Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
1994. november 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Egymillió forint csak a gázdíjtartozás Életre nevelő iskola Barcson Veszteséget termel a barcsi cipőüzem Veszélyben van több mint 50 ember állása: 67 dolgozót akarnak elbocsátani. Június óta tart ugyanis a Szigetvári Cipőgyár felszámolása. Somogyi Ferenc, a megbízott igazgató levelet írt a munkaügyi hivatalnak, s ebben kifejtette, hogy a cég barcsi gyáregységének működését nem tudja biztosítani. Veszteséges az üzem, és gazdaságtalan. Emellett a Kögáz a már felhalmozódott gázdíjtartozás — ez több mint egymillió forint — miatt megvonta az energiaszolgáltatást is a barcsi gyártól. Nyáron ez nem okozott gondot, de most a hideg beálltával... Somogyi Ferenc véleménye szerint a gyár képes a jövőben veszteség nélkül működni, és ha sikerül rendezni a gáz- számla-ügyet a Kögázzal, akkor a felszámolási eljárás idején nem küldenek el dolgozókat. Feigli Ferenc barcsi polgármester ezért a közelmúltban tárgyalt a Kögáz szakembereivel; az volt a kérése, hogy a Kögáz újra biztosítsa az energiaellátást a cipőgyár üzemének. Somogyi Ferenc pedig vállalta a barcsi gyár működtetését, és két hónapra előre kifizeti a gázt. A tárgyalás eredményes volt, így a barcsi üzem újra kap gázt. G. A. Csokonai köszöntője Csurgón Kata-napra A napokban befejeződik a régi csurgói gimnázium épületének felújítása. Katalin-napra már ragyog az az emeleti szoba, amelyben Csokonai nyolc és fél hónapig lakott. Ha arra a 195 évvel ezelőtti napra gondolunk, amelyen megírta a Kata-napra című versét, felidéződnek az egykori események, a hányatott sorsú nagy magyar költő csurgói kálváriája. A szüreti vakáció alatt végigjárta belső-somogyi barátait, elbúcsúzott tőlük; úgy tudta, megérkezik a várva várt professzor, ő maga pedig elutazik édesanyjához Debrecenbe. De Császári Lósy Pál nem jött meg, és Csokonai maradt. Csépán János alsoki prédikátortól gyertyát, tüzelőt kért, hogy éjszaka ne kelljen a sötétben dideregnie. Mégis novemberben kezdődött el a csurgói profesz- szorságának a legsikeresebb korszaka. A Csurgón keletkezett remekművek között nem kapott helyet a Kata-napra című vers. Nem is annak szánta. Az alkalmatosságra írott versek nem időtállóak. 195 évvel ezelőtt Katalin-nap hétfőre esett. Csokonai és köszöntő társai későn tudták meg, hogy előrehozták vasárnapra az ünneplését. Paizsné, az uradalmi tiszttartó felesége a majorban az „első oskoládtól északra mintegy kilométernyire az Óvárosban, az Újváros dombjáról nézve a „laposban” lakott. Szívesen érkeztek, hiszen Katalin asz- szony jó szívvel volt a diákokhoz. Csak este köszönthettek, hiszen a nap versírással telt. A költő még több mint három hónapig tartózkodott Csurgón. Egy hónap múlva Pálóczi Horváth Ádámot is verssel köszöntötte névnapján, de ezekben a hónapokban a versírás helyett a tanításban telt inkább kedve. Horváth József Vállalkozói számvitel, piaci tájékozottság Barcson 20 hallgató a farmerképzőn Farmerképző tanfolyamot szervezett a megyei vállalkozói központ barcsi irodája a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési kara továbbképzési osztályának segítségével. A közelmúltban kezdődött kurzusnak húsz hallgatója van; a résztvevők fele csaknem vidékről jár be. Hetente két alkalommal négy-négy órában hallgatnak előadásokat. Az összesen nyolcvanórás tanfolyamon gazdálkodói, vállalkozói, piaci, számviteli, hitelezési ismeretekre tesznek szert a képzésen részt vevők. A farmerképző tanfolyam költségének kilencven százalékát a vállalkozói központ állja, és csak tíz százalékát fizeti a hallgató. Pelenkázni tanulnak a leendő anyák Csecsemőgondozási gyakor — Leánytanulóink nagy része az iskola befejezése után férjhez megy, és gyereket szül. Tapasztalataink szerint sok esetben nem tud mit kezdeni csecsemőjével, mert szülői ház ilyen ismeretekkel nem látta el. Bodnárné Nagy Krisztina, a barcsi III. Számú Általános Iskola pedagógusa mondta ezt, mikor a csecsemőápolási szakkör indításának okairól kérdeztem. A 7-8. osztályos lányok ugyanis — tízen — egy félévben, heti egy órában tanulják a legszükségesebb elméleti és gyakorlati tudnivalókat, s elsajátítják azt, amit egy anyának tudnia kell. Megismerkednek például a tudatosan vállalt terhesség jelentőt tanári irányítással ségével, s átfogó képet kapnak a csecsemő értelmi és mozgásfejlődésének szakaszairól. A csecsemőgondozás nemcsak ezt tudatosítja; ennél sokkal összetettebb a feladat. — Célom, hogy megismerjék az ápolás módját: a pelen- kázást, az etetés és öltöztetés nélkülözhetetlen tudnivalóit — mondta Bodnárné Nagy Krisztina. — Fontosnak tartom a szoptatás és a tanácsadás jelentőségének megértését, s tudják azt is az anyák, hogy mikor kell feltétlenül orvost hívni a beteg gyermekhez. Tanulóink az életbe már olyan gyakorlati tudással lépnek, hogy legalább az alapvető dolgok ne okozzanak gondot nekik. Az előző tanév tapasztalaFotó: Pöiöskei Tiborné tairól a barcsi pedagógus elmondta: — A diákok szívesen vettek részt a „plusz” órákon, és megfelelően elsajátították a szakkör ismeretanyagát, a gondozási teendőket... Igazi anya azonban ki-ki majd a gyermeke mellett lesz. Szeptembertől Egészségnevelés címen fakultációt is indítottunk, kísérleti jelleggel, valamennyi osztályban. Jövőre szeretnénk nagyobb óraszámban tanítani az új tantárgyat. Az ápolás tudomány és művészet — írja egy WHO-jelen- tés. Elsajátítása tudomány, és művészet a gyakorlása. Ebben az iskolában ezt szeretnénk minél jobban megközelíteni. Gamos Adrienn Fák a jövő századnak a csurgói iskola parkjában Segítenek az öregdiákok Kiss Lajos nyugalmazott főmérnök meghatódva lépett az idei ötvenéves érettségi találkozón egykori iskolája, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium területére. Azzal, hogy a Somogyi Református Egyházmegye 1993. július elsejével tulajdonába vette egykori iskoláját, a kaposvári gyülekezet mostani erdőmérnök-főgondnoka lehetőséget érzett, hogy a tudását kamatoztassa. A gimnázium csodálatos parkjának elöregedett fái mellé — vagy helyett — újakat ültetnek. A megyei erdőfelügyelőség már az idén 140-150 ezer forint értékű facsemetét adott. A gondosan összeválogatott hárs, kőris, bükk, tiszafa, tuja- csemetéket a múlt szerdán ültették el a tanulók. Kis műsorral készültek föl az eseményre, majd ásót, kapát fogva elültették a 200 csemete nagy részét. Ettől az ősztől minden diák és tanár egy-egy fát mondhat magáénak. Az októberi szülői értekezleten ismertetett programra a Csurgótól 180 kilométerre levő Bodajkról Szűcs János ötödmagával érkezett. — Amikor másfél évvel ezelőtt életemben először megláttam ezt az iskolát és a parkot, úgy éreztem, egypár ne- kiugrás kell csak és még csodálatosabbá tehető — mondta a Fejér megyei étterembérlő szülő, aki az otthon készített, itt megmelegített, férfi-főzte gulyással is megvendégelte a diákságot. Szlávecz Károly tíz fenyőfát hozott és ültetett el. Kiss Lajos a nyár elején még nem vehette észre a fák száradását. A park előterében azonban 14, leveleit gyorsan elvesztett fenyőt sürgősen ki kell vágni. Ha viszont már az idén 200 fiatal kerül a helyükre, van remény. A jövő évi tervek még szebbek: félmillió forintban reménykednek, a patakpartra pedig 3000 égert ültetnek. Horváth József Van még erő a gazdában, de hiányzik a pajta Dibuzék dohánya Szülök dohánytermelő falu — így ismerik nevét, több mint száz év óta. Dibuz Józsefék is „belenőttek” a dohánytermesztésbe. Ami nélkülözhetetlen, azt megtermi a föld, de a jövedelmet ma is a dohány hozza nekik. — Egy hektáron termelünk dohányt — mondta Dibuz Jó- zsefné. — Persze, sok munkával jár: időben kell palán- tázni, kapálni, majd leszedni a leveleit. Aztán szárítani. Most éppen csomózzuk... A nagyatádi Dohányfermentáló Részvénytársasággal szerződtünk: ez a cég veszi át a megtermelt dohányt. Amikor a téeszben dolgoztunk, akkor is foglalkoztunk vele. Most, hogy a közöst felszámolták és munkanélküliek lettünk, ismét belevágtunk. A megélhetés alapjaihoz ez ad biztos jövedelmet... Van még bennünk annyi erő, hogy elboldoguljunk vele. Dibuzék összesen 6,4 hektár földet művelnek, ennek egy része bérelt terület. A talajelőkészítés igen fontos; ehhez megvannak a gépeik. Búzát, rozsot, burgonyát és kukoricát is termelnek. A gabona azonban nem kedveli a szuloki homokot: az idei termésátlag hektáronként alig húsz mázsa volt. A burgonya annál jobban fizet — ha van elegendő eső. Mivel azonban ez a nyár aszályos volt, a krumpli termése is csak közepes: mintegy százötven mázsa hektáronként. — Jövőre pajtát is kell építenünk — mondta Dibuz József. — A kamra a mi gazdaságunkban már kevés... (Gamos) Jól fizet a felvásárló a szárított dohányért Fotó: Kovács Tibor Közösségi ház épül Csurgón Zöld utat kapott az utóbbi évtizedek legnagyobb csurgói beruházása. A Makovecz-ter- vezőirodához tartozó Nagy Ervin-csoport tervei alapján a kivitelező Horváth László építőipari vállalkozása elkezdte a munkálatokat. Sok évi előkészület után a Széchenyi tér 1986 óta üres telkén építik föl a városképbe illeszkedő szép, nagy épületet, amelynek a földszinti alapterülete meghaladja az ezer négyzetmétert. 50 éves plébánia Udvarhelyen Az önálló somogyudvarhelyi plébániát 1944 végén Mind- szenty József még veszprémi püspökként szervezte meg. Radványi Antal csurgói esperes volt az egyházközség első plébánosa. A félévszázados évfordulóról majd vasárnap emlékeznek meg a községben. Patosfa milliói Patosfán 15 millió 66 ezer forintból gazdálkodnak az idén. A helyi önkormányzat - a településen nincs gyermekintézmény - hárommillió forinttal járult hozzá a ladi iskola, óvoda működéséhez. A körjegyzőség fenntartása is sok pénzt kíván: 800 ezer forintot. Barcsi nyugdíjastalálkozó Ma este hat órakor városi nyugdíjas találkozót rendeznek a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ kamaratermében. A találkozó vendége dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. Magyar-horvát vállalkozás Feigli Ferenc barcsi polgár- mester egy horvát-magyar vegyesvállalat kialakításának lehetőségéről tárgyalt Jákli Péterrel, a megyei Vállalkozói Központ Alapítvány kuratóriumának elnökével, mivel a szomszédos ország több városa közösen szeretne gazdasági együttműködést létrehozni a magyarok vállalatokkal, s ennek a központja Barcs lehetne. A kaproncai vállalkozók szívesen részt vennének egy olyan közös vállalat kialakításában, amely majd magyar területen termeltetne növényeket horvát piacra. Minderről már folyik az egyeztetés. Szilárd burkolat minden utcán Csurgó valamennyi közútját szilárd burkolattal borították mára. A kisváros az idén tízmillió forintot fordított az útépítési program befejezésére; de ezt a pénzt már nem lehet elkölteni, mivel a Kossuth és a Rózsa utcát összekötő, 200 méter hosszú út építését lakossági tiltakozás miatt a testület leállította. Az aláírásgyűjtők az iskolába járó gyerekeket féltik a közúti forgalomtól.
