Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 6., csütörtök A magyar-francia mezőgazdasági kapcsolat fontos érdekünk Az agrárdiplomácia tétje Lakos László: Nem döntögetnek magyar libamájas kamionokat Megállapodás Maastrichttal Együttműködési megálla­podást írtak alá tegnap Szom­bathelyen a Megyeházán a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a hol­land Maastricht! Kereskedelmi és Iparkamara képviselői. A kölcsönös érdekeken alapuló megállapodás elősegíti a két régió gazdasági fejlődését, előmozdítja a vállalkozók együttműködését, lehetővé teszi vegyes vállalatok alapí­tását, serkentve a működő­töké beáramlását. A holland szakemberek elsősorban az ipari parkok és inkubátorköz­pontok létrehozásának támo­gatásában látnak lehetőséget, ezek teremthetnek megfelelő munkaalkalmat a kezdő vál­lalkozóknak. Gazdakörök és farmerszövetség A pénzhiány enyhítését, va­lamint a földtulajdon rendezé­sét tartották az amerikai szak­értők a két legsürgősebben megoldandónak ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságban megindulhasson a fejlődés. Ez azon a tegnapi sajtótájé­koztatón hangzott el, amelyet a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége rende­zett az amerikai Nemzeti Far­merszövetséggel való együttműködésről. Hazai újdonság alig akad Az év eddig eltelt kilenc hó­napjában 31600 termékmintát vizsgált a Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet forga- lombahozatal előtt, ebből 23500 volt import cikk. Magyar újdonság alig akad, hangsú­lyozta tegnapi sajtótájékozta­tóján Huszay Gábor, a Kermi igazgatója. Elmondta azt is, hogy a megvizsgált minták 7 százalékát nem engedték for­galomba hozni élet- és bal­esetveszélyességük miatt. A vizsgált cikkek három száza­lékának értékesítését feltétel­hez kötötték: a minőségtanú­sítást és a vevőtájékoztatót kellett leginkább pótolni. 23 millió ECU-s Phare-segítség Együttműködési megálla­podást írt alá tegnap a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány (MVA) és a Kereskedők és Vendéglátók Országos Ér­dekképviseleti Szövetsége (KISOSZ). A megállapodás aláírása alkalmából tartott saj­tótájékoztatón a két szervezet vezetői elmondták: az MVA ebben az évben a Phare se­gélyből 23 millió ECU-t fordít­hat programjaira, amelyek el­sősorban a vállalkozók kép­zésére irányulnak. A KISOSZ 6 millió forintot nyert el az MVA-hoz benyújtott pályáza­tán. Az elmúlt évben hasonló oktatási programokon 6200-an vettek részt, a hente­sektől a kézműiparosokig. Magyarul tudó zsebszámítógép Magyarul tudó zsebszámí­tógépet, palmtopot mutattak be tegnap az újságíróknak a Psion Magyarország Kft. kép­viselői. A Series 3A típusú gép a világon az egyik legelterjed­tebb angol zsebszámítógép magyar változata. Ez azt je­lenti, hogy az összes számí­tógépes kijelzés magyarul ol­vasható a gép képernyőjén. A Psion Magyarország csaknem fél évtizede tevékenykedik hazánkban, ez idő alatt mint­egy 20 ezer Psion típusú számítástechnikai eszközt adott el Magyarországon. (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon fontos volt szá­munkra — folytatta a miniszter —, hogy elmondjuk a francia köztársasági elnöknek, mi­niszterelnöknek és a parla­ment külügyi bizottsága elnö­kének, hogy belépésünkkel nem veszélyeztetjük a francia paraszt megélhetését, hiszen a magyar élelmiszerexport az Európai Unió élelmiszer im­portjának mindössze egy szá­zalékát teszi ki, s ez akár vá­lasztékbővítésnek is tekint­hető. Tőkeinjekciót Szerettük volna elérni, hogy a franciák fektessenek be Ma­gyarországon, mert a magyar mezőgazdaság tőkehiányos, szüksége van a külföldi pénzre, a fejlett technológiára és ami még ennél is fonto­sabb, azokra a külpiaci kap­csolatokra, amelyeket ezek a nagy cégek magukkal hoznak. Megpróbáltuk megértetni ve­lük, hogy Magyarországon ér­demes beruházni, mert tőlünk keletre száz milliónyi olyan ember él, akiknek élelmiszert vagy technológiát lehet eladni. A tárgyalások mellett részt vettünk a francia vállalkozók­kal közösen rendezett konfe­rencián és tárgyaltunk a ma­gyarországi ingatlannyilván- tartás korszerűsítéséről is. — Kérem, fejtse ki bőveb­ben, mi indokolja ezt a korsze­rűsítést és milyen irányú lesz? — Óriási az elmaradásunk ezen a téren. A jelenlegi tech­nikával, vagyis kézi feldolgo­zással és nyilvántartással a rendszer gyakorlatilag műkö­désképtelenné vált. Egyes te­rületeken az elmaradás több éves és a jelenlegi feldolgo­Dr. Szabó Imre, Pásztohy András és dr. Benkő András országgyűlési képviselők le­velet írtak a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umba. Levelükben részlete­sen beszámoltak a lakosságot foglalkoztató témáról. A közigazgatási államtitkár­tól megérkezett a válaszlevél, melyben dr. Gyurkovics Sán­dor a KHVM államtitkára vizs­gálatot rendelt el a 61. számú főút forgalomterelésével, for­galombiztonságával össze­függő, Balaton körüli ne­héz-teherforgalom, — 1992 óta bevezetett — nyári, hét­végi tilalma, és az érintett főút útvonalrehabilitációja forgal­mat befolyásoló hatásait érin­tően. Ezt az a válaszlevél tar­talmazza, amelyet három or­szággyűlési képviselő — dr. Szabó Imre, Pásztohy András és dr. Benkő András — leve­lére küldött. Mint ismeretes Baté, Kapospula, Dombóvár lakói tették szóvá: miért tették a 61-es útra a kamionokat. A válaszlevél a tett intézke­désekről szól: A 61. számú főút útvonalrehabilitációja a meglévő út utazáskényelmi, forgalombiztonsági, opti­kai-vezetési szolgáltatásait ja­vítja, számottevő kapacitás- bővüléssel nem jár. Az érintett útszakasz kapacitáskihasz­náltsága 14,3 százalék és 40,6 százalék között mozog, az 1993. évi kapacitáslekö­töttség 29,6-31,3 százalék közötti. 1994. augusztus 6-án és 7-én, valamint 13-án és 14-én, szombati, vasárnapi zási módszerek mellett esély sincs arra, hogy valaha utolér­jük magunkat. A lakások nö­vekvő forgalma, a kárpótlás és a szövetkezeti részaránytulaj­don kapcsán a korábbinál több tulajdonos van az or­szágban. A néhány millió tu­lajdonos joggal várja el, hogy az ingatlannyilvántartás nap­rakész és közhiteles legyen. Ezért teljesen elektronizált, számítógépes nyilvántartásra térünk át. Olyan rendszert képzelünk el, amelyben az ügyvéd, vagy a közjegyző — a hozzájuk forduló állampolgár kérésére — számítógépen le­kérheti az adatokat a tulajdoni lapról. Vagyis reményeim sze­rint igen nagy fokú gyorsaság, pontosság, közhitelesség és könnyű hozzáférhetőség jel­lemzi a rendszert. — Említette, hogy tárgyalá­sokat folytatott esetleges ma­gyar befektetésekről. Milyen hatása lesz ennek a termelés­finanszírozásra? — A Credit Agricole Bank elnökével és vezérkarával tár­gyaltam. Ez parasztbank, va­lamikor szövetkezeti alapon szerveződött, mezőgazdasági termelők és kisemberek beté­teiből. A mezőgazdasági ter­melés finanszírozásáról, a mezőgazdasági támogatás rendszeréről tárgyaltunk velük. — Ez hiteleket jelent, vagy segélyeket, esetleg mindkettőt? — Mi csak a rendszert ta­nulmányozzuk és felvetettük, hogy vásároljanak meg egy privatizációra kijelölt hazai bankot. — A francia vállalkozókkal közösen rendezett konferen­cián az egyik francia cég kép­viselője megjegyezte: hazánk az egyetlen a világon, amely nem védi cukoriparát. napokon, Baté és Dombóvár között négy szelvényben el­végzett forgalomszámlálás keresztmetszeti adatai lénye­ges különbséget nem jeleztek. Szombati napokon átlagosan 224 járműszerelvény, míg va­sárnapokon átlagosan 97 jár­műszerelvény érintette a tér­séget. Ezen belül a Kapospu- lán mért forgalomszámlálás augusztus 6-án 230, 7-én 121, míg 13-án 226, 14-én pedig 97 járműszerelvény áthaladá­sát mérte. A járművek nagy hányada a késő esti, éjszakai órákban közlekedett, ezért a települések lakói által jelzett negatív hatások hatványozot­tan érzékelhetők. Kapospulán a helyi közúti igazgatóság ál­landó forgalomszámláló hur­kot telepített. A baleseti hely­zet elemzése azt jelzi, hogy a forgalomterelés, az útvonalre­habilitáció a balesetek szá­mát, súlyosságát nem növelte, egyes útszakaszokon a bal­eseti helyzet javult. A július elején Kapospulán bekövet­kezett halálos kerékpáros bal­eset nincs kapcsolatban az út- rehabilitációs munkákkal és a forgalomterelési intézkedé­sekkel. Az útvonalrehabilitáció el­sősorban a dél-dunántúli régi­óban élő úthasználóknak nyújt szolgáltatásjavítást. A közút tranzit forgalmi jellege csak Simontornya és Dunaföldvár között számottevő, de ez is mérséklődni fog a Szekszárd- Dusnoki Duna-híd megépülé­sével. A burkolatfelújítás kö­vetkeztében a települések la­kosainak utazáskényelmi — Hogy válaszoljak, udva­riasan, vagy keményen? — Keményen. — A vád egyszerűen nem igaz. Jelenleg engedélyezési rendszer van érvényben, tehát engedély nélkül be sem lehet hozni cukrot az országba. A kormány a GATT-megállapo- dásnak megfelelően tavaly decemberben leadta az új vámtarifákat, a cukorra 80 százalékos vámot állapított meg. A vita most azon folyik, hogy ez sok vagy kevés. Sze­rintünk kevés. A nagyobb baj az, hogy a vám kijátszható, mert apportként hoznak be cukrot és az apportra a vám nem vonatkozik. Világpiaci mérce Valójában a probléma gyö­kere abban van,hogy a hazai ár többszöröse a világpiaci ár­nak. Brazíliától, Argentínától, Kubától meg Mexikótól félnek a hazai termelők, ahol a cukor előállítása harmadennyibe ke­rül. Miközben a hazai előállí­tási ár most 50-60 forint körül alakul, a világban már 30-40 forintért is állítanak elő cukrot. A tervezett 80 százalékos vám tehát a tonnánkénti 300 dollá­ros világpiaci árig elegendő. A világpiaci ár egyébként most 360 dollár. A felvetés kapcsán meg kell jegyeznem, hogy kértük a cu­korgyárakat, készítsenek ta­nulmányt arról, hogy az elkö­vetkezendő években hogyan alakul a cukorrépa felvásárlási ára, a cukor termelői és piaci ára? Ennek alapján lehet megállapítani, hogy a jelenlegi vámok elegendő védelmet nyújtanak-e a jövőben? Csak érdekességként jegyzem meg, hogy az édesipar keményen helyzete javul, az épületek járműforgalom okozta esetle­ges dinamikus igénybevételé­nek mértéke csökken. Dr. Gyurkovics Sándor vá­laszlevelében arról is tájékoz­tatást adott, hogy a tárca szakmailag előkészítette és ál­lamigazgatási szinten egyez­tette a közúti kamionforgalom hétvégi — szombat, vasárnapi szüneteltetését célzó rendele­tet. Mivel Horvátország, Szer­bia, Románia és Ukrajna az egyezményhez nem csatlako­zott, ezért a magyarországi bevezethetőség tárgyi feltéte­leit az ország déli és keleti ha­tárain meg kell teremteni. A közúti kamionforgalom hét­végi országos korlátozásának bevezetése 1995-ben vár­ható. A KHVM a már említett térségek forgalombiztonságá­nak további javítása érdeké­ben a Kaposvári és a Szek­szárdi Közúti Igazgatóságnak elrendelte a 61. számú főút Baté-Dombóvár közötti sza­kaszán a forgalmi rend teljes felülvizsgálatát, a gyalogos és kerékpáros forgalom bizton­ságának javítását, a forga­lomcsillapítás eszközeinek vizsgálatát, valamint — a le­vélben említett — épületek ál­lagvizsgálatát külső statikus szakértők bevonásával. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság helyi képviselőinek — a megyei rendőrfőkapi­tányságok és az érintett pol­gármesteri hivatalok bevoná­sával — a Kaposvári és a Szekszárdi Közúti Igazgató­ság vezetője a közeljövőben tájékoztatót tart. támadja ezt a protekcionista rendszert, mert máshonnan, olcsóbban szeretnék meg­venni a cukrot. De a lényeg: az agrárpiaci szabályozás kere­tében jó lenne valamilyen elfo­gadható rendszert kidolgozni. — A téma kapcsán hadd kér­dezzem meg: jogosnak tartja-e azt az általánosan elterjedt vé­lekedést, hogy kiárusították a magyar élelmiszeripart? — Nem hiszem, hogy ér­demes lenne ezen rágódni. A javát elvitték, ez tény. Hiszen a csokoládégyártás, a cukor­ipar, a növényipar, a dohány­ipar, a szeszipar java elment. — Mi lesz a magyar mező- gazdasági termelők konkrét haszna a franciaországi tár­gyalásokból? Hármas haszon — Három dolgot említenék. Remélem tovább tart a ma­gyar exporttal kapcsolatos tü­relmes álláspont a franciák ré­széről. Vagyis bízunk abban, — Ahhoz a magyar csoma­golástechnikának, a mezőgaz­daságnak és még több ágazat­nak gyorsabban kellene fejlőd­nie, hogy a hazai eladásainkat növelni tudjuk — mondta Szil- vási József a Kaposplast ügy­vezető igazgatója. — Külföl­dön, főként Nyugaton ez már természetes, ezért számunkra jelenleg az export a biztosabb bevétel, így azt igyekszünk megerősíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a belföldet elhanya­golnánk. Hagyományos termé­keinket továbbra is forgalmaz­zuk itthon, és továbbra is mi lát­juk el a teljes magyar kefeipart természetes szőrrel és műsör- tével egyaránt. A külföldön keresett pántoló­szalagokból és a mezőgazda­ság számára gyártott, a kordo- nos növénytermesztésben használt huzalok és kötözőe­lemekből sincs hiány a hazai üzletekben. Sőt, a jövő év ele­jétől húsz helyen az országban Kaposplast-mintaboltot nyita- nak, egy már működő kereske­delmi céggel közösen. Az ex­port azonban ennek ellenére több nyereséggel kecsegtet, főként ha sikerül a tervezett új módszert megvalósítania és bejáratbia a Kaposplastnak. — A hagyományos külkap- csolatok mellett új, külképvise­leti irodák nyitását tervezzük— mondta az igazgató. — Jelen­leg 21 országgal állunk üzleti kapcsolatban, ezek közül há­rom helyen — Csehországban, Horvátországban és az USA-ban — már működik, to­vábbi nény országban pedig ki­alakítás alatt áll a képviseleti hogy a francia parasztok nem döntögetnek többet magyar li­bamájas kamionokat. Másod­szor: reméljük, lesznek francia befektetők, vagyis még töb­ben vesznek részt a magyar mezőgazdaság finanszírozá­sában és fejlesztésében. Harmadszor: konkrét ered­ményeket várunk az ingatl- annyilvántartási rendszerről folytatott tárgyalásoktól. — Milyen mezőgazdasági termékekre épül a két ország export-import forgalma? — Mintegy 85 millió dollár értékű élelmiszert szállítunk Franciaországba az idén, en­nek legnagyobb része libamáj. Növekszik a baromfihúsex­port, szemben a sertéshúsex­porttal, amely gyakorlatilag nullára csökken. Ugyanakkor örvendetesen nő a borexpor­tunk, az idén már egymillió dollár értékben szállítunk a ki­tűnő borokat termelő Francia- országba. Az importban legin­kább a marhahús behozatala emelkedik. Árpási Zoltán irodánk. De további országok­ból is jelezték cégek vásárlási, illetve hosszabb távú együtt­működési szándékukat. Most dolgozunk éppen egy szerző­déstervezeten egy kínai és egy szaúd-arábiai céggel. A kefeipari alapanyagok és a többi hagyományos termék mellett az újdonságok is ked­vező fogadtatásra találtak kül­földön. Legutóbb az akkumun- látorgyártásnál használatos, az ólomlemezeket elválasztó mik- roszeparátorok szállítására kö­töttek szerződést egy román akkumulátorgyárral, de egy ha­sonló profilú szlovák cég is megkereste már a Kaposplas- tot. Csak a román szerződés 25 millió forint árbevételt jelent a következő évre. — Az idei 320 millió forintos árbevételünket jövőre minimum 100 millióval túl szeretnénk szárnyalni. Ehhez jön még az e hónap elsejétől működő új rész­legünk, az építőipari vállalko­zás bevétele. Az előszerződé­sek illetve az érdeklődések alapján 150 millió forint bevétel­lel úgy érzem nyugodtan szá­molhatunk. Ráadásul ez 40 új munkahelyet is jelent, ami ma­napság nem elhanygolható szempont. Eddig is igyekeztünk valamennyi dolgozónkat meg­tartani, igaz az alkalmazottak arányát csökkentettük, de aki vállalta a más beosztást, ma­radhatott a cégnél. Ügyeltünk arra, hogy a dolgozóink is érezzék: az új tulajdonosok hosszú távon gondolkodnak és a Kaposplast biztos lábakon álló cég. Varga Ottó Az államtitkár válaszlevelét megírta Kamionok a 61-esen Új termékkel erősít a Kaposplast kft Lakos László, mezőgazdasági miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom