Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-08 / 237. szám
1994. október 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Nincs pénz építésre, azért pereskednek? Iskolát építenek Kasszát csinált a város, és döntöttek A miniszter Földvárt és Zamárdit okolja (Folytatás az 1. oldalról) Berkes László, Balatonföld- vár polgármestere meglepetéssel olvasta a miniszteri nyilatkozatot. Nem tud semmiféle perről. Sőt, eddig abban a hi- szemben volt, hogy létrejött az egyezség az érintettek között. — A vita azon folyt, hogy merre is vezessen a nyomvonal — mondta Berkes László. — Végül Zamárdi, Kőröshegy és Balatonföldvár is áldását adta az utolsó tervekre, akárcsak az Autópálya-igazgatóság. Ekkor szólt közbe a megyei erdőfelügyelőség, amely nem egyezik bele, hogy az útpálya kettészelje az erdőt. Környezetvédelmi előírásokra hivatkoznak, pedig véleményem szerint tovább is láthatnának az orruknál. Két variáció van: vagy az erdőn át vezet az út, vagy a településeket vágja ketté. Harmadik lehetőség nincs, így ebben az esetben — figyelembe véve, hogy fontos az állat- és növényvilág védelme is — talán az ember lehetne az elsődleges... Azt hiszem, az utókor nem bocsá- taná meg nekem, ha nemrég Európa egyik legvirágosabb városának bizonyult településünket hagynám tönkretenni. Kiss László zamárdi polgármesternek is hasonló az álláspontja. Nem érti: azok után, hogy 1993 júniusában mindenki egy véleményen volt, most az Erdőfelügyelőség miért torpedózza meg a megállapodást. Zamárdi volt egyébként az a település, ahol a legtöbb fenntartás fogalmazódott meg, ám végül ők is bólintottak. Kiss Zoltán mögöttes szándékokat gyanít: talán nincs pénz az M 7-es megépítésére, csak ezt senki nem akarja kimondani — mondta. A Földművelésügyi Minisztérium, illetve alárendeltje, az erdőfelügyelőség a várhatóan elhúzódó pereskedést választotta. — Novemberben lesz bírósági döntés az ügyben — tájékoztatott Szántó Gábor, a polgármesterek által sokat emlegetett Somogy Megyei Erdőfelügyelőség igazgatója. — Álláspontunk változatlan, még ha egyesek félre is magyarázzák. Mi is megértjük, hogy az erdőn át kell vezetni a megépítendő útszakaszt, de a Balaton-környék egyetlen összefüggő erdősávját nem engedjük derékba törni. Mi sokkal logikusabbnak tartjuk, hogy az erdőszélen vezessék el az utat, és ezen a véleményen vannak a déli part ön- kormányzatai is — Zamárdi és Balatonföldvár kivételével. Alapvető probléma, hogy amit egyszer az önkormányzat eldönt, azt már senki meg nem változtathatja. Ezért kerül sor perre az Autópálya-igazgatóság és miközöttünk. Csak perrel oldható meg a vita? A bíróság igazán jól nem dönthet, bárkinek ad igazat. A kérdés az: ki viszi erdőbe az M 7-est? Fónai Imre Községháza épül Túron Nyolcmillió forintért építenek községházát Somogytúron. Házasságkötő terem, irattár is helyet kap az irodák mellett, sőt, az épület utca felőli része buszmegállóként funkcionál. Németh István polgármester elmondta: teljesen önerőből fogtak a nagy vállalkozásba, a kész épületet jövőre, augusztus 20-án akarják átadni. C. A. Somogybabod fiatalodik Tornacsarnok épül Balatonbogláron A Somogybabodon élők közül nyolcvanan dolgoztak a helyi termelőszövetkezetben, amely felszámolás után megszűnt. Ezért is a faluban most ötvenötén részesülnek munka- nélküli segélyben — mondta Hartung György polgármester. — A nehéz körülményeken csak az segít, hogy a lakosság fele rendelkezik földdel. Igaz, munkagépük nincs, ezért bérmunkát kell igénybe venniük, amit csak készpénzzel lehet megrendelni. — Gondjaink ellenére Somogybabod sajátossága, hogy egyáltalán nem öregszik — mondta még Hartung György. — A község 631 lakója közül 107 óvodás vagy iskolás korú! Most építünk iskolát. Somogy- túr önkormányzatával közösen vásároltunk egy területet, ahol évente roncsderbyt és autóstalálkozót rendezünk. Sok környékbéli a rendezvények segítségével egészíti ki a jövedelmét; negyven család foglalkozik például lakáskiadással. Tervezzük a gáz bevezetését is, ami sokat javíthatna az itt élők körülményein. 900 ezer forintért már megrendeltük a tervdokumentációt. Azt mondom: ne csak a környék természeti szépsége legyen a megtartó erő. (Ondrejovics) A balatonboglári képviselő-testület legutóbbi ülésén határozott a tornacsarnok építésének indításáról. Az elhatározás nem újkeletű, sőt a múlt évben 18 millió forintos, az összköltség 40 százalékát kitevő állami támogatást is kapott erre a város. Legutóbb azonban mintha lekerült volna a napirendről az ügy, hiszen az ön- kormányzatnak szinte teljes erejét a kollégiumi beruházás kötötte le. — Kasszát csinált a város — mondta dr. Kovács Miklós polgármester —, és a tornacsarnok beruházásának elkezdése mellett döntött. A viták arról folytak hosszabb ideje, hogy hova épüljön: a középfokú intézmény mellé vagy a téglagyári gödörbe, ahol az idén több évtizedes igényt teljesítve sikerült megvalósítani a focipályát. A testület a téglagyári gödör mellett döntött, sőt olyan beruházást indít, amely ugyan több szakaszban, de a város egészét szolgáló tornacsarnokot valósít meg. A döntésnél szem előtt tartották, hogy a hatezer lakosú Balatonboglár mintegy ezer diákjával iskolavárosnak tekinthető, és az itt élők tíz százaléka(!) aktívan sportol, nem is szólva a tömegsportokat űzők tekintélyes számáról. Tehát a tornacsarnok az iskola szerzett jogát nem vitatva szélesebb körű igényeknek is megfelel majd. A célok meghatározása mellett a legfontosabb kérdés: mennyiből valósítható meg? A város vezérkara az üdülőtulajdonos tanácsát is követve körülnézett, hogyan csinálják mások. Faddon és Simontornyán is megnéztek egy-egy létesítményt. A faddi előregyártott acélszerkezetes csarnok kedvező árával megfelelne Balatonbogláron is, hiszen „mindent tud” és esztétikus megjelenésű. Nem bánná, ha pályázatukra jelentkezne a faddi csarnok kivitelezője is. Az idén egymillió forinttal kezdik a munkát, jövőre az állami támogatással együtt 45 millió forintot kellene költeni rá, és 1996-ban befejeznék az építést. Az már az önkormányzat teherbíróképességétől függ, hogy a kiszolgáló létesítményeket milyen ütemben építik meg. Dr. Kovács Miklós elmondta: a város költségvetése képes lesz erre a fejlesztésre, mert biztonságos a vagyoni hátterük. (Gáldonyi) Esztert főzi a mester, s ezerig meg sem áll 25 napig élesztgetik — Halak martaléka a maradék Sok embert érdekel, ami a seritallal kapcsolatos. Gyűjtik a kellékeit: korsókat, címkéket, pvegeket, alátéteket, évekig őriznek egy-egy teli üveget. À sört leginkább azok ismerik, akik a készítésével foglalkoznak. Az alig két hónapja működő ádándi serfőzdében Pintér György főzőmester a legnagyobb szakértő. — Körülbelül egy éve keresett meg a tulajdonos, akihez régóta baráti szálak fűznek, hogy vállaljam el a serfőzőmesteri munkát. Mivel vegyipari szakközépiskolába jártam, úgy döntöttem, hogy belevágok. Újból könyvet kellett a kezembe venni; nem volt könnyű ennyi idős fejjel újból tanulnom. Májusban volt a „premier”, s kiderült, hogy iható az ádándi sör. — Mit lehet tudni a receptről? — Az általunk előállított italt Eszter névre kereszteltük, Po- lack Tibor, a tulajdonos kislánya után. A pilzeni típusú bajor sört saját ízlésünk szerint készítjük. Naponta ezer litert főzünk. Ma már hál’ istennek kevésnek is bizonyul ez a mennyiség, mert egyre több a megrendelő. — Hogyan telik egy napja a sörfőzdében? — Reggel fél 6-kor jövök be, és délután 4-ig itt vagyok. A sört három részletben készítjük. A maláta elcukrosítása után a komlózóban főzzük készre a levet. A főzés 8-10 órát vesz igénybe. Az üstből a sör az ászokoló tartályba kerül, élesztőt adunk hozzá, és 25 napig érleljük. Aztán leszűrjük, s egy napig ülepítjük. A főzőmester ott-tartózko- dásomkor éppen takarított: a meleg malátát távolította el az üstből. (Olyan rend uralkodik a helységekben, mintha állandóan asszony i szemlék ügyelnének a tisztaságra.) Egyébként a melléktermék sem vész kárba: magas cukor- tartalma folytán takarmányként hasznosítja a balatoni halgazdaság. A szüretien sörben is sok a D-vitamin, csonterősítő és hajnövesztő is. (Ez utóbbi, a mesteren nem szembeötlő.) Sőt azt is megtudtam, hogy a szüretien sörnek potencianövelő hatása van. Nosza... S az alkoholtartalma is jóval kevesebb. A mester azt mondta, hogy ő szívesen oltja szomját a saját készítésű sörrel. — Korábban borivó ember voltam, de mióta itt dolgozom, már csak sört iszom. Török- koppány mellett van egy kis szőlőm, de ott nekem csak a munka jut. Két hordó borom érintetlenül áll a pincében... Morvái Kati Megemlékezés Bogláron Balatonboglár képviselő-testülete és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vasárnap délelőtt 10 órakor megemlékezést tart az egykori zsinagóga — ma munkaügyi kirendeltség — Erzsébet utcai épületénél. A holocaust 50. évfordulóján zsidó szertartás szerint emlékezik az áldozatokra dr. Schweitzer József főrabbi, emlékbeszédet mond dr. Suchman Tamás, a Keszthelyi Hitközség elnökhelyettese, országgyűlési képviselő. Balatoni delegáció Fiúméban Dr. Kovács Miklós, a Balatoni Gazdasági Kamara elnöke a térség szakembereinek társaságában Rijekába látogatott. Az ottani gazdasági kamara turisztikai üzletember találkozót szervezett részükre. A tanácskozás célja a két térség kölcsönös turisztikai és kereskedelmi forgalmának elősegítése. Gyerekek hozták a nyereséget Német és belga turistacsoportok foglaltak szobát ezekben a napokban a balaton- földvári Neptun Hotelben, amely jövő vasárnapig tart nyitva. A szálloda sikeres évet zár, köszönhetően annak, hogy újfajta szolgáltatásaival elsősorban a gyermekes családokat vette célba. A jól felszerelt gyermekszobában szakképzett, németül beszélő óvónők vigyáztak a kicsikre. Az Oázis átlépte a bűvös határt Már október 2-án teljesítette éves árbevételi tervét a Balaton Füszért szántódi Oázis üzletháza. Az üzletközpont az idén először lépte át a bűvös 500 millió forintos forgalmat. Az utóbbi 3 évben mintegy százmillió forinttal több áru fogyott. Az Oázis október 30-án, még egy óráig nyitva tart. Kétezer polgár gondját próbálták enyhíteni Balatonszárszó komfortos település lett Balatonszárszó négyéves mérlegét a közelmúltban vitatta meg a képviselő-testület Bereczk Gyula polgármester beszámolója nyomán. S a legtanulságosabb, amit megállapíthattak a képviselők: elfelejtették a párthovatartozást, nem voltak „szárszói ügyek”, és együtt dolgoztak a településükért. Ebben látják a négy év sikerének titkát. Ez a község — nyugodtan elmondhatjuk — lélekszámá- ban is gyarapodó, komfortos balatoni üdülőhely — a tudatos fejlesztőmunka eredményeként. Három év alatt 89-cel nőtt a lakossá lélekszáma, a Mikes Kelemn urtcai lakóházak átadásával pedig újabb 25-30-cal emelkedik, s a telekalakítási program során a következő években ugyanilyen dinamikus fejlődés várható. Az is figyelemre méltó, hogy Szárszón az átlagéletkor 38-39 év. Vonzó település lett Balatonszárszó. S ennek az oka egyszerű: határozott programmal és következetes megvalósítással ma a falu valamennyi útja szilárd burkolatú, a vízellátás teljes, és jövő nyárra az lesz a szennyvíz- csatornázás is. A lakóházak és üdülők többségét bekapcsolták a gázszolgáltatásba, illetve készek a tervek a munka folytatására, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A fejlesztésekre mintegy 260 millión forintot fordítottak. Emellett kimagaslóan jó színvonalon tudják működtetni az intézményeiket, amelyekkel az elvált, de együttműködő települések is elégedettek, s kétezer polgár anyagi gondjain igyekeztek enyhíteni. Úgy vélik, hogy a foglalkoztatási gondokon nem tud jelentősen változtatni az idegenforgalom, ezért a szociálpolitikára a jövőben több pénzt kell költeni. Szinte csak a településszépítésre kell ma áldozatot hozni, legalábbis azt javasolják a képviselők a megválasztandó testületnek, hogy a következő négy évben a fejlesztések 80 százalékát erre koncentrálja. S ez reális ösztönzés, mert a község vagyona gyarapodott, a gazdálkodása kiegyensúlyozott, az utódokat terhelő hitel az évi költségvetésnek mindössze 2,8 százalékát teszi ki, s az alapvető fejlesztéseken túljutottak. A mérlegkészítéskor többek között azt is megállapították a képviselők, hogy megoldásra vár a közvilágítási hálózat felújítása és a központban levő terület rendezése, az üdülőtulajdonosokkal karöltve. Érdekes és talán nem egyedülálló tapasztalat, hogy túlkínálat van a kereskedelem, a vendéglátás, szolgáltatások területén. Pontosabban: a gyors meggazdagodásra, a néhány hétre alapozott és szakmai jártasságot, piaci ismereteket nélkülöző vállalkozásokban indokolatlanul magas árakkal van gond. A helyi vállalkozók, akiket többféleképpen ösztönöz az önkormányzat, bár hosszú távon gondolkodnak, mégsem képesek ilyen viszonyok között mérsékeltebb árakon szolgáltatni. A képviselő-testület a mainál több beleszólást kér a helyi igények szabályozásába, ha már a törvényalkotók a felelősséget a vállára tették. Lényeges következtetés: bár a kereskedelem és a vendéglátás jelentős fejlődést produkált, a fejlesztések nem igazodtak a kereslethez, és ez az idegenforgalom meg a lakosság számára egyaránt kedvezőtlen tendencia. G. M. Lakossági fórum a Balatonról Lakossági fórumot tartanak ma délelőtt fél tízkor a siófoki városházán. A Balaton jelenlegi állapota lesz a téma. A szervező az Advocatus pro Űrbe Alapítvány az összejövetelre meghívta a Balatoni Szövetség, a Balaton Alapítvány, a környezetvédelmi felügyelőség és a Balatoni Gazdasági Kamara képviselőit is. Kevés az utas Kevesen váltanak jegyet a Mahart balatoni hajóira — különösen az utóbbi napokban. Siófok, Füred, Tihany, illetve Fonyód és Badacsony között naponta négyszer fordulnak a motorosok. A kompok 7-18 óra között óránként indulnak Szántódról, Tihanyból pedig minden óra harminc perckor a déli part felé.
