Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-23 / 276. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 23., szerda Bért emelne az ÉT-szakbizottság A szakszervezetek szerint a kötelező minimálbért 10500 forintról 13200 forintra kell felemelni január 1-jétől. A munkaadói oldal és a kormány egyaránt túlzottnak tartotta a követelést az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. A munkaadói oldal a vitában konkrét számot nem közölt az általa elfogadható minimálbér-emelés mértékéről. A szakszervezetek továbbra is fenntartják igényüket arra, hogy az országosan elfogadott általános minimálbéren kívül határozzák meg a szakmunkások és a kezdő felsőfokú végzettségűek minimálbérét is. Konferencia a menekültekről A menekülés közben szétszakadt családok egyesítésének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát rendez november 23. és 26. között fővárosban a Magyar Vöröskereszt. A tanácskozáson huszonnégy ország képviselője vesz részt. Négynapos tanácskozás résztvevői — a családegyesítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek megvitatása mellett — kidolgozzák a családegyesítés nemzetközi alapelveire vonatkozó ajánlásukat a Nemzetközi Vöröskereszt 1995-ös konferenciájára. Hajléktalanok garzonházakban A debreceni hajléktalanok háza nem lesz zsiványtanya — állítja Farkas Attila, a helyi polgármesteri hivatal szociális irodájának vezetője. Ezt annak kapcsán mondta, hogy a tócóskerti garzonház lakói a hajléktalanok beköltöztetése ellen tiltakoznak. A lakók három nappal ezelőtt értesültek az önkormányzat szándékáról, miszerint a Derék utca 22. szám alatti tízemeletes garzonház három felső szintjén lévő negyven lakásba hajléktalanokat költöztetnek. Tüntető pedagógusok A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezi, hogy még a költségvetési törvény elfogadása előtt, december közepén szervezzenek közös tüntetést a fővárosban a költségvetési intézmények dolgozóit tömörítő szakszervezetek. Erről Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitkára tájékoztatott. Mint leszögezte, a költségvetéssel ugyanis nemcsak a pedagógusok, hanem az egészségügyben, a közművelődésben és más közalkalmazotti területeken dolgozók sincsenek megelégedve. Segítség rászorulóknak Újabb, 270 személyes átmeneti szállás nyílt meg a budapesti hajléktalanok számára. Az első hetven lakó már be is költözött az intézménybe. A hat átmeneti szállást, három éjjeli menedékhelyet, valamint egy anya- és gyermekotthont fenntartó központ az Eravis Rt.-vel kötött szerződést a munkász- szálló három szintjének bérletéről. A szociális központ naponta 300 forintot fizet minden hajléktalan után, a lakók viszont mindössze havi 1000 forinttal járulnak hozzá elhelyezésükhöz, de vannak, akiket szociális helyzetük alapján mentesítenek a fizetési kötelezettség alól. Nem elég megfogni a pénzt Békési, a stratéga A restrikció nem a legjobb eszköze egy gazdaság beindításának Az új pénzügyi kormányzat hónapokon keresztül azt a kellemetlen benyomást keltette önmagáról, hogy a sarki fűszeres gondolkodásmódjával közelít a gazdaság létfontosságú kérdéseihez. Ezeket a hónapokat a nyugdíjak kifizetése körüli huzakodása, az Expo lemondása, a leértékelések, adóemelések, támogatásmegvonások, áremelések, „no még egy kicsi pénzt az államkasszába” szemlélet tette emlékezetessé, miközben a vállalkozó is, a fogyasztó is egyfolytában bosszankodott, ha ugyan nem szenvedett. Még nem lehet pontosan tudni, mi lesz a késésből 15 éve az alagútban Bauer Tamás, az (SZDSZ) gazdasági szakértője Mindezek a körülmények abba a gyanúba keverték a koalíciót és annak gazdasági főminiszterét, hogy az országnak van egy erős akaratú, céltudatos, ám némileg fantáziátlan pénztárnoka, akinek egyetlen gondja van: az államkassza további kiürülésének megakadályozása. Ez is egy lehetséges stratégia, amikor az ország kamatfizetési és adósság szolgálati kötelezettségei (több évvel ezelőtti bőzsebű hitelfelvételek következtében) ugrásszerűen emelkednek. Csak az a baj, hogy a szocialisták és partnereik a májusi választásokon nem erre, pontosabban nemcsak erre kaptak mandátumot. Ám most, az új adórendelkezések kidolgozásánál a pénzügyi kormányzat végre tanújelét adta a nagyobb ívű és távlatú gondolkodásra való készségének. Mégpedig azzal, hogy a gazdasági társaságok számára gyakorlatilag 50 százalékos adócsökkentést irányzott elő a nyereségnek a vállalkozáson belül befektetésre kerülő részére. Forradalmi változás lenne ez ahhoz képest, hogy az adórendszer korábban 40, majd 36 százalékos adóval sújtotta a beruházásokat. Belátható: 18 százalékos adóteher mellett érdemesebb a nyereséget beruházásra, fejlesztésre fordítani, mint kivenni a vállalkozásból és osztalékban kifizetni vagy mint a kisvállalkozások világában elég gyakori: kanári szigeteki turistautakra költeni. Minden kezdet nehéz Minden kezdet nehéz. De ha a főpénztárnokban egyszer megmozdult a stratéga, ha elismeri, hogy a restrikció nem a legjobb eszköze egy gazdaság „beindításának”, akkor érdemes újból szemrevételezni néhány kártékony makrogazdasági közhelyet. Közülük a legmakacsabb az, mely szerint Magyarországnak semmire nincs pénze, s mely ezen a héten abban is manifesztálódott, hogy a parlament szolgálatkészen megerősítette az Expo lemondását. Ha egy ország kitörésre készül, akkor nem zárja el az ehhez szükséges csatornákat. Ha egy országnak van 70 milliárdja egy másodosztályú bank (Magyar Hitelbank) veszteségeinek finanszírozására, akkor legyen ugyanennyije egy másodosztályú világkiállítás megrendezésére. Feltéve, ha elszánta magát, hogy a gazdaságot növekedési pályára állítja. Bizonyíthatatlan, hogy Magyar- országnak nem volt pénze az Expo megrendezésére, jóllehet bizonyítható, hogy a kormánynak és a parlamentnek tényleg nem volt pénze rá. És éppen ez az, amiről szó van: a pénzügyi kormányzatnak döntenie kellene a szatócsi és a nagyvállalkozói, a törzsőrmesteri és a hadvezéri szemlélet- mód között. A pénzszűke természetes Egy újfajta, a szűkebb térségünkön túltekintő stratégia abból indulhat ki, hogy a pénzszűke a világgazdaság jelenlegi állapotában természetes és viszonylagos. Természetes, mert a nyolcvanas évek elejétől kezdve Magyar- ország azokhoz a gyengén fejlett országokhoz csatlakozott, amelyek tőkebefogadóként, magyarán adós országként próbálták megteremteni a felszínen maradáshoz szükséges tőkét. A pénzügyminiszter a minap maga is egy ilyen kísérletet tett, amikor kétmilliárd ECU-s hitel tárgyában szondázta meg az európai partnereket. De viszonylagos is a pénzszűke: egy profitorientált világban mindig van pénz arra, amiből több pénz néz ki. Jó, ha a kormányzat kezd nagy tételekben gondolkodni. Megteheti. A világgazdaságban a hitelező országok fejlődéséhez éppúgy hozzátartozik a hitelkihelyezés lehetősége, mint az adós országokéhoz. Az adósból hitelezővé alakulás pedig többévtizedes, de normális folyamat, melyet tervezni is lehet, s a következő évtizedekben — egészen státuszának fejlődőből fejletté válással történő megváltoztatásáig — kell is tervezni Magyarországon. Ehhez a tervezőmunkához azonban nem elegendő visszafogni a kiadásokat és az exportot, kitalálni és megvalósítani a következő évi hitelfelvételeket és sikeresen lebonyolítani az ezekhez kétségkívül elengedhetetlen IMF és világbanki tárgyalásokat. Extra külső és belső források kellenek, amelyek az adósságtörlesztésen túl a fellendülés anyagi bázisát is létrehozzák. Olyan beruházásokra van szükség, amelyeket a következő öt-tíz évben a hazai vállalkozások még nem lesznek képesek finanszírozni. A tőke csalogatása A tőke becsalogatásának módja nemcsak az ügyes diplomácia, nemcsak a vállalkozási lehetőségekről szóló szép brosúrák elkészítése, nemcsak a jó propaganda. Fontosabb olyan előnyök és feltételek biztosítása a vállalkozók számára, amelyek arra bírják, hogy tőkéjét, vagy egyszerűen csak a jó fejét ne tőlünk északabbra vagy délebbre, hanem éppen ide, a Kárpát medencébe hozza. Amíg a hazai lapok „kifosztott kisbefektetőkről”, „pénzügyi kőkorszakról”, „primitív bank- rendszerről” írhatnak, addig a kormány és a parlament is tűzoltóságnak használhatja a pénzügyminisztériumot. Adókönnyítés, hitelbőség, mozgástér a modern vállalkozó és a külföldi tőke számára, az infláció leállítása, a mezőgazdaságnak, mint a nemzetgazdaság legbiztosabb pillérének támogatása — ezek a fő feltételei egy gazdasági fellendülésnek Magyar- országon. Ha Békési, a stratéga, megtalálja a módját annak, hogy a jó vállalkozások és a szorgalmas emberek gyarapodjanak, akkor az ország és mellékesen a kincstár is gyarapodni fog. Bokor Pál — Késik a társadalmi-gazdasági megállapodás, a kormányprogram megvalósítása a vártnál és a kívánatosnál lassabban halad, késik a privatizációs törvény és az államháztartási reform. Ezt Bauer Tamás, az SZDSZ gazdasági szakértője mondta legutóbbi kaposvári látogatásakor. Az országgyűlési képviselő a Somogyi Hírlap kérdésére felelve azt hangsúlyozta: még nem lehet pontosan tudni, mi lesz a néhány hónapos késésből... — Késtünk, vagy elkéstünk? — Egyelőre még csak késtünk. A négyéves kormányzati ciklus első fél éve nagyon fontos: mert a szigorító intézkedéseket sokkal könnyebb meghozni az első néhány hónapban, mint később... Az An- tall-kormány annak idején az első hónapokban nem hozott meg fontos döntéseket. S azt követően soha többé nem hozta meg... A mostani késés egyelőre még nem végzetes. Azt reméljük, hogy ez behozható, s az 1996-os költségvetést már új feltételek mellett lehet meghozni. — Dr. Surján László (KDNP) szerint hamarosan következik az igazság órája, az új költségvetés vitája... — Az igazság órája minden évben eljön, de az idei vita mégsem ez lesz. A jövő évi költségvetés még nem az igazság órája, mert ez egyelőre nem több mint egy tükör, amely az ország helyzetét mutatja, azokat az adottságokat, amelyek között gazdálkodhatunk. Ezeket az adottságokat pedig jelentős részben még az korábbi kormány döntései alakították ki. Négy hónap alatt pedig nem lehet megváltoztatni a gazdálkodás feltételeit. — Ha a gazdaság állapotát vizsgáljuk, kikivánkozik a kérdés: milyen mélyen van és milyen hosszú az alagút? — Az alagút nagyon hosszú, s ebben legalább másfél évtizede benne vagyunk. Nem hiszem, hogy két-három év múlva már látjuk a végét. Ez az idő csak arra elég, hogy megtegyük a fordulatot, amely lehetővé teszi, hogy ne be-, hanem kifelé haladjunk. Az szinte biztos, hogy 1998-ra nem érhetünk az alagút végére. — Milyen a fordulat esélye? — Ez meghatározás kérdése, mert nem mindegy, hogy mit értünk fordulat alatt? Aki azt gondolja, hogy Magyarország néhány év múlva maga a Kánaán lesz, az téved. A mi életünkben — sajnos — mindig lesznek gazdasági nehézségek, szociális feszültségek. Rosszabb lesz a nyugdíjasok helyzete és a lakáshoz jutás lehetősége, mint Ausztriában. Az akut válságtól viszont megszabadulhatunk akár ebben a kormányzati ciklusban is, amennyiben véget vetünk a késlekedésnek és a kormány végrehajtja a koalíciós megállapodást. — Ezzel együtt lesz csatlakozás a világgazdasági folyamatokhoz? — Enélkül nincs előbbre jutás. A nyugat-európai országok Magyarországot is olyan országnak tekintik mint az EK leendő tagját. Ugyanakkor az is igaz, hazánk ma már nem kiemelt tőkebefektetési terület, de Kelet-Európábán még mindig a legjobbak közé tartozunk... (Lengyel) A „nagykoalíció” és a kereszténydemokraták vetélkedése Leilei polgármester páros Balatonlelle a korábbi 11 helyett 13 tagú képviselő-testületet választ. A lakosság létszámának növekedése miatt átlépte a határt. A polgármesteri tisztre ketten pályáznak, miután két jelölt visszalépett Jabronka Jánosnak, a Lelle Baráti Kör jelöltjének javára. Bárány Annamária az MSZP színeiben, és Péntek József függetlenként a már megszerzett ajánlások birtokában arra kérik az őket indítókat, hogy a baráti kör jelöltjét támogassák. Az indokokban egybehangzóan nyilatkoznak dr. Horváth Árpáddal, a kör titkárával együtt: nem kívánják megosztani azoknak a táborát, akik jó irányú változásokat akarnak Ba- latonlellén, miután véleményük szerint a kereszténydemokratáknak meggyőződésük, hogy rajtuk kívül erre más nem képes. Jabronka János és az őt támogató pártok, szervezetek mindenekelőtt tiszta közéletet akarnak. Elismerik az elmúlt három év eredményeit, de a megvalósításban minőségi változást sürgetnek. Konkrét terveikben az oktatásügy fejlesztése, valamint a város gazdasági tevékenységének és a hivatal munkájának javítása szerepel. Megfontolt költségvetésre voksolnak, miután megítélésük szerint nem volt Lellén olyan beruházás, ami hosszútávon nyereséget hoz a városnak. Szűcs László polgármester ismét a KDNP jelöltjeként indul, ugyanúgy a megyei közgyűlési listán. Mondja, hogy vele együtt a korábbi 11 tagú testületből 9-en próbálkoznak újra, közülük hatan a KDNP jelöltjeként, hárman függetlenként, és újabb négyen kereszténydemokrata támogatással. — Ön kerek-perec visszautasította az MSZP támogatási ajánlatát. — Megköszöntem az ajánlatot, mint ahogy megkeresett a Kisgazdapárt és az MDF is a választási szövetség gondolatával. Egyiket sem fogadtam el, mert bár a KDNP jelöltjeként indulok, mindig a várost tartottam fontosnak, nem a pártpolitikát. A folyamatosságra kell törekedni, a három év alatt felhalmozott tapasztalatokra építve, hiszen egységet mutatott a testület és egy kisvárosban mint Lelle, az ember személye a döntő. — Éppen az imént elmondottak miatt furcsa, hogy nem fogadta el a széles körű támogatást. — Szerintem azt sem tudta a város, hogy tagja vagyok ennek a pártnak, hiszen nem pártpolitikát folytattam és mindig törekedtem arra, hogy együttműködjek a szervezetekkel- mondta a polgármester. Az MDF és a Kisgazdapárt nem indított polgármester jelöltet, a tagjaira és támogatóira bízza a döntést. G. M. Olasz férfikonfekció áruk vására a S0M0GYKER Rt. boltjaiban! Aömogyke^ Alkalmi áron kínálunk öltönyöket 7000 Ft-ért, zakókat 3500 Ft-ért divatos fazonokban! Használja kl a kedvező lehetőséget! Tekintse meg kínálatunkat alábbi boltjainkban: Somogy Áruház, Kaposvár, Irányi D. u. 2. Konfekció-Cipőbolt, Kaposvár, Fő u. 6. Divatáru-Cipő Kisáruház, Barcs, Köztársaság u. 25. Konfekció Bolt, Nagyatád, Kossuth u. 3. ________________________________________________________________(64384)
