Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-07 / 262. szám

1994. november 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 7 Kiálltuk a próbát Üzenetértékű négy év A Kaposi Mór Megyei Kórház fejlesztései Beruházásra 250 millió forint A Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciójá­ban fontos szakasza volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt a kórház működését alapvetően meghatározó fejlesztéseken volt a hangsúly. Esetenként a betegellátás szempontjá­ból közvetlenül nem érzé­kehető, de nagy jelentő­ségű volt a közművek re­konstrukciója. A szülészet és a régi se­bészeti épület rekonstrukci­ója, a konyha-étterem és egy pszichiátriai utókezelő beru­házás döntően fontos volt mind a dolgozók, mind a be­tegek szempontjából. Ezekre a munkára összesen 536 mil­lió forint címzett állami támo­gatás állt rendelkezésre a ciklusban. Átérezve a kórház egész­ségügyi gép-műszer hálóza­tának fejlesztési, korszerűsí­tési igényét, a megyei köz­gyűlés a négy év alatt mint­egy 250 millió forint beruhá­zási lehetőséget biztosított. Ennek forrása nagyobb részt megyei és állami céltámoga­tás volt, kisebb hányada a megyei kórház saját pén­zeszköze. Ismerve az intézmény helyzetét — a gyógyító­munka 7 telephelyen folyik, az épületállomány több mint 60 százaléka régi, elavult — nyilvánvaló volt, hogy a több száz millió forintos fejleszté­sek a kórház gondjait nem oldják meg teljesen. A kórházfejlesztési kon­cepció, orvosszakmai prog­ram alapján — a főhatósá­gokkal egyeztetve — sikerül elvégezni a belgyógyászati épület 950 millió forint re­konstrukcióját (1994-97). E beruházáshoz 800 millió fo­rint állami támogatást nyer­tünk, a 150 millió forint me­gyei pénz mellé. A megyei közgyűlés meg­tárgyalta és elfogadta a me­gyei kórház 1995-99-re vo­natkozó fejlesztési igényét; ennek várható költsége több mint 6 milliárd forint. Nyilván­való, hogy ez döntően csak a központi költségvetésből va­lósítható meg. A fejlesztések fontossága, az állami támo­gatás elnyerése érdekében a megyei közgyűlés 200 millió forintos saját erő biztosítását vállalta. Folytatni kívánjuk az egészségügyi gép-műszer fejlesztési programot, s erre — céltámogatás esetén — 1995-ben 100 millió forintot Nagy jelentőségű volt a kórház közművesítése... Fotó: Török Anett kívánunk fordítani. Ezenkívül a kisebb — esetenként több tízmillió forintos — beruhá­zási, felújítási munkák finan­szírozását (beruházások előkészítése, állagmegóvó tetőfelújítások, IMS-szerke- zetű építmények megerősí­tése) is felvállaltuk. A lehető­ségek keretein belül a jövő­ben is meg kell tenni mindent a zavartalan betegellátás ér­dekében. A megyei közgyűlésnek a kórházfejlesztéssel össze­függő érzékenységét mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy tavaly a gép-műszer beruházás lehetőségének biztosításával — a céltámo­gatást és az összköltséget il­letően — a megyék között országos első volt a Somogy Megyei Önkormányzat. A mosdósi tüdő- és szív­kórházban egy kórházre­konstrukciós fejlesztési prog­ram megvalósításán dolgoz­nak; ezt jövőre fejezik be. Mintegy 76 millió forint az összes beruházás értéke. E program megvalósításának forrása 50 százalékban me­gyei, 50 százalékban pedig állami pénzeszköz. A mos­dósi kórház gép-műszer parkját mintegy 60 millió fo­rintos beruházással gazdagí­totta a megyei közgyűlés az elmúlt négy évben. Marosvári György a pénzügyi főosztály tanácsosa Térségi feladataink szep­temberi áttekintése után no­vember 17-én tartjuk ciklus­záró közgyűlésünket s érté­keljük az elmúlt négy év munkáját. A jelenlegi szám­vetés jelentőségét fokozza: lezárult az első önkormány­zati ciklus, amelynek „üzene­tértékű” tapasztalatait a tör­vényalkotóknak is mielőbb hasznosítani kellene. Az ön- kormányzatok és a társada­lom különböző szervezetei most újragondolják, újra­gondolhatják szerepüket. A négy év igazolta: megyepo­litikán helyes volt. Kiálltuk a próbát. Ha eszközökben nem is, de szerepének meghatáro­zásában, szemléletében, a jogi­lag nem körülhatárolt tevékeny­ségek szervezésében erősödött a megye. Somogy a hazai és a nemzetközi regionális együtt­működés egyik központjává, szervezőjévé vált. A megye tár­sadalmi és gazdasági életében betöltött szerepünk változásai a nemzetközi kapcsolatok alaku­lásán mérhetők leginkább. Oldódó görcsök Az önkormányzati választá­sokat követően a tanácsi szak- igazgatási szervezet viszony­lag gyorsan önkormányzati hi­vatallá vált és megfelelt az el­várásoknak. A rendszerváltás­ból adódó átmeneti helyzet bi­zonytalansága, az önkormány­zati törvény megyére vonat­kozó szabályozásai, valamint az általa „gerjesztett” megyeel­lenes hangulat miatt jelentős teher hárult a választott tiszt­ségviselőkre. Ne tekintsék ön­dicséretnek, ha úgy fogalma­zok: mind a főjegyzőnek, mind az alelnöknek, mind pedig a A megyében 1991-ben — kísérleti jelleggel — megindult a falugondnoki szolgálat megszervezése. A hátrányos helyzetű kis települések szo­ciális infrastruktúráját javító szolgálat 3 év alatt jól működő hálózattá fejlődött. A Népjóléti Minisztérium, a Somogy Megyei Közgyűlés és az érintett települési ön- kormányzatok anyagi támoga­tásával jelenleg már 27 tele­pülésen 25 falugondnok telje­sít szolgálatot. A kezdeti mo­dellkísérlet jól bevált rend­szerré fejlődött, s a kis tele­püléseken a szociális ellátó­hálózat szerves részévé, nél­közgyűlés elnökének meghatá­rozó szerepe volt abban, hogy Somogybán a megyeellenes hangulat hamar oldódott, dön­tően meg is szűnt, sőt megyei önkormányzatot igénylővé vált. Jól segítették ezt a közgyűlés tagjai, különösen a tanácsnoki kar. A testület és az apparátus között nem alakult ki alá-fölé- rendeltségi viszony. A téstület nem akart mindenáron ural­kodni, az apparátus pedig nem akarta kivenni a jogosítványo­kat a közgyűlés kezéből. A bi­zottságokban óriási szellemi erő halmozódott fel. A testületi tagok és az úgynevezett külső tagok többféle, gyakran eltérő álláspontjának ütköztetése megalapozta, illetve kiegészí­tette a közgyűlés munkáját. Főszerepben az intézmények Az inflációt nem követő nor- matíva-emelkedések nem fe­dezték a kiadások növekedé­sét. Intézményeinknek a hi­ányzó összeg nagyobb részét támogatásként biztosítottuk, egy komoly hányadát azonban saját bevételeikből és tartaléka­ikból teremtették elő. A nehéz­ségek ellenére szakmai munká­juk elismerésre méltó színvo­nalú. A működés elsődlegessé­gének biztosítása mellett beru­házásra, felújításra is jelentős összegeket használtak fel. En­nek ellenére a szükségesnél kevesebbet tudtunk erre a célra fordítani. Az oktatási intézmé­nyekre, különösen az egész­ségügyre (kórházak) a testület kiemelt figyelmet és jelentős mennyiségű pénzt „áldozott”. A szociális otthoni hálózat fejlesz­tésére így a szükségesnél jóval kevesebb jutott. Egyesek sze­rint ez összefüggésbe hozható külözhetetlen elemévé vált. A falugondnok „egyszemélyes intézményként” szállítja az ebédet az időseknek, orvos­hoz viszi a betegeket, óvo­dába és iskolába a kicsiket, kiváltja — és házhoz viszi — a felírt gyógyszert, s közleke­dési kapcsolatot létesít a tele­pülés és a vasútállomás vagy a távolsági buszjárat között. Szolgáltatásként kicseréli a gázpalackot, házhoz viszi a tápot, takarmányt, az üzlet­ben vásárolt nehezebb tár­gyakat. Helyenként pótolja a szociális gondozót vagy be­tegápolót. Sőt arra is van példa, hogy sporteseménye­az önként vállalt feladatok túl széles körével. Tény, hogy az erre szánt pénz egy része nagy valószínűséggel a kevésbé ellá­tott intézményeinkre fordítódott volna. Megértésükért és a ne­hézségek vállalásáért termé­szetesen köszönet illeti az érin­tett intézményeink vezetőit. Ugyanakkor semmiképpen nem tekinthetjük szereptévesztés­nek, veszteségnek pedig még kevésbé a nem kötelező leckék teljesítését. Már csak azért sem, mert a települések egy ré­sze ezt látva vállalt fel részben vagy egészében megyei felada­tot, tehermentesítve ezzel a megyei közgyűlés kasszáját. Hitel nélkül... Költségvetésünkben a ked­vezőtlen központi intézkedések ellenére évről évre megterem­tettük a programjaink megvaló­sításának feltételeit. Mind a négy évben hitel felvétele nélkül tudtuk biztosítani a stabil gaz­dálkodást és elmondhatjuk, hogy nincsenek krízishelyzet­ben levő intézményeink. A köte­lező és önként vállalt feladatok egyaránt teljesültek, sőt olyan nagy beruházás indításának fel­tételei is megteremtődtek, mint a kórház belgyógyászati tömb­jének rekonstrukciója. Működő intézményrendszert vettünk át és adunk tovább a maga heterogén adottságaival. Néhány fontos területen termé­szetes módon a jövő ciklusra is kiható elkötelezettségeket vál­laltunk. A következő időszakot terhelő kötelezettségvállalások azonban összességében nem haladják meg a normális gaz­dálkodás során vállalható mér­téket és arányokat... Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke két, ünnepélyt szervez, kezeli a könyvtárat, odafigyel a köz- világításra, az utak, hidak, közterek állapotára. Egyszó­val gondnoka, élő lelkiisme­rete a településnek. Tevékenysége teljesen nyi­tott: teljesen a falu szeme előtt zajlik, s így naponta „megmérettetik”. Evenként a falugyűlés elé áll, és számot ad munkájáról. Ha a polgárok nincsenek vele megelégedve, megvonják tőle a bizalmat, le­válthatják. Munkájuk sikerét bizonyítja, hogy ilyenre a me­gyében még nem volt példa. Dudák Lajos főtanácsos F alugondnoki hálózat Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a Vagyongazdálkodási Igazgatóság bontásra meghirdeti a Kaposvár, Achim A. u. 2-4. szám alatti ingatlanon lévő épületeket. A bontandó épületekre pályázni lehet 1994. november 15-én 10.00 óráig. Több jelentkező esetén licittárgyalást tartunk, melynek időpontja 1994. november 15., 13.00 óra. A licittárgyaláson 30 000 Ft bánatpénz befizetésével lehet résztvenni. A bontásra kerülő épületek kikiáltási árára és egyéb feltételekkel kapcsolatosan részletes információt a Vagyongazdálkodási Igazgatóság ad. (Kaposvár, Kossuth tér 1., I. emelet, 108. szoba, telefon: 318-133/150 mellék). (62625) Pedagógusjutalmazás Gyermekvédelmi törvény helyett A szakma és a közvélemény által nagyon várt gyermekvé­delmi törvény megalkotásának elhúzódása miatt a népjóléti tárca saját hatáskörben kívánja szabályozni az állami gondos­kodás alatt álló kiskorúak ellá­tását és a bentlakásos gyer­mek- és ifjúságvédelmi intéz­mények működését. A rendelet hatályba lépése a szakmai normatívák, képesí­tési előírások megkövetelésé­vel jelentős előrelépést hozna és a megyei gyermekvédelmi intézmények többségét érin­tené. Szükséges lenne az in­tézmények átszervezése, a családi típusú, kis létszámú in­tézmények (lakásotthonok) kia­lakítása. Ez viszont nagy kihí­vás; elsősorban nem szakmai, hanem kőkemény anyagi kér­dés. D. L. A cigány fiatalok szakmai és kulturális elmaradottságának mérséklésében élenjáró pe­dagógusok jutalmazására Somogy Megye Közgyűlése alapot hozott létre. Az 1994-es tanévben nappali tagozaton a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnáziumban két, a kapos­vári Széchenyi István Keres­kedelmi Szakközépiskolában, a Rippl-Rónai József Közle­Valamennyi megyei fenntar­tású nevelési-oktatási intéz­ményben meghatározott időre megalakultak az iskolaszékek. Ezzel létrejött az érdekegyez­tetés legfontosabb szervezete, és az iskola további demokrati­kedési Szakközépiskolában és a Munkácsy Mihály Gimná­ziumban egy-egy cigány­származású tanuló érettségi­zett jó eredménnyel. Az alap­ból összesen 900 ezer forint jutalomban részesültek a kö­zép- és azon általános iskolák pedagógusai, akik nagyban hozzájárultak a cigányszár­mazású tanulók sikeres ta­nulmányi eredményéhez. zálódásának érvényesített le­hetősége. Az iskola dolgozói megválasztották a közalkal­mazotti tanácsot. Újjáalakult a tanulók diákönkormányzata. Minden intézményben működik egy vagy két szakszervezet... Iskolaszékek Cigány családok segítése A megyei közgyűlés a ci­gánylakosság mezőgazdasági foglalkoztatásának és megél­hetésének elősegítése érde­kében — kísérleti jelleggel — Babócsán, Lábodon és Vízvá­ron 15,2 hektár szántóföld műveléséhez száznyolcvan­ezer forint támogatást bizto­sított húsz cigánycsaládnak. Ezeknek a földeknek egy ré­sze a családok tulajdonában van, más részét pedig a csa­lád az önkormányzatoktól, il­letve a szövetkezettől bérelte. Alpok-Adria téli játékok Az Alpok-Adria ifjúsági téli játékokat a jövő év elején — január 23-tól 27-ig — a svájci Ticino tartományban, Biascá- ban rendezik meg. A 750 be­nevezett versenyző között — várhatóan — ott lesznek So­mogy megye legjobb ifjúsági sízői és asztaliteniszezői is. Sporttámogatás Somogy Megye Közgyűlése — önként vállalt feladatának tekintve — az elmúlt négy év­ben évente 22-25 millió forint­tal támogatta a testnevelést, a diáksportot, a szabadidőspor­tot, a verseny- és az élsportot. A megye és város együttműködése Somogy Megye Közgyűlése és Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése 1992. január 1 -jétől bevezette az egységes közkönyvtári rendszert. Az in­tegráció során létrejött Megyei és Városi Könyvtár közös mű­ködtetésével így példaér­tékű együttműködés alakult ki a két önkormányzat között. Az „F” kategória és az átsorolás A megyei önkormányzat sa­ját fenntartású intézményei­ben az „F” kategóriába történő besorolást zökkenő nélkül el­végezte; a „kell” és „lehet” ka­tegóriamódosításokat az in­tézményvezetők és a testüle­tek megelégedésére tudta rendezni. Ez azt jelenti, hogy a kötelező „F” kategóriát min­denki megkapta, ezen túl le­hetséges alapon még a peda­gógusok huszonnégy száza­léka részesült átsorolásban. Szociális otthon és elhelyezás Somogy megye szociális otthonaiban majdnem másfél ezer — szám szerint: 1462 — idős, beteg vagy fogyatékos embert gondoznak. Az ottho­nok kihasználtsága 100 szá­zalék; így elhelyezésük előtt sokan kénytelenek több hó­napot is várakozni. Különösen vonatkozik ez a patalomi és a tabi szociális otthonra, illetve a barcsi egészségügyi gyer­mekotthonra. Ugyanakkor a berzencei pszichiátriai ápoló­otthonba beutalt betegeket vá­rakozás nélkül tudják fogadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom