Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-10 / 265. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. november 10., csütörtök Idősek hete Kanizsán Idősek hete zajlik hétfőtől Nagykanizsán. Egész héten át az időskorúak helyzetét értékelő, illetve bemutató eseményeket rendelnek a városban: orvosi és a szociális gondozással összefüggő előadásokat, kiállítások tartanak az intézményekben, a kanizsai nyugdíjasok életkörülményeit elemzik és a sorsuk jobbítását célzó tennivalókat keresik a különféle rendezvényeken. Az egész héten át tartó rendezvénysorozat a szociális otthonban fejeződik be. Szabadegyetemi sorozat Magyarországi társadalom- politikai kérdésekről, kiemelten szociálpolitikai témákról kezdődött szabadegyetemi sorozat Budapesten, a Villányi úti konferencia-központban, az Esély folyóirat szervezésében. A hallgatóknak — szociálpolitikusoknak, szociális munkásoknak — politikusok, szociológusok, pszichológusok, közgazdászok tartanak előadásokat, és három csoportban vitatják meg a főbb kérdéseket: esetmegbeszélő, illetve pszi- chodráma csoportban folynak majd a szabadegyetemi foglalkozások, s a harmadik csoport keretében a városi szegénységgel foglalkozó szemináriumot tartanak. Szépen beszélő képviselőket Valószínűleg a tévé-nézők egyetértenek annak a levélnek a tartalmával, amelyet a Debreceni Nyugdíjasok Egyesülete küldött Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A debreceniek ugyanis azt kérik a honatyáktól: parlamenti felszólalásaik lehetőleg legyenek rövidek, kerüljék az idegen szavakat. így ugyanis valószínűbb, hogy megértik mondandójukat azok, akik a Tisztelt Házba küldték őket: a választók. A nyugdíjasok arra hivatkozva fordultak kérdésükkel a képviselőkhöz, hogy Debrecen a szép magyar beszéd egyik fővárosa, s nem árt, ha — emiatt is — a felszólalók egy pillanatra Kossuth Lajosra gondolnak, mielőtt szólásra emelkednek. A nyugdíjak reálértéke Hazánkban a nyugdíjasok száma jelenleg 2 millió 900 ezer, közülük mintegy 2 millió 500 ezer a saját jogán élvezi az ellátást. A nyugdíjak reálértéke 1980 és 1993 között a felére esett vissza, vagyis több mint 50 százalékkal csökkent, s a legnagyobb értékvesztés 1990 és 1993 között ment végbe: ekkor a nyugdíjak évente átlagosan 12 százalékkal kisebb mértékben emelkedtek, mint a fogyasztói árak. Látogatószobák az otthonokban Legalább egy napot havonta a szülők a gyerekekért, a gyerekek a szülőkért gondolat jegyében a Családév programjához kapcsolódó mozgalmat hirdetett a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége. Egyebek között azt javasolták a főváros vezetésének, hogy tegyék lehetővé a zömmel vidéken működő szociális otthonokban egy-egy szoba kialakítását a látogatásra érkező hozzátartozók részére. így az otthonokban élők gyermekei a látogatásra az unokákat is magukkal vihetik, s például az utazás miatt, a közlekedésre hivatkozva nem kell lerövidíteni a látogatás, a család számára annyira fontos és ritka találkozás idejét. Felejthetetlen élmény Vetélkedő a kaposvári Liget Otthonban Ünnepi díszbe öltöztették a kaposvári Liget Otthon éttermét abból az alkalomból, hogy itt rendezték meg az otthon nyugdíjasainak a Ki mit tud?-ját. A vetélkedőn jelen volt Szabados Péter, Kaposvár polgármestere is... Az otthon lakói közül tizenöten, a taszári nyugdíjasházból pedig ketten készültek különböző számokkal, de az intézet dolgozói is felléptek a műsorban. A zsűriben Fehér Lász- lóné otthonvezető, Ottó Erzsébet szociálpolitikai referens és dr.Kovács József, Taszár polgármestere foglalt helyet. A műsorszámok között volt ének, szavalat, bohózat, párostánc, és kézimunka-, illetve festmény- kiállítás gazdagította a programot. Dóczi Andrásné vesmondásért, Keresztes Györgyné saját gondolatainak tolmácsolásáért kapott első díjat. Egerszegi Péter saját költeményével, Pintye Gézáné versmondás6al került a második helyre. A kilencven éves Naszladi Irénke néni Ady-ver- set szavalt, ő és a Lotz János — Horváth Józsefné táncos páros harmadik lett. A különdíjat — egy fotóalbumot — Teregi Józsefné kapta saját költeményéért. Szabó Ibolya ápolónő cigánynak öltözve hegedülte el — vonó nélkül! — a romaélet sirámait, őt közönségdíjjal jutalmazták. A kézimunkák versenyében is Dóczi Andrásné győzött térítőjével. Boda Sándorné kardigánja a második, Farkas Lász- lóné vállkendői a harmadik díjat kapták. A zsűri nem csak a teljesítményeket értékelte, hanem azt a sok munkát, kitartást, próbálkozást is, amelynek révén a versenyzők legyőzték a lábfájást, a nehézkes beszédet, a gyengébb látást és több más akadályt, és osztatlan sikert arattak ezen a Ki mit tud?-on. Boldizsár Beáta Fonyódi amatőr költő kaposvári elismerése A békesség vonzása Nívódíjjal és Kaposvár város különdíjával jutalmazták a közelmúltban Kaposváron rendezett nyugdíjas Ki mit tud? országos döntőjében a versmondók között fellépő Bändel Lajos fonyódi amatőr költőt, aki saját szerzeményét adta elő — nagy sikerrel. A Baranyasiratóra sokáig emlékeznek, akik hallották. A vers hallatán a ma már nyugdíjas Bändel Lajos életútját kísérhették nyomon, vele élhették a gyermekkor „nemzekö- ziségét”. Azt az időt, amikor a baranyai szülőfaluban a közös sorsot kéz a kézben, békességben együtt élte át magyar, sváb, sokác, horvát és cigány, s bizony, „a soknyelvű tájon öröm volt gyereknek lenni, harmatos hajnalon a Karasi- cában halakra lelni”... Bändel Lajosról a vetélkedőn kiadott ismertető annyit árul el, hogy tagja az Amatőr írók és Költők Szövetségének, eddig valamennyi somogyi nyugdíjas Ki mit tud?-on részt vett és azt, hogy minden alkalommal nívódíjat kapott. Három évvel ezelőtt — szülőfaluja, Nagyharsány önkormányzatának kiadásában — Tűz és láng címmel megjelent első és eddig egyetlen verseskötete. — Verséből következik, hogy gyerekkorában meghatározó élményben a különböző nemzetiségű Bändel Lajos Fotó: Török Anett pajtások révén részesült... — Nagyanyán németül tanított imádkozni, tehát az őseim svábok voltak. De a Karasica partján Szlávkó, a barátom várt rám, Ivies az iskolakertbe hívott, nagyanyám sokác kislány szép haját fonta koszorúba. Szlávkóéknál puliszkát ettünk és Ottóéknál, sváb paj- tásoméknál kosárszámra törtük a mogyorót...Baranyainak vallom magam, de Somogyot is nagyon megszerettem. Huszonnégy évet dolgoztam az uránbányában, s onnan közvetlenül a nyugdíjazásom előtt jöttem — a család döntése nyomán — Fonyódra, és nem bántam meg. A verselésre az a közeg bíztatott és késztet most is, amelyben élek. Legőszintébb kritikusom a feleségem — az ő véleményét mindig elfogadom. Az első verseskötetemből mind az 500 példány elfogyott, újabb nem készül, esetleg bővített második kiadás lesz — erről már beszélgettünk a fonyódi ön- kormányzat vezetőivel. — Komló és a Balaton, Nagyharsány és Fonyód — nemcsak kilométerben, de egyéb jellemzőkben is meglehetősen messze esnek egymástól... — Itt, Fonyódon a táj, és ősztől, a szezonzárást követően a nagy-nagy békesség az, ami megkap. Ahonnan jöttem, ott a bányába járás, a rohanás volt a jellemző, s ami Komlón ugyancsak nem adatott meg: itt, a kertemben, ásás közben hozzámmerészkedik a mocsári teknős, s hogy tovább dolgozhassak, odébb kell tennem. — Bízhatunk benne, hogy továbbra is megtiszteli jelenlétével, verseivel a somogyi nyugdíjasrendezvényeket? — Az utóbbi időben mind több meghívást kapok az ország különböző helységeibe, legutóbb például Kecskemétre, Győrbe, Fótra hívtak...A somogyi nyugdíjas Ki mit tud?-okon mindig ott leszek, amig az erőm, az egészségem engedi. Hernesz Ferenc CICAFARK A KÉPESLAPON Pellérdi Gyuláné nyugdíjas napjait a szárazvirágok birodalmában tölti. Évente legalább ezer karácsonyi üdvözlőlapot és öt-hatszáz dekoratív képet készít, amelyhez az alapanyagot a természetben gyűjti össze. A mocsári és a kocsányos tölgy termését, a lósóskát, az utifűvet, a cickafarkot használja fel, de szerepelnek alkotásain erdei növények, bolhafű, páfrány- és tealevelek is. Fotó: Török Anett Megkérdezték - válaszolunk Árvaellátás mértéke és igénylése Árvaellátásban nemcsak a vér szerinti gyermek részesülhet, hanem megkaphatja ezt az ellátást a mostoha- gyermek, az örökbe fogadott gyermek, a nevelt gyermek, az egyéb leszármazók közül pedig a testvér és az unoka is — ha az elhalálozott személy haláláig megszerezte a jogosultság feltételeit. Nevelt gyermek, testvér és unoka jogosultsága azonban csak abban az esetben ismerhető el, ha őt az elhalt haláláig saját háztartásában eltartotta, s ha a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülők mindenkor tartásra kötelesnek tekintendők. Az árvaellátás összege az özvegyi nyugdíj összegének a fele, de havi 6920 forintnál nem lehet kevesebb. Ha a gyermek mindkét szülője meghalt, mindkét szülő jogán meg kell állapítani az árvaellátást és a két ellátás közül azt folyósítják, amelyik a gyermek számára kedvezőbb. Az ellátást attól függően kell kérni az illetékes intézménytől, hogy a jogszerző halálakor nyugdíjas vagy aktív dolgozó volt: az előbbi esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, az utóbbiban a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell az ellátás iránti igényt benyújtani. Választások előtt Nyugdíjasok az önkormányzatokban - Egy sajtótájékoztató margójára — Mi nem kötünk választási szövetséget egyetlen párttal sem, e helyett azt javasoljuk a nyugdíjasoknak szerte az országban, hogy azokra az emberekre adják a szavazataikat, akik az adott helyen az adott közösségért legtöbbet tesznek; hivatásukat nem öncélúan látják el, vagyis élvezik a bizalmukat, függetlenül attól, hogy milyen pártnak a tagjai. Ezt a választ kapta e sorok írója arra a kérdésére, amelyet a Nyugdíjasok Országos Kamarájának sajtótájékoztatóján tett föl a kamara és az országos klubszövetség vezetőinek: mit várnak, mit kérnek az idős választóktól a közelgő önkormányzati választások során? A kérdésnek azért volt jelentősége, mert a sajtótájékoztató résztvevői tudták — néhány újságíró utalt is rá —, hogy a Fidesz és a Nyugdíjasok Pártja már korábban megállapodott az együttműködésben, egymás támogatásában, miután a fiatalok megkövették a partnert azokért az állásfoglalásokért, amelyekkel a nyugdíjasokat országos döntések során hátrányos helyzetbe hozták. A Nyugdíjasok Pártja tagjainak száma azonban csak töredéke azoknak a százezreknek, amelyeket a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, az Országos Klubszövetség, a Nyugdíjasok Országos Kamarája a tag- szervezeteiben tömörít, az országban élő összesen mintegy három millió nyugdíjasról nem is beszélve. Ezen a héten ismét arról értesülhettünk, hogy a Nyugdíjasok Pártja más pártokkal egyezségre jutott az önkormányzati választásokban való együttműködésben... Az Országos Klubszövetség rendkívül fontosnak tartja, hogy a decemberi önkormányzati választások után ne legyen egyetlen olyan községi, városi, megyei önkormányzat sem az országban, amelyben nem találni nyugdíjas képviselőt! Ezért kérik a 624 nyugdíjasklub vezetőit és tagjait, beszéljék meg a települések idős lakóival: miként indíthatnának nyugdíjasokat az önkormányzati választásokon. Olyan idős emberek kiválasztására és jelölésére gondolnak, akik bírják a nyugdíjas lakosság bizalmát és a legalkalmasabbak arra, hogy társaik érdekeit — pártállástól függetlenül, a politikai hovatartozásra való tekintet nélkül — képviseljék, azokért kiálljanak a települési önkormányzatokban. Tapasztalatból tudjuk — és ezt már mi tesszük hozzá a klubszövetség országos sajtó- tájékoztatóján elhangzottakhoz —, hogy minden somogyi településen vannak olyan idős emberek, akik, ha beválasztják őket az önkormányzatokba, az érdekek harcos képviseletével, fiatalokat meghazudtoló vitakészséggel hálálják meg a bizalmat. H. F. Felfüggesztett kedvezmény Ismerősöm, a húsboltos, felfüggesztette a nyugdíjasoknak eddig nyújtott tíz százalékos kedvezményt. Annak idején örömmel adtam hírt kezdeményezéséről ezeken a hasábokon, miszerint minden, az üzletben árusított portékára jár az engedmény. Sok idős emberen segít vele, mondta a boltos, a lakótelepen számos nyugdíjas él, akik nála vásárolnak, s most a kedvezmény révén a pénztárcájukban marad néhány forint. Azóta is megfordultam néhányszor ebben a húsboltban, ám mind kevesebb idős vevőt láttam a pultnál. Pedig minden volt, épp úgy, mint régebben, csak a nyugdíjas vásárlók száma fogyatkozott szinte napról napra. Ma már a kedvezményt hirdető táblácskát sem látni az ajtón és a falon. Ugyanis a boltos felfüggesztette a nyugdíjaskedvezményt. Helyette új módszert vezetett be: minden hét csütörtökén tíz százalékkal olcsóbban adja a portékát — mindenkinek. A nyugdíjaskedvezménnyel kapcsolatos döntéséről érdeklődtem, s azt mondta: — Elfogyott a pénzük. Hiába adtam én nekik olcsóbban a húst, az alapár annyira emelkedett, hogy a tíz százalék engedmény levonása után is annyi maradt a fizetnivalójuk, hogy a nyugdíjukból nem győzték. Mert hogy közben az egyéb kiadásuk is annyira nőtt, hogy a nyugdíjemelésükkel azt sem tudták követni, nem hogy a húsáremelésekkel lépést tarthattak volna... így aztán még kevesebb tőkehús és fölvágott kerül sok idős ember asztalára ezen a kaposvári lakótelepen. Vagy nemcsak ott? (Hernesz)
