Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-16 / 296. szám
1994. december 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nagy kihívás a csurgói vendéglátósnak Megújul a Korona Majdnem negyven év — gyógyítómunkában Barcs belgyógyásza Ördöge volt a fiatal orvosnak — Mindig az ember a legfontosabb Dr. Kotvász Árpád főorvos Fotó: Pölöskei Tiborné Csurgón fogalom volt a Korona szálló, a város egyik jelképe. A századforduló előtt emelt épület tömegével, szép arányaival ma is meghatározza a városképet. Sokáig a város egyetlen étterme, presszója működött benne. Augusztustól már zárva volt. A városi önkormányzat egy törvényadta lehetőséget kihasználva igényelte vissza a Csurgó és Vidéke Áfésztól. Az újrahasznosításra pályázatot írt ki, amelyet a helyi Derby Kft, Jenei Róbert és Jeneiné Zverina Beatrix nyert el. December elsején írták alá a szerződést. Bérbe vették az egész komplexumot. A méreteket jól jellemzi, hogy csak a földszinti étterem, konyha, presszó ötszáznegyvenkettő négyzetméteres. Az emeleten hat szállodai szoba van. Az egykori fényes bálok színhelye, a későbbi mozi százhetven négyzetméteres nagyterméből azonban a cserepek közül az égre látni. Ott van még a pinceborozó és a félig kész turistaszálló. Hej halászok, halászok, mit fogott a hálótok? — gyakran teszik fel ezt a kérdést. Bélavá- ron van halász is, aki válaszolhatna rá: Tóth László. Betöltötte már a 86. évét, s még most is halászik. — A Drávára járok, s tulajdonképpen csak nyugdíjas koromban lettem halász — mondta Tóth László. — Inkább csak az unalom elűzése késztetett, hogy csináljak valamit. Kiültem a partra horgászbottal, aztán 1970-ben áttértem az emelőhálóra. Ahhoz, hogy erre engedélyt kapjak, egy hathónapos halászati tanfolyamot kellett elvégeznem Tatán. Hatvanéves elmúltam már, mikor „iskolapadba” ültem, de levizsgáztam. így lettem kisszerszá- mos halász... Egy húzás csak, és több hal is a hálóba akad. Van úgy, hogy nyolc is. — Nem becsületes fajták ezek — elégedetlenkedik Tóth László —; csak keszeg, kárász... Nem tudom miMi vitte bele a házaspárt a vállalkozásba? — Nagy kihívás ez egy vendéglátó szakember számára — mondta Jenei Zverina Beatrix. — Bele kellett vágni. A hét végén már festik a borozót. Mivel a bérleti díjat a megnyitás hónapjában kell fizetni, célszerű több egységet egyszerre megnyitani. Az első a pinceborozó, a presszó és a szálloda lesz; az étterem még nagyobb beruházást igényel. Jó szakemberekkel lehet csak színvonalat teremteni, de a munkanélküliség ellenére nemigen jelentkeznek. Az étterem hatalmas konyhájának kapacitását ki kellene használni. A külső teremben egy nemdohányzó önkiszolgáló éttermet akarnak, a belső is színvonalasabb lenne. A bérlők nem félnek a sok munkától. A piactéren levő Derby diszkó-söröző bővítését a napokban fejezték be. Az új bérleményükön azonban még sok a tennivaló. A hét végén azonban már festenek. Ha minden összejön, esetleg már itt szilveszterezhetnek a csurgóiak. Horváth József ért, de ponty mostanában nem jön... Két méter mélységből kell fölemelni a hálót. Nyolcvanhat évesen nem kis dolog. — A halászati főszezon májusban van — mondja az öreg halász. — Olyankor már virradatkor lent vagyok a Dráván. De minden héten legalább kétszer lemegyek még most is. Ülök ott egy-két órát... Ha nem jön hal, akkor szedem a sátorfámat... A Dráva itt nálunk csak térdig ér, a hal pedig többnyire beljebb van, a mélyben... A nyugdíjas erdész idei legnagyobb fogása egy 4,5 kilós balin volt. Korábban egy 25 kilós harcsát is fogott. — A fekete sügér húsa a finom; én legalábbis nagyon szeretem — mondta Tóth László. — Jó, persze, a halászlé is, de azt fehér halból nem lehet igazán jól elkészíteni. Tóth László szereti a csendet. Sűrűn lejár Drávára. G. A. A Barcs Városért kitüntetést adományozta a helyi képviselő-testület dr. Kotvász Árpád főorvosnak, aki harminchét év óta dolgozik Barcson. A Pécsen végzett fiatal orvos első munkahelye a szigetvári kórház volt; 1957-ben Babó- csán helyettesített, s még abban az évben Barcson lépett szolgálatba. Azóta itt végzi gyógyítómunkáját. Belgyógyászatból 1959-ben tett szakvizsgát. Először körzeti orvosként tevékenykedett, s belgyógyászati szakrendelést is tartott napi három órában. Nyolc évig volt a város főorvosa. 1972-ben kapta meg az Érdemes Orvos kitüntetést. Szakmai tudása folytán oktatókörzetnek jelölték ki körzetét. — Mit érzett nagy sikernek majdnem 40 éves pályája során? — Fiatal orvos koromban Szigetváron ügyeletben az egyik betegnél agydaganat gyanúját észleltem. Elkísértem a beteget a pécsi idegklinikára, hogy vajon a feltevésem igazolódik-e? Az idegy- gyógyász főorvos a vizsgálat után csak ennyit mondott: „Ördögöd van...” S a műtét sikerült... Akkoriban Pécsről jártam Szigetvárra, s ott összefutottam egykori tanárommal, Denhoffer professzorral. Elmondtam neki sikerélményemet, s vártam a dicséretet. Erre ő a következőt mondta: „Semmi különlegeset nem csináltál, csak a dolgodat tetted”. Ez a mondat végigkísért a pályámon. Rádöbbentett: nem rossz a siker, de jó, ha az orvos tudja, hogy csak a dolgát teszi... Kezdetben mindössze három orvos volt Barcson. Naponta 70-80 beteg állt az ajtó előtt. Dr. Kotvász Árpád eleinte motorral járt, majd 1959-től autóval. Kinevezésekor 1800 forint volt a fizetése. Még egy érdekes emlék abból az időből: — Dr. Romhányi György professzor egyik látogatásomkor elém tett egy preparátumot, és megkérdezte, mit látok. Először daganatra, fekélyre, gyulladásra gondoltam; aztán észrevettem, hogy a porcok kékes színezetűek. S belém villant: ez nem lehet más, mint anyagcsere-betegség... A legnagyobb boldogság számomra az — tette hozzá —, hogy sokféle embert ismertem meg munkám során: a szegénytől az arisztokratáig mindenkit... Elmondta azt is: valaha nemigen jártak az emberek orvoshoz, manapság viszont ez a „divat”: minden apró bajjal odafutnak. — Mit tart a legfontosabbnak? — Az embert. A kollégáknak mindig azt mondom: ne bízzanak mindent a műszerekre, mert elfelejtenek gondolkodni. A beteg ember igényli a törődést, és legyen az orvosban empátia! Mert mindig maga az ember a legfontosabb. Hámori Artúr professzor mondása örökké időszerű: „Egy jól felvett anam- nézis: fél diagnózis”. Ezt igazolta az az eset is, mikor egy budapesti sebészprofesszor rosszul lett balatoni nyaralásakor. Fölkereste a siófoki kórház egyik belgyógyászát; az először a panaszokat kérdezte, aztán megvizsgálta, s csak utána küldte röntgenfelvételre. Ezek után a pesti „beteg” csak ennyit mondott: „Édes fiam! Visszaadtad a hitem a magyar on/oslásban.,, — Mit jelent Önnek a Barcs Városért kitüntetés? — Jólesett az elismerés — mondta dr. Kotvász Árpád. — De ez elsősorban nem nekem szólt, hanem annak a 37 esztendőnek, amit Barcson eltöl- töttem. Dr. Kotvász Árpád főorvos november 1-jével nyugdíjba vonult. A gyógyítómunkától azonban nem búcsúzott. Gamos Adrienn Mostanában becsületes hal sem igen akad már Bélavári vén halász Közönség elé tárhatja az első iskola kincseit Csurgó múzeuma Raksányi Lajos festményeiből nyílt kiállítás Fotó: Németh István Csurgó újvárosának legrégibb épülete visszanyeri régi rangját. Kétszáz éve az „első oskolaiként ez indította el a várossá fejlődés útján. A kí- vül-belül megújult épület most talán szebb, mint új korában volt, s utcai bejárata fölött vadonatúj vörösréz felirat csillog: Múzeum. Régóta érezte a hiányát a csurgói és az idelátogató rengeteg ember. Már csak Csokonai emléke miatt is. A költő hat kéziratát őrzi a gimnázium nagykönyvtára, s a róla szóló dokumentumokkal egy emlékszobát meg lehetne tölteni. Az iskolaalapító-építtető Festetics György, az inspektor, agrár-közíró Nagyváthy János, a „legnagyobb diák”, Baksay Sándor, a müveit egyházmegyei gondnok, Sárközy István sok hiteles csurgói emléke a nagyközönség elé kívánkozik. Az Erőss, a Barla Szabó, a Matolcsy családok sok nemzedékének emlékezetében fogalommá vált Csurgó neve. Avatáskor Szászfalvi László polgármester a város lakóinak ritkán érezhető közös örömét fogalmazta meg: nagyon nagy álma volt a csurgói értelmiségnek, hogy legyen háza, ahol a csurgói tradíciók otthonra találnak. Bellái Zoltánt, a református gimnázium igazgatótanácsának elnökét vádak is érték, hogy a Somogyi Református Egyházmegye 50 évre lemondott az épület használati jogáról: — Talán lehetett volna kollégium is. Mégis örülök, hogy egyetértettünk Csurgó Város Önkormányzatával, hogy itt múzeum létesüljön. Be lehet mutatni a múltat, tanítani a jelent, munkálni a jövőt. Jelképes, hogy Raksányi Lajos kiállítása tette a szó szoros értelmében színessé, meghitté, ünnepélyessé a megnyitót. Dr. Kovács Tamásné méltatta „Csurgó fes- tőjé”-nek érdemeit. Jövőre lesz száz éve, hogy született, s a város legújabb utcája tavasztól az ő nevét viseli. Raksányi Lajos özvegye már 1987-ben a városra bízta a művész és a család számára legmeghittebb, legdrágább 42 képet — azzal a feltétellel, hogy a nagyközönség megtekintheti. A felajánlás igazi értelme most valósult meg. A szép remények közül Papp Imréé a legszebb megvalósult álom. Az Eötvös József Általános Iskola tanárának kis honismereti szakköre hatalmas mennyiségű és értékű muzeális anyagot gyűjtött össze, s ez itt bemutatható. A testvérvárosok is példát mutattak: a franciaországi Aumale, a hollandiai Markelo és Székelykeresztúr múzeuma mellett Csurgó korábban csak szégyenkezhetett. Ihász János intézményvezetővel jó kezekben van a gyűjtemény. Az évekig tartó tervezgetések után tavaszra megtelnek a szép boltozatos termek. Horváth József Kastélyosdombói hangverseny Adventi hangversenyt rendeztek a héten Kastélyos- dombón. A megható hangulatú rendezvényen a barcsi Vi- kár Béla Zeneiskola tanárai és növendékei adtak műsort - a Szociális Foglalkoztató Intézet kultúrtermében. A vikáros növendékek ismert zeneszerzők néhány művét játszották. Kábel-tv épült Drávatamásiban Drávatamásiban az önkormányzat saját bevétele meghaladja a nyolcszázezer forintot. Szociálpolitikai feladatokra ötmillió forintot különítettek el, s kiépítették a településen a kábeltévés rendszert. Ez utóbbi majdnem kétmijlió forintjába került az önkormányzatnak. Iskolabővítés Szulokban Szulokban ennek az évnek a legnagyobb beruházása az általános iskola bővítése volt. Az egész beruházásra több mint tízmillió forintot fordítottak, s hozzá az önkormányzat céltámogatást is kapott. Tornatermet építettek, tantermeket és szertárat alakítottak ki. A munkát a barcsi Lizéna Bt végezte. Deákos diákok Iskolai újságot ad ki a barcsi Deák Ferenc Általános Iskola. A nagyobb nebulók írják, és öt hetedikes tanuló szerkeszti; közülük is leginkább Fucskár András munkája dicsérhető. Különösen jó az iskola névadójáról írt lap. A „Deákos Diákok” karácsonyi száma most jelent meg. Lakócsai vizek Kazettás szennyvíztisztítót alakítottak ki Lakócsán - ez volt a Dráva menti község idei legnagyobb beruházása. Ösz- szes építési költsége hatmillió forint volt. Ez a munka - a többi felújítással együtt - nagyban hozzájárult a falu lakossága komfortérzetének javításához. Mozgóárusok 50 forintért A közterület-használati díjakat a közelmúltban emelte Barcs város képviselő-testü- lete. Az alkalmi és mozgóárus naponta ötven forintot fizet így négyzetméterenként, az állandó árusítóhelyet igénylő pedig havonta háromszáz forintot. Szentborbás is előbbre lépett A közkifolyós vízhálózat kiépítését nagy sikerként könyvelhetik el Szentborbáson. Az ásott kutak vize ugyanis egészségtelen, s ezt a gondot meg kellett oldani. A vízvezeték kiépítéséhez pályázaton nyertek pénzt, a v'zügyi alap is támogatta, s a munkát az idén fejezték be. A fontos beruházás 17 millió forintjába került a településnek; ennek tíz százalékát állta az önkormányzat.
