Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-22 / 301. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. december 22., csütörtök Szigetvári utcai megemlékezés Karácsonyi ünnepséget rendeztek hétfőn délután a kaposvári Szigetvári utcai idősek klubjában. Barakonyi Jánosné klubvezető mondott ünnepi köszöntőt, s megköszönte a támogatóknak - a megyei vörös- keresztnek, a népjóléti igazgatóságnak, a szociális gondozási központnak — az önzetlen segítséget, amelynek révén a 35 klubtagnak mintegy 35 ezer forint értékű ajándékcsomagot adhattak át. A karácsonyvárás hangulatát varázsolta az ünneplők elé a kaposvári Katolikus Gimnázium tanulóinak bet- lehemes játéka. A klubtagok saját készítésű adventi díszekkel viszonozták a köszöntők kedvességét. Zöldjelzés az emelésnek Számos módosító indítvány között az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága a jövő évi költségvetési törvénytervezet kapcsán a szociális bizottságnak azt a javaslatát is megvitatta és egyhangúlag támogatta, amelynek alapján emelkedhetne a nyugdíj. A javaslat szerint ugyanis emelnék azoknak a kereseti sávoknak a határait, amelyeknek alapján a magasabb sávban alacsonyabb százalékkulccsal állapítanák meg az öregségi nyugdíj mértékét. A változtatás nyomán mintegy 80-90 ezer embernek 400-600 forinttal emelkedne a nyugdíja. A kiadásnövekedés éves szinten félmilliárd forinttal terhelné a tb-t. Múzeumlátogatás díjtalanul A nyugdíjasok ingyen látogathatják Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, sőt még tárlat- vezetést is díjtalanul vehetnek igénybe. Mint dr. Draveczky Balázs igazgató tájékoztatott: a kedvezmény feltétele, hogy csoportosan keressék föl, illetve előre tájékoztassák érkezésükről az intézményt. A múzeum címe: 1014 Budapest, Fortuna u. 4. Telefon: 175-4031. Gyógyszerárak emelése jövőre Várhatóan februárban lép életbe az a gyógyszerár-támogatási rendszer, amely szerint a krónikus betegségben szenvedőknek 30-35, az akut betegeknek pedig 70-80 százalékkal kell többet fizetniük gyógyszerekért, mint eddig. Az egészségbiztosító ártámogatása meghaladja a 61 milliárd forintot, az állam 4 milliárddal támogatja a szociálisan rászorulók ingyenes orvosságait. Az új támogatási rendszerben 400 féle készítmény szerepel az alaplistán, és ezekhez 95, illetve 90 százalékos fix támogatást ad majd a tb. Cseljabinszki temető A múlt csütörtökön közöltük — a Hadifogoly Híradó listája alapján — néhány volt hadifogolynak a nevét azok közül, akik a cseljabinszki temetőben nyugszanak és föltehetőleg Somogyból származnak. Most folytatjuk a sort. Somogybán született 1912-ben és 1947. június 2-án hunyt el Hikádi István (apja neve Hikádi Tibor); 1905-ben született és 1945. október 13-án hunyt el Kovács József (apja neve Kovács József). Valószínűleg Kaposho- mokon született 1913-ban Lo- gosi (vagy Lugosi) Ferenc (apja neve Logosi v. Lugosi János), s Cseljabinszkban hunyt el 1948. április 22-én. Dérrel takart emlékek Az adventi koszorú negyedik gyertyáját is meggyújtottuk vasárnap. S ha csak néhány percet töltünk is a parányi fényeknél, emlékeinkkel melegedhetünk e fagyos világban. Mert a fények szólítanak, s erősebb a tett, ha van miből építkeznie. Régmúlt korok karácsonyát idézi legújabb versében V. Horváth Anna. Az a kaposvári asszony, aki egykor Z. Soós István és a néhai Völgyi Dezső tanítványaként a Balázs körben készült a művészi pályára. Akkori alkotásai ma is megvannak — gyűjteményének ezek a legbecsesebb darabjai, hiszen van köztük díjnyertes grafika is —, ám ahogy végignézi őket, arca elkomorul. Az élet más utat diktált neki. Pult mögé parancsolta; évtizedekig csaposként dolgozott, s csak álmaiban vette kézbe a ceruzát, a pasztellt, feszítette ki a vásznat. Aztán — már nyugdíjasként — fiai javaslatára újra visszatért a művészethez. Pasztellrajzaiból többször rendeztek kiállítást; többnyire Somogybán, de legutóbb Pécsről érkezett a meghívó. A festőállvány mellől azonban gyakran elmozdul. Tagja az Amatőr írók és Költők Szövetségének. Folyóiratokban, alkalmi kiadványokban rendszeresen megjelennek versei; gyakran illusztrációkat is készít társai műveihez. Most, karácsony előtt került ki a nyomdából a Szóvarázs című antológia, amelyben V. Horváth Anna versei is megtalálhatók. Az emlékidézés, a karácsonyéjek igézete gazdagítja az ő adventját is. Hogy köny- nyebb legyen a szomorú-szép napok számba vé- .tele, írógépe mellé ült, hogy lekopogja saját sorsával a mindennapit. Karácsonyéj című verséből idézünk: Rég, plafonig ért a fenyő / míg megvolt a nagy család,/ most ott magaslik ugyanaz, / hol élnek az unokák./ Magamnak elég lenne / egy gally... szerény,/ hogy a békét jelezze/ e békés nap szent ünnepén. (...) Szegényes most a kis fa,/ de takarom pár dísszel,/ takarom imával,/ s fogyatkozó hittel. / Az unokák még körülállják,/ s vigasztalnak: de szép!/ Szívem szorong, — emlékezem/ a régi idők égigérő,/ sugárzó szent ünnepét./ Akkor még egy volt a család./ S mi maradt belőle?/ Múltba hanyatlott, havába omlott/ a dérrel takart emlékmezőkre. L. S. Lajos atya, az „öspörös úr” Hosszú út Kilitiig Az Úr ajándékaként: 95 évesen a gyóntatószékben Az Úr különös kegyének tartja, hogy megtarthatta rubinmiséjét A szeretet hangján szólnak — mindenkihez Magányos szívek klubja Készülnek a karácsonyi szeretetcsomagok Fotó: Király J.Béla Minden ember vágyik a szeretetre. Arra, hogy érezze: ő is fontos valakinek. Sokaknak azonban nincs senkijük; idősek, magányosak. Rajtuk kívántunk segíteni — mondta a klubvezető —i mikor Varga László plébánossal életre hívtuk a magányosok klubját. A közösség otthona Kaposváron a Szent Imre plébánia. Mindenki fölkeresheti, aki úgy érzi, szüksége van rá. — Jól érzem magam a klubban. Örömmel jövök ide, mert tudom, hogy jó társaságban, barátok között tölthetem a délutánt. Sokat beszélgetünk, verseket olvasunk, útibeszámolót tartunk. Karácsony előtt különösen sok a dolgunk. A szeretetszolgálatnak segítünk ajándékcsomagokat készíteni — mondja Kiss Árpádné egy nagy halom doboz között. Az aprósütemény és a tea mellett ugyanis arra is jut idő, hogy elkészítsenek néhány csomagot. Jár a kezük, s közben beszélgetnek, tréfálkoznak. Többnyire idős emberek látogatják csütörtök délutánonként a plébániát; olyanok, akiknek jószerivel ez az egyetlen kapcsolatuk a világgal. — Nemcsak az érezheti magát egyedül, akire senki sem nyitja rá az ajtót — mondja a klubvezető, akit a többiek csak Baba néninek szólítanak. — Családban is lehet valaki magányos; különösen ha elvesztette házastársát. A gyerekek nehezen értik meg az idős szülőket, nagyszülőket; nekik nincsenek több évtizedes emlékeik. Pedig jó ezeket felidézni! Már az is sokat jelent, ha meghallgatjuk a másikat. Mindez, persze, csak csepp a tengerben. Rengetegen vannak, akik társaságra vágynak, de egészségük nem teszi lehetővé, hogy eljöjjenek. Sok olyan munkatársra lenne szükségük, akik vállalják, hogy eljárnak idős, beteg emberekhez és beszélgetnek velük. — Aki kevésnek érzi a heti egy alkalmat, azzal a szeretetszolgálatban is szívesen találkozunk — teszi hozzá. — Nem kell dolgoznia, csak jöjjön el; legyen köztünk. Szeretnénk minden alkalmat megragadni, hogy egy kis fényt, örömet lopjunk az életükbe. Ebben segít bennünket ez a klub. Széki Éva Talán nem is csak a mi egyházmegyénk legidősebb papja Huchthausen Lajos, Ba- latonkiliti nyugalmazott esperes — plébánosa. Amikor ránk köszönt az új esztendő, akkor tölti be a 95. életévét. Bő egy esztendeje mondta el rubinmiséjét, s akkor szűknek bizonyult a kiliti templom... A kanizsai gimnazistából lett kispap.1923. június 17-én celebrálta" újmiséjét. Ott volt vasutas édesapja, áldozatkész édesanyja, hat testvére. A hitbuzgó család kívánságának megfelelően ő, a legidősebb fiú választotta a papi hivatást. Ötéves korában — még nem tudott olvasni — már ministrált. A veszprémi szemináriumban volt papnövendék, s ugyanott 26 évesen már katedrát kapott. Kilenc évig tanított ott; tanítványa volt a sokak által a közéletből is ismert Varga Béla, Ba- latonboglár későbbi plébánosa, illetve Lékai László és Rosta Ferenc, később mindkettő püspök. 1935-ben Balatonkilitiben kapott feladatot, s itt pergett le életéből 37 néha igencsak nehéz esztendő. — A kommunista rendszerben nehéz volt megbirkóznom a világi gondokkal — mondta az esperes-plébános —, s mivel nem léptem be a békepapok sorába, gyakran zaklattak. Krisztus szenvedése azonban mindig erőt adott. Hetvenkettőben a veszprémi püspökség könnyített a sorsomon: áthelyeztek Veszprémbe, ahol a Regina Mundi plébánosa lettem, s az maradtam 1985-ig, amikor megrendült egészségi állapotom miatt nyugdíjba mentem. Hova máshová mehetett volna, mint Kilitibe? — Igaz, az itteni hitéletért már nem tehettem annyit, mint amennyit szerettem volna, de szoros szálak kötöttek ide. Az Úr talán azért áldott meg ilyen hosszú élettel, hogy a vele szembeni adósságomból valamit még törleszt- hessek — mondja Lajos atya, akit a kiliti férfiak Lajos bácsiként, az asszonyok öspörös úrként tisztelnek. Az idős pap négy éve még rendszeresen bejárt segíteni a siófoki plébániára: misézett, gyóntatott. Ma már az erejéből erre ugyan nem futja, szellemileg viszont igencsak friss. A Veszprémi Érseki Levéltár kérésére nemrég egészítette ki korábbi — egyházi — anekdota-gyűjteményét: 250 oldalt kopogott le öreg írógépén... Húgával, Mária nénivel éli mindennapjait. Szobájában van a tabernákulum, s a házi oltárnál naponta elmondja a hajnali misét. Igaz, nincs harangszó, úrfelmutatáskor nem szólal meg a csengő, de Lajos atya így is egyesül Krisztusával, s ez élteti. Akadnak siófokiak, akik kijárnak hozzá gyónni, s az adventben Kintiben is sokan fölkeresték. Búcsúzunk. Huchthausen Lajos esperes-plébános indul Isten házába. A templom — az idős ember szerencséjére — alig száz méterre van az otthonától... Kovács Sándor Fáradtság és gyógyszerszedés Olvasóink kérdezték... Idősek a volán mögött Csökken az érzékszervek működőképessége Elég sok idős embert látni autóban a volán mögött. Sokak számára az autóvezetés kényszerű cselekvés: egészségi állapotuk miatt csak így juthatnak el munkahelyükre, az orvosi rendelőbe, szakorvosi kezelésre. Akár ezért ülnek volán mögé, akár másért: rohanó világunkban az autóvezetés a fiatalok számára is komoly próbatételt jelent, az idősebbeket pedig még nagyobb feladat elé állítja. Az öregedéssel ugyanis együtt jár az érzékszervek működőképességének csökkenése: a látás, a hallás romlása, az észlelés, a cselekvés, a döntésképesség, a reflexek működésének lassulása — az utóbbiak főként veszélyhelyzetben okozhatnak nagy gondot. Mindez végeredményben valamennyi idős emberre vonatkozik, bármilyen nagy tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik is, főként azonban azokra érvényes, akik ritkábban vezetnek és vesznek részt á forgalomban. Nem véletlen, hogy minél idősebb valaki, annál gyakrabban kell megjelennie az alkalmasságot eldöntő orvosi vizsgálatokon. Idős korban ugyanis alig akad, akinek ne lenne valamilyen betegsége, panasza, amire gyógyszert szed, s ami szintén befolyásolhatja az autóvezetésben. Megszívlelendő intelem: idős ember csak akkor üljön a volán mögé, ha jó a közérzete, s lehetőleg még besötétedés előtt, amikor már romlanak a látási viszonyok, fejezze be az útját. Ne induljon hosszú útra! Gyakrabban iktasson be pihenőket, s fokozottabban tartsa be a szeszes italok fogyasztására vonatkozó tilalmat: még a vezetés előtti napon se igyon szeszes italt! Ne igyon erős kávét vagy teát se vezetés közben. Ne közlekedjen a még megengedett legmagasabb sebességgel, és vezetéskor csak a vezetésre összpontosítsa a figyelmét. Gyógyszerszedés esetén pontosan be kell tartani a betegtájékoztatóban közölteket. Somogybán tavaly a balesetet okozók közül negyvenen már betöltötték a hatvanadik évüket. Az idős emberről, aki gazdag élettapasztalattal rendelkezik és sok tragédiát látott, feltételezhető: mindent megfontol; mikor ülhet a volán mögé úgy, hogy legalább ne ő legyen a baleset okozója. Az adatok tanúsága szerint azonban nem mindig megalapozott ez a feltételezés. Dr. Hiev Ilia A szülői nyugdíjról Nem túl gyakran, de előfordul, hogy a gyermek előbb meghal, mint a szülő, az unoka előbb, mint a nagyszülő. Ilyenkor az életben maradt szülő, nagyszülő, ha addig az elhunyt gondozta, bizony, nehéz időszak elé néz. Az ő helyzetén kíván könnyíteni a társadalombiztosítás a szülői nyugdíjjal. Ez a járandóság azt a szülőt, nagyszülőt illeti meg, akinek a gyermeke, unokája megszerezte az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, illetve öregségi vagy rokkantsági nyugdíjasként hunyt el, föltéve, hogy a szülőt vagy nagyszülőt ez a gyermek vagy unoka a halálát megelőző egy éven át (nevelő vagy mostohaszülő esetében tíz éven át) túlnyomórészt eltartotta. Mellőzhető a rokkantság megállapításához az orvosi vizsgálat, ha a szülő, nagyszülő a gyermek (unoka) halálakor betöltötte a 65. (férfi), illetve a 60. (nő) életévét. Annál a szülőnél, nagyszülőnél, aki le- származója halálakor ugyan nem volt rokkant, de a halálesetet követő tíz éven belül megrokkan, csak akkor állapítható meg a szülői nyugdíj, ha a hátramaradottnak nincs tartásra kötelezhető és tartásra képes hozzátartozója. Ki igazolja, hogy tényleg az elhunyt tartotta el a szülőt, a nagyszülőt? Az illetékes ön- kormányzati hivataltól kell beszerezni a hatósági bizonyítványt arról, hogy a szülőt (nagyszülőt), aki a szülői nyugdíjat igényli, a gyermek (unoka) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta, a szülői nyugdíjat igénylőnek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója, illetve arról, hogy a szülői nyugdíjat igénylő mostoha-, illetőleg nevelőszülő mostoha-, illetve nevelt gyermekét korábban tíz éven át eltartotta. (Következik: A szülői nyugdíj összege, igénylésének módja)
