Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26 / 279. szám

1994. november 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Phare-pályázatot adott be a Balatoni Délnyugati Kisrégió Ötezer fogyasztó a bogiári körzetben Termálvízre építő térségi összefogás A Balatoni Délnyugati Kis­régió — hat tóparti és ugyan­ennyi úgynevezett háttérte­lepülést fog össze — kétéves történetének jelentős állo­mása, hogy benyújtotta pá­lyázatát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium területi Phare-prog- ramirodájához. Ez kifejezet­ten a településközi együtt­működést segíti — pénzzel és szakmailag. A szervezet visszajelzésére a hónap vé­gére számítanak. Nem gyors pénzszerzésről és beruházásról szól ez a Phare-program, hanem kö­vetkezetesen, hosszú távú fejlesztésről. Az egyik legfon­tosabb adottság az önkor­mányzatok és az itt tevé­kenykedő szervezetek együttműködési hajlandó­sága, s ehhez ott van a jelen­tős termálvízkészlet (Táska), a Nagyberek és a Bala- ton-part (Fonyódtól Balaton- szentgyörgyig) sok, máig ki­aknázatlan lehetősége. Az együttes fejlesztési program jelentősen átformálhatja — a térség javára — a turizmus eddigi egyoldalú szerkezetét. A pályázathoz kapcsoló­dóan a szövetség Balázs La­jos kaposvári építész üzem­mérnök személyében térség­menedzsert és az Ecoconsult Kft-t mint tanácsadó szerveze­tet bízta meg — független szakértők bevonásával — a projektek kidolgozására. Cél­juk az, hogy mindenekelőtt szakmai háttérrel és informá­ciócserével megalapozzák a fejlesztési célokat. G. M. Ordacsehi pártok nélkül Ordacsehi dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Törekvő kis település, ahol a pártok nem vállaltak sze­repet az elmúlt évek ön- kormányzati tevékenysé­gében, és nincs ez másként a mostani választáskor sem. A kiegyensúlyozott gyara­podást tekintve talán meg­lepő, hogy négyen is pályáz­nak itt a polgármesteri tisztre. Körkérdésünkben arra kértünk választ az indulóktól: mi az, amit másképpen csinálnának? Mely tennivalókat rangsorol­nák előbbre? Horváth Gyula polgármes­ter 40 évi szolgálat után pos­tásként ment nyugdíjba febru­árban, így továbbra is társa­dalmi megbízatásként vállalná a tisztséget. Ösztönzi az újra­indulásban, hogy a testület vé­leménye szerint baráti közös­ségként tudtak együtt dol­gozni. A legfontosabbnak a vállalkozók megnyerését te­kinti az üzletközpont terveinek megvalósításához, illetve az utak, járdák fejlesztésének folytatását. Ha sikerül a telek­program a 7-es út felé terjesz­kedve, úgy véli, kétezerre megkétszereződhet a 950 lel­kes falu lakossága. Márton László, a fonyódi művelődési ház munkatársa a leköszönő testület tagjaként elismeri a jelentős fejlesztési sikereket, ebben sosem volt vita. Több pénzre azonban nem számíthat a község a kö­vetkező években sem, ezért is tartja rendkívül fontosnak, hogy a hivatal és a lakosság között jobb légkört alakítson ki — hogy az emberek bátran forduljanak oda ügyes-bajos dolgaikkal. Kiss Miklós vállalkozó, szin­tén társadalmi megbízatás­ként vállalná a tisztet, sőt a ja­vadalmazását felajánlaná a helyi oktatás céljaira. A legfon­tosabbnak azt tartja, hogy a gyerekek élvezzék a falusi élet előnyeit, s ne szenvedjenek semmilyen hátrányt az okta­tásban. Ha rajta állna, a nyelvi, zenei, számítástechni­kai képzést fejlesztené erőtel­jesen. Az elmúlt négy évben alpolgármesterként része volt az önkormányzat célkitűzése­inek végrehajtásában. Szinte berobbant a helyi po­litikai életbe Molnár Ilona, aki negyedikként jelentkezett a megmérettetésre mint szel­lemi tevékenységet folytató vállalkozó. Hogy főállásban vállalkozna-e vagy tiszteletdí­jért, azt a falu teherbíróképes­ségére bízza, bár hozzáteszi: tisztában van a nehézségek­kel. Legfontosabbnak az em­berek szociális támogatását tartja, mert szerinte az igazán szegények nem is fordultak az önkormányzathoz és a segé­lyek nem igazán oda kerültek, ahol a legszükségesebbek. (Gáldonyi) Három falu földgáztervei (Folytatás az 1. oldalról) Az üzembiztonságot is szol­gálja, hogy a Kögáz Rt az ön- kormányzatokkal kötött megál­lapodás alapján vállalja az épí­tés lebonyolítását, a műszaki ellenőrzést, az üzembe helye­zést és nyilvánvalóan az elké­szült rendszer üzemeltetését. Jelentősen nőtt az idén a ba- latonboglári kirendeltség kör­zetében a fogyasztók száma. Év végére elérik az ötezres ha­tárt, miután mintegy 350 ingat­lant kapcsoltak be a szolgálta­tásba. Különösen nagy az igény Látrányban, ahol a nyárra épült meg a vezetékhá­lózat, és mindössze öt hónap alatt 145 új ügyfele lett itt a cégnek. A kirendeltség egyéb­ként Látrányon és Ordacsehin kívül a székhelyvárosban, va­lamint Balatonlellén, Szőlőskis­lakon és Szőlősgyörökön több mint 80 kilométernyi vezetéket üzemeltet. S 12 éves fennál­lása óta — akkor 680 fogyasz­tójuk volt — nem volt rendkívüli esemény a körzetben. Ma már a gáz-leállásokat is minimálisra tudják csökkenteni, miután olyan anyagokkal dolgoznak, hogy nyomás alatt is szerelhe­tik az új bekötéseket. Ismert, hogy a vállalat fel­bontotta szerződéseit a taka­rékszövetkezetekkel, a nyár elejétől saját alkalmazottai szedik a díjat. Ez kényelme­sebb a fogyasztónak és meg­érte a cégnek, mert azóta mi­nimális a hátralék a bogiári körzetben is. Az idén megjelent gáztör­vény lehetőséget ad számukra a gázlopásokkal szemben fel­lépni. Evente 5-6 esetet fe­deznek föl, és a törvény adta lehetőséggel élve pótdíj fizeté­sére kötelezik a szerződész- szegőt. A szolgáltatás beveze­tésére készülő falvakban is fontos tudni, hogy a precíz el­számolás és a biztonság miatt nem engedélyezik gázórák há­zon belülre telepítését, ame­lyekért egyébként már nem kell fizetni. Gáldonyi Magdolna Csatornahálózat — tizenegy hónap alatt Fenyvesi fejlesztések Balatonfenyves képvi­selő-testű lete a napokban baráti kézfogással búcsú­zott: csütörtökön még meghozták a település mű­ködtetését érintő döntése­ket, és mondhatni, fotelból várják a közelgő megméret­tetéseket. Egymást követik az esemé­nyek a községben: a lakos­sággal közösen megvalósított programok érnek be most. Lombár Gábor polgármester sorolja a tényeket: a napok­ban készült el hét kilométernyi gázvezeték a fogadóállomás­sal együtt; ezzel sikerült meg­teremteni a további program műszaki alapját. A jövő héten a pécsi székhelyű Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság épí­tési üzeme átadja a 13 kilomé­teres szennyvízcsatorna-há­lózatot, amelyre 900 ingatlant köthetnek. Mindössze 11 hó­nap alatt végeztek ezzel a nagy munkával, s a nyáron olyan szervezetten dolgoztak, hogy nem zavarták az üdülő­ket. Igaz, a polgármesteri hi­vatal abban az időben építés- vezetőségként működött. A tornacsarnok építése ugyan a tervezettnél lassabb ütemben halad, de a napok­ban tető kerül rá, így télen el­végezhetik a belső munkákat. A zalaegerszegi cég szerette volna december közepére át­adni; a szerződésben rögzített határidő január vége. A balatonfenyvesi önkor­mányzat az idén 300 millió fo­rinttal gazdálkodott, miután si­keresen pályázott állami pén­zalapoknál. Jelentős teljesít­ménye ez egy kétezres lélek­számú településnek, amely a tóparti önkormányzatok rang­sorában így az első négy közé emelkedett. G. M. Főtt a siófoki képviselők feje a költségek miatt Milliók a színházért A siófoki színház vezetése 21 millió forintos többlettámo­gatási igényt nyújtott be az önkormányzathoz. A pénzügyi ellenőrző bizottság azonban ezt nem támogatta, mondván: ha elfogadják, veszélybe ke­rülhet több városi intézmény jövő évi működése. Molnár Árpád polgármester is föltette a kérdést: szabad-e ilyen sú­lyos terhet örökségül hagyni a következő testületre? Az első szavazásnál a többség nem fogadta el a színház költségvetését, majd név szerint szavaztak — ugyanilyen eredménnyel. így nem volt színháza Siófoknak, de Dél-balatoni Kulturális Központja sem, hiszen azt de­cember 31-i hatállyal meg­szüntették. Újabb szavazási procedúra következett ez utóbbi visszaállítására, ám alig néhányan tették föl a ke­züket. Patthelyzet. Végre többszöri próbálkozás után „felszállt a füsf, elillantak a korábbi kételyek; olyan végső döntés született, hogy a város biztosítja a színház részére azt a 12 millió forintot, amely­től a központi támogatás csökkenése miatt elesik. Az időközben az ülésterembe ér­kezett Bor József főrendező azt mondta: csökkentett költ­ségvetéssel is vállalja a pro­dukciók színpadra állítását. S ígérte, hogy 1995-ben már egyetlen fillért sem kérnek... Elfogadta a testület, hogy január elsejétől 36 forint le­gyen a buszjegy a helyi jára­tokon, végül pedig a polgár- mester bejelentette: bizton­ságban van a város pénze. Az Agrobanknál vezetett egy­számlát — az ismert botrány kirobbanásakor — kiürítették, de az együttműködést fenn­tartják, mivel a Bankfelügyelet megnyugtatta őket, hogy az ál­lam garanciát vállal a betéte­sek biztonságáért. Fónai Imre Értékes ingatlanok és beruházások, több nézőpontból Vita Szemes vagyonáról Lehangoló látványt nyújtott korábban a volt orosz tábor Jelentős ingatlanvagyon­hoz jutott Balatonszemes. Elég, ha az egykori orosz tá­bor tópari területét vagy a Vi­gadó épületét említjük. Arról megoszlanak a vélemények, hogy visszavásárolta vagy megvette-e a község, a lé­nyeg nem ez. Az önkormány­zat ugyanis kockázatos, de sikeres vásárlással juttatta a települést a következő évek költségvetését meghatározó lehetőségekhez. Ma az alap­vető kérdés, hogy miként hasznosítsák ezt a vagyont; erről vitázik a lakosság. S eb­ben a vitában érdekes szem­pont a polgármester-jelöltek véleménye. Illés Antal polgármester mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy e jelentős ügyben a kö­vetkező testület fog dönteni. Úgy véli, a Vigadó épületét mindenekelőtt fel kellene újí­tani, hogy visszanyerje régi rangját. Ebből következik, hogy nem az eladásban gon­dolkodik, hanem a ház mű­ködtetésében — hogy az a községet szolgálja. A Bala- ton-parti jelentős ingatlanra komplett tervek állnak rendel­kezésre és vannak pályázók is a hasznosítására; velük fo­lyamatosan tárgyal az önkor­mányzat, de a végső döntés ebben a kérdésben, mint mondta, a falu fórumáé. Eu­rópai minőségű strandot és a gyermekes családok üdülte­tésének megvalósítását tudja itt elképzelni, esetleg üdülő­falu formájában. Az alapvető szempont a község vagyoná­nak megőrzése. Nagy Lajos tanár megje­gyezte, hogy röpködnek a tíz- és százmilliók a vagyon nagyságát illetően, aszerint, hogy az eladó vagy a vevő mondja. Véleménye szerint célzott pályázaton kellene meghirdetni az ingatlanokat; ez azt jelenti, hogy olyan vá­sárló kellene, aki munkahe­lyet teremt, miközben az ide­genforgalmat szolgálja, pél­dául támogatni tudná olyan szanatóriumi beruházás meg­valósítását, amely a téli hasz­nosítást is megoldja. Erre van jelentkező. Amit az eladásból nyer a település, azt az iskolai fejlesztésére fordítaná. Szük­ség volna tornateremre is, nem szólva az öreg óvoda és az egészségügy fejlesztésé­ről. Mindehhez állami támoga­tásra is pályázni kell, megíté­lése szerint mielőbb. Zóka László kötcsei kör­jegyző, aki társadalmi megbí­zatásként vállalná a polgár- mesteri tisztet, mindenekelőtt a konszenzus megteremtését tartja fontosnak, hiszen eltérő az állandó lakosság és az üdülőtulajdonosokat képvi­selő fürdőegyesület vélemé­nye. Tehát ezt kell közös ne­vezőre hozni, csak utána le­het pályázatot kiírni az ingat­lanok hasznosítására. Ter­mészetesen többféle elképze­lése van a kérdésről, ha ezek valamelyike támogatást kap, mint mondta, annak a megva­lósítására törekszik, ha nem, beáll a sorba, és a többség elhatározásáért dolgozik. Meggyőződése azonban, hogy ezt a demokratikus megoldást igényli a falu kö­zössége. (Gáldonyi) Szőlőskislakon templomtelek A balatonboglári képvi­selő-testület a római katolikus egyházközség kérésére 1400 négyzetméter alapterületű tel­ket ingyenesen átadott a sző- lőskislaki templom építésére. Ez a telek a Sógor és a Fő utca találkozásánál van. Sikeres véradás Bogláron Sikeres véradónapot tartott Balatonbogláron a Vöröske­reszt: 146-an 54,5 liter vért ad­tak. A szervezők számára kü­lön öröm, hogy a Mathiász Já­nos Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola tíz diákja is részt vett az életmentő akcióban. Aranylakodalom Siófokon Francz Sándor és neje Lő- rincz Margit 50. házassági év­fordulóját ünnepli ezen a hét­végén. Kötésén kötöttek há­zasságot fél évszázada. Két gyermekük és három unoká­juk, valamint népes rokonság köszönti őket ma a siófoki evangélikus templomban. Emlékplakettek Földváron Tíz éve nyitotta meg kapuit Balatonföldváron a Jogar To­vábbképző Központ. Azóta több tízezer közigazgatási al­kalmazott képzésében, illetve továbbképzésében vett részt. Eredményes működése iránt több külföldi országból is ér­deklődtek. A központ aktív és nyugdíjas dolgozói tegnap ünnepség keretében emlé­keztek meg az elmúlt tíz évről. A tíz éve dolgozók emlékpla­kettet kaptak. Balatonszárszói uj üdülőterület A balatonszárszói önkor­mányzat a jövő év elejére kié­píti a közműveket a tulajdoná­ban levő 83 üdülőtelken. Ed­dig összesen tizenhárom üdü­lőtelket értékesített az Aká­cos, a Jókai, a Szabolcs, az Esztergom és a Völgy utcá­ban. Az új üdülőterületen több mint héthektáros, idegenfor­galmi célra hasznosítható te­rületet is kínál, de eddigi pró­bálkozásai nem jártak sikerrel az értékesítésre, vállalko­zásba adásra. Szemesi vizsgálat a szerződésről Lemondott arról a vizsgálat­ról a balatonszemesi önkor­mányzat, amelyet hat helybéli képviselő kezdeményezett az ősz elején az ingatlaneladási szerződések felülvizsgálatára. A Somogy Megyei Önkor­mányzatok Költségvetési és Gazdálkodási Társulásának ajánlatát a vizsgálódás költsé­geire nem tudta elfogadni a tes­tület. Az Állami Számvevőszék egyébként ellenőrizte az állami pénztámogatások felhasználá­sát, ennek az eredményét vár­ják most Balatonszemesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom