Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-06 / 235. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. október 6., csütörtök Nobel-díjas francia tudós halála Elhunyt André Lwoff, az 1965. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje - közölték Párizsban. A dpa szerint a francia tudós a sejtbiológiai kutatások területén elért eredményeiért Jacques Monod-val s Francois Jacobbal megosztva kapta a magas kitüntetést. A 92 éves korában elhunyt Lwoff tagja volt egyebek között a Francia Tudományos Akadémiának, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának, a Szovjet Orvostudományi Akadémiának és a Brit Királyi Társaságnak. Vihar a lengyel program körül Ismét vihar tört ki Lengyelországban az eddig is hányatott sorsú privatizációs program körül. Az ország jövője szempontjából döntő fontosságú gazdaságpolitikai kérdésben különös táborok csapnak ösz- sze: az egyik oldalon a miniszterelnököt adó Lengyel Parasztpárt, a másikon kormány- koalíció szövetségese, a Demokratikus Baloldali Szövetség áll, amelyet (kizárólag ebben az ügyben) Lech Walesa és a liberális ellenzék támogat. Víz alatti felvétel az Estoniáról Az Estonia elsüllyedt komphajóról készített víz alatti felvételek azt mutatják, hogy a hajóorrtól 10-20 méterre egy jókora tárgy hever - jelentette a Reuter a STT finn hírügynökségre hivatkozva. A finn hírügynökség feltételezi, hogy a tárgy a hajóorr külső ajtaja, de szakértők eddig ezt nem erősítették meg. A Reuter szerint a jelentés alátámaszthatja azt a véleményt, hogy a több mint ki- lencszáz halálos áldozattal járó katasztrófát a hajóorr külső ajtajának leszakadása okozta. A szerencsétlenséget mindössze 139 ember élte túl. Indul az első gép A jugoszláv légitársaság ma indítja első gépét Moszkvába, s a második megnyitandó járat az athéni lesz - jelentette be Zvonko Sokcic, a JAT athéni irodavezetője. Az athéni járat szombaton indul, 850 napos szünet után, s egy Boeing 773-es gép közlekedik majd a jugoszláv és a görög főváros között. Egyelőre nincs hír, hogy az Olimpik görög légitársaság tervez-e majd belgrádi járatot. Washingtoni jóslat dollármilliárdok A washingtoni kormány szerint sikeres volt az utóbbi év agresszív külkereskedelmi politikája, amely több milliárd dollár értékű új exportmegállapodásokhoz juttatta az amerikai vállalatokat. Ronald Brown kereskedelmi miniszter a kongresz- szus elé terjesztett jelentésében azt jósolta: a kivitel az évezred végére átlépi az ezer- milliárd dolláros határt. Az is lehet, hogy meghaladja az 1200 milliárd dollár forgalmi értéket. Özönvíz, áldozatok Algériában Rendkívül heves esők zúdultak Észak-Afrikára. Az özönvíz és a viharok következtében legalább hatvanan vesztették életüket jelentette a dpa. Az összesítés szerint több tucat ember eltűnt. Az évek óta tartó szárazság után Algéria különböző területein súlyos károkat okozott a rengeteg víz; csupán Biszkra térségében négyen haltak meg, amikor az áradat több házat is elsodort. A Champs-Elysées fényei Két év rekonstrukciós munkálatai után új, megszépült köntösben fogadja a látogatókat a világ egyik leghíresebb sugárútja, a párizsi Champs-Elysées. Az út „hivatalos átadására” nemrég került sor: Jacques Chirac párizsi polgármester gombnyomására este látványos fényjáték fogadta a járdákon összegyűlt párizsiakat és turistákat. A kandeláberekre felszerelt halogénlámpák zöld fényárba borították a platánfákat, s a megvilágítás — a fényerősség váltakozása miatt — a hullámzás, a lüktetés érzetét keltette. Az attrakció október húszadikáig minden este megismétlődik. A Champs-Elysées még a XVII. században, a Napkirály idejében jött létre, s azóta is Párizs egyik ütőerének számított. Rekonstrukcióját 1989-ben határozta el a párizsi tanács, hogy a híres útvonalat megmentsék az „elszür- küléstől”, s visszaállítsák XIX. századi, sétálóutca-jellegét. A megnagyobbodott járdák szürke és kék gránitburkolatot kaptak, a már meglévő kétszáz platánfa mellé újabb 227 fát telepítettek, az út mentén a XIX. századot idéző kandelábereket és újságoskioszkokat állítottak fel. A munkálatok összesen 240 millió frankba kerültek. S. Tóth László Gulag-divat Moszkvában Az őszi divatbemutatók moszkvai érdekessége az úgynevezett Gulag-divat. A katonai egyenruhákból és a száműzetésben viselt ruhákból kialakított fantáziaruhákban vonultak fel az orosz manökenek. Moszkvában a közönség nem fogadta tetszéssel ezeket a ruhákat, ellenben a francia divatsajtó óriási lelkesedéssel üdvözölte az ötletet. Nekik talán kevesebb az élményanyaguk mint az oroszoknak (FEB Fotó) Mérgező kék algák Nyáridőben örökzöld téma a még soha nem látott Loch Ness-i szörny vagy a rajokban támadó gyilkos méhek. Az idei nyárnak van azonban egy igazi szenzációja: a Balti-tenger nagy területeit elárasztó mérgező alga. Az illetékesek ellenőrizték azokat a jelentéseket, amelyek szerint már megbetegedést is okozott a „kékeszöld alga” - közölte az AP tudósítójával Gunnar Aneer stockholmi környezetvédelmi szakember. Hozzátette: egy sirály elhullásáról és négy kutya megbetegedéséről is tudnak. „Az idén minden eddiginél nagyobb területeket árasztott el a mérgező alga; ez részben az időjárásnak, részben a nitrogéntartalmú anyagok tengerbe áramlásának következménye” - jelentette ki Aneer. Ellentétben a nyúlós, de ártalmatlan zöld algával, a kékeszöld alga lázat, hasmenést, gyomorgörcsöt és allergiás tüneteket okozhat. A bőrrel érintkezve égő viszketést idézhet elő. Háziállatok gyakran megbetegszenek tőle, ha isznak a tengervízből, amely a strandolok legnagyobb örömére számtalan csatornán keresztül kígyózik át Svédországon. A Balti-tenger vizében hosszú ideje jelen levő különböző algafajták az idén nagyon elszaporodtak. Tudósok feltevése szerint a kékeszöld alga óriási területeket lepett el Svédország délkeleti partjaitól a Finnországgal határos vizeken keresztül Litvániáig és Lettországig. Látták a Rigai-öbölben és Gotland szigete előtt is. Az illetékesek már figyelmeztették a lakosságot. Aneer szerint Lund városában jelenleg négy kutyát kezelnek egy állatkórházban, egy kutya elpusztult algamérgezésben. A Quedlinburg-kincs újabb bonyodalmai Komolyan foglalkoztatja az amerikai kincstárt a II. világháború alatt Németországból ellopott Quedlinburg-kincs kérdése. A The New York Times szerint az adóhatóság 30 millió dollárt követel adók, kamatok és bírságok fejében attól a családtól, amely átmenetileg a középkorból származó kincsek birtokában volt. A kincset ugyanis egy amerikai katona ellopta, de annak örökösei azóta már visszajuttatták Németországnak. A felbecsülhetetlen értékű középkori műkincseket a második világháború alatt Quedlinburg evangélikus templomából egy bányába menekítették. Az az amerikai katona, aki a háború vége felé a bánya bejáratát őrizte, a Nagy Károly és I. Ottó által felhalmozott műkincseknek mintegy a felét magával vitte Texasba. A katona örökösei később beleegyeztek, hogy milliós nagyságrendű kártérítés fejében visszaadják a kincseket. A legbefolyásosabb orosz politikusok Női kutatók, férfi segédlettel DSS a lányok génje Nem „fejlődési rendellenesség”, hanem egy eddig nen ismert gén okozza a lánygyermekek születését. Az eddig is meretlen, DSS-nek nevezett gén létét egy olasz kutatócso port tárta fel, Giovanna Camerino professzornak, a Pavia Egyetem laboratóriumvezetőjének irányításával. Az elhúzódó politikai holtszezonra jellemző találgatások sora kapott lábra az utóbbi időben a moszkvai hatalmi csúcsokon várható esetleges személycserékről. Mindenekelőtt Viktor Csernomirgyin helyzetével voltak kapcsolatosak a találgatások. Minderre rácáfolni látszik a tíz legbefolyásosabb politikusokról nyugati mintára készült „orosz top ten”. Ennek élén Csernomirgyin áll. Hozzátartozik persze ehhez, hogy az NTV független orosz tévétársaság számára vezető orosz politológusok, szakértők és üzletemberek által készített listán nem szerepel Jelcin elnök. A jelenlegi orosz politikai valóságból adódóan vitán felüli ugyanis Jelcin elsősége. A tízes lista élén álló Viktor Csernomirgyin helyére a találgatások szerint viszont sokan pályáznak. Ugyanakkor minden eddiginél biztosabbnak tűnik helye az orosz hatalmi piramis második számú helyén. A kormányfő a hírek szerint bírja az elnök bizalmát, még akkor is, ha nem áll egymáshoz túl közel a két politikus. A második helyen Ivan Rib- kin szerepel, aki szédületes karriert futott be azután, hogy januárban megválasztották az alsóház, az Állami Duma elnökévé. Ebben nyilván része volt annak is, hogy a kompromisz- szumokra törekvő politikus együttműködést igyekezett kialakítani a végrehajtó hatalom képviselőivel, ellentétben elődjével, Ruszlan Haszbulatowal, amit eleve pozitívan értékelt Jelcin. A harmadik hely birtokosa Oleg Szoszkovec első miniszterelnök-helyettes, aki a kormány tevékenységét közvetlenül irányítva jelentős hatalomra tett szert. Nem kizárt, hogy Szoszkovec lehet az egyik várományosa a kormányfői széknek, ha a választások előtti politikai csatározások úgy hozzák. Moszkvai megfigyelők ugyanis nem tartják kizártnak, hogy amennyiben Jelcin elnök úgy dönt, hogy nem indul 1996-ban, egyik lehetséges utódja Csernomirgyin. Az első négy politikus közös jellemzője, hogy nem tartoznak Jelcin közvetlen környezetéhez. Az ötödik helyen álló Alekszandr Korzsakov, az elnöki testőrség vezetője viszont az elnökhöz a leginkább közelálló befolyásos személyiség. A hatodik Viktor Iljusin, Jelcin első számú tanácsadója, az elnök napirendjének összeállítója. A hetedik Szergej Filatov, az elnöki hivatal vezetője. A nyolcadik helyre az orosz politikai szakértők Jurij Baturint helyezték, aki a belügy, a védelmi minisztérium, valamint a titkosszolgálatok irányában képviseli az államfőt. Az utolsó két helyen Jegor Gajdar, az Oroszország Demokratikus Választása nevű párt, valamint a nyíltan elnöki babérokra törő Grigorij Jav- linszkij, a Jabloko nevű parlamenti tömörülés vezetője áll. Két évvel a tervezett választások előtt persze korai lenne a jóslás arra vonatkozóan, hogy a tíz legbefolyásosabb orosz politikus közül ki válthatja fel a tizenegyediket, akinek hatalma és befolyása jelenleg vitán felüli. Az orosz realitások ismeretében azonban nagy valószínűséggel állítható, hogy a hatalom körein belülieknek, a „tűzhöz közel állóknak” mindig nagyobb az esélyük az utódlásra. Kóti Lóránt A DSS gén létének feltárása rendkívüli előrelépés, mivel a tudomány még mindig elsősorban csak találgat a nemek kialakulásának módját és okát illetően. Eddig csak az SRY gén létéről és működéséről tudtak. Ez a „fiú-gén”, s ha az embrió fejlődésének hatodik hetében működésbe lép, akkor a születendő gyermek fiú lesz. Ennyi ismeret birtokában úgy vélik, hogy a női nemi jelleg kialakulása az SRY gén „tétlenségének” az eredménye. Camerino professzorasszony és kis csapata most azt mutatta ki, hogy szó sincs erről: van egy „lány-gén” is, és ha az működni kezd, akkor lány lesz az újszüPap nélkül manapság nincs rendezvény Ukrajnában. Hívják őket alapkőletételhez, futballmérkőzéshez, de még kaszinóavatáshoz is. Néhány hete a laktanyákba is bejutottak, sőt, az ottani rendszeres hitéletet is irányíthatják. A káplánok általában hetente egyszer kereshetik fel a közlegényeket és a tiszteket. Fő céljuknak azt tekintik, hogy az egymás közötti emberi hangnemre, megértésre, türelemre neveljék az egyenruhásokat. Túlzás lenne azt mondani, hogy óriási a hallgatóságuk — még élénken él a szovjet időszakból itt maradt egyházellött. A DSS gén fölfedezése a kromoszómák szerepéről vallott nézeteket is forradalmasítja. Ez a gén az X kromoszóma rövidebb szárán helyezkedik el, tehát nem igaz az, hogy a gyermek nemének kialakulásában csak az apa XY kromoszómái játszanak aktív szerepet. A fölfedezés a véletlennek köszönhető. Az olasz kutatók arra a genetikai rendellenességre próbáltak magyarázatot találni, hogy férfi-kromoszómákat öröklő személyek miért érzik magukat valójában nőnek. A „tettes” után nyomozva találták meg a DSS gént. Arra továbbra sincs semmilyen elfogadható magyalenesség, az ismeretek hiánya ugyancsak táplálja a bizalmatlanságot. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a térítés mint az egyház egyik alapfunkciója rendkívül előtérbe került. Az ukrán védelmi minisztré- iumban külön osztályt hoztak létre a tábori lelkészek munkájának megkönnyítésére, ezt a munkát főállású papok végzik — polgári alkalmazottként. A nyáron a főparancsnokságon megalapították az Ukrán Tisztek Keresztény Társaságát. Először valamiféle érdek- védelmi szervezetként kezelték őket, de mostanra elöljáróik is kezdik megérteni, hogy rázat, hogy egyes esetekben miért az SRY, más esetekben miért a DSS gén lép működésbe. A természet ezt a titkát féltékenyen őrzi. Az analóg állatkísérletek során eddig jórészt csak annyit sikerült feltárni, hogy az alligátoroknál a születendő utód nemét befolyásolja a levegő hőmérséklete. Az olasz kutatók eredményét nagy érdeklődés fogadta, ám a dicséretek elkönyvelése mellett egy valami miatt szinte védekezniük is kell. A „lány-géneket” föllelő héttagú csapatban ugyanis hat nő van, s az egy szem férfi is csak kiegészítő kutatásokat végzett. „0 etette a Kísérleti malacokat” — mondta tréfásan Camerino asszony, aki a femminizmus ki nem mondott vádjára azt válaszolja: „végülis nem a pete, hanem a here működésének kutatása volt a kezdeti cél...” Gőzön István hitközösségről van szó. Érdekes felmérést tettek közzé a minap a minisztériumban. Eszerint a hivatásos állomány 10 százaléka tekinti magát vallásosnak, de másik 21 százalékuk is igennel felelt arra a kérdésre, hogy beíratja-e majd gyermekét a vasárnapi iskolába. A tisztek szerint figyelemre méltó, hogy a sorállományban egyre többféle valláshoz tartozó fiatal jelenik meg. Manapság nemcsak görögkeleti, görögkatolikus vagy római katolikus hitűek, de muzulmánok és jehovisták is szép számmal találhatók a seregben. Mester Nándor Lelkészek a hadseregben
