Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-22 / 301. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 22., csütörtök Régi és új elitek a pártok erőterében Lengyel László: Egyetlen politikai eró' sem obstruálhat tartósan Horn Gyula és Kuncze Gábor vitája a Napkeltében A koalíciós pártok még elviselik egymást — Az önkormányzati választások után minden párt úgy nyilatkozott, hogy nyert. Ón szerint ki nyert valójában? — kérdeztük Lengyel László politológus közgazdászt, a Pénzügykutató Rt igazgatóját hét eleji kaposvári előadását követően. — Tulajdonképpen mindenkinek igaza van — válaszolta Lengyel László, és ezért senkinek sincs igaza. Megítélésem szerint a pártok semmiképp sem nyertek. Az önkormányzati választásokon elsősorban a független jelöltek értek el sikert, illetve a pártokon keresztül is a helyi jelöltek kaptak bizalmat elsősorban. A központi párt- szervezetek nyertek persze néhány helyen, „beerőltetve” jelöltjeiket. Magyarországon ugyan a pártok még ráülnek az önkormányzatokra, ám tartósan ez képtelenség. Ezt most majd a koalíciók működési zavarai fogják igazán világossá tenni. Már a választási koalíciók is elég vadak voltak, s eté- ren azóta sem változott a helyzet. Szerintem pillanatokon belül eldől, hogy egy önkormányzat irányítása nem pártkérdés, hanem az önkormányzat működési feltételeinek a kérdése. Szerintem egyetlen párt sem teheti meg, hogy működésképtelenné teszi a városát, vagy a megyéjét. Egyetlen politikai erő sem obstruálhat tartósan. Ez még országosan is nehéz, de ott meg lehet érteni. A megállapodásokból ki fog derülni, hogy ezek valójában pártfölötti megállapodások. — Mit jelent ez a pártfölöt- tiség, hiszen a helyi érdek és a felsőbb pártelvárás egy- időben hat? — Gondot okoz, hogy a városokban és a megyei listákon tulajdonképpen nem lehetett függetlenként nyerni. — Hiszen az induláshoz jelentősebb befektetés kell, párttámogatás kell, és egy szervezőgárda aki menedzseli a kampányt. A helyi elitek az elmúlt négy évben is pártokkal választtatták meg magukat, majd utána — vagy ki is léptek a pártokból vagy bentmaradtak ugyan, de — hangsúlyozták, hogy lényegében nem pártérdekek alapján politizálnak. A választások idején a központi pártszervezetek is — bár nagy jelentőséget tulajdonítanak egy-egy város megszerzésének — de később a mindennapi apró munkában, már követni sem tudják a történéseket. Ráadásul ez az apró munka nem is olyan apró, és ezer gonddal jár. Mikor pedig a központi pártszerveknek vagy a kormánynak kellene adnia valamit egy városnak, a legszívesebben kitérnek a kérések elől. Idővel így rájönnek majd a ma még talán acsarkodó, egymásnak feszülő politikai erők, hogyha városukban valamit el akarnak érni, akkor valamiféle működőképes koalícióra, érdemi konszenzusra van szükség. — Ha ilyen a helyi elitek politikához való kötődése, akkor ezek veszélyessé is válhatnak a helyi érdekek harcában... — Veszélyek mindig vannak, mert akár kisajátíthatnak egy egész várost is. Azt is tudjuk, hogy családi birtokká lehet formálni egy települést. Vannak városok ma Magyarországon amelyek ilyen kvázi maffiák kezébe kerülhetnek. Ez vitathatatlanul veszélyes. Ám a pártok- ráciák kezébe kerülni sem kevésbé veszélytelen oolog... Van egy nagyon bonyolult hálórendszer, amelyben különböző emberek találkoznak. A részben már századok óta meglévő polgárosult rétegek, és mellette az új elitek is jelen vannak. Szerintem ezeknek az eliteknek az egymásra rétegződése tapasztalható. Ez valószínűleg Somogybán látszik majd leginkább, ahol a Balaton-part és világa egy teljesen más elitet és kultúrát termelt ki, mint a déli részek. Szóval nem hiszem, hogy Nagyatád vagy Barcs összehasonlíthatóak volnának Siófokkal. A fejlődés különböző eliteket hoz felszínre, egyebek közt eltérő jövedelmi és vagyoni viszonyokkal, akik között egyeztetni nagyon nehéz lesz. — Köszönjük a véleményét. Lengyel János A Napkelte című tv-műsor szerdai adásának Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor a kormányfő szabaddemokrata helyettese volt a vendége. A vitából kitetsző nézetkülönbségek ellenére mindkét politikus úgy vélekedett, hogy a koalíciós pártok jelenlegi viszonya „elviselhető”. A koalíciós partnerek közötti feszültségpontokat firtató kérdések egyikével kapcsolatban Kuncze Gábor kijelentette: nem ért egyet a HungarHotels privatizációjának a vizsgálatával, mert az elriaszthatja a Magyarországon befektetni szándékozókat. Az SZDSZ szerint ugyanis amíg a kormány bízik azokban, akik a privatizációért felelnek, addig csak nagyon komoly gyanú esetén szabad döntéseiket megkérdőjelezni. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy az olyan esetekben, amikor felmerül a rossz döntés gyanúja, kötelessége fellépni. Horn Gyula hozzátette: a vizsgálat tényének az Egyesült Államokon kívül semmilyen nemzetközi visszhangja nem volt. A miniszterelnök mindezzel összefüggésben megjegyezte: Bartha Ferencnek, a hazai privatizáció irányítójának szíve joga, hogy benyújtsa lemondását, ha a vizsgálat rossznak találja a HungarHoDecember elejéig hetven önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jött létre az országba. Ezek csaknem kivétel nélkül nyugdíjpénztárak voltak. A hetven pénztárból hatvanöt a nyugdíj-, négy az egészség- és egy az önsegélyező pénztár. Harminchat jött létre a területi elv alapján. Ezek tels ügyében hozott döntést. Kuncze mintegy a vizsgálat kapcsán kibontakozott vita tanulságaként jelezte: jobb együttműködésre van szükség a két koalíciós partner között. Szerinte ugyanis nem szerencsés, ha az SZDSZ az újságokból tudja meg Horn Gyula határozatait. Horn Gyula rámutatott, hogy sok vitás témakört — többek között a média és az ifjúsági koordinációs tanács kérdését — a szabaddemokraták vitték a nyilvánosság elé. A miniszterelnök leszögezte: nem szeretné, ha a jövőben megismétlődne a közelmúlt eseménye, amikor a belügyi dolgozók 13. havi fizetése kapcsán Kuncze Gábor a. nyilvánosság előtt nevezte hibásnak a kormányfő döntését. Horn szavai szerint ilyen eset kétszer fordulhatott elő: először és utoljára. Az ugyanis, hogy egy miniszter a nyilvánosság előtt bírálja a kormányfő bizonyos lépéseit, nem felel meg az európai gyakorlatnak, és igen nehézzé teszi a kabinet első embere és az adott miniszter közötti együttműködést. Az MSZP nem akarja élezni viszonyát az SZDSZ-szel, de nem helyes, hogy koalíciós partnerétől „üzeneteket kapjon”. A miniszterelnök ezután hozzátette azt is, hogy a 13. havi fizetések kapcsán csak azután lépett, többsége nem csupán egy régió, megye vagy egy helység, hanem az egész ország területén kíván működni. Munkahelyi alapon 21 pénztárt alakítottak, tízet valamely ágazat, hármat pedig egy-egy szakma igényeinek kielégítésére hoztak létre. A pénztárak taglétszáma az év végéig várhatóan 60 ezer főre amikor látta: a belügyi tárca lehetőségei kimerültek. Kuncze Gábor elismerte, hogy a belügyi dolgozók 13. havi fizetésével kapcsolatban „túl erősen” fogalmazta meg véleményét. A beszélgetés során szóba került, hogy az MSZP szeretné, ha a Belügyminisztérium is vegyes tárca lenne, vagyis az SZDSZ-es miniszter mellett egy szocialista államtitkár tevékenykedne. Kuncze Gábor emlékeztetett arra, hogy a tárcák elosztásáról a koalíciós tárgyalások idején döntöttek, s az SZDSZ nem látja szükségét a BM-ről kötött megállapodás megváltoztatásának. Horn Gyula a kérdés kapcsán leszögezte, hogy januárban sort kell keríteni a kormány és az egyes tárcák eddigi tevékenységének a vizsgálatára. Ennek során kell majd áttekinteni a belügyi tárca helyzetét is. A műsorvezető utalt Nagy Sándornak, az MSZOSZ elnökének, MSZP-s képviselőnek arra a véleményére, miszerint a szabaddemokraták túlsúlyra törekszenek a koalícióban. A miniszterelnök ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy az SZDSZ egyes vezetői több kérdésben ki akarják kényszeríteni akaratuk érvényesülését, és nem állnak ki a népszerűtlen döntések mellett. (MTI) nő. A személyi jövedelemadó 1995-re érvényes, nemrégiben megalkotott szabályai szerint a nyugdíjpénztári tagdíjak 50 százaléka, az egészség-, illetve önsegélyező pénztári tagdíjnak pedig 25-25 százaléka levonható az adóból, együttesen legfeljebb évi 100 ezer forintig. Önkéntes biztosítópénztárak •• Ünnepségek az évfordulón Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából tegnap Budapesten emlékünnepségeket, koszorúzásokat tartottak, felidézve hazánk nemzeti újjászületésének korszakalkotó eseményét. A fél évszázada lezajlott történelmi események évfordulóján emléktáblát lepleztek le a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének szervezésében Zuglóban, ahol 1944-ben menedékház volt, amely több száz üldözöttnek nyújtott védelmet. Emelik az életjáradékot Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal javasolni fogja az életjáradék havi alapösszegének 25 ezer forintra emelését, valamint a kárpótlási törvény módosítását, hogy minél többen vehessék igénybe ezt a lehetőséget a kárpótoltak közül. Legkésőbb áprilisig meg kell kezdeni a második földalap árveréseit. A kárpótlási hivatal már egy éve készen áll az árverésekre, azonban számos probléma hátráltatta a munkát. Az eredetileg törvényben meghatározott mintegy 2,6 millió aranykorona értékű földből csupán 2,3-2,4 milliónyit különítettek el, de még ezek kijelölése sem végleges. IMF-delegáció Magyarországon Befejeződött a Nemzetközi Valutaalap delegációjának kéthetes látogatása. A delegáció sokoldalúan informálódott a magyar gazdaság helyzetéről, a kormány gazdasági programjáról, a devizagazdálkodás liberalizálásában elért eredményekről. Márciusban újabb IMF-dele- gáció jön Magyarországra. A tárgyalásokon szó lesz a hároméves gazdasági stratégiáról, az államháztartási reformprogramról és a jövő évi gazdasági folyamatok áttekintése alapján egy új megállapodás előkészítéséről. Hallgatást ígér a bizottság Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság ülésén úgy döntött, hogy a jövőben tartózkodni fog a testület munkájának konkrét nyilvánosságra hozatalától. Ennek oka, hogy eddigi nyilatkozataikat és munkájukat félremagyarázták, illetve félreértették és ezt el kívánják a továbbiakban kerülni. A későbbiekben is rendszeresen, de nem meghatározott időközönként beszámolnak majd a testület tevékenységéről, ez azonban arra fog szorítkozni, hogy "jelezzék működésüket". T örvény módosítás gyermekjogokért A gyermek jogairól szóló New York-i egyezményben foglalt követelmények maradéktalan megvalósítása érdekében a kormány módosítani kívánja a fiatalkorúakat érintő' büntetőjogszabályokat. Az erről szóló előterjesztést a kabinet a múlt hét végi ülésén vitatta meg, és az rövidesen a Parlament elé kerül — tájékoztatta tegnap az újságírókat Bárd Károly igazságügyi helyettes államtitkár. Elhangzott: a kormány által elfogadott törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvnek (Btk), a büntetőeljárási törvénynek és a büntetés-végrehajtásról szóló jogszabálynak a fiatalkorúakat érintő rendelkezéseit szeretné módosítani. A Btk. módosítása tekintetében folytatódik az a tendencia, amely a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket — így például a gyermekkereskedelmet és a kiskorú kényszermunkára, üzletszerű kéjelgésre vagy züllött életmódra történő rábírását — szigorúbban bünteti — hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A változtatás lényegében azt kívánja lehetővé tenni, hogy a fiatalkorúval szemben szabadságvesztés kiszabására csak akkor kerüljön sor, ha a büntetés célja más módon nem érhető el. Ennek érdekében a javaslat felemeli a próbára bocsátás időtartamát és határozott idejűvé alakítja át a javítóintézeti nevelés tartamát, lehetővé téve az előzetes fogvatar- tás idejének beszámítását is. Kamarai küldöttgyűlések A kormányzat kész arra, hogy a gazdaság egészét érintő kérdésekben, az egyeztetésekben és a jogalkotásban szorosan együttműködjék a most alakuló köztestületi kamarákkal — mondta szerdán Pál László ipari miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alakuló küldöttgyűlésén, s majd később ugyanezt a gondolatot erősítette meg a Magyar Kézműves Kamara alakuló küldöttgyűlésén is. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a kamarák felállásával nem gyengülhetnek a gazdasági érdekképviseletek, velük olyan megállapodásokat kell kötni, hogy a gazdaság érdekei érvényesülhessenek. Szürkeállományával vállalkozik az MDF Kovács Sándor, az MDF új gazdasági igazgatója egy tegnapi sajtótájékoztatón elképzeléseit ismertetve közölte: az MDF-ben mai napig kihasználatlan szürkeállományt szellemi apportként a párt vállalkozásokban kívánja kamatoztatni, azaz részt vesz vállalkozásokban, de maga is alapít ilyeneket. Herényi Károly szóvivő hozzátette: a vállalkozások beindítása az egyetlen kitörési pont az MDF számára parlamenti kiszolgáltatottsága kiküszöbölésére. Az új gazdasági igazgató azt is hangsúlyozta: az MDF tavaszi választási kampányában rendkívüli erőfeszítéseket tett, értékesítette ingatlanvagyonát, hitelt vett fel és jelzáloggal annyira megterhelte vagyonát, hogy hasonló akciókra a jövőben nem kerülhet sor. A szerdán a sajtónak bemutatott gazdasági igazgató elmondta azt is: az Állami Számvevőszék már majdnem befejezte szokásos éves vizsgálatát az MDF-nél, s a párt pénzügyi életét, bizonylati rendjét nagyon jól szervezettnek találta. Csefó Zsolt, az MDF főszervezője a sajtótájékoztatón kijelentette: idén majdnem megkétszereződött a pártba belépők száma; tavaly 3 450-en kérték felvételüket, idén pedig ez a szám már elérte az ötezret. Ismertette az önkormányzati választások eredményét abból a szempontból, hogy hány újonnan megválasztott polgármester áll közel az MDF- hez. Mint mondta: 300 a párttal szimpatizáló polgármester, 87 a demokrata fórum által támogatott, és 86 tagkönyvvel rendelkező MDF-es. Egy kérdésre válaszolva Csefó Zsolt közölte: az MDF eddig 49 ezer tagkönyvet adott ki, s ebből 28 369-en fizetnek tagdíjat, a többiek nagy része pedig kora, illetve anyagi helyzete miatt felmentést kapott a tagdíjfizetési kötelezettség alól. Csefó Zsolt a Vili. Országos Gyűlés határozatát ismertetve elmondta: 1995 januárja és márciusa között teljes tisztújításra kerül sor az MDF-ben, s ennek során az új alapszabálynak megfelelően változhat a minősített taglétszám. Ez utóbbi bizonyos — a sajtótájékoztatón nem részletezett — szigorításokat jelent a tagsági viszony tekintetében. Herényi Károly a sajtótájékoztatón kifejtette: örvendetes tendencia, hogy egyre több 38- 42 év közötti új tag lép be az MDF-be, s a felmérések szerint a felsőfokú végzettségűek között a legnagyobb az MDF elfogadottsága. Lengyel László politológus kaposvári előadásán Fotó: Kovács Tibor
