Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-09 / 290. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 9., péntek A lakosság fizet, de a Matáv-nak nem kell a pénz A somogyváriak esete a telefonberuházással így szavazunk vasárnap Somogyváron áll a bál a telefonfejlesztés miatt. No, nem azért mert az emberek nem akarnák. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok teszik bizonytalanná a polgárokat, ráadásul 40 ezer forint e nyilatkozatok tétje. Dr. Gyenis Sándor polgár- mester november elején értesítette a somogyváriakat, hogy a telefonfejlesztéssel kapcsolatos tárgyalásai eredményesen zárultak. „Somogyvár település teljes telefonigényét még 1994-ben ki tudjuk elégíteni.” A hozzájárulás mértéke — írja az értesítőben — 40 ezer forint, a lakosság telefonigényét az ön- kormányzat a hozzájárulás megfizetése után veszi tudomásul, és lehetőség van a takarékszövetkezet helyi fiókjában hitelt igényelni. Ezzel az értesítővel több állampolgár jelentkezett a Matáv Rt Marcali Távközlési Centrumánál. Kovács Árpád, a centrum vezetője erre Nagy Gábortól, a pécsi igazgatóság vállalkozási osztályvezetőjétől kért információt arról: milyen eredménnyel zárultak a somogyvári polgármesterrel történt tárgyalások, amelyek az ő közvetítésével jöttek létre. Nagy Gábor november végén kézbesített levelében arra kéri a polgármestert, hogy „szíveskedjen fellépni a téves információ terjesztése ellen, mert ezért a Matáv RT-nek nem áll módjában felelősséget vállalni.” Nagy Gábor kérésének indoka pedig az, hogy ugyan folytak a somogyvári önkormányzattal megbeszélések az önerős program indításáról, de az rt-nél bekövetkezett szervezeti változások miatt azt a vezetőség nem engedélyezte, ahogy erről a polgármestert is tájékoztatták. „Az rt vezetősége által jóváhagyott üzleti terv Marcali primer körzetére 1996. évben irányoz elő hálózatfejlesztést. Jelenleg az állomások kiépítésére műszaki lehetőség nem adott, ezért a lakossági hozzájárulások befizetését a Matáv Rt nem igényelte.” Megkérdeztük dr. Gyenis Sándort, milyen beruházásban fejlesztik a telefonhálózatot. Az első válasz: önkormányzati beruházás. — Nyilván erről van testületi határozat. — Nincs. — Akkor milyen beruházásról van szó? — A lakosság és a Matáv beruházásáról. — Ki számolta ki a 40 ezer forintos hozzájárulások mértékét? . — Én. A hallott számok alapján, a tárgyalásokra alapozva. — Milyen számlára fizetik be az emberek a pénzt? —- A takarékszövetkezetben elkülönített számlára. — Ki nyitotta? — Én voltam az egyik aláíró, a másikat nem nevezem meg — mondta a polgármester, aki A Nagycsaládosok Országos Egyesületének véleménye szerint az adómódosítások után a két középiskolás gyermeket nevelő családok adófizetése a létminimumukból hétszerese lesz a szintén csak létminimumukat megtermelő gyermektelen egyedülállókéhoz képest. A NOÉ álláspontja szerint nem mindegy, hogy az adott jövedelmet az egyes ember szerint keddig már kilencvenen befizették a „hozzájárulást” és legalább négymillió forint van a számlán. A polgármesteri hivatalban egyébként azt a tájékoztatást kaptuk, hogy semmi közük sincs az értesítőhöz és az abban foglaltakhoz. Való igaz, hogy a szép időben tegnap is nagyban dolgoztak a földmunkán és kábelfektetésen Somogyváron. Szepesi Gyula, a kozármislenyi Univer- zálbau Kft művezetője szerint december 22-re itt el is készülnek vele, a pécsi Geoprofil Kft alvállalkozójaként. Kocsis Emil, a pécsi kft ügyvezetője elmondta, hogy a Matáv Rt Pécsi Igazgatóságának beruházásában dolgoznak a térségben. A szerződés szerint Pamukon, Somogyvámoson és Somogyváron a földmunkával és kábel- fektetéssel a jövő év februárjára kell végezniük. Ezt megerősítette a Matáv Rt Pécsi Igazgatóságának beruházási osztályán dolgozó előadó is, aki szerint ebben a térségben cége saját beruházásban építi ki az egységes helyi hálózatot, és legkorábban a jövő év tavaszán az igények ismeretében van lehetőség az új előfizetők bekötésére. Ehhez a mostani beruházáshoz a társaság nem igényelt lakossági hozzájárulást, nincs szüksége rá, ezért nem tudni mi az alapja a 40 ezer forintos befizetéseknek. Ugyancsak ezt erősítette meg Kovács Árpád, a marcali távközlési centrum vezetője, vagyis semmilyen reális alapja nincs annak, hogy december 31-ig Somogyváron új előfizetőket kössenek be. A befizetett lakossági pénzeket nem veszi át a Matáv Rt. Reiner Ágoston, a Matáv Rt Pécsi Igazgatóságának igazgatója mindehhez hozzáfűzte, rém kusza dolognak tűnik az ügy, de ennél jóval egyszerűbb: való igaz, hogy Somogyvár automatizálását bevették a marcali faluprogramba azzal, hogy még idén automatizálják a meglévő vonalakat. A terv megvalósításában történt csúszás után erre valóban jövő tavasz- szal lesz lehetőség és aztán lehet gondolkodni és tárgyalni arról, hogy milyen konstrukcióban valósítsák meg az önerős programot. A polgármester intézkedését olyan kockázatvállalásnak tekinti, amely meggyőződése szerint jószándékkal igyekszik a falu érdekeit mindenekelőtt „rákényszeríteni” a telefonos társaságra. A külföldi tulajdonosok viszont éppen ezt a kényszerpályára állítást nem tartják kívánatosnak, mert a racionális műszaki és anyagi megfontolások alapján döntenek. Meggyőződése az is, bár figyelmeztették a polgármestert, előre ne szedjenek pénzt, hogy a befizetett összeg nem vész el. A Matáv Rt a legtöbbet igyekszik tenni, de nem szeretné, ha éppen a segítő szándéka miatt bűnbak lenne. Gáldonyi Magdolna maga éli fel, vagy abból még gyermekeket is el kell tartani. Véleményük szerint az adópréssel még alacsonyabb lesz a születésszám, s nem biztosítható a már megszületettek taníttatása és neveltetése sem. A nagycsaládosok egyesülete azt kéri: a kormány a családi pótlék érdemi emelésével bizonyítsa be, hogy a koalíciós megállapodásnak megfelelően a családok híve. A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvény alapján 1994. december 11-én vasárnap Somogy választó- polgárai is az urnák elé járulnak, hogy ismét megválasz- szák azokat, akik az elkövetkezendő négy évben intézik a helyi közügyeket. Szavazni — a már korábban kiküldött „Értesítő”-ben megjelent szavazóhelyiségben — a szavazás napján 6.00 órától lehet. A szavazás egységesen 19.00 óráig tart. A törvény értelmében a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazás idején tartózkodhatnak. Szavazni kizárólag személyesen és a törvényben előírt kivételekkel csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A mozgásában gátolt választópolgár kérésére, lakásán a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja „mozgó- urná”-val felkeresi. A szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. Az országgyűlési képviselőválasztástól eltérően az önkormányzati választásokon csak az adott szavazókörben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel — és az utóbbi esetben a lakóhely szerinti jegyzőtől kapott igazolással — rendelkező választó- polgárok szavazhatnak. A tartózkodási hely a személyi igazolványban is szerepel. Ezzel sokkal szúkebb körű az igazolással való szavazás lehetősége mint tavasszal volt az ország- gyűlési választások idején (például a kórházban, üdülőkben vannak igazolással nem szavazhatnak ha ennek helye nem azonos a lakóhelyükkel, vagy bejelentett tartózkodási helyükkel). Áz a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választópolgár — ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes — segítségét igénybe veheti. Ki nem szavazhat? A törvény szerint nem szavazhat az, aki — nem rendelkezik választójoggal és ezért nincs a választók névjegyzékén, hanem a választójoggal nem rendelkezők jegyzékén szerepel — nem a lakóhelyén kíván szavazni — ahol a választók névjegyzékén szerepel —, hanem tartózkodási helyén, de a lakóhely szerinti jegyző által kiállított igazolással nem rendelkezik; — ha a nyilvántartásban szerepel is, de személyazonosságát nem tudja elfogadhatóan igazolni. Ki szavazhat? Az a választópolgár, aki a választók nyilvántartásában szerepel, vagy abba utóbb felvették, és a szavazatszámláló bizottság a személyazonosságát megállapította. A bizottság eljárása ezért a következő: — a szavazatszámláló bizottság elnöke, vagy ezzel megbízott tagja a megjelent állampolgártól elkéri a választók nyilvántartásába való felvételről szóló „Értesítő”-t és a személyi igazolványát. Az értesítő hiánya — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén — a szavazásnak nem akadálya; — hasonlóképpen nem akadálya a szavazásnak a személyi igazolvány hiánya, ha a választópolgár személyazonosságát más alkalmas módon, például katonai igazolvánnyal, jogosítvánnyal, útlevéllel igazolja, feltéve, ha a választópolgár a névjegyzékben szerepel; — ha a választók nyilvántartásába olyan állampolgárt nem vettek fel, akinek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) a névjegyzék elkészültekor (1994. november 4-én) már a szavazókor területén volt — ezt személyi igazolványával bizonyítja — és választójoggal rendelkezik, akkor a bizottság elnöke pótlólag felveszi a nyilvántartásba; — a törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgár tartózkodási helyén szavazhasson. Ehhez a tartózkodási hely jegyzőjétől vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kérheti a névjegyzékbe való felvételét, de csak a lakóhely szerinti jegyző által kiadott „Igazolás” ellenében. Ez a jogosultság azonban kizárólag azt a választópolgárt illeti meg, aki a választás kitűzését megelőző napig (1994. október 6-ig) tartózkodási helyet létesített; — a hajléktalan választópolgárok településenként egy, a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak; — az önkormányzati választásokon — az egyéb törvényi feltétel fennállta esetén — választójoggal rendelkeznek (szavazhatnak) a Magyarországra bevándorolt, bevándorlási engedéllyel rendelkező — a magyar jog szerint nagykorú — nem magyar állampolgárok is. A szavazás módja Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság tagja átadja a szavazónak a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzővel lát el. Szükség esetén elmagyarázza a szavazás módját; a magyarázat nem tartalmazhat agitációt valamely jelölt, illetőleg lista ellen, vagy mellett. Ha egy jelölt, vagy lista kiesik a szavazólapok elkészítése után, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség esetén szóban tájékoztatni a választópolgárokat. Szavazni csak hivatalos szavazólapokkal lehet. A választó- polgár településfajtánként különböző szavazólapokkal találkozik: a/ a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a szavazónak át kell adni: — 1 polgármesteri szavazólapot, 1 kislistás szavazólapot, 1 a megyei közgyűlés tagjainak választására szolgáló, listás szavazólapot, valamint ha helyi választási bizottság kitűzte a helyi kisebbségi önkormányzati választást is, valamennyi választópolgárnak 1 kisebbségi szavazólapot és 1 borítékot. b/ a 10 000-nél több lakosú településen, a megyei jogú várost kivéve (Barcs, Marcali, Nagyatád, Siófok) a szavazónak át kell adni: — 1 polgármesteri szavazólapot, 1 egyéni választókerületi szavazólapot, 1 a megyei közgyűlés tagjainak választására szolgáló, listás szavazólapot, valamint ha helyi választási biztosság kitűzte a helyi kisebbségi önkormányzati választást is 1 kisebbségi szavazólapot és 1 borítékot. c/ A megyei jogú város választópolgárai nem szavaznak a megyei közgyűlés tagjaira, így (Kaposváron) minden szavazó: — 1 polgármesteri szavazólapot, 1 egyéni választókerületi szavazólapot, 1 kisebbségi szavazólapot és 1 borítékot kap. / Érvényes szavazat A települési kislistás, az egyéni választókerületi, a kisebbségi önkormányzati és a polgármester-választás szavazólapja ABC sorrendben tartalmazza a jelöltek nevét és az őket jelölő szervezetek nevét vagy annak rövidítését, illetőleg a független jelölés tényét. A listás szavazólapok és a polgármester szavazólapja tartalmazza a jelölő szervezet jelvényének lenyomatát is (ha van ilyen) fekete-fehér színben. A listás és a kisebbségi ön- kormányzati szavazólap az illetékes választási bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a listák, vagy a jelölő szervezetek nevét, vagy annak rövidítését. A listás szavazólapon — a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben — fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül az első öt jelölt nevét. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, illetőleg listára lehet. A jelöltre, illetőleg listára szavazni a jelölt neve melletti, illetőleg a jelölő szervezet neve feletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. Mikor érvénytelen a szavazat? — ha nem hivatalos szavazólapon adták le, vagy — ha nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a választópolgár kire, illetőleg melyik listára szavazott, vagy ha a bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot. Érvénytelenséget eredményez a kislistás és a kisebbségi szavazólap esetén a szavazólapon feltüntetettnél (megválasztható képviselők számánál) több, a polgármesteri, egyéni választókerületi és megyei listás szavazólap esetén pedig az egynél több megjelölés. A szavazólapon nem lehet javítás. Ha a választópolgár a szavazólapon hibát ejtett, kérésére a bizottság elnöke rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére csak az urnába helyezés előtt, szavazólapfajtánként egy alkalommal van lehetőség. A választás új elemei 1. A polgármestert valameny- nyi településen a települések választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő jelöltek közül egy jelöltre lehet. Polgár- mester az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. 2. Kislistás választás: A szavazólapon minden községben fel lesz tüntetve, hogy hány képviselőt kell választani. Ezeken a településeken a jelöltek nevét ABC sorrendben tüntetik fel a szavazólapon. A választó- polgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselőtestületnek lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen több jelölt neve melletti körben helyeztek el egymást metsző két vonalat, mint ahány képviselő megválasztható. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. 3. Vegyes választási rendszer: A 10 ezernél több lakosú településen — Kaposvár, Barcs, Marcali, Nagyatád, Siófok — a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választó- kerületi jelöltekre szavaznak. Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő jelöltek közül egy jelöltre lehet. Az egyéni választókerületekben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A vegyes választási rendszerben a szavazás csak egyéni választókerületi jelöltekre történik. A kompenzációs lista miatt külön listás szavazólap nincs. 4. A megyei közgyűlés tagjainak választása: A választási rendszer új szabálya, hogy a megyei közgyűlés tagjait a választópolgárok — kivéve a megyei jogú város választópolgárait (Kaposvár) — közvetlenül, listán választják meg. A választópolgárok nem egyes képviselőkre, hanem a szavazólapon lévő, a különböző jelölő szervezetek által állított listákra szavaznak. A jelölő szervezetek a megyében két listát állíthattak: egyet a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a 10 ezernél több lakosú települések (Barcs, Marcali, Nagyatád, Siófok) számára. Ezért külön-külön szavazólap szolgál a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken (itt 9 listát állítottak a jelölő szervezetek), valamint a 10 ezernél több lakosú településeken (itt 8 listát állítottak a jelölő szervezetek) a megyei közgyűlés tagjainak választására. A listás szavazólapon tehát érvényesen szavazni a listák közül csak egy listára lehet. A listák — a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken, illetőleg a 10 ezernél több lakosú településeken külön-külön számítva — a leadott szavazatok arányában jutnak mándátumhoz. Az egyes listákon szereplő jelöltek sorrendjét a listát állító jelölő szervezetek határozták meg, és e jelöltek a megszerzett mandátumoknak megfelelő számban, a listán levő sorrendben válnak a megyei közgyűlés tagjaivá. Nem jut mandátumhoz az a lista, amelyre leadott szavazatok száma nem haladta meg a választókerületben leadott ösz- szes érvényes szavazat több mint 4 százalékát. 5. A nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselő választás: Azokon a településeken, ahol a helyi választási bizottság kitűzte, e napon tartják meg a helyi kisebbségi önkormányzati választást is. (Ez a megyében 20 települést: Babócsa, Darány, Fonó, Istvándi, Kisbajom, Kutas, Lakócsa, Lengyeltóti, Ötvöskó- nyi, Nikla, Potony, Somogysám- son, Szenna, Szentborbás, Szenyér, Tarany, Tótújfalu községeket, Barcs, Kaposvár és Marcali városokat érinti). A helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési ön- kormányzati képviselőválasztásra jogosultak. A kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja szintén ABC sorrendben tartalmazza a jelöltek nevét, akik közül érvényesen szavazni legföljebb annyi — a szavazólapon is feltüntetett számú — jelöltre lehet, ahány tagja a kisebbségi önkormányzati testületnek lehet. A helyi kisebbségi önkormányzati választás akkor érvényes, ha a 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú településen a-választók névjegyzékében szereplő választópolgárok közül legalább 50 választópolgár érvényesen szavazott, a 10 ezernél több lakosú településen pedig legalább 100 választópolgár érvényesen szavazott. Helyi kisebbségi önkormányzati képviselők azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosításával az önkormányzati választás egyfordulós. December 11-én, vasárnap dől el tehát, hogy a helyi lakosság nevében kik intézik a helyi közügyeket. Ezért kérek minden választópolgárt, éljen állampolgári jogával. Jákli Péter megyei főjegyző A nagycsaládosok szerint nem luxus a gyermek
