Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-22 / 275. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. november 22., kedd Új mozgalom alakul Egy új jobboldali mozgalom létrehozását jelentette be 1500 híve előtt Philippe de Viliiére francia képviselő. A politikus által vezetett lista az idén nyári európai parlamenti választáson meghökkentően jó eredményt, 12 százalékot ért el, s Philippe de Villiers-t ez a siker biztatta fel a saját szervezete, a Mozgalom Francia- országért (MPF) megalakítására. „Műhiba” a választásokon A kommunizmus ellentámadásának korszakában vagyunk, de ez sem hosszan tartó, sem sikeres nem lesz - jelentette ki Lech Walesa lengyel államfő a varsói televízió kettes csatornájának műsorában tegnap este. Walesa „műhibának” minősítette a baloldal múlt évi választási győzelmét, ami véleménye szerint nem fog megismétlődni. Merénylet Dublinban Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) elnevezésű északír terrorista szervezet magára vállalta egy tíz nappal ezelőtti gyilkosság elkövetését. A Dublinban közzétett nyilatkozat szerint a tettesek „parancsra” cselekedtek, ám az IRA vezetésének hozzájárulása nélkül. Mint a Reuter emlékeztet rá, november 10-én három fegyveres rablási szándékkal behatolt egy new- ryi (Észak-frország) postahivatalba, ahol rövid dulakodás után agyonlőtték Frank Kerr 53 éves postatisztet. Ez volt az első gyilkos merénylet a tűzszünet életbe lépése óta. Az Aland-sziget csatlakozik A Botteni-öböl bejáratánál fekvő, Finnországhoz tartozó, de túlnyomórészt svéd lakosságú autonóm Aland-szigetek szavazópolgárai vasárnap úgy döntöttek, hogy jövőre Finnországgal együtt csatlakoznak az Európai Unióhoz. A referendumon részt vevők 73,7 százaléka szavazott a csatlakozás mellett, míg 26,3 százalékuk ellene foglalt állást. A részvétel viszont meglehetősen alacsony volt, a 18 080 szavazásra jogosult szigetlakónak mindössze 49,1 százaléka járult az urnákhoz. Arafat-Rabin találkozó Jichak Rabin izraeli miniszterelnök csütörtökön, november 24-én Spanyolországban találkozik Jasszer Arafat PFSZ-elnökkel, a Palesztin Hatóság vezetőjével. A hírt az izraeli televízió jelentette be vasárnap. A két politikus Arafat ingataggá vált helyzetét vitatja meg, miután pénteken a Gáza-övezetben véres ösz- szecsapások robbantak ki az Arafat ellen tüntető szélsőséges iszlám aktivisták és palesztin rendőrök között. Miniszteri expozé: törvénymódosítás Szigorúbb adószabályok (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter expozéjában elmondta: a költségvetés készítésekor abból kellett kiindulni, hogy a gazdasági szerkezet változása erőtlen, deffenzív jellegű. Nem vált általánossá a vagyongyarapítás igénye. A fogyasztás kisebb mértékben csökkent, mint a felhalmozás és háttérbe szorult a beruházás. Pénzügyi szempontból nőtt a külső egyensúly romlása, ami miatt a vállalkozói szféra működéséhez és az államháztartás magas deficitjének finanszírozásához már nem áll rendelkezésre megfelelő szintű belföldi forrás. A folyó fizetési mérleg az idén előreláthatólag 3,6 milliárd dolláros deficittel zárul, és a külföldi működő tőke legfeljebb 1,5 milliárd dollár lehet. Eközben az általános növekedés jelei látszanak a gazdaságban. A GDP 3 százalék körül lesz, de ezt 4- 5 százalékkal meghaladó mértékben emelkednek a nettó reálbérek, és 3-4 százalékkal a reáljövedelmek. A Ház tegnap délután megkezdte az általános forgalmi adóról, illetve a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvények módosításának vitáját. Az előterjesztő Békési László pénzügy- miniszter kiemelte: a módosítások a kormány gazdaságpolitikai programjában megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják, vagyis ösztönzik a beruházásokat, segítik a fogyasztás keretek között tartását. Ugyanakkor az előterjesztések nem az adó mértékét növelik, hanem indirekt módon, az adóalap szélesítésével operálnak. Az áfa-törvény módosítása bizonyos szigorításokat tartalmaz, amelyek főként az adózási „kiskapuk” bezárását, illetve a feketegazdaságból származó bevételek láthatóvá tételét szolgálják. Módosulnak az áfa-fizetési kötelezettség szabályai annak érdekében, hogy megakadályozzák a hamis, gyakran nem létező ügyleteket takaró számlakibocsátást. A pénzforgalmi szemléletben adózó eladónak legkésőbb a számla szerinti teljesítést követő 90. napon általános for- galmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akár fizetett a vevő, akár nem. A visszaélések másik gócpontja a jogtalan áfavisszaigénylések elszaporodása, ami különösen azokra az adózókra jellemző, akiknek éves forgalma nem éri el az alanyi adómentesség értékhatárát. A lényeges változások sorában a pénzügyminiszter megemlítette: az alanyi áfa-adó- mentesség választására jogosító értékhatárt egységesen egymillió forintban határozzák meg, ami mértékében és egységes szerkezetében egyaránt megfelel az Európai Unió ajánlásának. A miniszter megnyugtatta a somogyiakat vasútügyben A vasútvonal megszüntetésekkel kapcsolatos tervek élénk somogyi visszhangja nyomán a megye MSZP-s képviselői felkeresték Lotz Károly közlekedési minisztert és tájékoztatást kértek a tárca somogyi vasútvonalakkal kapcsolatos terveiről. A miniszter hangsúlyozta: nincs olyan döntés, amelynek értelmében Somogybán egyetlen vasútvonalat is megszüntetnének, avagy a járatokat ritkítanák. Ami biztos: 1995-ben a minisztérium megvizsgálja, miképpen ész- szerűsíthetnék a MÁV működését. A somogyi országgyűlési képviselőcsoport kinyilvánította, hogy felelősséget érez azért, hogy a megyét hátrányos helyzetbe hozó döntések ne szülessenek. S azt is, hogy ha a képviselői közbenjárás adott esetben kevésnek bizonyulna, akkor maguk is támogatnának egy átgondolt aláírásgyűjtési kezdeményezést. A miniszterrel folytatott megbeszélés után azonban úgy vélik, minden remény meg van arra, hogy ilyen lépésre vasútügyben nem lesz szükség. Bővítik a Ferihegy Il-t Bővítik a Ferihegy II repülőteret. Az erről szóló megállapodás előkészítésének befejező szakaszához érkezett a Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság és partnere, a kanadai Airport Development Co- orporations befektetőcsoport között. A december elején kötendő szerződés szerint a külföldi befektetőcsoport hozzávetőleg 10 milliárd forint értékben új utasforgalmi épületet, repülőgépbeállót épít. A közös társaságba az LRI területet ad, s a Ferihegy II. használati jogát is átengedi bizonyos időre. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Van csapat? Bármennyire is meghatározó a miniszterelnök személyisége, felfogása, tapasztalata a kabinet tevékenységében, a kormányzás csapatmunka. így kell működnie mindenekelőtt a miniszterek kollektívájának, másodsorban a miniszterelnök közvetlen apparátusának, harmadsorban a szakértők, tanácsadók — nem feltétlenül testületbe szerveződő — egész sorának. S akkor még nem szóltunk a koalíciós pártok országgyűlési frakcióiról, elnökségeiről és választmányairól, amelyek a kormányzáshoz elengedhetetlen bázist alkotják. Összeállt-e ez a csapat? Ez a kérdés ma sokakban fölvetődik, amikor a Jánosi-ügy kapcsán láthatók lettek a miniszterelnök munkáját segítő mechanizmus működési zavarai, a pénzügyminiszter és minisztertársai közötti ellentétek, a kormány, valamint a szocialisták párt- és parlamenti vezetői közötti nézetkülönbségek. Más események a koalíciós pártok kapcsolataiban és az MSZP soraiban mutatkozó ellentmondásokról is árulkodnak. Mindezek alapján úgy tűnik: a csapat összeállt, de egységes stratégia és taktika még nem vezérli a játékosokat, és itt-ott baj van a csapatszellemmel is. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a Horn-kormány menet közben szembesül a koalíciós kormányzás, a válságmenedzselő nadrágszíjmeghúzás, az ütköző érdekek egyeztetésének roppant nehézségeivel. Érthető, hogy nehezen birkózik velük, de a bukdácsolással sok időt és bizalmat veszíthet. Veszélyben a koalíció? A működési zavarok láttán az ellenzék már-már a lélekharangot kongatja a koalíció fölött. A kormányzó pártok együttműködését egyelőre a hatalom gyakorlásában jelentkező problémák aligha teszik lehetetlenné. A politikai focimeccset azonban széthúzó együttessel nem lehet sikerrel megvívni. Sokan figyelik, mit tesz most a csapatkapitány... Légicsapás kétszer szerb repülőtérre (Folytatás az 1. oldalról) A szövetségi légicsapásra a békefenntartó erők kérésére került sor — jelentette Fóris György, az MTI brüsszeli tudósítója. A támadásban 30 gép vett részt, s a francia, brit, holland és amerikai gépek a repülőtéren két felszállópályát és egy gurulóutat támadtak. A kra- jinai szerb hadvezetés szerint a NATO harci gépei tegnap, nem sokkal 14 óra után újabb támadást intéztek a krajinai szerbek kezén lévő udbinai repülőtér ellen, s ismét bombázták a környéken lévő falvakat is. A gépek megsemmisítették a horvátországi szerbek ellenőrzése alatt lévő udbinai repülőtér felszállópályáit, s a közelben lévő nehéztüzérséget. „Ezt a repülőteret egy ideig nem lehet használni” — mondta az Unprofor szóvivője Zágrábban. A brüsszeli szóvivő közlése szerint a szövetségi légicsapást az Észak-atlanti Tanács döntése, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának szombati, 958-as számú határozata alapján hajtották végre. Clinton Budapestre jön Bili Clinton amerikai elnök közvetlen elődje, George Bush 1990 nyarán járt nálunk, és egy nagygyűlésen a közgazdasági egyetem aulájában Marx Károly szobrával szemben felállított szószékről hirdette a kapitalizmus előnyeit a szocializmussal szemben. Akkor Bush tréfálkozva jegyezte meg: külön öröm számára, hogy röviddel a rendszer változása után Marx jelenlétében teheti ezt. A mostani amerikai elnöki látogatásnak más összefüggésben keresendő a szimbolikus jelentősége. Mindenekelőtt azt kívánja jelezni: az Egyesült Államok az európai biztonság fontos tényezőjeként ismeri el az EBEE-t, amely ez alkalommal Budapestet választotta felülvizsgálati konferenciája színhelyéül. Ez különösen azzal összefüggésben érdekes fejlemény, hogy az amerikai kormányok hosszú évekig keresztül kisebb jelentőséget tulajdonítottak a helsinki folyamatnak, mint európai partnereik. Mindezeken túl Clinton elnök budapesti útja azt is jelezni kívánja, hogy az Egyesült Államok továbbra is fontosnak tekinti európai jelenlétét és érdekelt az egész konti- ens stabilitásában. Megkülönböztetett figyelemmel kíséri a közép- és kelet-európai változásokat, és hozzá kíván járulni azok sikeréhez. Richard Holbrooke, az illetékes amerikai államtitkár-helyettes egy nemzetközi televíziós interjú keretében ezt mondta: „Véget ért a hidegháború utáni első periódus. Most az a feladat, hogy napirendre tűzzük a NATO kibővítését. Bár Oroszország ezt egyelőre ellenzi, reméljük meg tudjuk értetni orosz barátainkkal, hogy új tagok felvétele a NATO-ba nem veszélyezteti biztonságukat.” Az amerikai államtitkár-helyettes megjegyzése nem egyszerűen biztatás Kelet-Eu- rópa felé. Az utóbbi napok, hetek vitáit elemezve arra a kö-* vetkeztetésre juthatunk, hogy a NATO-ban fontos döntések érlelődnek. Az elmúlt négy év bizonytalanságai és eredménytelen vitái után a szövetség tagjai napirendre tűzik a demokratikus fejlődés útján legtovább jutott közép-európai országok felvételét. Á legvalószínűbb jelöltek a Visegrádi Csoport országai. Moszkva, amely biztonsági érdekeire hivatkozva ellenzi a NATO kibővítését, az EBEÉ-ben, mint az egész kontinenset átfogó biztonsági szervezetben látja az európai biztonság jövőjében legfőbb garanciáját. Politikai elemzők körében azonban úgy vélik, hogy Washington elébe kíván menni Moszkva igényeinek, amikor elfogadja az EBEÉ fontosságát és teszi ezt annak érdekében, hogy Moszkva viszont fogadja el a NATO keleti irányú kibővítését, mint szükségszerű, elkerülhetetlen lépést. Az amerikai külpolitika ilyen irányú fordulatát dinamizálhatják a legutóbbi törvényhozási választások eredményei is. A Republikánus Párt került többségbe mind a szenátusban, mint a képviselőházban. Republikánus politikusok nyilatkozatait elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy jobban bíznak az Egyesült Államok által létrehozott szövetségi rendszerben, mint az olyan nemzetközi biztonsági intézményekben, amilyen például az ENSZ. Ezenkívül a republikánusok túlságosan költségesnek tartják azokat a békefenntartó akciókat, amelyekben az Egyesült Államok az elmúlt négy év során részt vett. Ellenzik, hogy a jövőben az Egyesült Államok olyan válsághelyzetekbe avatkozzon be, amelyben lét- fontosságú amerikai érdekek nincsenek veszélyben. Ezért bírálták Clinton elnököt a Szomáliái és a haiti katonai akciók miatt. Kérdéses továbbá az is, hogyan hatnak mindezek a változások az amerikai-orosz kapcsolatokra? Ne feledjük: ezek a kapcsolatok a nemzetközi biztonság szempontjából továbbra sem veszítik el jelentőségüket. Nem kizárt tehát, hogy ezek a kapcsolatok egy időre ismét feszültebbé válnak. Az EBEÉ-vel kapcsolatos új amerikai álláspont ugyan jótékony hatással lehet Moszkvára, ám az egyáltalán nem biztos, hogy ez elégséges kárpótlásnak tekinti a NATO kibővítéséért. Ez kétségtelenül feszültségeket kelthet Moszkva és Washington kapcsolataiban. Matus János
