Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-16 / 270. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 16., szerda Korszerű chips és sósmogyoró Korszerűsítette a sósmogyoró előállítását a Győri Keksz Kft. A chipsüzemben új gépsort állítottak munkába, amely az Amerikából importált hántolt mogyorót süti. A gyártósor automatizált, működését számítógép vezérli. A chips üzem fejlesztésére 100 millió forintot költöttek, noha maga az üzem is újnak számít, hiszen másfél évvel ezelőtt avatták. A Győri Keksz Kft termékeiből Horvátországba, Szlovéniába, Szlovákiába is szállítanak. Tanácskozás az új tőzsdetörvényről A jövőben a kisbefektetők érdekeit a jelenleginél jobban kell védeni hazánkban. Emiatt szükséges a társaságok nyilvános értékpapírkibocsátásának szigorítása is. Mindezt Pacsi Zoltán, az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet vezetője hangsúlyozta tegnap egy, a MÚÖSZ budapesti székházában megtartott tanácskozáson. A KISOSZ az átalányadózásról Az általános forgalmi adót tekintve az átalány bevezetése lenne a célszerű — állítja a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szervezete. Érthetetlen, hogy a Parlament elé terjesztett adótörvény módosításában a pénzügyi kormányzat nem veszi tekintetbe ezzel kapcsolatos javaslatukat, noha van olyan terület ahol már bevezették az átalányadózást. A lehetségesnél jelentősen szű- kebb vállalkozói réteg számára lesz célszerű a PÜM által javasolt átalányadózást választani, csupán azoknak az egyéni vállalkozóknk, akiknek éves nettó áfa nélküli bevétele egymillió forint alatt marad. A KISOSZ szerint a módosítás csak akkor éri el célját, vagyis abban az esetben lesz érdemes e teljes vállalakozó kör számára az átalányt választani, ha az kiterjed az általános forgalmi adóra is. Kapitalisták a kubai bányákban A kommunista Kuba ásványi kincseinek hasznosításában is támaszkodni kíván a kapitalista országok befektetőire — írja a DPA hírügynökség annak nyomán, hogy Marcos J. Portai Leon, az alapvető iparágak minisztere a bányaszektornak a külföldi tőke előtti megnyitását helyezte kilátásba. A miniszter hétfőn Havannában közölte, hogy a kubai parlament decemberben törvényt fogad el a bányászatban eszközlendő külföldi beruházások ösztönzéséről. Kuba máris tárgyalásokat folytat külföldi cégekkel a bányaipari beruházásokról. Francia gyárosok új elnöke Új elnöke lesz a Francia Gyáriparosok Szövetségének: a testület végrehajtó bizottsága hétfőn nagy többséggel Jean Gandois-t, a Péchiney francia alumínium- és csomagolóipari óriáscég korábbi elnök-vezérigazgatóját választotta meg erre a posztra. A határozatot ugyan még jóvá kell hagynia a szervezet közgyűlésének, de eddig még sohasem fordult elő, hogy a közgyűlés ilyen ügyekben ellentmondott volna a VB döntésének — ráadásul a szavazás után Gandois ellenfele, Jean-Louis Giral vissza is lépett a jelöltségtől. Kevesebb hatáskört, nagyobb hatékonyságot kíván a felügyelőség Egy éve alatt 19,5 százalékos áremelkedés A fogyasztókat még jó ideig védeni kell Fotó: Török Anett A drágulások hónapja volt az október A kaposvári fogyasztóvédelmi ankéton tartott előadást a napokban dr. Barna Lajos, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség október elsejétől kinevezett vezetője. A korábban gyakorló jogászként dolgozó, a felügyelőségen három éve jogi, szakmai feladatokkal — szabálysértési eljárások lefolytatásával és államigazgatási határozatok meghozatalával — foglalkozó szakembert ez alkalomból arról kérdeztük: — Miben látja az ellenőrző hatóság jövőbeni feladatait, a kívánatos változtatásokat? — Először is az önkormányzatokkal, a tulajdonképpeni engedélyező hatóságokkal való kapcsolatot kell szélesíteni. Emellett néhány területen szükségszerű, hogy a szakhatóságokkal is szorosabb legyen az együttműködés. Már megjelent a jövedéki törvény, és nőtt a jövedéki termékek száma, amivel kapcsolatban mi is kapunk feladatot, s kézenfekvő, hogy a vám- és pénzügyőrséggel való kapcsolatot szorosabbá kell tenni. — A rendőrséggel milyen kapcsolatban áll a felügyelőség? — Véleményem szerint a rendőrséggel való kapcsolatunk jó, de ennek a jellegében változnia kell. Egy vásári ellenőrzéskor a személyi védelmet természetesen a rendőrségnek kell biztosítania, de mivel mi egy civil hatóság vagyunk, ennek a kapcsolatnak eseti jellegűnek kell lennie. — Terveznek-e á panaszügyek kezelésében változást? — Ez egy nagy gondunk, amire megoldást kell találnunk. A panaszügyek száma ugyanis évente közel 50 százalékkal nőtt, aminek kezelése egy ember egy évi teljes munkaidejét lekötné. A panaszokban valamiképpen szelektálnunk kell, mivel például a szolgáltatások területén az esetek jelentős részében csak annyit tudunk javasolni az ügyfélnek, hogy az a legelőnyösebb, ha a bírósághoz fordul. — A szabálysértések területén mik a tapasztalatai? — A tavaly májusi szabálysértési díjtétel-emeléskor úgy tűnt, hogy jelentős visszatartó Dr. Barna Lajos erő lesz a korábban 10 ezer forintban maximált bírság 30 ezerre emelése. Kiderült, hogy ez nem így van. A szabálysértési terület szankcionálási rendszerében alapvető változásra van szükség, ami persze elsődlegesen jogszabályi változtatást igényel. Szívesebben működnénk kevesebb hatáskörrel, de hatékonyabban: ha teszem azt egy Balaton-parti üzletet főidényben öt napra betudnánk zárni, az sokkal hatékonyabb lenne, mint egy hosszadalmas szabálysértési eljárás lefolytatása. Üzletet ma pedig csak akkor zárathatunk be, ha szakhatósági vélemény van a kezünkben a termékkel való veszélyeztetésről vagy az épület életveszélyes állapotáról. Ez is jogszabályi kérdés tehát. — Van-e jellemzően „somogyi” szabálysértés? — Az árak ellenőrzésének akadályozása, ami annyit tesz, hogy nincs ármegjelölés a terméken. Ebből számos más szabálysértés következhet, például a vásárlói megkárosítás. Hasonlóképpen gyakoriak az élelmezésegészségügyi szabálysértések, ami alatt a csökkent értékű termékek — kellő információ nélküli — forgalombahozatalát kell érteni. — Mennyire tájékozott egy átlagvásárló a jogait illetően? — Egész minimálisan. Pedig ha a fizetéséhez képest valaki sok pénzért vásárol terméket, körültekintőbbnek kellene lennie: ha valamihez kell jótállás jegy, az megvan-e, vagy adott esetben ad- ják-e a termékhez a magyar nyelvű használati útmutatót? — Elképzelhető, hogy a felügyelőség olymódon, annyi emberrel és akkora hatékonysággal működjön, amikoris mi, vásárlók már nyugodt szívvel költhetjük a pénzünket? — Nem hiszek az abszolút ideális állapot lehetőségében. Véleményen szerint arra lehet törekednünk, hogy minél nagyobb védelmet kapjanak a vásárlók. De azt, hogy ne legyen ránk szükség, még egy jóidéig nem tudom elképzelni. — Múltkori előadásában azt mondta, az esetek 99 százalékában tudja, mit nem szabad levenni a bolti polcról. Előfordult, hogy felhívta valakinek a figyelmét: ezt ne vegye meg? — Valóban ismerem a termékek útját a megyében, tudom, hogy ki, hova, mit szállít, így azt is tudom, hol, mit nem kell megvenni. De az egy kicsit furcsa lenne, ha a „hatóság magánemberként járna el”... Balassa Tamás Októberben is magas volt a havi áremelkedés: elérte a 2,1 százalékot. így az árszínvonal az utolsó 12 hónap alatt 19,5 százalékkal növekedett. A szeptemberi havi inflációs ráta 2,3 százalékot ért el, augusztusban 1,4 százalék volt, s a megelőző hónapokban egy százalék körül alakult — tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal tegnap a sajtót. Összehasonlítva az éves áremelkedés mértékét az előző években kialakultakkal, még mindig kedvező a helyzet, október végén ugyanis még csak 19,5 százalékot tett ki a 12 havi áremelkedés, egy évvel korábban viszont 22 Az idén több mint 100 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel az egri, illetve a mátraaljai borvidéken a régió egyik legnagyobb borászati vállalata, az Egervin Borgazdaság Rt — mondta tegnap a szüret befejezése után Lengyel Miklós, a cég termelési igazgatója. Hozzátette: a tavaszi bő esőzések hatására, a szőlő erős fejlődésnek indult, ám a nyári aszály keresztülhúzta számításaikat, így, mintegy 30 százalékkal gyengébb lett a termés a vártnál. Szeptemberben szerencsére újra csapadékosra váltott az időjárás, s fehér szőlőfajtákból préselt must 16-19 fokos, a kékszőlőkből sajtolt pedig 17-21 foszázalék, 1992-ben 23,4 százalék, 1991 októberében pedig 33,9 százalék volt ugyanez a mutató. Az ez évi, viszonylag magas októberi áremelkedés részben az élelmiszerek drágulásával függ össze. Emelkedtek a húsárak, és folyamatosan drágult a kávé. A tőkehúsoknál 6-7 százalékos drágulás volt, a baromfinál 2-3 százalékkal magasabb árak alakultak ki, a húskészítményeknél pedig 7 százalékos inflációt mértek októberben. Összességében a hús- és húskészítmények árnövekedése 6,1 százalékos volt. A kávéárak októberben 23 százalékkal emelkedtek. kos lett. Mint a termelési igazgató elmondta, a szőlőt együttesen mintegy 1500 kistermelőtől, továbbá az egri és a mátraaljai borvidéken működő szövetkezetektől vásárolták fel. Valamennyiükkel egyéni szerződéseket kötöttek. A gazdáknak általában két részletben fizetik ki a termésért járó pénzt. Az első részletet már rendezték, március 31-ig azonban mindenki megkapja a teljes járandóságát. Lengyel Miklós végül hansú- lyozta: a termés borászati értékelése folyamatban van. Véleménye szerint ha nem is kiváló, de jó évjáratú borokra lehet számítani Eger környékén. A HAVI DRÁGULÁSOK MÉRTÉKE SZÁZALÉKOSAN Időszak Havi áremelkedés 12 havi áremelkedés 1993 1994 1993 1994 Január 6,8 3,2 25,9 17,0 Február 1,7 1,4 24,7 16,6 Március 0,8 1,0 23,4 16,8 Április 0,8 1,2 22,8 17,3 Május 0,4 1,2 21,3 18,3 Június 0,3 1,0 20,9 19,2 Július 0,6 1,3 21,3 20,0 Augusztus 1,8 1,4 22,3 19,5 Szeptember 2,9 2,3 23,0 18,9 Október 1,7 2,1 22,0 19,5 November 0,7 21,0 December 1,3 21,1 Kevesebb termés, magasabb cukorfokkal Jó az idei évjárat az egri borvidéken A koleszterinmentes tészta alapanyaga Durumbúza Ságvárról A ságvári Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezetben az idén 429 hektáron vetettek durumbúzát. Ennek a gabonának az a különleges tulajdonsága, hogy a lisztjéből illetve grízéből készítik a koleszterin-mentes tésztákat, tojás hozzáadása nélkül. A durumbúza vetésterülete elég ingadozó hazánkban, jelenleg mintegy tízezer hektár. — Abban az időben, amikor a kenyérbúza állami kényszerfelvásárlása megszűnt és nehéz volt eladni, úgy döntöttünk, hogy átváltunk a durumbúza termesztésére, amely akkoriban egyébként is mélyponton volt a kettőezer hektáros vetésterületével az országban — mondta Bényei Tibor főmezőgazdász. — Kezdetben tájékozódnunk kellett milyen pozíciókkal indulhatunk, mert bizonytalan volt a piac és a vetőmag beszerzése sem volt egyszerű. 1990-ben 200 hektárral indítottunk, majd év- ről-évre növeltük a vetésterületet, sőt ma már a megyében elsőként durumbúza vetőmagot is előállítunk. Az országban csak két olyan nagyobb teljesítményű speciális malom van — az egyik Bácsalmáson, a másik Nagykárlón —, amely alkalmas a durumbúza őrlésére. Szövetkezetünk gabonáját a kecskeméti Viktória Rt. vásárolja fel, amely a bácsalmási malom tulajdonosa és működtetője is egyben. Hogy a malomnak folyamatos legyen a kihasználtsága, a Viktória Rt kezébe vette az irányítást és idén megszervezte a durumbúza termesztését az országban. Három központot alakítottak ki, ezek egyike Ságvár. A cég úgy segíti a gazdálkodókat, hogy meghitelezi a vetőmagot, az aratás után pedig a leszállításkor azonnal fizet. Korábban a búza minőségét nem vizsgálták szigorúan, mert keresleti piac volt. A kínálat lassú növekedésével azonban már ez is nagy hangsúlyt kapott. A nyugati országokban máig sem kérdéses a nedvessikér-tarta- lom, de nálunk a székesfehérvári tésztagyár az átvételkor szigorúan vizsgálja. — Export lehetőségeink is vannak — mondta Bényei Tibor —, komolyan érdeklődött egy olasz vállalat is, sőt a németek a termesztéssel is próbálkoztak itt Magyarországon és nekik megfelelt a minőség. Ennek ellenére amíg érdemes, maradunk a hazai piacon. Boldizsár Beáta AGIP-MÁRKAKERESKEDÉST NYITOTT tegnap Kaposváron, az Avanti benzinkút mellett a Komlói székhelyű Carboker kft. Az Agip kenőolajok kizárólagos forgalmazója az olajok mellett különféle vasanyagokat is árusít a telepen, ahol jelenleg hétmillió forintos árukészlet várja a vevőket. Rövidesen faáruval is kiegészül a kínálat Fotó: Török Anett
