Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-24 / 303. szám
1994. december 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP — PRIVATIZÁCIÓ 7 Felemás volt a privatizációs év Somogybán Akinek sikerült az fejlődik, akinek nem, az reménykedik Privatizációra váró somogyi társaságok Társaság neve ÁVÜ tulajdon % Agro „Sztár” Agrár Termelő és Szolgáltató Rt 10,00% Agroker Rt Kaposvár 36,30 % Balaton Füszért Kereskedelmi Rt 54,68 % Balatonboglári Borgazdasági Rt 100,00% Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt 100,00% (51 %-ra szerződéskötés folymatban) Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Kft 22,49 % Feketesár Mezőgazdasági Termelő Fejlesztő Szolgáltató Rt 10,01 % Fűrészipari és Parkettgyártó Kft 90,90 % (Értékesítés folymatban) Hubertus Agráripari Bt 46,15% Kapos Kereskedelmi Rt 9,26 % Kaposcukor Rt 42,70% Kaposvári Agrártermelő és Szolgáltató Rt 10,00% Kaposvári Ruhagyár Rt 55,67 % Kutasi Mezőkert Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt 100,00% Kőolajvezetéképítő Rt 100,00% Lábod-Mavad Zártkörű Rt (Problémás) 51,61 % Nagyatádi Gépipari Vállalkozó Rt 100,00% Siófoki Gyümölcstermesztési Mezőgazdasági Értékesítési és Szolgáltató Rt 100,00% Somogy Megyei Nyomdaipari Kft 100,00% Somogyi Korona Rt 23,80 % Somogyker Kereskedelmi Rt 6,25 % Tartály és Vegyipari Gépgyár Rt 1,58% Összesen:22 db Saját vagyon összesen: 15 633 333 eFt ÁVÜ rész összesen: 9 737 022 eFt Az adásvétel után felpörögtek a Kaposplast gépei Mozgalmas évet zárnak Somogy megyében a privatizációra váró vállalatok, illetve az Állami Vagyonügynökség. Ez azonban sajna nem azt jelenti, hogy sok cégnél lezárult a magánosítás, és vére vala- hára a bizonytalanság után egy új tulajdonos erősíti a gazdasági és piaci pozíciókat. A mozgalmasság ez esetben problémákat, érvénytelennek nyilvánított pályázatokat, és a felszín alatti hatalmas érdekcsatározásokat takar. Elég, ha csak a Balaton Füszért, vagy a Sütév példáit említjük, de a barcsi Fűrészipari és Parkettagyártó kft esete is egész rendkívüli. Szerencsére voltak azonban egyszerű és simán zajló esetek is, mint a Patyolat, vagy a marcali Marylla kft privatizációja. Az 1993-as esztendő jól zárult, már ami a privatizációs ügyeket illeti. Simán zajlott például a Kaposvári Villamos- sági Gyár eladása, olyannyira, hogy szinte példaértékűnek minősítették mind az ÁVÜ szakértői, mind a vevő, a cég MBO-MRP szervezete és a menedzsmentből álló befektetői társaság. Ez után azonban megtorpant a folyamat, mert bár egyeztetések folyamatosan voltak, adásvétel, vagy pályázat az első negyedévben szinte nem is volt. Kivételt csak a barcsi mészhomok téglagyár jelentett, igaz, ezt a volt bérlő-üzemeltető, a pécsi Modul kft a végelszámolás alatt álló Tégla és Cserépipari Vállalattól vásárolta meg. Egyenesbe jött közben a marcali Marylla Bőrdíszmű kft ügye is. Bár az első kiíráskor is pályázott a dolgozói MRP szervezet, az ÁVÜ akkor nem fogadta el az ajánlatukat, a második fordulóban korrigált ajánlatot már igen és meg is kötötték a szerződést. A közel 61 millió forintos saját tőke 93,6 százalékát megvásárolták, a többi önkormányzati tulajdon. A magánosítási folyamat a nyár elején indult be igazán Somogybán. Ugyancsak ekkor sűrűsödtek a problémák is, melyek nagy része nyilvánosságra is került. A sort a Sütév nyitotta meg. Az emlékezetes eset ugyebár úgy zajlott, hogy a pályázatok közt szerepelt a dolgozókból és a vezetőkből álló MBO-MRP csoport plusz 16 szövetkezet alkotta befektetői társaság 120 százalékos ajánlata mellett egy másik jelentkező, a kaposvári Impulse Enterprise kft 215 százalékos pályázata is. Ők aztán később visszaléptek — többek szerint csak strómanszerepre vállalkoztak — ám az ÁVÜ igazgatótanácsa az MRP-t is elutasította, mondván a 120 százalék kevés, hisz 215 százalékos ajánlat is érkezett. Nem kis botrány kerekedett az ügyből, Bánkúti Béla igazgató levelet írt az ÁVÜ IT-hez, hogy változtassák meg a döntést, ne késleltessék tovább a privatizációt, ne írjanak ki új pályázatot. Hiába. Ennek ellenére végül kedvezően alakult a cég sorsa, mert viszonylag gyorsan kiírták a második pályázatot és 603 millió forintos részvény- csomagot — igaz 120 helyett 150 százalékos áron — megvásárolhatta a 400 dolgozó a menedzsmenttel és 16 szövetkezettel közösen. A Sütév ügye még zajlott, miközben a 100 %-ban privatizált társaságok Balatoni Autószerviz Kft Balatoni Vitorlás Touring Kft Beruházási Szolgáltató Kft Class Tej Tejipari Rt Ferro-Flex Gépés Szerkezetgyártó Kft Gyékényesi Kavics és Beton Kft Kapos Auto Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Kaposplast Kefeés Műanyagipari Kft KVGY Kaposvári Vili. Kft Makadám útép és Fenntartó Kft Marcali Autójavító Kft Marylla Bőrdíszműgyártó és Kereskedelmi Kft Patyolat Somogyi Tisztító és Szolgáltató Kft megye talán legnagyobb cége a Balaton Füszért rt privatizációja borzolta a befektetők és a dolgozók kedélyeit. A cég részvényeinek 54,6 százalékára a Fotex-csoport tett ajánlatot 115 százalékos vételáron, amit a vagyonügynökség — hosszas tárgyalások után — elutasított. Ettől kezdve folyamatosak voltak az egyeztetések, amelyek végén megszületett a döntés: nyilvános pályázatot hirdetett az ÁVÜ a részvények 51 százalékára, amelyre tőkeemeléssel, vagy az állami tulajdonú részvények megvásárlásával lehet ajánlatot tenni. Az irányár 115 százalék, amiből 10 százalékot kárpótlási jeggyel kell fizetni. A huzavona hatására az azóta tőzsdére került részvények árfolyama a kezdeti 220 százalékos árfolyamról mára 75 százalékra estek vissza. Közben azért volt adásvétel és tulajdonosváltás is. Elkelt a SZÜV, amit a Login Update konzorcium vásárol meg, és a kaposvári központtal különleges tervei vannak: szeretnék úgy felfejleszteni, hogy akár egy regionális központ is kialakulhat a somogyi megye- székhelyen. Új a tulajdonosa a Class Tej rt-nek — az MBO alakította Délitej kft, 11 szövetkezet és az Első Vidéki Kárpótlási Jegy Befektető rt vette meg, és máris komoly fejlesztésekbe fogtak — és végre ismét dolgozik a húskombinát, immár olasz tulajdonossal. Igazából ez nem is privatizáció volt, hisz nem az AVÜ-től vásárolták meg a részvényeket, hanem a felszámolótól vették meg a céget. Azóta már új gépeket áldottak be, új termékek készülnek, s úgy tűnik egyenesbe került a nagymúltú cég sorsa. A Dél-dunántúli Gabonaipari rt többségi részvénycsomagja is úgy tűnik elkelt. A 600 millió forint jegyzett tőke 51 százalékát 401 százalékos áron a Börtöné dr. Kerényi Tünde, a Mirella kft, az Agrokont rt és az Élelmiszertudományi Alapítvány által létrehozott konzorcium vásárolhatja meg. Bár a szerződést még máig nem kötötték meg, az eladás véglegesnek tekinthető. A fennmaradó részből 15 százalékot a dolgozók vehetnek meg kedvezményesen, 34 százalékot pedig hazai mezőgazdasági termelők részére újra meghirdetik. Ugyancsak a pozitív példák közé tartozik a Kaposplast kft esete, amely ugyan az első és második körben is sikertelen pályázataival hívta föl magára a figyelmet, ám amikor lízingkonstrukciós lehetőséget is kínált az ÁVÜ, a Kiss Imre, Stier István, Szilvási Józsei Németh Márta és Gulyás Zoltán alakította befektetői csoport biztosra ment, és a 105 millió forint névértékű részvénycsomagot 145,4 százalékos áron — lízingkonstrukcióban — megvásárolták. A cég ügyeinek alakulásáról azóta többször is hírt adtunk, s ezek mindegyike a fejlődésről számolt be. Mindebből kitűnik: amelyik társaság végleges tulajdonos irányítása alá került, szinte kivétel nélkül megerősítette piaci pozícióit. Ezért is érthető, hogy a még mindig többségi állami tulajdonú cégek vezetői és dolgozói egyaránt türelmetlenül várják sorsuk alakulását, hisz addig nincs értelme komoly döntéseket hozni, változásokat előkészíteni, míg maga a vállalkozás sorsa alapjaiban bizonytalan. Ez aól talán csak a tartósan állami tulajdonban lévő cégek a kivételek, ám ilyen Somogybán mindössze kettő van: a Sefag rt és a Balatoni Halgazdaság rt. A többiek — szám szerint ti- zenketten — még várnak, és reménykednek, talán jövőre. Varga Ottó összeállítása Másfél év és 25 perc A barcsi Fűrészipari és Parkettagyártó rt privatizációja egyszer már eredménytelenül zárult. A 320 millió forint törzstőkéjű cég 400 dolgozója várta hosszú hónapokig — másfél évig — a második pályázat megjelenését, hogy ők is megtehessék ajánlatukat. Közben a rendelések jöttek, amikhez a kft-t fejleszteni kéne, de ezt nem vállalhatták. Aztán végre megjelent a pályázat. A cég vezetői egy kaposvári vállalkozóval közösen elkészítették a pályázatukat, befizették a 12 millió forintos bánatpénzt. A kiírás szerint a pályázatokat november 30-án déli 12 óra és délután 2 óra közt személyesen lehetett benyújtani az ÁVÜ-nél. A konzorcium két vezetője a jelzett nap reggelén autóba ültek és elindultak Budapestre. Igái határában azonban az autó elromlott, s mire szerelőhöz jutottak, már szinte biztos volt, hogy délre nem tudnak odaérni. Rádiótelefonon azonnal felhívták az illetékes ÁVÜ igazgatót, aki nem biztatta őket semmi jóval, mondván a határidő az határidő. Az autó megjavult, ám épp aznap sűrű köd lepte el az egész M7-es főutat. Siettek ahogy tudtak, és 14 óra 25 perckor beestek az ÁVÜ-höz, ahol épp akkor kezdték bontani a borítékokat. Ám amikor át akarták adni pályázatukat közölték velük, már nem fogadhatják el. A hírek szerint a legjobb ajánlat is kevesebb, mint amennyi az első forduló legjobbja volt, s aminél a menedzsment pályázata sokkal kedvezőbb... Bogiári bosszúság A Balatonboglári Borgazdasági rt-nek nincs szerencséje a privatizációval. Bár az ÁVÜ igazgatótanácsa egyszer már elfogadta a Hungarovin rt 922 millió forintos tőkeemelési szándékát, ám ezt a Verseny- hivatal megvétózta. Ezzel a részesedéssel a Hungarovin ugyanis a magyar pezsgőpiacból 60 százalékkal részesedne, ami — szerintük — a versenytörvény szabályaival ellenkezik. Bár még végleges döntés nincs, ha bírósági ügy lesz a dologból, az még legalább egy évvel visszaveti a privatizációt. Ez pedig a szakértők szerint beláthatatlan következményekkel járna, hisz a konkurens cégek közül valamennyinek már van tulajdonosa, aki beruházásokkal fejleszti már a társaságát, előnyhöz jutva így a piacon. A Somogy Megyei Vádattgzói ‘Központ és városi tanácsadó irodáinalf munfgtársai Içetdemes lkarácsonyt és sifgres új esztendőt ^vánnaJftámogatói/Qial^ a megye (Qsváttadgzóinaf^ és minden ígdves ügyfélnél^
