Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. október 26., szerda Medgyasszay László (MDF) Expo-ügyben Somogy ért érvelt a céltámogatásról Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Merre nőnek a fák? Aggódik a világsajtó egy része az ex-szovjet tagállamok zömének múlt hét végén megtartott csúcsértekezlete miatt. Nyugtalanságának oka, hogy nem világos, mi történik, s az még kevésbé, hogy mi történhet az egykori orosz birodalom­ban? Mert miben állapodott meg 12 államfő? A korábbi gazdasági integrációs törekvések megerősítése­ként bejelentették az Államközi Gazdasági Bizottság megala­kítását, abban a reményben, hogy a FÁK az Európai Unióhoz hasonló utat fog bejárni. Kifogásolhatja-e ezt a szándékot bárki? Aligha. De azon azért sokan meglepődtek, hogy — amint a Die Welt megtudta — ebben a bizottságban Oroszországé lesz a voksok fele. Mi lesz a folytatás? A Nazarbajev kazah elnök által kezdeményezett, a FAK-nál jóval szorosabb integ­rációt feltételező „Eurázsiái Szövetség”, amire Jelcin úgy rea­gált, hogy „az ötlet jó, csak korai”? Vagy az, amit éppen az orosz államfő első számú ellenfele, Ruckoj volt alelnök ugyancsak a hét végén hirdetett meg: létre kell hozni Nagy-Oroszországot, méghozzá az egykori Szovjetunió határaival? Sejthetjük-e, merre és meddig nőnek a FÁK? Kissinger volt amerikai külügyminiszternek van erre egy jó­nak tűnő válasza: „Oroszország akkora, hogy a harmadik évezredben is méreteinek megfelelő problémák elé állít min­denkit.” Hitet tett a megbékélés mellett Iliescu a jó viszony fontosságáról szólt Magyar honatyák a NATO-nál A magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának küldöttsége a NATO külön­böző szervezeteinél tett láto­gatásával „mindenekelőtt azt akarja kifejezni, hogy Magyar- ország továbbra is igen fon­tosnak értékeli közeledését az Észak-atlanti Szövetséghez, beleértve a végső célnak te­kintett majdani teljes jogú tag­ság elérését”, hangsúlyozta Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági elnök, a delegáció vezetője. A magyar honatyák az Egyesült Államok budapesti követsé­gének és állandó NATO-kép- viseletének támogatásával kezdtek hétfőn négynapos szakmai programot Belgium­ban. Mécs Imre elmondta, hét­főn egyebek között a Magyar- ország fölött is missziót telje­sítő AWACS felderítő gépek bázisát látogatták meg, majd tegnap Monsban, a Szövetsé­ges Hatalmak Európai Főha­diszállásán fogadták őket. Kormányzatból kirekesztve Az Együttélés elnöke, Du- ray Miklós kizárta annak lehe­tőségét, hogy a nehezen ala­kuló új szlovák kormánynak magyar tagja is legyen. Duray szerint a parlamentbe bejutott szlovák pártok már korábban elhatározták, hogy a Magyar Koalíciót kirekesztik a kor­mányzási részvétel lehetősé­géből. Ezt Peter Weiss balol­dali pártvezető több nyilatko­zatából és egyéb, olyan jelek­ből is látni lehet, mint például az, hogy az új parlament rang­létráján a harmadik legerő­sebb Magyar Koalíciót a hót végi kormányalakítási megbe­szélésre már meg sem hívták, fejtette ki Duray. Ankara szerint háborús ok Mümtaz Soysal török kül­ügyminiszter szerint Ankará­ban „háborús oknak” tekinte­nék, ha Görögország 6 mér­földről 12 mérföldre terjesz­tené ki felségvizeit az Égei-tengeren. A felségvizek kiterjesztése 12 mérfölddel az Égei-tenger 71,5 százalékát görög beltengerré változtatná, míg Törökországnak csak 8,8 százalék jutna, a nemzetközi vizek pedig a korábbi töredé­kére zsugorodnának össze. Vojislav Seselj Hágába készül Vojislav Seselj, a Szerb Ra­dikális Párt vezetője kész lenne az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai nemzetközi bíróság elé állni. A jugoszláv parlament elnökének leköpése miatt még néhány napig börtönben lévő politikus kijelentette: Alig vá­rom, hogy Hágába mehessek, mivel nem követtem el hábo­rús bűnöket. A Borbában Zeljko Raznatovic, ismertebb nevén Árkán kapitány viszont kijelentette, nem ismeri el a hágai törvényszéket. Letartóztatott Hamasz-tagok Az izraeli hadsereg keddre virradóra a Hamász mintegy 20 tagját tartóztatta le a meg­szállt Ciszjordánia északi ré­szén, Nablusz közelében, kö­zölték palesztin források. A razziát Beit Furik faluban haj­tották végre. Az utóbbi időben a Hamász által elkövetett há­rom merényletet követően Ji- chak Rabin izraeli kormányfő több ízben is hangoztatta, hogy „megkeseríti a Hamász- aktivisták életét”. Törvény Világosi Gábor államtitkár tegnap a parlamentben arról beszélt, hogy a kormány nem akarja megsérteni azt a tételt, hogy az önkormányzatoknak alanyi jogon jár a támogatás. Világosi Gábor kitért arra is, hogy az ígérvényes rendszer teljesíthetetlen feltételeket támaszt a kormányzattal szemben, hiszen már 1995-re 27 milliárdot tesz ki az ígérvé­nyek teljesítése, emiatt csak 5 milliárdos a szabadon feloszt­ható keret. A törvénymódosí­tás elfogadásával a T. Ház megszüntette az ígérvényes rendszert, így az önkormány­zatoknak évről évre újra kell pályázniuk a támogatások el­nyeréséért. 1996-ra kikerült a támogatható célok közül a szociálisotthoni helyek létesí­tése, erre csak céltámogatást kérhetnek az önkormányza­tok. Az ingatlanvásárlás tá­mogatásának megszünteté­sével pedig a címzett támoga­tások köre szűkült. Tekintettel az ígérvényes rendszer meg­szüntetésére, a törvény bizo­nyos prioritásokat is meghatá­roz a célokon belül, például azt, hogy az ivóvíz minőségé­nek javítását szolgáló beruhá­A Szentszék leszerelési és kelet-európai szakértője sze­rint hiányosan valósul meg a helsinki záróokmányban rög­zített vallásszabadság Kelet- és Közép-Európa számos or­szágában. Monsignore Alain Lebeau- pin szerint mindenekelőtt a vallási közösségek jogi státu­sának elismerésével kapcso­latban akadnak gondok, külö­nösen, ha a vallási kisebbsé­geket nemzeti kisebbségek alkotják. „Sok még a tenni­való” — jelentette ki Lebeau- pin a december 4-5-i buda­pesti EBEÉ-csúcsértekezlet előkészítő ülésén. Budapes­ten elhangzott szavait a Kathpress bécsi székhelyű hí­rügynökség ismertette. A Vatikán szakértője szerint az egyházi szervezetek törvé­nyi szabályozása gyakran szi­gorúbb, mint más szerveze­teké. Különösen aggasztónak Kutatásim eredményekép­pen megtudtam, hogy Carlos 1979 és 1982 között több tá­maszpontot tartott fenn Ma­gyarországon. Ha a budapesti repülőtéren keresztül utazott be az országba, a „Csak dip­lomatáknak” feliratú táblával ellátott útlevélellenőrző-helyet használta az 1. számú kijárat­nál. Gyakorta azonban „kon­vencionális” módszerekhez fo­lyamodott, és Romániából jö­vet titokban lépte át a határt. A jelenlegi kormány képvi­selői azt mondják, hogy „nem is annyira szívesen látott ven­dég volt, mint inkább tolerál­ták”. Mindazonáltal ez a tole­rancia meglehetősen mesz- szire ment. Bár nem létesíthe­tett gyakorlótábort — ezt a többi KGST-ország bizonyára nem nézte volna el minden to­vábbi nélkül — ám „pihenő- és üdülőlétesítmények” rendel­kezésére álltak, ha merényle­tek után visszatért csoportja, vagy újabb akció előkészíté­zásoknál előnyt élveznek a kistelepülések, a szenny­víz-elvezetés és -tisztítás cél­nál pedig azok a települések, amelyek sérülékeny környe­zetű vízbázisok, illetve foko­zottan érzékeny vízkészletek területén fekszenek. Ez utób­biak közé tartozik a Szigetköz, a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó. A T. Ház tegnapi munka­napját az expo-törvény módo­sításának vitájával kezdte meg. Veér Miklós (MSZP) a Balaton térségében élők ál­láspontját képviselte a vitá­ban. A honatya huszonkilenc polgármester véleményét kérte ki az ügyben, akik közül 21-en az expo megrendezése ellen foglaltak állást. El­mondta, hogy annak idején ők is örömmel fogadták az expo hírét, de a térség többek kö­zött turisztikai szempontból sincs felkészülve a rendez­vény megtartására. Medgyasszay László (MDF) ezzel ellentétben „Somogyor- szág” azon vállalkozóinak akaratát tolmácsolta a T. Ház­nak, akik az expo megrende­zését kérik. Szerinte a vidéki települések és főként Nyugat­minősítette Lebeaupin az olyan szankciókat, amelyeket az állambiztonság orvén fo­ganatosítanak vallási közös­ségek ellen. Gondok fakadnak az egyházak és vallási szer­vezetek nemzetköziségéből is. A helyi egyházi hatóságo­kat nem szabad akadályozni abban, hogy normális kapcso­latot tartsanak elöljáróikkal, ha azok székhelye külföldön van — hangsúlyozta Monsignore Alain Lebeaupin. A Vatikán „állandó és hiva­talos” kapcsolatokat teremtett a Palesztinái Felszabad ítási Szervezettel — közölték teg­nap Vatikánvárosban. À hírt azután jelentették be, hogy tegnap reggel Vatikán­városban találkozott egymás­sal Jean-Louis Tauran püs­pök, a Szentszék „külügymi­nisztere” és Abdul-Latif Abu Hadzslef, a PFSZ politikai osz­tályának főigazgatója. A kap­sén dolgozott. A terroristák sütkéreztek a napon, és Csehszlovákiából, valamint más országokból utánpótlást szereztek: semtexszel, infra­vörös teleszkóppal és egyéb készülékekkel frissítették fel készleteiket. Amikor azonban Magyarország 1981-ben be­lépett az Interpolba, és saját terrorellenes egységet hozott létre, lassanként véget értek a gondtalan napok ebben az or­szágban. Carlos továbbra is tucatnyi útlevelet és a legkülönfélébb neveket használta. Azt az út­levelet, amelyet Magyaror­szágra és egyéb európai tá­maszpontjaira tett utazásai során használt, 1979 márciu­sában egy dél-jemeni látoga­tása során kapta. Az útlevél a 001 278-as számmal volt el­látva, és Ahmed Ádil Favas nevére szólt. Amikor a szovjetek kiderítet­ték, hogy Carlos támaszpon­tokat tart fenn Magyarorszá­Magyarország nagy része vi­lágkiállításpárti. A világkiállí­tás tervezettségi foka lassan eléri a 100 százalékot, a kivite­lezés foka 10-15 százalékos csupán — mondta felszólalá­sában a szabaddemokrata Rajk László. Mint mondta: ezt jól támasztja alá, hogy a kivite­lezésre szánt 93 milliárd fo­rintból csak tizenötmilliárd fo­rintot költött el a Világkiállítási Programiroda. Csóti György (MDF) úgy vélekedett, hogy az expo lemondása nem csak Magyarország számára jelent kárt, hanem az egész régió számára. Most azonban meg­rendülhet az országba vetett bizalom. Az azonnali kérdések órájában Torgyán József kis­gazda képviselő érthetetlen­nek nevezte, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter korábban engedélyezte Bodnár György magyarországi vállalkozását, annak kétes múltja ellenére. Békési László válaszában tudatta, hogy az engedélye­zési eljárással kapcsolatban valamennyi dokumentum ren­delkezésére áll, azokba bárki betekinthet, majd emlékezte­tett a külföldiek beruházásaira vonatkozó szabályokra. csolat létesítéséről kiadott közlemény szerint a PFSZ ér­dekképviseleti irodát nyit Vati­kánvárosban, míg a Szent­széket a tuniszi pápai nuncius képviseli majd a PFSZ felé. A dokumentum leszögezi: a felek elhatározták, hogy ál­landó és hivatalos jelleget ad­nak a már hosszú évek óta fennálló, gyümölcsöző kap­csolatnak. Joaquin Na- varro-Valls pápai szóvivő rá­mutatott, hogy az esemény technikailag nem diplomáciai kapcsolatfelvétel. Az AP szerint a megegye­zés célja a katolikus egyház közel-keleti érdekeinek vé­delme és a békefolyamatra gyakorolt vatikáni befolyás megőrzése. A Vatikán és a PFSZ közötti diplomáciai kap­csolatok felvételét megelő­zően az egyházi állam tavaly diplomáciai kapcsolatot létesí­tett Izraellel. gon, nyomást gyakoroltak Kádárra és elvtársaira. A KGB „zsoldosnak és renegátnak” tartotta Carlost, „akinek a pa­lesztin harchoz semmi köze nincsen”, és kiutasítását java­solta. A dolog huzamosabb időt vett igénybe, mert a ma­gyar titkosszolgálat először megpróbált értelmesen be­szélni Carlosszal — ez mint mindig, nehéz vállalkozás volt. Közölték vele, hogy fel kell számolnia a támaszpontjait, mert fennáll a veszélye annak, hogy fény derül az „akcióira”, és tevékenysége „veszélyez­teti a Magyar Népköztársasá­got”. A magyarok nem csinál­tak titkot abból, hogy a veszély Moszkvából jön. Carlos, aki mindig leveleket írt, ha ké­nyessé vált a helyzet, ez alka­lommal iá papírt, tollat vett elő, és levelet írt Kádárnak. Az 1981-ből származó írás­ban először köszönetét mon­dott Kádárnak a vendégszere­tetéért — aztán folytatta: „Ma­„Nem lenne értelme an­nak, hogy a Románia és Magyarország közötti régi konfliktusok emléke akadá­lyokat emeljen a népeink és államaink közötti mai és jö­vőbeli együttműködés út­ján” — jelentette ki a hadse­reg napján Románia elnöke. Az ország felszabadításá­nak 50. évfordulója alkalmából kedden Nagykárolyban rende­zett ünnepségen Ion Iliescu ugyanebben a beszédben mél­tatta a román hadsereg szere­pét „az ősi román föld felsza­badításában” és szólt „a horthysta megszállók mészár­lásairól” is. Az államfő kifej­tette, hogy a szerencsétlen tör­ténelmi körülmények ellenére, amikor egymással szemben­álló táborokban voltak, romá­noknak és magyaroknak sike­rült harmonikus együttélési formákat kialakítaniok. Meg­ismerték és megértették egy­mást, s ebből kellene ösztön­zést nyerni a két ország közötti kapcsolatokban is, amelyeket a barátság és a jó együttmű­ködés jegyében ismét normá­lis vágányra kellene állítani. gyár földről, és anélkül, hogy a magyar hatóságok bármiféle akadályt gördítettek volna az utunkba, kiépíthettük nemzet­közi kapcsolatainkat a világ minden táján tevékenykedő forradalmi erőkhöz.” Elfelej­tette, hogy Favas néven tar­tózkodik az országban, és Carlosként írta alá a levelet. Miután közölte a belügymi­niszterrel, hogy még sohasem A határ két oldalán élő ro­mán és magyar kisebbségek, mondotta Ion Iliescu, kölcsö­nösen gazdagító tényezőt je­lentenek, összekötik a két né­pet és országot, olyan közele­dési és együttműködési ele­met alkotnak, amelyet óvni kell. Az államfő hitet tett a megbékélés mellett, hangsú­lyozva, hogy Románia „nyitott lélekkel tekint az összes kör­nyező népre és államra”. Han­got adott annak a meggyőző­désének, hogy a történelem most esélyt nyújt a jószom­szédi együttműködési kapcso­latok megteremtésére az új Európában. Beszédének e része előtt vi­szont a román elnök röviden megjegyezte: aggasztónak tartja, hogy „újra megjelentek olyan erők, amelyek a határok felülvizsgálatára ösztönöznek, olyan birodalmakat dicsőíte­nek, amelyek évszázadokon át akadályozták a térség népei­nek fejlődését”. Bár — fűzte hozzá — jelenleg a pozitív je­lenségek vannak túlsúlyban. Ezek közé sorolta a külföldi csapatok kivonását Kelet-Kö- zép-Európából. maradt olyan országban, amely nem kért belőle, emelt fővel elhagyta Budapestet. Azután, legalábbis részben, kibékültek, mert Carlos még 1985-ben is minduntalan fel­bukkant Magyarországon. 1992 közepén még mindig van fegyverlerakata az or­szágban. (Folytatjuk) Ferenczy Europress V atikáni vélemény a vallásszabadságról CARLOS, A SAKÁL (8.) Arzenál Magyarországon Egy titokban készült kép Carlosról

Next

/
Oldalképek
Tartalom