Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-20 / 299. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. december 20., kedd Ukrán-csecsen Magyarország kedvezőbb feltételekre számíthat szövetség Ukrán-csecsen baráti szö­vetség alakult Kijevben. Ukrán részről az alapítók között több nacionalista szervezet is sze­repel. Parlamenti körökben egyre határozottabb a véle­mény, hogy nyilvánosan is fel kellene szólítani Oroszorszá­got a csecsen konfliktus békés rendezésére. A kijevi kormány szerint belügyről van szó, de mindenképpen aggasztó, hogy súlyosan megsértik az emberi jogokat. NATO-országok tanácskoztak Hágában tegnap kétnapos tanácskozást kezdtek azok­nak a NATO-országoknak a vezérkari főnökei, amelyek csapatokat állomásoztatnak a volt Jugoszlávia területén. A tizenkét érintett ország kato­nai vezetői, valamint Bertrand de Lapresle tábornok, az UN- PROFOR francia főparancs­noka a kéksisakosok haté­konyságának fokozásával kapcsolatos javaslatokat te­kintették át. Vita nélkül támogatták a GATT-megállapodást Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfői ülésén egy­hangúlag, vita nélkül támo­gatta az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, 1994. április 15-én Marra- kesh-ben aláírt sokoldalú ke­reskedelmi megállapodások megerősítéséről szóló ország- gyűlési határozati javaslatot. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője az ülésen hangsúlyozta: Magyar- ország számára ezen okmány év végéig megtörténő ratifiká­lása azt jelentené, hogy az or­szág az 1995. január 1-jén megalakuló Világkereskedelmi Szervezet (WTO) alapító tagja lehet. E szervezet egy intéz­ményi "ernyő” alá vonja az árukereskedelmi, a szolgálta­táskereskedelmi és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó megállapodásokat, és a multi­laterális kereskedelmi rend­szer intézményesülése fo­kozza a kisebb országok biz­tonságát. A tárca képviselője azt is ki­fejtette: a megállapodások ha­zánk számára a jelenleginél kedvezőbb és kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi kör­nyezet kialakulását segítik, s a nemzetközi gazdasági kapcso­latok feltételrendszerének ja­vulása, a világkereskedelem fellendülése segítheti Magyar- ország erőfeszítéseit a kül­gazdasági kapcsolatok dina­mizálására, a világgazdasági folyamatokba való beágyazó­dásra és az európai integráció kiteljesítésére. A megállapo­dások ugyanakkor hatékony érdekérvényesítési lehetősé­geket teremtenek hazánknak. A kormánytisztviselő utalt arra is: az előkészítő tárgyalásokon meghallgatták hazánk arra vo­natkozó kérését, hogy a kü­lönböző országok legyenek tekintettel Magyarország spe­cifikus problémáira. Ennek eredményeként Magyarország számára a megállapodások olyan országokkal szemben is bizonyos védelmet jelentenek, amelyekkel alkupozíciója né­mileg egyenlőtlen. A meg­egyezés különösen az ázsiai és a piacgazdasági átalakulá­son éppen áteső országok számára különösen előnyös - tette hozzá a tisztviselő. Az ülésen az is kiderült, hogy már eddig 59 ország — köztük az Amerikai Egyesült Államok és Japán — ratifikálta a megálla­podásokat, s e szám az év vé­gére előreláthatólag százra emelkedik. Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa Elnöki staféta váltás Washingtoni aggodalmak Az amerikai kormányzatot továbbra is nyugtalanítja az a lehetőség, hogy terrorista csoportok hasadóanyagok bir­tokába juthatnak a volt szovjet köztársaságokban. Washing­ton nem is annyira a volt szov­jet atomfegyverek, hanem az atomreaktorokból kikerülő, plutóniumtartalmú mellékter­mékek tárolásának szabályta­lanságai miatt. Fagyhalál Moszkvában A rendkívül hidegre fordult időjárás következtében a hét végén 7 ember vesztette éle­tét Moszkvában, és 60 sze­mélyt kórházba szállítottak kü­lönböző fokú fagyási sérülé­sekkel. Bizalmatlansági indítvány Bizalmatlansági indítványt készülnek beterjeszteni Ji- chak Rabin kormánya ellen az izraeli vallási pártok Simon Peresz egy minapi megjegy­zése miatt, amelyben a kül­ügyminiszter megkérdőjelezte a bibliai Dávid király erkölcsi- ségét. Az indítvány elfogadá­sának ugyan nincs sok esélye, de megnehezítheti Rabin arra irányuló fáradozásait, hogy va­lamelyik vallási pártot bevonja kabinetjébe. Ezévi utolsó kétnapos ülé­sét kezdte meg tegnap reggel Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa. A tanácskozás egyúttal alkalmul szolgál arra is, hogy Klaus Kinkel külügyminiszter a fél­éves EU-elnökséget júliustól adó német diplomácia nevé­ben elköszönjön, s egyúttal átadja a „terepet” francia kol­légájának, Alain Juppének. A francia diplomácia vezetője — aki január és július között áll majd az EU miniszteri tanácsa élén — várhatóan ismerteti a francia elnökségi program főbb pontjait. Az alapvetően belső, uniós Tegnap délelőtt Paléba, a boszniai szerbek fővárosába ér­kezett Jimmy Carter. A volt amerikai elnök röviddel érke­zése után megkezdte tárgyalá­sait Radovan Karadzic boszniai szerb elnökkel. Helyszíni jelen­tések szerint az amerikai politi­kus 10 órakor lépett Szarajevó szerb ellenőrzés alatt lévő terű-, leteire, ahol Nikola Koljevic alel- nök és Aleksa Buha külügymi­niszter fogadta őt. és közösségi kérdésekkel fog­lalkozó kétnapos ülés gazda­sági-külpolitikai témái közül a legkényesebbnek az EU-török szabadkereskedelmi egyez­mény dossziéja ígérkezik. Tegnap az esti órákban tartot­ták az EU-török Társulási Ta­nács ülését, amely eredetileg most készült volna véglegesí­teni a tervek szerint 1996-ban életbe lépő szabadkereske­delmi megállapodást, ám a kurd képviselők ankarai pere után Brüsszelben nem tartják kizártnak, hogy az EU részéről esetleg elhalasztják a meg­egyezést. A külügyminiszterekkel egy­„Azért vagyok itt, hogy segít­sek” — jelentette ki Carter, majd megerősítette, hogy délután visszautazik a boszniai fővá­rosba, hogy ismét találkozzon a boszniai muzulmán vezetőkkel. Az amerikai elnök azt is el­mondta, hogy a boszniai szerb vezetőkkel folytatott tárgyaláso­kon dől el, sikeres lesz-e közve­títő útja. A tárgyalások nyilvános szakaszában felszólaló Kara­dzic kijelentette: amennyiben a időben üléseznek a tagorszá­gok halászati miniszterei, akiknek ezúttal kellene dön­teni (immár az esseni csúcs felszólítása alapján is) arról, hogy megadják-e Spanyolor­szágnak és Portugáliának a halászati jogok teljes kiterjesz­tését, vagy sem. A kérdést az teszi fontossá, hogy a spanyol parlament a közelmúltban egyhangúlag úgy döntött: amennyiben meg­tagadják Spanyolországtól a korlátozások nélküli halászati jogokat, a cortes nem fogja ra­tifikálni Ausztria, Finnország és Svédország január 1-én esedékes EU-taggá válását. médiumok a tényeknek megfele­lően számolnának be a boszniai válság eseményeiről, a világ megértené, hogy a szerbeknek igazuk van. Belgrádi diplomáciai források szerint Carter ma Belg- rádba utazik, ahol Slobodan Mi­losevic szerb elnökkel találkozik majd. A boszniai szerbek kéré­sére közvetítő amerikai exelnök Belgrádból Zágrábba repül, ahol ismét fogadja őt Franjo Tudjman horvát elnök. A volt amerikai elnök felajánlotta segítségét Carter Pálé vendége Francia elemzés a szlovák kormányfőről A „vörös-barnák” visszatérése Kiábrándító képet fest az új szlovák kormányfő, Vla­dimír Meciar eddigi tevé­kenységéről, illetve a po­zsonyi kormánykoalíció összetételének következ­ményeiről a Libération című tekintélyes párizsi napilap. A szerző az új kormány „színét” (a fasiszták és kom­munisták összefogásának szimbólumát használva) „vö­rös-barnaként” határozza meg. Úgy véli: Meciar vissza­térése a hatalomba máris ag­godalmat keltett mind a po­zsonyi ellenzéki körökben, mind a szomszédos főváro­sokban, illetve az Európai Unióban. A nyugtalanság nem Meciar számszerű eredmé­nyéből fakad, hanem az általa alkalmazott módszerekből, il­letve a szövetségesek megvá­lasztásából — írja. Felidézi, hogy november 3-ról 4-re vir­radóra, a 23 órán át tartó par­lamenti ülésen, a „hosszú ké­sek éjszakáján” Meciar és szövetségesei megszerezték az ellenőrzést az összes kulcsfontosságú poszt fölött, s hogy a képviselők — példátlan módon — visszamenőlegesen hatálytalanították a már elfo­gadott privatizációs szerződé­seket. Ámikor az intézménye­ket vagy egy jogállam elemi alaptételeit támadja, akkor Meciar valójában destabilizá- ciós stratégiát követ, így akar­ván elősegíteni, hogy a közvé­lemény elfogadja egy erős el­nöki hatalom gondolatát. A jövő szempontjából lega­lább ilyen aggasztó a partne­rek megválasztása, minde­nekelőtt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) bevétele a koalíci­óba. — Ugyanúgy, ahogy Me­ciar mozgalmából, a HZDS-ből két év alatt kivált a mérsékelt tagok többsége, az SNS is saját Le Pen-ista szár­nyára szorult vissza — írja, a franciaországi szélsőjobbot irányító politikusra utalva. — A párt vezetője, Ján Slota nem titkolja, hogy szimpatizál az orosz, illetve a román ultrana­cionalistákkal, s egy nemrégi­ben adott interjújában egy­szerre támadta a nyugati ban­kokat, a zsidó lobbyt, Soros Györgyöt. Az a tény, hogy Meciar az ultranácionalisták társaságában tért vissza, csak növelni fogja a feszültséget a magyar kisebbséggel való kapcsolatokban. Pedig ezek javultak Meciar márciusi távo­zása, illetve a budapesti szo­cialista-liberális koalíció hata- lomrakerülése óta, bár sajnál­hatjuk, hogy ez utóbbi nem tett gesztust, s nem használta ki a lehetőséget a két ország kö­zötti jószomszédsági szerző­dés aláírására. A legfőbb ve­szély az, hogy Szlovákia eset­leg kiválik a kommunizmusból való kilábalás közép-európai modelljéből. Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Folt a taláron? Már megint egy botrányszagú, felemás ügy. A fontos személyek előéletének vizsgálatára választott átvilágító bíró szakmai előélete — egy rádiós dokumentum-műsor szerint — nem egészen olyan volt, amilyet az idevonat­kozó törvény megkíván. Vagyis az ötvenes évek második felében maga is ítélkező volt koncepciós ízű perekben, amelyeknek ítéletét utóbb semmisnek nyilvánították. Parancsra tette...? A majd négy évtizeddel ezelőtti kö­rülmények ismeretében nincs különösebb indíttatása az embernek arra, hogy pálcát törjön a vizsgálóbíró fölött. Is­tenem, akkortájt a jog katonáinak is parancsra kellett „lő­niük”. És akkortájt fegyverrejtegetésért, tiltott határátlépé­sért, borjúvágásért súlyosabb büntetéseket is osztogattak, mint amilyeneket ő kirótt. Mégis folt esett a taláron? Bár az ügy jogi értelmezése többféle lehet, aligha kétséges, hogy a kényes közéleti­politikai szerepet vállalt vizsgálóbíró sebezhető. Nem tör­vényileg, hanem morálisan. Mert aki kiáll a közvélemény reflektorai elé, annak tudnia kell: az erős fényben a rejtett ráncok, az apró pörsenések is súlyos szépséghibaként tűnnek elő. A politikai erénycsősz amúgy is hálátlan sze­repét pedig hitelesen csak az alakíthatja, akinek életrajzán a leghalványabb lila pöttyök sem fedezhetők fel. Magánügy? Hogy a tényfeltáró rádiós műsor elhang­zása után a vizsgálóbíró folytatja-e másokat átvilágító vizsgálatait vagy visszavonul, az személyes ügy. De az már közügy és minden választott közembernek szóló ta­nulság, hogy vizet prédikálni és bort inni egyáltalán nem jogsértő cselekedet, de nem is bocsánatos bűn... AZ OROSZORSZÁGI CSECSENFÖLDÖN a csecsen- csapatok felvették harcállásaikat, várva az orosz csapatok támadásait FEB-Reuters A PAKISZTÁNI KARACHIBAN nap, mint nap fegyveres összetűzések vannak a tüntetők és a hadsereg között. De­cember 1 -je óta több mint 119 ember halt meg FEB-Reuters ISMÉT RÁLŐTTEK A FEHÉR HÁZRA. Ismeretlen tá­madó éjszaka követte el tettét. Az őrség keresi a lövedéke­ket. A támadásnál senki sem sérült meg FEB-Reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom