Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-14 / 294. szám

Somogyi tájak: Perbe fulladt milliók Igáiban • Cigányiskola Büssüben ií.i .11—!• faPCS'.'ffl * (5. oldal) Belpolitika: Lengyel László, a megfáradt politológus • Hatvan új polgármester (6. oldal) Egészségügy: A bizalom háza Kéthelyen • Szakrendelések beutaló nélkül mmasiAF V. évfolyam, 294. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1994. december 14., szerda (7. oldal) őlb BANK BANKJEGYKIADÓ AUTOMATA A KORSZERŰ BAN KSZOLGÁLTATÁS ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT (66345) Támogatást kapott a megyei földhivatal 18 ezer hektárnak van új tulajdonosa Tizenkilencmillió forintot kapott további működéséhez a megyei földhivatal, ez azon­ban csak a legszükségesebb számlák kifizetésére elég. En­nek ellenére korábbi földkitű­zési tempójukat felülmúlva havi 600 parcellát jelölnek ki. Télen azonban előreláthatólag ez a felére csökken. Berényi András, a megyei földhivatal vezetője elmondta: a pótelő­irányzatként kapott összeget a kárpótlás dologi teendőinek fi­nanszírozására használhatják fel, nem költhetik földkitűző vállalkozók alkalmazá­sára. (Folytatás a 3. oldalon) Üléseztek a parlamenti bizottságok Sürgősséggel jön a hegyközségi törvény A honatyák a hétfői plená­ris ülést követően tegnap bi­zottságokban folytatták a munkát. Az Országgyűlés va­lamennyi bizottsága tanács­kozott tegnap és olyan kér­désekről vitatkoztak, mint például a pénzintézeti tör­vény módosítása, a helyi- és gépjárműadók új rendszere, a Balaton védelmének lehető­ségei, a hegyközségi törvény jövője, vagy a társadalombiz­tosítás gazdálkodását szabá­lyozó átmeneti törvény meg­alkotása. (A bizottságok munkájáról tudósít cikkünk a 2. oldalon.) A német hadsereg segít a kimenekítésben Újabb szerb ígéret Tegnap belehalt sérülése­ibe az a bangladesi ENSZ-ka- tona, akinek páncélozott jár­művét hétfőn rakétatalálat érte az északnyugat-boszniai Ve- lika Kladusa közelében. Az ENSZ közleménye szerint a tankelhárító rakétákkal végre­hajtott támadást a krajinai szerb egységek hajtották végre. Jan-Dirke van Merveldt szarajevói ENSZ-szóvivő be­jelentette, hogy a hétfő dél­utáni rakétatámadás után az ENSZ felkérte a NATO-t, hogy vezényelje gépeit Északnyu- gat-Bosznia fölé. A NATO szóvivője szerint a szövetsé­get nem kérték fel, hogy lépjen akcióba. A sorozatos támadások el­lenére Németország is kész közreműködni a békefenntartó katonák hazaszállításában, esetleges kimentésében. (A bosnyák válságról szóló tudó­sításunk a 2. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon) Vége a vasutassztrájknak Tegnap nem segített a hivatalos menetrend Tizenkilenc órán át tartott az újabb vasutassztrájk. A részt vevő szakszervezetek tegnap délután visszavonták sztrájk- felhívásukat, sikerült ugyanis megállapodniuk a MÁV Rt-vel. A korábbi megállapodáshoz képest annyi változás történt, hogy a jövő évre garantált 10 százalékos munkabér-emelé­sen felül további 4 százalék felére a MÁV vezetői — sze­mély szerint Kálnoki Kis Sán­dor, a társaság elnöke, Rigó Zoltán vezérigazgató és Szentgyörgyi Tamás vezér­igazgató-helyettes — garan­ciát vállaltak. Ezt az összeget, tehát a 4 százalékos teljesít­ményjutalmat a március 31-ig megkötendő kollektív szerző­dés szerint fizetik ki. A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a menetrend szerinti vasúti köz­lekedés helyreállításához kö­rülbelül 10 óra szükséges. A megállapodás aláírása után Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a MÁV számára a jövő várhatóan még nagyon nehéz lesz, reméli azonban, hogy a kormány 1996-ban se­gíti és támogatja a vasút fej­lesztését. A menedzsment személyes garanciavállalása azt jelenti — mondta —, hogy a vezetők bizalmat szavaztak a vasutastársadalomnak és vi- szontbizalomra tartanak igényt. Ez a garanciavállalás vélemé­nye szerint alkalmas arra is, Fotó: Lang Róbert hogy a vasutasok megbizonyo­sodjanak, hogy a MÁV Rt veze­tése valóban korszerűvé és gazdaságosan működővé kí­vánja alakítani a MÁV-ot. Gaskó István, a VDSZSZ el­nöke az érdekképviseletek ne­vében elmondta: nincsenek győztesek és vesztesek, mind­két fél komoly kompromisszu­mokat tett, hiszen a vasutasok kezdetben 20 százalékos, inf­lációt követő béremelést köve­teltek, a munkaadó ajánlata vi­szont 0 százalék volt. A most kiharcolt béremelés jövőre a vasutas dolgozók bruttó béré­nek 14-14,5 százalékos emel­kedését jelenti. (Somogyi összefoglalónk a 3. oldalon) Húszezer forintra büntették az igazgatót Párizsban tárgyalt Horn Gyula Ruhagyári remények Húszezer forint pénzbír­ságra ítélte Várni Jánost, a Kaposvári Ruhagyár Rt el­nök-vezérigazgatóját a So­mogy megyei Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügyelő­ség. A határozat szerint a ru­hagyár dolgozói augusztus­ban és szeptemberben napi nyolc óránál többet dolgoztak anélkül, hogy a túlórát írásban rendelte volna el a cég veze­tése. Várni János a döntéssel nem ért egyet, ezért feltehe­tően bírósághoz fordul majd. A határozatban súlyosbító körülményként szerepel az, hogy a jogtalan túlóra nagy dolgozói létszámot érintett. Várni János úgy érzi, nem tör­tént szabálytalanság, a mun­kaügyesek indokolatlanul pró­bálnak felelőst keresni. A gyárban a megrendelések hiánya sosem okozott problé­(Folytatás a 4. oldalon) mát, a gépek folyamatosan üzemelnek Fotó: Lang Róben A franciák segítik a magyar csatlakozást — „Franciaország minden fenntartás nélkül, támogatja azt a törekvést, hogy Ma­gyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz” — jelen­tette ki Alain Juppé francia külügyminiszter, miután tegnap Párizsban megbe­szélést folytatott Horn Gyula magyar miniszterel­nökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Horn Gyula tegnap délelőtt érkezett 24 órás munkalátoga­tásra Franciaországba. Első megbeszéléseit meghívójával, Edouard Balladur miniszterel­nökkel, valamint Juppével foly­tatta. A tárgyalásokról beszá­molva Kovács László elmondta: a francia politikusok valóban támogatják a közép-európai országok csatlakozási törekvé­seit az Európai Unióhoz, és a NATO-hoz. A magyar csatla­kozás kapcsán Balladur felaján­lotta: Franciaország kész ta­nácsokkal segíteni a magyar vezetést az integráció útjában álló összes jogi, pénzügyi és technikai akadály elhárítására. A tárgyalásokon természete­sen szó esett a kétoldalú kap­csolatokról is, amelyeket politi­kai téren mindkét fél igen jónak minősített. A franciák vélemé­nyéből kitűnt, hogy a gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjével, a francia vállalatok magyaror­szági jelenlétének nagyságával ők nem elégedettek. Jacques Delors Európája Olyan, „kétsebességes” Eu­rópára számít Jacques De­lors, amelynek tágabb „mező­jében” foglalnak majd helyet a kelet-európai országok, ele­inte azonban jó ideig főként csupán politikai, és kevésbé gazdasági vonatkozásokban kapcsolódnának az Unióhoz, amely hosszú távon legalább „huszonhetek” tömörülése lesz. Az ily módon formálódó új Európa élén elnök állna majd, akit két vagy három évre választanak. Dr. Vastagh Pál Varsóban Dr. Vastagh Pál igazság­ügyminiszter lengyel kollégája meghívására Varsóba utazott. A látogatás célja elsősorban a két tárca kapcsolatainak erősí­tése és továbbfejlesztése volt. A két fél megállapodást írtunk alá, amely a két minisztérium együttműködésének körvona­lait tartalmazza. A szerződés az együttműködés legfonto­sabb formáit, a miniszteri szintű konzultációkat elő­irányzó terveket tartalmaz. A kiképzésről tanácskoztak Moszkvában tesz látogatást a héten Urbán Lajos vezérőr­nagy, a magyar szárazföldi csapatok parancsnokának he­lyettese. A magyar tábornok tegnap megbeszélést folyta­tott Anatolij Golovnyev vezé­rezredessel, a haderőnem pa­rancsnokának kiképzési he­lyettesével. A megbeszélésen a két hadseregben zajló harci kiképzés kérdéseivel kapcso­latos tapasztalatcseréről volt szó. Megemlékezés a forradalomról Oliviu Ghermannal, a román szenátus és a vezető kor­mánypárt elnökével, majd Te­odor Melescanu román kül­ügyminiszterrel tárgyalt teg­nap Bukarestben Tabajdi Csaba miniszterelnökségi ál­lamtitkár. Este Temesvárra utazott, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyen az 1989 decemberi forradalomról rendezett tudo­mányos tanácskozáson és megemlékezésen. Megkezdődött a Mengisztu-per Az etióp fővárosban tegnap szigorú biztonsági intézkedé­sek közepette megkezdődött a Mengisztu-kormányzat ve­zető katonai és polgári tisztvi­selői ellen indított per. A 74 vádlottból 44 jelent meg a bí­róság előtt, ahol népirtásért és az emberiség ellen elkövetett más bűnökért kell felelniük. A Zimbabwébe elmenekült Mengisztu Hailé Mariam volt elnök és mintegy 30 bizal­masa ügyében távollétükben ítélkeznek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom