Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08 / 237. szám

1994. október 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 11 A tabi célokat a lehetőség határozta meg Harc a talpon maradásért Farkas István: az önkormányzatnak a legnagyobb feladatot a működőképesség megőrzése jelentett Nehéz örökséget vet át 1990-ben a tabi önkor­mányzat. Amikor Tabot hozzá csatolva a környező községeket várossá duz­zasztották, nem gondolhat­tak arra, hogy az összegu­bancolt szálakat a váláskor hogyan lehet majd kibo­gozni. A tabi önkormányzat számára a legnagyobb kihí­vás elmúlt négy évben az volt, hogy megőrizzék a vá­ros intézményeinek műkö­dőképességét. Farkas Ist­ván polgármesternek tizen­egy önállóvá váló társköz­séggel kellett megegyezni. — Célkitűzésünk volt, hogy az intézmények működőké­pességének megőrzésén túl lehetőség szerint enyhítsünk a gazdasági ágazat hanyatlásá­val járó gondokon és a tabi régiót sújtó nagyarányú mun­kanélküliségen. Négy éve a képviselő-testület úgy döntött, hogy a tanácsrendszerben el­kezdett beruházásokat befe­jezi. így készült el 170 millió forintos beruházással az is­kola és a sportcsarnok, épült meg 80 millió forintért a vasta- lanító, amitől jelentősen javul­hatott a város ivóvízének mi­nősége. Folytattuk a szenny­vízhálózat rekonstrukcióját, bővítettük az úthálózatot és megépítettük a vásárcsarno­kot is. — A somogyi városok kö­zül Tabot sújtotta leginkább a munkanélküliség. Hogyan élte meg ezt az önkormány­zat? — Videoton bezárása, a környék üzemeinek felszámo­lása olyan mértékű munka- nélküliséget teremtet a vá­rosban, amivel az önkor­mányzatnak is muszáj volt szembenéznie. Törekvésein­ket végül siker koronázta. A környék legnagyobb munka­adója, a Videoton tabi gyára helyére például a Philips elektronikai üzeme költözött. Az önkormányzat cserében a beruházásokért vállalta azt is, hogy segíti a szakemberek le­telepedését. Ezen kívül sike­rült vevőt találni a Mezőgép, a téglagyár és a TVG telepére, amihez segítséget nyújtot­tunk. — A munkanélküliséggel a megnövekedett szociális gondok is együtt jártak. — Szociális segélyezésre minden évben erőn felül köl­töttünk. Ezt példázza többek közt, hogy a tavalyi 8,6 millió forinttal szemben az idén 19,5 millió forintot kaptak a rászoru­lók. Az egyházi ingatlanok át­adása sem ment zökkenő- mentesen, ám végül a me­gyében elsőként a katolikus általános iskolában három osztály kezdte meg a tanul­mányait. — Az önkormányzat mű­ködését többször érte kri­tika. A Tabép vállalat ügyé­ben a polgármestert azzal vádolták meg, hogy magára hagyta az önkormányzati tu­lajdonban lévő céget. — Nem hagytuk magára, sőt igyekeztünk segíteni, ami­kor a cég válságos anyagi helyzetbe került. Készpénzfi­zetési kezességet is vállal­tunk. Ennek ellenére a Ta- bépnek olyan mértékű kintlé­vőségei halmozódtak fel, ami csaknem ellehetetlenítette működését. A képviselők a régi igazgató helyére mást ül­tettek. — A tabiak a legfontosabb problémák egyikeként emlí­tik a lakáshelyzetet. Ezt ön hogyan ítéli meg? — Tisztában vagyok vele, hogy mekkora gondot jelent a lakáshiány a városban. Nem­csak venni nehéz, hanem bé­relni is szinte lehetetlen. Ez az árakat is felverte. A lakásbér­lők egyesülete az önkor­mányzati lakások megemelt bérleti díját sokallja és ma­gasnak tartja azt az összeget is, amiért a bérlakásokban élők tulajdonhoz juthatnának. Szeretnénk segíteni a lakás­bérlőkön, pénzügyi lehetősé­gek azonban korlátokat szab­nak az önkormányzat szá­mára. Barna Zsolt Nem először volt vitájuk az önkormányzattal Elkeserítő lakásgondok — Az önkormányzat szak­emberei szerint a vastalanító megépítése óta jelentősen ja­vult az ivóvíz minősége. A ta­biak ezt nemigen veszik észre, mint ahogy azt sem, hogy a város négy év alatt lát­ványos fejlődésen ment volna keresztül. Igaz, átadták a tor­natermet, nagy közösségi nyomásra megépült a piactér is, a szőlőhegyen pedig út ké­szült, egészen a polgármester házáig. — Az a véleményem, hogy az elmúlt négy évben az ön- kormányzat összességében jól tevékenykedett — mondta Nagy István Tab, Kossuth La­jos utca 152. szám alatti lakos. — Ha kevés a pénz, nincs lát­ványos fejlődés. Meg volt kötve a képviselők keze is. — Uram, mindenki a saját bajával törődik és nem vállal közéleti szerepet — tette hozzá Schutzbach Zoltán, aki a Dózsa György utcában lakik. Ormos Elek vállalkozó is azt mondja; nem először van vi­tája az önkormányzattal, hi­szen a lakásbérlők egyesüle­tének tagjaként már régóta el­keseredett küzdelmet folytat­nak, hogy igazukat bizonyítani tudják. — A tabi önkormányzat tu­lajdonában kétszáztíz bérla­kás van: a hivatalban csak lát­szólag támogatják a lakások értékesítését, hiszen olyan vé­telárat kérnek, hogy a havi — Ezért óvatosan kell kriti­zálni. Nem mondom azt, hogy én teljesen elégedett vagyok, mert úgy látom, hogy a vállal­kozásokat nem segítették eléggé. Barázsné Beregszászi Má­ria 11 éve lakik Tabon. — Nem vagyok elégedett. Hiányolom, hogy nincs a vá­rosban uszoda, és a mellékut­cákra is kevés gondot fordítot­tak. Nézzék meg milyen állapot­részletek a húszezer forintot is elérnék. A bérlők többsége ezért nem tudja azt megvenni. Ormos Elek szerint az ön- kormányzat nem érzi a lakás­bérlők problémáját, s az ügy hosszúra nyúlik: már hónapok óta nincs újabb fejlemény. A lakásokat még értékelték fel és a polgármester eddig egy­szer sem ült le, hogy meghall­gassa az egyesület tagjainak a véleményét. ban van a Petőfi utca... A vá­rosban sokan nem vagyunk elragadtatva a lakosság érde­kében tett intézkedésekkel. Drahos József kőműves vál­lalkozó: — Nem fordítottak elég fi­gyelmet a tisztaságra, meg a környezetre. Miért van az, hogy a főutcát rendszeresen takarítják, a mellékutcákat meg teljesen elhanyagolják?... Többet kellett volna törődni az emberek problémáival is. Az utca óvatos hangja Bíróság előtt a kuruzsló Monstre büntetőper kezdő­dik hétfőn a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán. A vádlott a honvédség 32. Budapest őrezred állományába tartozó Mercsényi Ferenc főhadnagy, akit 494 rendbeli közokirat­hamisítással és egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett ku- ruzslással vádolnak. Az ügyet a Csongrád Me­gyei Bíróság Katonai Tanácsa tárgyalja, ugyanis a főhad­nagy a Fővárosi Bíróság Ka­tonai Tanácsán, illetve annak elődjénél 10 évig volt ülnök. A katonai tanács 551 tanút hall­gat meg. Mercsényi Ferenc hivatásos katonai szolgálatot 1972 óta teljesít, egészség- ügyi feladatokat 1967 óta lát el. Letette az egészségügyi tiszthelyettesi, egészségügyi szakon a zászlósi, majd lö­vész szakon a tiszti vizsgát. Segélyhely parancsnoki, ké­sőbb pedig megbízott egész­ségügyi szolgálatfőnöki be­osztást látott el. A főhadnagy egészségügyi szakképzett­sége alapján a honvédségen belül jogosult volt egészség- ügyi szakdolgozói munkára, tehát mérhetett vérnyomást, pulzust, végrehajthatta az or­vos utasításait. Nem volt azonban jogosult orvosi tevé­kenység végzésére és a se­gélyhelyen szolgálatot telje­sítő sororvosok szakmai fel­ügyeletére. Ennek ellenére a vádlott 1990 novemberétől há­rom éven át jogosítványokat érvényesített. A nála jelentke­zőket - civileket is - megvizs­gálta, s kiállította az egész­ségügyi törzslapjukat. Aláírt és lepecsételt úgy is jogosít­ványokat, hogy a tulajdono­saik meg sem jelentek az ala­kulat segélyhelyén. Helyünk a médiapiacon 0 200 400 Ï 200 Népszabadság Népszava Kurír Kisalföld* Kelet-Magyarország* Mai Nap Új Dunántúli Napló* Somogyi Hírlap* Magyar Hírlap Vas Népe* Délvilág + Délmagyararszag* Magyar Nemzet OB 1993, ápriiis-májuí j B1994 , május-június I •Megyei lapok A HVG című hetilap idei 39. számában összeállítást közöl a legolvasottabb magyar poli­tikai napilapokról. Mint az a táblázatból is látható, lapunk, a Somogyi Hírlap a nyolcadik legolvasottabb napilap. Megelőz többek között olyan neves újságokat is, mint a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet. Létszámcsökkentés a HM-ben Az év végéig 10 százalékkal csökkentik a Honvédelmi Mi­nisztériumban dolgozók lét­számát. Erről Erdélyi Lajos ez­redes, a HM szóvivője tájékoz­tatott. Hozzátette: a létszám- csökkentést úgy érik el, hogy közben növekednek a tárca feladatai, ugyanis a jövőben a környezetvédelem, illetve a hadigondozottakkal való fog­lalkozás is a minisztérium közvetlen feladata lesz. A minisztérium kollégiuma tárgyalt az 1995-ös eszten­dőben várható feladatokról is. Ezzel kapcsolatban megálla­pították, hogy a tervezett 10 százalékos béremelés elle­nére is tovább csökken a ka­tonák reálbére. Jövőre még az ideinél is kevesebb pénz jut a kiképzési feladatokra és szinte nem jut egy fillér sem a honvédség technikai fejlesz­tésére, sőt az állagmegőrzés is veszélybe kerülhet. Tisztelt vállalkozók, gazdálkodó szervezetek! A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény alapján október 31-ig megalakulnak a megyei- kereskedelmi és iparkamarák,- kézműves kamarák,- agrárkamarák. Valamennyi Somogy megyei székhelyű gazdálkodó szervezet számára a gazdasági kamarai tagság kötelező, azonban a törvény előírásainak a keretein belül választani lehet a kamarák között. A kamarák megalakítását előzetesen megválasztott Ideig­lenes Szervező Bizottságok (ISZB) készítik elő. A bizottságoknak fel kell mérni a megyei vállalkozásokat, a gazdálkodó szervezeteket, és ezen ismeretanyag alapján kell összeállítaniuk a három kamara előzetes tagnévsorát. Ezen tagnévsort közszemlére kell kitenni és lehetővé kell tenni a pontatlanságok és a tévedések kiigazítását. Ezután a törvényben felsorolt, illetve a kamarai szervezőbizottságok által meghatározott keretek között a tagságot ideiglenes (választási) kamarai osztályokba kell sorolni, az agrárkamaránál ezzel egyidőben még létre kell hozni a községi, városi mezőgazdasági bizottságokat is. Az osztályok és a bizottságok által megválasztott küldöttek a megyei kamara alakuló ülésének a résztvevői lesznek. A megyei kamarákhoz tartozó vállalkozók, vállalkozások, cégek kamarai hovatarto­zását tartalmazó tagjegyzék elkészült. A három, a kereskedelmi és iparkamarai, a kézműves kamarai, és az agrárkamarai tagjegyzék helységenkénti bontásban tartalmazza a törvény hatálya alá tartozó szervezetek, vállalkozások főbb azonosító adatait, úgymint a vállalkozó, a cég: nevét címét (telephelyét) fő tevékenységét A listát a törvény alapján az önkormányzatoknál nyilvánosságra hoztuk. A tagjegyzékek megtekinthetők az illetékes polgármesteri hivatalokban. A kéz­műves kamara tagjegyzéke az ipartestületeknél is megtekinthető. A közszemle időtartama: 1994. október 10-20. Valamennyi vállalkozás és vállalkozó érdeke, hogy a gazdaság közvetlen szereplői által irányított gazdasági önkormányzatok a közjogi feladatokat ellátó gazdasági kamarák megalakuljanak, a gazdaság képviselői dönthessenek sok olyan, a gazdasági tevékenységet befolyásoló kérdésben, amelyek ma a minisztériumok, az országos hatáskörű szervezetek hatáskörébe tartoznak. Kérjük a tisztelt vállalkozókat, a gazdálkodó szervezetek képviselőit, hogy a tagjegyzéket tekintsék meg, szükség esetén pontosítsák. Előfordulhat, hogy a vállalkozások egy része nem találja adatait a cégjegyzékben. Ebben az esetben kérjük, hogy a tevékenységüknek megfelelő kamara kiválasztása után a helyszínen található nyomtatványt szíveskedjenek kitölteni. Dr. Exner Zoltán Székelyfi József Christ Miklós Agrár ISZB Kézműves ISZB Kér. és ip. ISZB (59603) elnök elnök elnök i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom