Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-07 / 262. szám
1994. november 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 7 Kiálltuk a próbát Üzenetértékű négy év A Kaposi Mór Megyei Kórház fejlesztései Beruházásra 250 millió forint A Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciójában fontos szakasza volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt a kórház működését alapvetően meghatározó fejlesztéseken volt a hangsúly. Esetenként a betegellátás szempontjából közvetlenül nem érzékehető, de nagy jelentőségű volt a közművek rekonstrukciója. A szülészet és a régi sebészeti épület rekonstrukciója, a konyha-étterem és egy pszichiátriai utókezelő beruházás döntően fontos volt mind a dolgozók, mind a betegek szempontjából. Ezekre a munkára összesen 536 millió forint címzett állami támogatás állt rendelkezésre a ciklusban. Átérezve a kórház egészségügyi gép-műszer hálózatának fejlesztési, korszerűsítési igényét, a megyei közgyűlés a négy év alatt mintegy 250 millió forint beruházási lehetőséget biztosított. Ennek forrása nagyobb részt megyei és állami céltámogatás volt, kisebb hányada a megyei kórház saját pénzeszköze. Ismerve az intézmény helyzetét — a gyógyítómunka 7 telephelyen folyik, az épületállomány több mint 60 százaléka régi, elavult — nyilvánvaló volt, hogy a több száz millió forintos fejlesztések a kórház gondjait nem oldják meg teljesen. A kórházfejlesztési koncepció, orvosszakmai program alapján — a főhatóságokkal egyeztetve — sikerül elvégezni a belgyógyászati épület 950 millió forint rekonstrukcióját (1994-97). E beruházáshoz 800 millió forint állami támogatást nyertünk, a 150 millió forint megyei pénz mellé. A megyei közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a megyei kórház 1995-99-re vonatkozó fejlesztési igényét; ennek várható költsége több mint 6 milliárd forint. Nyilvánvaló, hogy ez döntően csak a központi költségvetésből valósítható meg. A fejlesztések fontossága, az állami támogatás elnyerése érdekében a megyei közgyűlés 200 millió forintos saját erő biztosítását vállalta. Folytatni kívánjuk az egészségügyi gép-műszer fejlesztési programot, s erre — céltámogatás esetén — 1995-ben 100 millió forintot Nagy jelentőségű volt a kórház közművesítése... Fotó: Török Anett kívánunk fordítani. Ezenkívül a kisebb — esetenként több tízmillió forintos — beruházási, felújítási munkák finanszírozását (beruházások előkészítése, állagmegóvó tetőfelújítások, IMS-szerke- zetű építmények megerősítése) is felvállaltuk. A lehetőségek keretein belül a jövőben is meg kell tenni mindent a zavartalan betegellátás érdekében. A megyei közgyűlésnek a kórházfejlesztéssel összefüggő érzékenységét mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy tavaly a gép-műszer beruházás lehetőségének biztosításával — a céltámogatást és az összköltséget illetően — a megyék között országos első volt a Somogy Megyei Önkormányzat. A mosdósi tüdő- és szívkórházban egy kórházrekonstrukciós fejlesztési program megvalósításán dolgoznak; ezt jövőre fejezik be. Mintegy 76 millió forint az összes beruházás értéke. E program megvalósításának forrása 50 százalékban megyei, 50 százalékban pedig állami pénzeszköz. A mosdósi kórház gép-műszer parkját mintegy 60 millió forintos beruházással gazdagította a megyei közgyűlés az elmúlt négy évben. Marosvári György a pénzügyi főosztály tanácsosa Térségi feladataink szeptemberi áttekintése után november 17-én tartjuk cikluszáró közgyűlésünket s értékeljük az elmúlt négy év munkáját. A jelenlegi számvetés jelentőségét fokozza: lezárult az első önkormányzati ciklus, amelynek „üzenetértékű” tapasztalatait a törvényalkotóknak is mielőbb hasznosítani kellene. Az ön- kormányzatok és a társadalom különböző szervezetei most újragondolják, újragondolhatják szerepüket. A négy év igazolta: megyepolitikán helyes volt. Kiálltuk a próbát. Ha eszközökben nem is, de szerepének meghatározásában, szemléletében, a jogilag nem körülhatárolt tevékenységek szervezésében erősödött a megye. Somogy a hazai és a nemzetközi regionális együttműködés egyik központjává, szervezőjévé vált. A megye társadalmi és gazdasági életében betöltött szerepünk változásai a nemzetközi kapcsolatok alakulásán mérhetők leginkább. Oldódó görcsök Az önkormányzati választásokat követően a tanácsi szak- igazgatási szervezet viszonylag gyorsan önkormányzati hivatallá vált és megfelelt az elvárásoknak. A rendszerváltásból adódó átmeneti helyzet bizonytalansága, az önkormányzati törvény megyére vonatkozó szabályozásai, valamint az általa „gerjesztett” megyeellenes hangulat miatt jelentős teher hárult a választott tisztségviselőkre. Ne tekintsék öndicséretnek, ha úgy fogalmazok: mind a főjegyzőnek, mind az alelnöknek, mind pedig a A megyében 1991-ben — kísérleti jelleggel — megindult a falugondnoki szolgálat megszervezése. A hátrányos helyzetű kis települések szociális infrastruktúráját javító szolgálat 3 év alatt jól működő hálózattá fejlődött. A Népjóléti Minisztérium, a Somogy Megyei Közgyűlés és az érintett települési ön- kormányzatok anyagi támogatásával jelenleg már 27 településen 25 falugondnok teljesít szolgálatot. A kezdeti modellkísérlet jól bevált rendszerré fejlődött, s a kis településeken a szociális ellátóhálózat szerves részévé, nélközgyűlés elnökének meghatározó szerepe volt abban, hogy Somogybán a megyeellenes hangulat hamar oldódott, döntően meg is szűnt, sőt megyei önkormányzatot igénylővé vált. Jól segítették ezt a közgyűlés tagjai, különösen a tanácsnoki kar. A testület és az apparátus között nem alakult ki alá-fölé- rendeltségi viszony. A téstület nem akart mindenáron uralkodni, az apparátus pedig nem akarta kivenni a jogosítványokat a közgyűlés kezéből. A bizottságokban óriási szellemi erő halmozódott fel. A testületi tagok és az úgynevezett külső tagok többféle, gyakran eltérő álláspontjának ütköztetése megalapozta, illetve kiegészítette a közgyűlés munkáját. Főszerepben az intézmények Az inflációt nem követő nor- matíva-emelkedések nem fedezték a kiadások növekedését. Intézményeinknek a hiányzó összeg nagyobb részét támogatásként biztosítottuk, egy komoly hányadát azonban saját bevételeikből és tartalékaikból teremtették elő. A nehézségek ellenére szakmai munkájuk elismerésre méltó színvonalú. A működés elsődlegességének biztosítása mellett beruházásra, felújításra is jelentős összegeket használtak fel. Ennek ellenére a szükségesnél kevesebbet tudtunk erre a célra fordítani. Az oktatási intézményekre, különösen az egészségügyre (kórházak) a testület kiemelt figyelmet és jelentős mennyiségű pénzt „áldozott”. A szociális otthoni hálózat fejlesztésére így a szükségesnél jóval kevesebb jutott. Egyesek szerint ez összefüggésbe hozható külözhetetlen elemévé vált. A falugondnok „egyszemélyes intézményként” szállítja az ebédet az időseknek, orvoshoz viszi a betegeket, óvodába és iskolába a kicsiket, kiváltja — és házhoz viszi — a felírt gyógyszert, s közlekedési kapcsolatot létesít a település és a vasútállomás vagy a távolsági buszjárat között. Szolgáltatásként kicseréli a gázpalackot, házhoz viszi a tápot, takarmányt, az üzletben vásárolt nehezebb tárgyakat. Helyenként pótolja a szociális gondozót vagy betegápolót. Sőt arra is van példa, hogy sporteseményeaz önként vállalt feladatok túl széles körével. Tény, hogy az erre szánt pénz egy része nagy valószínűséggel a kevésbé ellátott intézményeinkre fordítódott volna. Megértésükért és a nehézségek vállalásáért természetesen köszönet illeti az érintett intézményeink vezetőit. Ugyanakkor semmiképpen nem tekinthetjük szereptévesztésnek, veszteségnek pedig még kevésbé a nem kötelező leckék teljesítését. Már csak azért sem, mert a települések egy része ezt látva vállalt fel részben vagy egészében megyei feladatot, tehermentesítve ezzel a megyei közgyűlés kasszáját. Hitel nélkül... Költségvetésünkben a kedvezőtlen központi intézkedések ellenére évről évre megteremtettük a programjaink megvalósításának feltételeit. Mind a négy évben hitel felvétele nélkül tudtuk biztosítani a stabil gazdálkodást és elmondhatjuk, hogy nincsenek krízishelyzetben levő intézményeink. A kötelező és önként vállalt feladatok egyaránt teljesültek, sőt olyan nagy beruházás indításának feltételei is megteremtődtek, mint a kórház belgyógyászati tömbjének rekonstrukciója. Működő intézményrendszert vettünk át és adunk tovább a maga heterogén adottságaival. Néhány fontos területen természetes módon a jövő ciklusra is kiható elkötelezettségeket vállaltunk. A következő időszakot terhelő kötelezettségvállalások azonban összességében nem haladják meg a normális gazdálkodás során vállalható mértéket és arányokat... Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke két, ünnepélyt szervez, kezeli a könyvtárat, odafigyel a köz- világításra, az utak, hidak, közterek állapotára. Egyszóval gondnoka, élő lelkiismerete a településnek. Tevékenysége teljesen nyitott: teljesen a falu szeme előtt zajlik, s így naponta „megmérettetik”. Evenként a falugyűlés elé áll, és számot ad munkájáról. Ha a polgárok nincsenek vele megelégedve, megvonják tőle a bizalmat, leválthatják. Munkájuk sikerét bizonyítja, hogy ilyenre a megyében még nem volt példa. Dudák Lajos főtanácsos F alugondnoki hálózat Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a Vagyongazdálkodási Igazgatóság bontásra meghirdeti a Kaposvár, Achim A. u. 2-4. szám alatti ingatlanon lévő épületeket. A bontandó épületekre pályázni lehet 1994. november 15-én 10.00 óráig. Több jelentkező esetén licittárgyalást tartunk, melynek időpontja 1994. november 15., 13.00 óra. A licittárgyaláson 30 000 Ft bánatpénz befizetésével lehet résztvenni. A bontásra kerülő épületek kikiáltási árára és egyéb feltételekkel kapcsolatosan részletes információt a Vagyongazdálkodási Igazgatóság ad. (Kaposvár, Kossuth tér 1., I. emelet, 108. szoba, telefon: 318-133/150 mellék). (62625) Pedagógusjutalmazás Gyermekvédelmi törvény helyett A szakma és a közvélemény által nagyon várt gyermekvédelmi törvény megalkotásának elhúzódása miatt a népjóléti tárca saját hatáskörben kívánja szabályozni az állami gondoskodás alatt álló kiskorúak ellátását és a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények működését. A rendelet hatályba lépése a szakmai normatívák, képesítési előírások megkövetelésével jelentős előrelépést hozna és a megyei gyermekvédelmi intézmények többségét érintené. Szükséges lenne az intézmények átszervezése, a családi típusú, kis létszámú intézmények (lakásotthonok) kialakítása. Ez viszont nagy kihívás; elsősorban nem szakmai, hanem kőkemény anyagi kérdés. D. L. A cigány fiatalok szakmai és kulturális elmaradottságának mérséklésében élenjáró pedagógusok jutalmazására Somogy Megye Közgyűlése alapot hozott létre. Az 1994-es tanévben nappali tagozaton a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnáziumban két, a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskolában, a Rippl-Rónai József KözleValamennyi megyei fenntartású nevelési-oktatási intézményben meghatározott időre megalakultak az iskolaszékek. Ezzel létrejött az érdekegyeztetés legfontosabb szervezete, és az iskola további demokratikedési Szakközépiskolában és a Munkácsy Mihály Gimnáziumban egy-egy cigányszármazású tanuló érettségizett jó eredménnyel. Az alapból összesen 900 ezer forint jutalomban részesültek a közép- és azon általános iskolák pedagógusai, akik nagyban hozzájárultak a cigányszármazású tanulók sikeres tanulmányi eredményéhez. zálódásának érvényesített lehetősége. Az iskola dolgozói megválasztották a közalkalmazotti tanácsot. Újjáalakult a tanulók diákönkormányzata. Minden intézményben működik egy vagy két szakszervezet... Iskolaszékek Cigány családok segítése A megyei közgyűlés a cigánylakosság mezőgazdasági foglalkoztatásának és megélhetésének elősegítése érdekében — kísérleti jelleggel — Babócsán, Lábodon és Vízváron 15,2 hektár szántóföld műveléséhez száznyolcvanezer forint támogatást biztosított húsz cigánycsaládnak. Ezeknek a földeknek egy része a családok tulajdonában van, más részét pedig a család az önkormányzatoktól, illetve a szövetkezettől bérelte. Alpok-Adria téli játékok Az Alpok-Adria ifjúsági téli játékokat a jövő év elején — január 23-tól 27-ig — a svájci Ticino tartományban, Biascá- ban rendezik meg. A 750 benevezett versenyző között — várhatóan — ott lesznek Somogy megye legjobb ifjúsági sízői és asztaliteniszezői is. Sporttámogatás Somogy Megye Közgyűlése — önként vállalt feladatának tekintve — az elmúlt négy évben évente 22-25 millió forinttal támogatta a testnevelést, a diáksportot, a szabadidősportot, a verseny- és az élsportot. A megye és város együttműködése Somogy Megye Közgyűlése és Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. január 1 -jétől bevezette az egységes közkönyvtári rendszert. Az integráció során létrejött Megyei és Városi Könyvtár közös működtetésével így példaértékű együttműködés alakult ki a két önkormányzat között. Az „F” kategória és az átsorolás A megyei önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az „F” kategóriába történő besorolást zökkenő nélkül elvégezte; a „kell” és „lehet” kategóriamódosításokat az intézményvezetők és a testületek megelégedésére tudta rendezni. Ez azt jelenti, hogy a kötelező „F” kategóriát mindenki megkapta, ezen túl lehetséges alapon még a pedagógusok huszonnégy százaléka részesült átsorolásban. Szociális otthon és elhelyezás Somogy megye szociális otthonaiban majdnem másfél ezer — szám szerint: 1462 — idős, beteg vagy fogyatékos embert gondoznak. Az otthonok kihasználtsága 100 százalék; így elhelyezésük előtt sokan kénytelenek több hónapot is várakozni. Különösen vonatkozik ez a patalomi és a tabi szociális otthonra, illetve a barcsi egészségügyi gyermekotthonra. Ugyanakkor a berzencei pszichiátriai ápolóotthonba beutalt betegeket várakozás nélkül tudják fogadni.