Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-12 / 292. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — VÁLASZTÁSI KÖRKÉP 1994. december 12., hétfő Először önállóan, egyedül Alsóbogáton már kora dél­után mutatta a részvételi arány, hogy ez a szavazás kü­lönbözik az eddigiektől. Két óra tájban a szavazásra jogosultak közel hetven százaléka leadta voksát. Az öt képviselőtestületi helyre tizen, a polgármestre- ségre ketten pályáztak. Perger Tiborné a bizottság elnöke hozzátette: azok a falubeliek is eljöttek szavazni, akik eddig még soha. Babai József fél háromkor már utolsó fecskének számí­tott. Amikor azt kérdeztük tőle, mit vár az önállóáágtól el­mondta: annál ami eddig volt, csak jobb jöhet. Most legalább mi dönthetjük el, mire használ­juk azt a kevés pént, ami a fa­lué. Mert eddig ide nemigen ju­tott. Talán ha magunk gazdál­kodunk a falu értékeivel, még munka is jut az embereknek. A volt székhely községen, Eddén azonban úgy tűnik, elé­gedettek az eltelt négy eszten­dővel, mert a jelenlegi polgár- mesternek nem akadt ellen­fele. És szavaztak is rá rende­sen, mert három óráig a 187 jogosultból 104-en már szavaz­tak. Épp akkor indult a mozgó urna, mert a 79 esztendős öz­vegy Gróf Györgyné is úgy érezte: szavaznia kell. — Hogy mit várok? Hát mit várhatnék én még az élettől? hogy ami még visszavan, nyu­godtan élhessem, és nem kell­jen azon gondolkodni minden nap, hogy mi lesz holnap? Mert kevés a nyugdíj, alig tudunk megélni belőle. Talán ez az új testület, meg a régi polgármes­ter egy kicsivel többet tud adni az öregeknek. Ránk férne. Eddén mozgóurna is járt: Gróf Györgyné szavaz Darányban sokan voksoltak — Kilenc polgármesterjelölt közül választhatunk — mondta tegnap Darányban Schiller Csaba benzinkút-kezelő. — Szoros lesz a küzdelem, egy-két szavazat is számít majd. Eldöntöttem, hogy kire voksolok, ha végzek a mun­kámmal első utam a szavazó­helyiséghez vezet majd. Hogy Shiller Csabán kívül még sokan gondolkoztak így Darányban, azt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy három órakor a részvételi arány már jócskán meghaladta az ötven százalékot is. Míg négy éve két polgármester-, és tucatnyi képviselőjelölt között lehetett választaniuk, addig most kilen­cen szerettek volna polgármes­terek, huszonegyen pedig ön- kormányzati képviselők lenni. Németh Lajos polgármester egyetlen jelölt Kéthelyen. — Amikor megtudtam, hogy egyedül leszek, nem örültem. Eddig főállásban az iskola igazgatója voltam és vagyok még e pillanatban is. Erről pol­gármesterré választásom ese­tén le kell mondanom. Ezt egyébként mindentől függetle­nül is megtenném, mivel mint igazgató, a második ciklusom végén, már 9 éve dolgozom, s nem vagyok híve, hogy az egy­szer elnyert tiszteket örökösnek tekintsük. Vati János azonban mind­ezek ellenére is bizonytalan: — Kilenc jelölt közül egyikük programját sem volt alkalmunk megismerni. Vannak akik más településen dolgoznak, így személyesen sem ismerhetjük őket. A kilenc jelölt közül tehát nehéz volt választani, minden voksnak súlya lesz. Mint Kovács Ferenc a dará­nyi 1. számú szavazatszámláló bizottság elnöke elmondta: 789 a választásra jogosult polgár. A vártnál többen mentek sza­vazni, így nem volt ritka a sza­vazófülkék előtti sorbanállás, sőt a majd félórás várakozás sem. Darányban a héttagú képviselőtestület mellett ki­sebbségi önkormányzatot is választottak, itt három jelöltre lehetett szavazni. — így vélekedik a polgár- mesteri pozicióról is? — Igen. Sőt, lévén, hogy egyedüli jelölt vagyok, erkölcsi tétként kezelem, hogy csak ab­ban az esetben vállalom, ha a szavazóknak legalább fele rám voksol. Ellenkező esetben még egy évet töltök az iskola élén, ahol a továbbiakban tanárként szeretnék, és remélem, fogok is dolgozni. Ha azonban most a magam kritériumai szerint be­töltőm a polgármesteri tisztet, úgy négy év múlva térek vissza az iskolához. Ajándék volt ez a nap Bereczk Gyula balatonszár- szói polgármester jelölt a csa­láddal töltöttem a vasárnapot. Itt voltak az unokáim, két hét múlva várjuk a következőt.. — Gondolom ez a hétvége akkor ajándék volt. — Igen, hiszen az elmúlt időszakban mindig volt valami­lyen elfoglaltság. — Pártszínekben indult? — Az MSZP polgármester je­löltjeként és a megyei listáján a 8. helyen. — Miként értékeli, hogy nem volt tétje az Ön számára ennek a választásnak? — Azért nem volt tét nélküli. Jogilag egyetlen szavazattal is lehetek polgármester, de nem mindegy, hogy mekkora a részvétel a szavazáson, milyen bizalom van az ember mögött. Az sem mellékes, miként ala­kul a testület, a kilenc helyre 21 jelölt pályázott. — Minek tulajdonítja, hogy nem volt ellenfele? Talán annak, hogy elismer­ték nemcsak az elmúlt 4 évi, hanem a tizenhárom évi mun­kámat. Csak erre gondolhatok. — Mire koncentrál a követ­kező napokban? Nyilván a képviselő-testület alakuló ülése lesz a legfontosabb. — Egyrészt igen, ugyanak­kor a szomszédos települé­sekkel közös üzemeltetésű in­tézményeink jövőjét kell meg­határoznunk. Öt, illetve hét községgel január 1-jétől meg­újítani az együttműködésünket. 50-60 képviselővel kell egyez­tetnünk az elképzeléseinket — mondta a polgármester. Erkölcsi téttel Szigorúbb segélyezést Kányában 403 polgárt vettek föl a választási névjegyzékbe. Az öt tagú képviselő-testületbe való bekerülésért 11-en szálltak ringbe. A polgármester szemé­lye nem volt kétséges: a korábbi polgármester egyedül indult. Schmuck Ferenc azt mondta: Ez valószínűleg annak tulajdo­nítható, hogy a lakosság több­sége elégedett volt az eddig el­ért eredményekkel. Közel húsz éve dolgozom különböző tiszt­ségekben a faluért, s úgy gondo­lom érzik a polgárok a település iránti elkötelezettségemet. A fa­lum iránti szeretetet, a tenniaka- rást, amely 1973-ban a tanári munkám kezdetével kezdődött. — Mi lesz az első intézke­dése? — A megválasztott új testület összehívása és az elvárásaim ismertetése. Első teendőim közé tartozik az is, hogy az ap­parátussal kidolgozzuk az 1995. évi gazdálkodást, amely első­sorban az intézmények fenntar­tását szolgálja, de hangsúlyt fektetünk a környezet alakítá­sára is. — Milyen változtatást tervez? — A szociális segélyezés te­rületét szükség lesz változtatni: jobban figyelembe kell vennünk azt, hogy ténylegesen ki a rá­szoruló és ki az, aki csak segít­séget vár... Egyedül pályázott a saját székére Alsótapazdi papírok Kára kicsi falu a Kop- pány-völgyében. Nyolcvanö­tén lakunk itt, a választásra jogosultak száma pedig 67 mondta Baumann József, a választási bizottság elnöke. Polgármesterünk ifj. Hoffman Ferenc volt az egyedüli jelölt saját székére. — Megítélésem szerint a következő ciklusban nehe­zebb feladatunk lesz — mondta. A bejelentett energia és egyéb áremelkedések elvi­selése kritikus helyzetet te­remt a kisembereknél. Ezek a gondok pedig az önkormány­zatoknál csapódnak le, hiszen az állami támogatás nem kö­veti az inflációt... Idegen szavazólapok Bács-Kiskun megyei szava­zólapok keveredtek a somo­gyiak közé Sántoson, és így tudtukon kívül többen a Bács megyei közgyűlés tagjaira szavaztak a községben. A hibát késő délután vették észre. Az eltévedt szavazóla­pokat azonnal elkülönítették a többitől. A községbeliek a nyomda hibájának tartják a dolgot, mi­vel nem egy eltévedt kötegről van szó, hanem kötegen belül elszórva találtak rá az „elté­vedt” lapokra. A vállalkozó és az adó Nagyberényben az önkor­mányzat hosszú ideje vitában állt Sereg Józsefturisztikai vál­lalkozóval, aki — a hivatal ál­láspontja szerint — több, mint másfél millió forintnyi adóval tartozik. Sereg József tegnap óta a falu polgármestere: 270-en szavaztak rá, 210-en előd­jére... Megsértették a kampány­csendet, meghamisították a jelölőlistát és manipulálták az embereket — állította tegnap este Bartakovics József Kő­kút, Alsótapazd, Gyöngyös­puszta egyik polgármester je­löltje. — Reggel fél hétkor szóbeli kifogást emeltem a választási bizottság elnökénél, melyet nyolc órakor megismételtem — mondta a Somogyi Hírlap munkatársának. — Elmond­tam, hogy a gyöngyöspusztai szociális otthon lakói adják a választópolgárok kétharma­dát. Olyan papírokat is oszto­gattak ott, amelyen a 10 kép­viselő jelölt, és 3 polgármes­ter jelölt helyett mindössze öt név szerepelt. Erre az öt névre kellett szavazni annak, aki jót akart magának. Segé­lyek megvonásával, sze­génységgel fenyegették az otthon lakóit, ha másra sza­vaznak. Takács János körjegyző mindezt kitalálásnak nevezte. Állítja: a kampánycsend előtt mindenki olyan papírokat osz­togat, amilyet akar. A válasz­tások tisztaságát azonban semmi sem sértette meg. Ezt erősítette meg Fodor Gyula, a választási bizottság elnöke is. Bartakovicsék fénymásola­tokkal is bizonyítják, hogy többféle jelöltlista is közkézen forgott a faluban, Azt azon­ban nem tudni, hogy ezek, s az öt névre szűkített kis papír mikor került az otthon lakói­nak kezébe. Bartakovics Jó­zsef szerint, akinek neve egyébként nem szerepelt az öt név közt, még szombat este, és vasárnap reggel a szavazó helységek előteré­ben is osztogatták a kis cetli­ket. Azt is kifogásolják, hogy amikor írásbeli kifogásukat délután leadták a körjegyző­ségen, elolvasás nélkül el­utasították azt, sőt a kézhez­vétel pillanatában már az írásbeli elutasító válasz is a választási bizottság asztalán volt. Kérdés tehát van bőven, és ádáz vita dúl a faluban, mely nem ér véget a szavazatok összeszámlálásával. Tévedés Nem kis meglepetésben volt része annak a kaposvári hölgy­nek, aki lakóhelyén a 12-es szavazókörben szerette volna leadni voksát, de elutasították, mondván: a népességnyilván­tartótól kapott jegyzék szerint nevezett „szabadságvesztés bűntette alatt áll 1991-től 1998-ig, jogerős ítélet alapján”. Az első kábulatból fel­ocsúdva a kötelességtudó ál­lampolgár váltig állította, nem hogy börtönben, de még bíró­ság előtt sem volt soha életé­ben. A szavazatszámláló bi­zottság sebtében ellenőrizte az adatokat, többen személyesen is ismerték az asszonyt, s megállapították, hogy a jegyzék téves információt tartalmaz, így utólag felvették a névjegyzékre és végre szavazhatott. Termé­szetesen elnézést kértek tőle a tévedésért. Megfigyelő Vörsön arról döntött a vá­lasztási bizottság, hogy nem fogadja el az FKGP megfigye­lőnek jelentkező képviselőjét, aki nem rendes, felesküdött tagja a testületnek. Egyébként a pártnak volt delegáltja a vá­lasztási bizottságban. Szőkedencs kivár... Csákányi plakátbombák — Nem voltak itt látványos széthúzások, csak olyan ki­sebb személyeskedések, amik mindenütt előfordulnak. Innen korábban mindig, min­dent csak vittek, mióta önál­lóak lettünk, meg gyarapod­tunk szépen. Hídmérleg, meg orvosi rendelő, utak-járdák, hidegszoba. Ezt mind az előző testület hozta össze. Hogy most mégis mi­ért ez az érdektelenség? Ahány ember, annyiféle... Talán azért nem tolakodtak, mert nem akarnak zsákba­macskát venni. Talán úgy gondolják: lássuk először, kit választ a nép, aztán majd el­döntjük, akarunk-e vele dol­gozni vagy sem... Szőkedencsen a Matusz Ferencné vezette öttagú sza­vazatszedő bizottság meg­oszlik abban a kérdésben, hogy vajon miért csak hár­man indultak az öttagú kép­viselő-testületi helyért? Ta­lálgasson, akinek ehhez van kedve, ők teszik, amit kell. Amiről úgy érzik: a község javát szolgálja. Ha fél év múlva, hát akkor fél év múlva. — Az a furcsa helyzet állt elő, miszerint azok a képvise­lők, akik már alig várták a cik­lus végét, az időközi válasz­tásokig kénytelenek tovább dolgozni — mondják. — Az előző polgármester, Papp Sándor jól kijött a testülettel, de errefelé nem az volt a gyakorlat, hogy minden ja­vaslatra azonnal mindenki föltette a kezét. Meghány- ták-vetették alaposan... Most Papp Sándor nem indult a vá­lasztáson, az emberek meg kivárnak. Jövőre, — meglát­ják, lesz itt jelölt elég... „Ti csákányi jó magyarok, azt kérem, rám szavazzatok — Farkas László.” E kis versike ih­letében most elénekelhetnénk szépen, hogy aszongya: „Csá­kányban sej, van néhány utca, s minden utcán van sarok...” Folytathatnánk a házakkal, s a házakon a plakátokkal, ame­lyek ráadásul ily (kín)rímesek és rémesek. Pedig feladatuk nem kevés, arra lennének hi­vatva, hogy a jó helybélieket ál­lítsák csatasorba eddig volt polgármesterük újraválasztása mellett az immár három részre szakadt faluban. Mindezt teg­nap délelőtt nem először nyilat­kozta Surugli Lajos, aki jegyzői tisztét sem féltve igyekszik őr­ködni a közélet, s így a válasz­tás tisztasága felett. Nem rajta múlik, ha netán mégsem sike­rül, s ha az ellenlábasokat becsmérelő fűzfaverses plaká­tok rosszul találnak elsülni, ne­tán csütötörköt mondanak. Jól­lehet — mint meggyőződhet­tünk róla — magukra a plaká­tokra, ha nem is fel-, de némi „nyakolajjal” megkent vigyázok vigyáztak. Hogy végül a mérleg merre billen, az csak lapzárta után dől el. Mindenesetre teg­nap délben a 252 választásra jogosult csákányi lakos közül 99 járult csak az urnákhoz. Ha nem is sokat, valamit ez is mondhat a faluról a falunak... Választási összeállítá­sunkat készítették: Barna Zsolt, Czene Attila, Csíky K. Erika, Gáldonyi Mag­dolna, Krutek József, Kun G. Tibor, Lang Róbert, Lengyel János, Nagy László, Németh István, Széki Éva, Varga Ottó t

Next

/
Oldalképek
Tartalom