Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-23 / 302. szám
1994. december 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ajándék Detmoldból Németországi hívek összefogása a csurgói református gimnáziumért A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium újraindulását nagyban megkönnyítette a németországi és hollandiai testvérgyülekezetek segítsége. A móri P. Tóth lelkész-házaspár közvetítésével a németországi Detmoldból a tavaly nyári induláskor érkezett egy kamionnyi bútor. Ezekkel rendezték be az irodákat, s jutott belőle a társalgóba, sőt a kollégiumba is. A vesztfáliai város evangélikus gyülekezetétől ezután még újabb három szállítmány érkezett. A kinti hívek gyűjtéséből az októberi fuvarral rengeteg ruhát is kaptak. Karácsony előtt kedvük szerint válogathattak dolgozók és diákok. A jó minőség esetenként új ruhák között mindenki talált magának megfelelő darabot. Volt köztük bőrdzseki, irha- és szövetkabát is. A darabonként kért legalább 20 forintos jelképes ellenértékből 29 ezer forint gyűlt össze. Ezt az iskola Soltra Alajos szociális alapítványára fizették be. A diákság körében találóan „Hal- leluja-butik”-nak nevezett akció a nehezebb helyzetben levőkön kétszeresen is segít; hiszen az alapítványi pénzből ők részesülnek. (Horváth) Rendezett utak és porták Kerék-hegyen Tisztulnak a borok Udvarhelyen is A kerékhegyi gazdák többsége lefejtette már a borát. Az idén a körülmények nem kedveztek sem a szőlőnek, sem a szüretnek. Az itt élőkre az jellemző, hogy túlteszik magukat a nehézségeken; keresik az új, jobb megoldásokat. Most rendezték a hegybe vezető utakat, tisztíttatták azok mentét. Egy somogyud- varhelyi termelőt kérdeztünk tapasztalatairól. — Harminc évvel ezelőtt, édesapámtól tanultam meg a szőlőtermelés alapjait — mondta Peterdi József nyugdíjas. — Az idők során azonban a magam tapasztalta módszerek új lehetőségeket teremtettek. így alakítottam át a karós szőlőt kordonos rendszerűvé. Általában egyidőben érő fajtákat telepítek, s használom azokat a vegyszereket is, amelyek a préselési és tisztítási folyamatot elősegítik a jó bor előállításában. A 220 négyszögölön gazdálkodó kerékhegyi gazda könnyített a munkáján is: két szál drót közé fűzi be a vesz- szőket. így kevesebbet kell kötözni, s fele idő alatt végez ezzel a munkával. — Szakkönyvek nélkül ma már nem lehet termelni — érvel a gazda. — Régen a noha és az elvira biztos termést hozott, de ezeket fel kell váltani ezeket a nemesebb fajtákkal. Az a tapasztalatom, hogy jó bort csak többféle szőlő adhat. A fehérborom 6-7 féléből tevődik össze, köztük irsai, ezerfürtű és lakhegyi is van. A bekapálással Peterdi József már korábban végzett, s egyszer minden borát lefejtette. — Rossz bor nincs, csak rosszul kezelt — teszi hozzá. — Én általában a hordókat kénezem; ettől nagyon sok függ. Volt olyan év, hogy újévre kétszer is lefejtettem a borokat. Az idén is ezer liter fölött lett bora, vöröset is szűrt a kedvelt fehér mellé. Még óbora is van. Ezt leginkább szódásan, kis- fröccsként és mértékkel fogyasztja... Németh István Gyermekműsor és ének a barcsi templomban Barcson a református templomban karácsonyi ünnepi hangversenyt rendeztek a héten, s ezen szerepelt a nagyatádi vegyeskar is, Pauker Zoltán karnagy vezényletével. A műsorban közreműködtek a barcsi Vikár Béla Zeneiskola növendékei is. Holnap délután 3 órakor ugyancsak a református templomban „Jézus a világ világossága” címmel kezdődik a karácsonyi gyermekműsor. Háromévi segítség egy hallássérült barcsi kislánynak Anna iskolába jár Beszédgyakorlás a tükör előtt Egy hallássérült kislány iskolakezdése különleges segítséget kívánt. A barcsi III. Számú Általános Iskola majdnem három éve vállalta fel Somogyi Anna rehabilitációs kezelését. A hétéves kislány most első osztályos: kis létszámú osztályban, de ép hallású gyerekek között tanul. — Annát három és fél éves korában ismertem meg — mondta Pintér Jánosné, a III. számú iskola gyógypedagógusa. — Veleszületett hallás- károsodása miatt nem is beszélt. A beszédhibás gyerekek a logopédusok hatáskörébe tartoznak, Anna azonban más; mivel Barcson nincs szurdopedagógus, így én foglalkoztam vele. A kislány hallókészüléket kapott, s elkezdtük a közös munkát. Ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni, együtt kell dolgoznia szülőnek, gyermeknek és szur- dopedagógusnak. A legnagyobb feladat a szülőre hárul: ő teheti a legtöbbet gyermekéért... Anna édesanyja jó partner volt. Hetente egy alkalommal szurdopedagógus foglalkozik Annával Pécsett a nevelési központban, három nap pedig a logopédus. Az iskolakezdést egyévi intenzív terápia előzte meg. Minden tanév végén a hallássérültek szakértői bizottsága ad szakmai véleményt a kislány fejlődéséről. Pintér Jánosné elmondta: az eredmények egyre biztatóbbak. — Amikor egyértelművé Fotó: Pölöskei Tiborné vált, hogy a hallók közé kerülhet, fölkerestem a Deák Ferenc Általános Iskola igazgatóját, Káplár Adolfot és Bognár Juditot, a kislétszámú osztály főnökét. Nagyon segítőkészek voltak. Somogyi Anna most a Deák Ferenc Általános Iskola első osztályának tanulója. Ezzel már elérték az egyik célt. A terápiát azonban tovább kell folytatni. Hiszen Anna szókincse szegényes, és gondot okoz neki a helyes beszéd. Annyira előnye volt az iskolába kerüléskor, hogy a Meix- ner-féle terápiás módszerrel tanult meg olvasni. A pedagógusok azon fáradoznak, hogy önálló életvitelű, szakmával rendelkező ember legyen Annából. Gamos Adrienn Ünnep előtti napok — régen és most Disznót vágtak Lakócsán — A mi időnkben várva várt esemény volt a disznóölés, erre karácsony előtti napokban került sor. A gyerekek aznap még iskolába sem mentek — mondta a régi időkre emlékezve Lakócsán Fucskár Pálné. — Évente csak egyszer vágtunk disznót, nem úgy mint, napjainkban... Hiába akkor a család 8-9 tagú volt, és kevesebb hús jutott nekünk. Talán azért is voltunk egészségesebbek. Nagy mulatság volt a disznóölés. Rengeteg dologgal járt, mindenkinek volt feladata: az egyik tisztította a fokhagymát, a másik a belet... Ebédre — ahogy Fucskárné elmondta — többnyire főtt és sült húst készítettek, a nap fénypontja pedig a vacsora, a disznótor volt. A meghívottak többnyire kóstolóval távoztak. — Ádám-Éva napján nem ehettünk zsíros ételt — mondta Romolicz Andrásné, majd hozzátette: — itt, a hor- vát falvakban ilyen szokás volt. A gazdaasszony meggyújtotta a lámpát a szobában este, és Jézust dicsőítették éneklésükkel. Ezután a gazdaasszony szalmát hozott, ezt szétszórták, és azon aludtak szentestén. Akkoriban nem volt még szaloncukor a faluban. Kockacukrot csomagoltak be, és az díszítette a karácsonyfát. — Annak is nagyon örültünk — mondta Fucskár Pálné. — S hogy mi volt a karácsonyi ajándék? Kiskorunkban alma, jobb esetben narancs. Nem kellett az ágy alá néznünk... — Hogy tölti az idei karácsonyt? — A lányomékhoz megyek, Igalba. így legalább együtt lesz a család. — A legszebb karácsony? — tűnődött Romolicz Andrásné, mikor erről kérdeztem. — Tízéves koromban árva lettem... Talán a mostani lesz a legszebb. Jönnek a gyerekek, a kisunokám... (Gamos) A kis községben jól tudják, hogy a fiatalok nélkül nincs jövő s Épül a közösség háza Csurgónagymartonban Tetőtérbeépítéssel teremtenek helyet a közösségi házban a fiataloknak Csurgónagymartonban Fotó: Táborszki Istvánné Közösségi házat csak közösség érdemel. Csurgónagymarton 188 lakosa ebben is bizonyított. Először a vezetékes ivóvízről gondoskodtak, rendbe tették a falu minden útját, a csapadékvizet elvezették, majd régi kultúrházuk bővítéséhez fogtak. Nem hozzátol- dással, hanem felfelé. A kisközösségek lakosságcsökkenését itt sem sikerült megakadályozni, de nem járt pánikszerű meneküléssel. Sőt, van értéke a lakótelepeknek: az utóbbi tíz évben jó egy tucat új ház épült. Nem is akármilyen, szinte valamennyi tetőtér-beépítéssel. Ez az igényes tervezés, a jóelőre gondoló hely- és energiafelhasználás formálta a bővítés gondolatát. Ferencz József csurgói építész szép tervet álmodott meg. A falunak is tetszik. Jó húsz éve készült el a kultúrház. Bár tavaly csak két gyerek született a faluban, tudják, hogy fiatalság nélkül nincs jövő, és most válik a ház teljessé — a közösségé. A nagyterem, a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő marad a földszinten, az egész emeletet pedig megkapják a fiatalok, nekik még jó a lábuk. Takács László és Fonyogáb István végzi a kőművesmunkát. Molnár János az ács, Füstös István a tetőfedő. Ilyen vagy olyan nagymartom kötődése valamennyiüknek van. Még a vállalás is szokatlan; rezsi-órabérben dolgoznak, utólagos elszámolással. Ha valami közbejön, akár módosítani is lehet. Tágas könyvtár, pingpongterem, klubszoba létesül a fiataloknak, fent és lent vizesblokk. A segédmunkát a közmunkások biztosították, de ha kellett, az egész falura számíthattak. Büszkén tekintenek a helybeliek a lakóházak fölé magasodó tetőre. Kokas Zoltán leköszönt polgármester gondoskodása meglátszik a falun. Utódjának, Csire Istvánnénak nehéz lesz felülmúlnia, de ő is ugyanúgy maga mögött érzi a lakosság bizalmát, mint az elődje. Szombaton a földszinten a gyerekeket köszöntötték; 32 ajándékcsomagot adtak át a tizennégy éven aluliaknak. Csütörtökön a református egyház szeretetvendégsége a felnőtteket hívta ide. így, félig elkészültén is a közösség háza, pár hónap múlva pedig teljesen elkészülve mindenkié lesz. Horváth József Csokonai szelleme Csurgón „A hely szelleme” címmel nagy magyar költők indulásának hátterét bemutató filmsorozatot készít a Magyar Televízió. A Csokonairól készülő film egyik helyszíne Debrecen, a másik Csurgó. A somogyi kisvárosban szombaton készítettek felvételeket. A sorozatot a közeljövőben mutatják be az 1-es műsorban. 200 ezer forint ajándékokra A Babócsai Etnikai és Nemzetiségi Szervezet adventben egyaránt segítette a hátrányos helyzetű gyereket és a cigánycsaládokat. A gyerekeknek több mint 200 ajándék- csomagot, a nagycsaládosoknak pedig élelmiszercsomagokat osztott összesen kétszázezer forint értékben. Barcsi kisdiákok ünnepsége Barcson valamennyi iskolában megrendezték a karácsonyi ünnepséget. A II. Számú Általános és Szakiskola a római katolikus templomban, a Deák Ferenc Általános Iskola pedig a városi sportcsarnokban adott színvonalas műsort. Ismert zeneszerzők műveiből is hallhattak a jelenlevők részleteket. Drávatamási fejlesztés Drávatamási az idén 15 millió 900 ezer forintból gazdálkodott. Pályázaton nem sikerült pénzhez jutniuk, ezért saját erőből építették ki a kábeltévé-rendszert. így a helybeliek a műholdal tévéprogramokat is nézheti. A beruházás 1,8 millió forintba került. Klub-karácsony kis műsorral Ünnepséget rendeztek Barcson a szociális központban a bentlakó és az idősek klubjába járó nyugdíjasok részére. Színes, érdekes műsort adtak a III. Számú Általános Iskola tanulói. Ma ugyancsak itt ismét ünnepségre kerül sor: gondozók és gondozottak kívánnak egymásnak egymásnak örömet szerezni. Kis települések összekötoútja Százmillió forintos beruházásra volna szükség, hogy megépítsék Liszó, Nemes- pátró és Porrogszentpál között az összekötő utat. Erre pénzt egy pályázaton nyert a három kis település. A 30 százalékos saját erőhöz azonban hiányzik még hatmillió forint. A Nemespátró vezetői az ősszel már próbáltak segítséget kérni, a csurgói képviselő-testülettől; az egyetértett a beruházással, de pénzzel nem tudta segíteni. À tervezett út ha megépülne, jelentősen segítené a kis települések ösz- szeköttetését. t i i
