Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-26 / 252. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 26., szerda így tevékenykedik az MSZP frakciója Szekeres Imre: A parlamentben két politikai csoport, az ellenzék és a koalíció foglal helyet Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője Kaposváron a kopjafáknál Szabó Lajos megsértette ’56 szellemét Veszélyben az őszi gabonák A mezei pockok elszaporodása több mint egymillió hektáron veszélyezteti az őszi gabona és repce vetéseket. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) felhívja a termelőket és a közterületek fenntartóit, hogy a jövő évi gabonatermés érdekében védekezzenek a kártevő állatok ellen azokon a helyeken, ahol száz négyzetméteren több mint öt lyukban élnek mezei pockok. A területileg illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy ez megtörtént-e. A védekezés elmulasztása esetén 10 ezer forintig terjedő bírságot róhatnak ki, és a mulasztás elkövetőjének költségére elvégzik a védekezést. „A Dunánál” eredeti kézirata Több mint négy évtized után hazakerül Magyarországra, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba József Attila „A Dunánál” című versének kézirata. A költeményt Oplatka András, Svájcban élő magyar származású újságíró pénteken adja át a budapesti köz- gyűjtemény igazgatójának. Hosszú tárgyalás-sorozat után az egészségügyi alapítványtól vásárolta meg egy svájci bank a kéziratot, amelyet azután rögtön felajánlott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Hamisított Ufo-jelenség Október 24-én este ufóláz tört ki Kunszentmártonban és a környező településeken. Az emberek az utcákon gyűltek össze, és az égboltot kémlelve azt tapasztalták: megjelent egy „fémes tárgy”, amely helyét gyakran változtatta és hangtalanul mozogva hosz- szabb ideig jelen volt a légtérben. A találgatásokra okot adó rejtélyes jelenség titkát végül is a rendőrség fejtette meg. Kunszentmártonban ufók helyett mutatványosok voltak akik a nagyteljesítményű fényszórókkal pásztázták az eget. Foglalkoztatási tanácsadó Foglalkoztatási Információs Tanácsadóval bővült tegnap Szegeden a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ. A világbanki támogatással, német mintára létrehozott új intézményben információt kaphatnak az érdeklődők leendő foglalkozásuk, szakmájuk megválasztásához, tájékozódhatnak a különféle képzési lehetőségekről, a munkaerő-piacról, valamint arról, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük egy-egy szakmában. A felnőtteken kívül iskolai osztályoknak, szülőknek, illetve pedagógusoknak is kínál pályaválasztási programot a szegedi új intézmény. Vezetőváltások a fővárosi KMH-ban A budapesti köztársasági megbízott funkciójának október végi megszűnésével egyidejűleg távozik a hivatalvezető és a kabinetfőnök is a hivatalból. Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízott tegnapi tájékoztatása szerint Kárpáti Zoltán hivatalvezető a Legfelsőbb Bíróságon dolgozik tovább. Kinevezett utódja várhatóan nem lesz, mivel a törvény szerint a jelenlegi hivatalvezetők csak december 11-ig látják el feladatukat, januártól pedig új, pályázat útján kiválasztott vezetők irányítják majd az ország húsz közigazgatási hivatalának munkáját. Egy 209 tagú zenekart is nehéz vezényelni, hogyan lehet egy 209 tagú frakciót kézben tartani? — kérdeztük Szekeres Imrét, az MSZP frakcióvezetőjét. — Eddig szokatlan rendszert vezettünk be: a parlamenti bizottságoknak megfelelően a frakción belül szakmai csoportokat hoztunk létre, amelyekben a törvényeket már előkészítésük fázisában megtárgyaljuk. A frakció vezetőségében helyet kaptak e munkacsoportok vezetői is, így a frakció ülés elé már kikristályosodott állapotban kerülnek az álláspontok. Ha mégsem, akkor a teljes frakcióülésen vitatjuk meg és alakítjuk ki álláspontunkat. — Minden héten van frakcióülés? — Minden hétfőn délelőtt ezzel kezdünk. Itt elsősorban a szervezési és a napi tennivalókat vitatjuk meg, de ha igény van rá, akkor más napokon, vagy az esti órákban is tartunk ülést. — Úgy hallottam, hogy valamiféle belső „interpellációs rendszert” is bevezettek... — Úgy gondoljuk, hogy a parlamentben két politikai csoport, a koalíció és az ellenzék foglal helyet és nem három: az ellenzék, a kormánypártok és a kormány. Ezért belső interpelláció során minden képviselő kérdést intézhet az illetékes miniszterhez s a képviselő csak akkor viszi az Országgyűlés elé az ügyet, ha „házon belül” nem kapott megfelelő választ. — Az Alkotmány szerint a Kormány az Országgyűlésnek felelős és annak köteles rendszeresen beszámolni. Hogyan alakul ez a viszony egy csaknem 52 százalékot elért frakció esetében? — Azt a módszert választottuk, hogy a törvényelőkészítés során a minisztériumokban kiMa tartja soron következő ülését az Érdekegyeztető Tanács, azzal a „szerény” feladattal, hogy a szociális partnerek néhány óra leforgása alatt megvitassák a pénzügyi kormányzat értékelését az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről, továbbá ebből fakadóan a jövőre vonatkozó gazdaságpolitikai programot. Ez csak az első menete lesz egy várhatóan elhúzódó és nagyon keserves, sok áldozatot következő összecsapásnak, amelynek igazi tétje már nem is az 1995-ös költségvetés deficitje, a jövedelmek, szociális ellátások lefaragása, a vállalkozók adóterheinek a megállapítása, hanem az, hogy lesz-e, lehet-e gazdaság-szociális paktum. Márpedig ennek a több évre szóló átfogó, kölcsönös kötelezettségeket és önmérsékletet rögzítő megállapodásnak a megkötése talán a legfontosabb belpolitikai pontja volt a Magyar Szocialista Párt választási programjának, s bekerült a koalíciós kormány- programba is. A kilátások igencsak borúsak, legalábbis, ami az eredeti, ez évi határidőt illeti. Egy gazdasági vészhelyzet, netán — a megállapodáalakult koncepciót az érdekelt munkacsoportok megvitatják. Ezután készítik el a minisztériumban a törvényjavaslatot, amelyet újra megvitatunk. Ebben a két lépésben biztosítani tudjuk, hogy amiben lehet, konszenzus jön létre a frakció és a kormány között. — Ezek szerint nem is kívánnak majd az MSZP- és képviselők módosító javaslatokat beterjeszteni? — Dehogynem! Ha valamelyik képviselő módosító javaslatot kíván benyújtani, azt előbb a szakmai csoport megvitatja. Ha nem helyeslik a javaslatát, akkor két választási lehetőség adódik: vagy nem adja be, vagy álláspontját a frakcióülés plénuma elé viszi. Legutóbb az önkormányzati törvénycsomag kapcsán 85 módosító indítvány született a frakcióban, ebből negyvenet támogatott a munkacsoport, negyvenötöt visszavontak a sok híján bekövetkező — társadalmi robbanás persze megállapodásra kényszerítheti a szemben álló partnereket. Ezt nyilván egyikük sem akarja, de a nagyonis valószínű érdekegyeztetési kudarcért már jóelőre egymást teszik felelőssé. Az akár normálisnak is tekinthető érdekérvényesítési harc jelenleg a pszichológiai háború eszközeivel is folyik, s a hangnem nemegyszer az Antall-Schamschula korszakot idézi. Forró Evelyn kormány- szóvivő tíz napja ugyan nem küldte el a fenébe a szakszervezeteket (mint egykor a munkaügyi miniszter), de „a miniszterek általános megdöbbenését” tolmácsolta és elfogadhatatlan ultimátumnak minősítette a munkavállalói oldal soros elnökének levelét a kormányhoz. Ebben Palko- vics Imre a költségvetési tervezés leállítását követelte az érdekegyeztető Tanács üléséig. Nem lehetetlen, hogy a kormány (szóvivő) abban bízott, hogy az „ultimátum” a Munkástanácsok Országos Szövetsége gyakran külön úton járó elnökének egyéni akciója, de hamar kiderült, a hat szakszervezet egyeztetett véleményéről van szó. Ezt a képviselők, tízről a frakcióülés döntött és kettőt támogatott. — Nem bonyolult kissé ez a rendszer? — Kétségtelenül bonyolult. Egyben megnöveli az előkészítésre, ugyanakkor megrövidíti a törvényhozásra fordított időt. — A nagy létszámú frakcióból eddig kevés új arcot ismertünk meg. Miért? — Eddig 48 képviselőnknek volt módja a T. Ház előtt megszólalni, húszán tartottak már sajtótájékoztatót. Optimista vagyok, bízom benne, hogy a legrátermettebb képviselőink rövid idő alatt népszerűek lesznek, különösen azért mert sok időt töltenek választópolgáraik körében is. — Hányán tekintik önöknél főállású elfoglaltságnak a képviselői munkát? — Ha jól emlékszem a számokra a 209-ből 174-en. Koós Tamás szópárbajt követte a már említett múlt hétfői zárt ajtók mögötti találkozó, amely után hirtelen béke lett néhány órára. A kormány képviselője ugyanis sikert jelentett: a szociális partnerek megegyeztek az érdekegyeztetés ütemtervében. Eszerint az alapelvekről folytatandó október 26-i tanácsülés után a munkaadók és a munkavállalók novembere 5-ig megkapják a jövő évi költségvetés normaszövegét, s újabb tíz napon belül a három évre szóló gazdasági megállapodásra vonatkozó kormányelképzeléseket. Az ezt követő „gondolkodási szünet” után pedig az Érdekegyeztető Tanács november 25-től tárgyalhat a jövő évi költségvetés tervezetéről. E megállapodás szépséghibája, hogy közben a költségvetés már megkezdi parlamenti pályafutását is, tehát megint az történik, amiért annak idején az MDF-kormányt vádolták: a kabinet egyeztetés nélkül terjeszti a törvénytervezetet az Országgyűlés elé, ezzel bizonytalan helyzetet teremt mind a képviselők, mind a szociális partnerek számára. A szakszervezetek közül a Liga mindenesetre máris elfogadhatatlannak minősítette Szabó Lajos, aki az 56-os Szövetség alelnökeként mondott beszédet október 23-án Kaposváron a megyeháza előtt a kopjafaavató ünnepségen, nemcsak az SZDSZ-t, és ezen keresztül az ’56-ban meghatározó szerepet vállalt Göncz Árpádot, Mécs Imrét, Eörsi Istvánt és társaikat sértette meg, hanem a megemlékezést is méltatlanná tette ’56 szelleméhez — állítja Csapó Tamás, az SZDSZ megyei ügyvivője és Marksz Pál, a párt területi szervezője. Állításukat egy kérdéssel is meg- toldották: ki a felelős mindezért? A véleményük az, hogy „Szabó Lajos, aki az elmúlt öt év alatt „írói munkásságával”, antidemokratikus magatartásával, mocskolódásaival a A Határőrség különböző irányítási szintjeinek átalakítása során ez év december 31-ével jogutód nélkül megszűnik a soproni és a zalaegerszegi határőrigazgatóság, továbbá összevonják a budapesti úgynevezett biztosító- és kiszolgáló, valamint a ferihegyi határforgalmi igazgatóságot. A zalaegerszegi szervezet irányítását a szombathelyi, a soproniét a győri igazgatóság látja el. Ezt Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője jelentette be hétfőn szombathelyi sajtótájékoztatóján, melyet azt követően tartott, hogy a nap folyamán No- váky Balázs vezérőrnagy, a HŐR országos parancsnoka a zalaegerszegi és a szombat- helyi igazgatóság vezetőivel találkozott. A hivatásos határőrség teljes körű kialakításának folyamatában nem indokolt, hogy a Békési pénzügyminiszter elképzeléseit, mind konkrétan a jövő évi reálbércsökkentést, mind általában a restrikciót. A hajdani politikai súlyát elvesztő Liga tiltakozásánál még fontosabbnak látszik a Szocialista Párthoz sok (személyi) szállal kötődő közalkalmazotti és értelmiségi szakszervezetek tiltakozása. A Pedagógus Szakszervezet elnöke, Szöllősi Istvánná szocialista képviselőn már szinte nyíltan sztrájkkal fenyeget, ha a kormány tényleg megvalósítaná a — iskolabezárásokat, óraszámemelést, elbocsátást és mindezzel együtt jövedelemcsökkenést tartalmazó — terveket. Nagy Sándor az elmúlt hetekben hónapokban ismételten azt mondta, hogy elfogadhatatlannak tartja a reáljövedelem-csökkenést. Két hete a lapok hírül adták, hogy az MSZP képviselőcsoportjának ülésén felszólalva támogatta a Békési-programot, a reálbérek átlag 5 százalékos jövő évi csökkenését és mintegy 200 ezer — elsősorban közalkalmazotti — munkahely felszámolását. Igaz — mint később nyilatkozta —, a frakcióülésen nem az MSZDSZ elnökeként, hanem a frakció költségvetési munkacsoportdemokrácia alapintézményeit taposta, kaposvári önkormányzati képviselőként is az új demokráciánkat szimbolizáló nemzeti ünnepünkön felkért szónokként szerepelt. Éveken keresztül saját készítésű szórólapokat terjesztett, mellyel a nép választása által legalizált demokratikus pártunkat és annak országos vezetőit igaztalan vádakkal gya- lázta.” Kifejtették: „Mindeddig azt hittük, senki nem veszi őt komolyan. Deviáns magatartása a demokrácia tűrőképességein belül tolerálható.” Feltették a kérdést: „ki az, és mit akart elérni, aki ezeket a szélsőséges megnyilvánulásait ismerve, felkérte őt a fenti megemlékezés vezérszónokának.” nyugati határ mintegy 350 kilométeres szakaszán négy irányító igazgatóság legyen - mondta a sajtó képviselőinek a szóvivő. Többek között hangsúlyozta: csak az irányító apparátusok átszervezéséről van szó. A határőrizet nem szenved csorbát, hiszen mind rség, mind az objektumok továbbra is ellátják feladatukat. A profivá alakuló szervezet teljes infrastruktúrájának megteremtéséhez szükség van arra a 140 hivatásos, 110 polgári állományú szakemberre ezután is, akik a két megszűnő igazgatóság munkatársai voltak. Rájuk a körmendi, a csornai tiszthelyettesképző iskolában, illetőleg a leendő debreceni tanintézetben számítanak. A felszabadult eszközöket és forrásokat szükség szerint átcsoportosítják, többek között a jövőre létrehozandó 28 határvadászszázadhoz. jának vezetőjeként szólalt fel. Egy szakmai tanácskozáson a magyarországi munkaügyi konfliktusok egyik legtekintélyesebb kutatója, Héthy Lajos — aki most történetesen a Munkaügyi Minisztérium államtitkára —, meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott az érdekegyeztetés és a társadalmi-gazdasági paktum esélyeiről. Szerinte, ha a kormány következetesen ragaszkodik álláspontjához, akkor nem biztos, hogy létrejön a megállapodás. Ha viszont engedményeket tesz a szociális partnereknek, akkor végzetesen fellazulhat a stabilizációs program. A kormány mindenesetre a múlt héten bevetette a csodafegyvert: a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatóját. Michel Camdessus elé felvonultatta a vállalkozói munkaadói képviseletek és a szakszervezetek vezetőit is, hogy tőle hallják: a magyar gazdaság szereplőinek nincs sok választásuk. Camdessus azt sem mulasztotta el, hogy figyelmeztessen, az elkerülhetetlen kemény intézkedések végrehajtásához társadalmi béke kell. Egyszersmind méltatta annak a ténynek a szépségét, hogy Magyarországon ÉT működik. Hajdú András A tét a gazdasági-szociális paktum — Néhány óra alatt kell megvitatni az ország helyzetét Válságba került az érdekegyeztetés Megszűnik két határorigazgatóság
