifjúság megtartása érdekében alakíttatott ki a településen. A mintegy száz sántosi fiatal örömmel vette, hogy az ifjúsági klub létrejöttével szélesednek a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségei. Falugondnok Büssüben Falugondnok dolgozik néhány hónapja Büssüben. A falugondnoki rendszer felállítását az a másfélmillió forintos és a népjóléti minisztériumtól elnyert pályázati támogatás tette lehetővé, amelyre az ön- kormányzat pályázott a közelmúltban. A keretet az ön- kormányzat támogatása egészítette ki. A rendszer elindítása óta a falugondnok szállítja az óvodásokat az óvodába, és különféle szociális problémák orvoslásában is segédkezik. Varroda lesz Kadarkúton Hamarosan varrodát létesít Kadarkúton a gigei Givar Betéti Társaság. A cég Gigében már működtet egy varrodát, ahol 34 munkaerőt, jobbára egykori munkanélkülit és csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmaznak. Hasonlóképpen az állástalanok köréből, és a csökkent munkaképességűek közül veszik azokat a munkaerőket, akik a kadarkúti varrodában dolgoznak majd. A Givar Bt kizárólag külföldi piacra készít fehérneműket bérvarrásban, a cég megrendeléseit egy mosonmagyaróvári kft szerzi. Mezőcsokonyai fejlesztések Mintegy negyvenmillió forintos beruházás során bővítette az iskolát és építtetett torna- csarnokot a mezőcsokonyai önkormányzat a közelmúltban. Mindemellett azonban futotta az orvosi rendelő tetőcseréjére és a kultúrház felújítására is.
