Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-04 / 233. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. október 4., kedd 60 millió dolláros befektetés Az OPIC támogatja egy új, 60 millió dolláros befektetési alap létrehozását, amely Közép- és Kelet-Európa hat országában segíti majd a helyi kis- és középvállalatokat jelentette be tegnap Christopher Finn, a tengeren túli beruházásokat finanszírozó amerikai szervezet alelnöke. A befektetési alapot projektek támogatják. Előnyben részesítik a gazdaságos előállítási technológiákat felmutató illetve az infrastruktúra fejlesztését célul kitűző befektetési lehetőségeket. Az alap a következő öt évben évente várhatóan öt projektben vesz részt, befektetései egyenként 1-5 millió dollár közöttiek lesznek. Alapítány továbbképzésre Alapítványt hozott létre a magyar gazdasági szakemberek felsőfokú továbbképzésének támogatására a hollandiai központú AEGON Biztosítócsoport. Kezelője a cég magyar leányvállalata, az AB-AEGON Általános Biztosító Rt. Az alapítvány - amely a jövő évben kezdi működését - a felsőfokú továbbképzés segítése mellett hozzá kíván járulni a gazdaság szellemi infrastruktúrája fejlesztéséhez és a magyar-holland kapcsolatok ápolásához. Gázbekötés 722 millióért Befejeződött az észak-békési gázellátási beruházás. 1990-től nyolc település nyolc és félezer lakásába vezették be a gázt. A fejlesztés költsége 722 millió forint volt. A fejlesztés első szakaszában 1990-től 1993-ig Ecsegfalva, Bucsa és Kertészsziget, a második ütemben Dévaványa és Szeghalom kapott gázt. A most lezárult befejező szakaszban az említett három falu 2617 lakásába a településeken belül 133 kilométer hosszú vezetékrendszer juttatja el a gázt. Az öt év alatt Észak-Békésben összesen 350 kilométer gázvezetéket fektettek le. Veszprém megye klubtag lett Veszprém megye önkormányzata belépett a Club Pannónia magyar-osztrák egyesületbe. A Club Pannónia 1992-ben jött létre bécsi székhellyel, azzal a céllal, hogy sokoldalú együttműködést alakítson ki az egykori római provincia területén. Tagjai: gazdasági társaságok, idegenforgalmi, és gazdasági szakemberek. Az egyesület eddigi tevékenységét az értékfeltárás megkeresése jellemezte. A továbbiakban programjukban szerepel Ausztria fennállásának ezer és a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulója méltó megünneplésének előkészítése, az idegenforgalmi értékek megismertetése és népszerűsítése az európai és a tengerentúli piacokon. Duplán számolt gázdíjak A főváros XI. kerületében a gázdíjak számlázásának változása miatt a gázbérleti készülékek havi kis összegű díjait az októberben bemutatandó számlákban hibásan, a hagyományos régi rendszer szerint is kiszámlázta. A kétszeresen felszámított díjakat a korrekció és a költségkímélés érdekében a vevők ezt kifizetik, s a téves összegeket a novemberben bemutatandó számlákon jóváírják. 26 milliárdos beruházás Nagykanizsán Somogyi termelőkre is számít az Agro Rt Hamarosan megejtik az első kapavágást a nagykanizsai malom- és növényolajipari beruházás megvalósításában. Az előzetes tervek szerint 26 milliárd forintba kerülő agrobázis 40 százalékban a kanizsai Alkotmány Termelőszövetkezeté, 60 százalékban pedig külföldi tulajdonban lesz. A nagyszabású terv nyomán a 18 hónap alatt megépülő feldolgozók számára már jövő év tavaszától megkezdik a termelőkkel a szerződéskötéseket. Mivel Zala megye nem tudja kielégíteni az új létesítmény nyersanyag- igényeit. 150 kilóméteres körzetben a többi megye termelőire is számítanak. Az új felvásárlók elsősorban búza, kukorica, napraforgó és repcemag beszerzését tervezik nagy tételekben, amelyről előzetes tájékoztatót tartva 65 mezőgazdasági termelőt hívtak meg. Mivel az agrobázis megépítésének előkészületeit titoktartás övezte, a szakemberek sem sejtették, hogy ekkora volumenű ügyről, lehet szó, így csak töredékük jelent meg. A bemutatkozón már szó esett néhány termelőknek szánt kedvezményről, azonban a felsvásárlás feltételeit még csak mos fogja kidolgozni a többségében külföldi tulajdonú cég. A mezőgazda- sági központ megvalósítására két éve megalakult Agro Rt-ben a magyar termelőszövetkezet úgy őrizheti meg a tulajdoni részesedését, hogy apportként területeket visz a vállalkozásba. A pillanatnyilag 40 millió forintos alaptőkéjű társaság ugyanis hamarosan 150 millió forintra, majd ennek többszörösére emeli törzstőkéjét. A 400 új munkahelyet teremtő beruházás külföldi tulajdonosai 34 százalékban az IBN német-svájci malomipari üzemeltető és forgalmazó cég, valamint 26 százalékban a grazi ACC (Austrian Consulting Corporation). Annyit máris tudni lehet, hogy az agrobázis megépítésének finanszírozáshoz szükséges külföldi tőke a rendelkezésre áll, az építési terveket pedig Nagykanizsa városának kell már csak jóváhagynia. Amennyiben a beruházás megvalósulása késne, a leszerződött termelőktől ebben az esetben is átveszik majd a termékeket. Az Agro Rt a vetőmagot maga kívánja biztosítani a feldolgozó üzemeit kiszolgáló termeléshez, amelyhez termelési rendszert is ad. A magyar termelőket többek között Steyr traktorok lízingelési lehetőségével is kívánják segíteni. Azonban, hogy a Dunántúl mezőgazdasága számára mekkora mentőövet jelenthet az új nagykanizsai beruházás, csak a jövő évben derül ki. Török Tünde Paprikagyűjtő raktárakat jelöltek ki Újabb raktárakat jelölt ki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a fűszerpaprika-őrlemény begyűjtésére. Az együttesen közel húsz átvevőhelyen tegnap indult be nagy mennyiségben a paprikaszállítmányok leadása, ám a kis- és nagykereskedőknek tíz nap áll rendelkezésre, hogy a piros- paprikát tartalmazó csomagokat összegyűjtsék. Becslések szerint 100-150 tonna áru érkezik ezekben a napokban a begyűjtőhelyekre, a szállítmányok átvizsgálását az Állami Népegészségügyi Intézet, a KERMI és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakemberei folyamatosan végzik. A nem ellenőrzött áru összegyűjtése után azonnal megkezdődik a tiszta, bevizsgált készítmények kiszállítása a boltokba. Az ellátás feltehetően nem fog gondot okozni, mivel az idei paprikatermés feldolgozása már megkezdődött. A megfelelő mennyiség biztosítása érdekében a kalocsai és a szegedi paprikagyár további fel- vásárlási szerződéseket kíván kötni a termelőkkel. Készül a nyúlfrizura Folyamatosan töltik kötelező gyakorlatukat a Pannon Agrártudományi Egyetem első éves hallgatói a tan- és kísérleti üzem állattartó istállóiban. Képünkön az angóra- nyúl-nyírás fogásait sajátítják el. Fotó: Török Anett Biztonságérzet kell az agrárágazatban is (Folytatás az 1. oldalról) — A kormányprogram pedig meghatározta a fontossági sorrendet, amelybe az agrárágazat is jelentősen érintett. A szövetkezeti törvény módosítása, a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása, a földtörvény egyértelműen a mezőgazdaság fellendítése kerül napirendre, de a kamarai törvény módosítása is érinti az ágazatot. Sajnos úgy tűnik nem jut mindegyikre idő, hisz közbe tárgyalni kell a pótköltségvetést és az 1995 évi költségvetést is, ahol tulajdonképpen eldőlnek a szabályozási rendszerek, melyek éppúgy érintik a mezőgazdaságot is. — Honnan indul ez a fellendítés? Milyen állapotban van a magyar mezőgazdaság? — Az eszközállomány meglehetősen leromlott állapotban van. Mintegy 100 milliárd forint értékű eszközállomány-csökkenés volt az utóbbi négy-öt évben. Ezzel szemben, míg 1986-ban 26 milliárd forintot költött az ágazat eszközvásárlásra, addig 1993-ban 89-es árakon számolva mindössze 3 milliárdot. Ugyanakkor a szövetkezeti vagyon atomizált állapotban van, nevesítésre került. Papíron magántulajdonban van, de ez távolról sem jelenti azt, hogy működőképes. Az élelmiszeripar privatizációja is folyik, és azt kell hogy mondjam, a termelők nem kaptak megfelelő érdekeltséget ebben ami később nagyon hiányzik majd. Ez a helyzet, amiből kormányzat és a parlament is kiindulhat. Legfontosabb azt meghatározni, hogyan lehet úgy rendezni a viszonyokat, az eszköztulajdonosi állapotot, hogy azt a kormányzati célkitűzést, mely szerint az agrárágazat a magyar gazdaság kitörési pontja, meg is tudjuk valósítani. A kormányprogram három célt tűzött az ágazat elé: az export árualaphoz 3 milliárd dollárral járuljon hozzá, a hazai ellátás biztonságos, magas színvonalú legyen elérhető áron, a harmadik pedig, hogy a mezőgazdaságból lehessen megélni. Mindez pedig környezetkímélő technológiák alkalmazásával jöjjön létre. — Nem hangzik egyszerű feladatnak, sőt, kizárólag szervezési munkával szinte megoldhatatlan. Ehhez komoly támogatásra lesz szüksége az ágazatnak... — Ez igaz, de hiába a támogatás, ha előtte nem rendeződnek a tulajdonviszonyok. Jegyezzék be végre a tulajdont, hogy tudja a gazda eldönteni, mit akar kezdeni a földjével, mi módon kívánja hasznosítani. Ehhez le kell zárni a kárpótlást, anyagilag meg kell erősíteni a földhivatalokat és a földkiadó bizottságokat. Lehetővé kell tenni, hogy a külső üzletrésztulajdonosok érdekei is megjelenjenek, de elsősorban azok kezében koncentrálódjanak az eszközök, akik azzal dolgoznak. Ez mind törvényi szabályozást igényel. A privatizációk során pedig meg kell jelennie a termelői érdeknek: lehetővé kell tenni, hogy a termelő, a feldolgozó és a kereskedő egy közös termékpályán mozogjon, a hasznon közösen osztozzanak. Jó példa erre az exporttámogatás, amely a kereskedelemben csapódik le. — Térjünk vissza a támogatásokhoz. Nem is annyira a konkrét anyagi juttatások mennyisége a döntő, hanem a pénzügyi szabályozások rendszere. Milyen változtatásokat javasol a bizottság? — A költségcsökkentő és jövedelemkiegészítő támogatások köre talán a legfontosabb, mivel nagy gond a csekély jövedelmezőség.. Ezért a kormányzat továbbra is fenntartja a hitelkamatok támogatását, a vetési, gázolajbeszerzési és egyéb hasonló támogatási formákat. Sőt, szeretnénk, ha 1995-ben már ezek összege elérné a 17 milliárd forintot. Az agrárpiaci támogatások köre a másik ami fontos. Elsősorban az exporttámogatás az, ami a legnagyobb segítséget jelenti. Az idei évre előirányzott 23 milliárd helyett már biztos, hogy ez eléri év végéig a 35 milliárd forintot, de jövőre már 38 milliárdot szeretnénk. — Régi igény már egy belső agrárrendtartás... — Ezt valóban csak. egy jó belső piaci szabályozással lehet megoldani. Itt lépnének be a piac szereplői, valamint az agrárkamara: szabjon meg kvótákat, legyenek terméktanácsok, legyen garantált ár és mindez állami támogatással. A piacvédelem sincs megoldva. Vámszabályok, illetékszabályok kellenének és ami pénz ebből befolyik, vissza kell juttatni az ágazatba. Ha hosszú távra kialakul a kvótarendszer, a garantált ár, a támogatási rendszer, akkor a terelők mindenféle struktúrában kiszámíthatják, mit és mennyit érdemes termelni. Egyébként is újra kell gondolni az egész támogatási rendszert. Az adózási feltételeket is úgy kell megváltoztatni, hogy az a kistermelők befektetéseit ösztönözze. Összességében a terveink szerint jövőre már a támogatások mennyisége elérné a 90 milliárd forintot. Varga Ottó Fórumra hívott az Iposz Kamarák előtérben Iposz fórumra hívta tegnap tagjait a Kaposvári Ipartestület. A rendezvény központi témája a gazdasági kamarákkal való együttműködés kiszélesítése illetve a munkaadói érdekképviseletek jövőbeni feladatainak meghatározása volt. Szűcs György országos elnök felszólalásában kifejtette: az Iposz továbbra is az egyéni vállalkozók érdekeit képviseli. Az ipartestületek szövetsége jellegénél és felépítésénél fogva a munkaadói oldalon marad továbbra is, ám ezzel együtt következetesen képviseli saját tagsága érdekeit. Az idén elfogadott kamarai törvény kapcsán elhangzott: mivel a jogszabály sok változást okozott a gazdasági életben, így megnőtt a kamarák szerepe. Ezt az új lehetőséget megfelelő módon kell kihasználni. Dr Szabó István, országos ügyvezető így vélekedett a testületek közötti együttműködés lehetőségéről: Somogybán jelenleg 17 iparos testület létezik, ezek közül 8 hozta létre a megyei szövetséget. Hogy még határozottabban képviselhessék a tagság érdekét, ezért fontos a célratörő, korrekt közös munka. Mint mondta, ennek módja az összefogás. Ezért — ahogy a felszólaló hangsúlyozta — aki nem tag az is lépjen be, hogy mind a 12 ipartestület egy szövetségbe tömörüljön. (Harsányi) Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 1994. október 4-én (ma, kedden) 8.00 órakor a városháza nagytermében ÜLÉST TART, amelyre minden érdeklődőt szeretettel vár. A testület - többek között - megtárgyalja a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról; az önkormányzat által fenntartott intézmények élelmezési norma emeléséről és a fizetendő térítési díjak módosításáról szóló rendelet tervezeteket, az önkormányzat év végén várható likviditási helyzetéről; Kaposvár területén lévő szükséglakások állapotáról; a hegyközségek szabályozásáról, támogatás átcsoportosításáról szóló előterjesztéseket. (59241) Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama október 3-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 169,06 172,06 Ausztrál dollár 79,60 80,84 Belga frank (100) 335,50 341,00 Dán korona 17,60 17,90 Finn márka 22,01 22,35 Francia frank 20,22 20,56 Görög dra. (100) 45,35 46,15 Holland forint 61,60 62,64 ír font 167,25 170,05 Japán yen (100) 107,69 109,55 Kanadai dollár 79,73 81,25 Kuvaiti dinár 360,38 367,04 Német márka 68,97 69,84 Norvég korona 15,77 16,05 Olasz líra (1000) 68,62 69,84 ATS (100) 980,14 996,84 Portugál esc. (100) 67,85 68,99 Spanyol pes. (100) 83,26 84,72 Svájci frank 83,02 84,34 Svéd korona 14,33 14,57 USA-dollár 107,24 109,24 ECU (Közös Piac) 131,92 134,16
