Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-24 / 250. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. október 24., hétfő' Emléktábla a Corvin közben Az 56-os Forradalmi Nemzeti Szövetség és az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége szombat délután emléktáblát avatott a Corvin közben, az 1956-ban 17 évesen hősi halált halt, cigány származású Szabó Ilona emlékére. Hazánkban most először avattak emléktáblát a szabadságharc cigány származású elesettjének. Világszövetség küldöttgyűlése Szekcióülésekkel folytatódott szombaton a Magyarok Világszövetségének pénteken megkezdődött kétnapos, budapesti közgyűlése. Az első szekcióban a szervezet alapszabály módosítását vitatták meg, a másodikban a szövetség stratégiájáról folytattak eszmecserét, a harmadikban pedig a magyarság jövőjéről volt szó. Többek között szó esett az 1996-ra tervezett budapesti IV. világtalálkozóról is, valamint a millecentenárium megünnepléséről. Rockhamptoni gyerekek ligete Mintegy kétszáz fát ültettek szombaton általános iskolás diákok a debreceni tócóvölgyi lakótelepen, Hevessy József polgármester pedig táblával jelölte meg az ültetvényt az alábbi felirattal: „Rockhamptoni gyerekek ligete”. A faültetés előzményéről elhangzott: augusztusban az ausztráliai Rockhampton város egyik ön- kormányzati képviselője járt Debrecenben, ő kezdeményezte az akciót. Deutsch Tamás Körmenden A körmendiek városuk első és második világháborús emlékművénél emlékeztek 1956. október 23-ára. Az ünnepség szónoka Deutsch Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Ez az ünnep az,, amely leginkább bizonyítja minden magyar egy nemzethez tartozását, hiszen az ország határain kívül nem csak a környékünkön élő kisebbségi magyarok emlékeznek, hanem mindazok, akiket az 1956-os forradalmat követő megtorlás eltaszított ettől az országtól, mondotta. Fáklyával Lakiteleken 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk, azt, hogy az ország a magyaroké legyen. Ebből ma sem engedünk, hangsúlyozta Pongrácz Gergely, a Corvin köz egykori parancsnoka, az '56-os Magyarok Világszövetségének örökös tiszteletbeli elnöke, szombaton Lakiteleken a Templom téren felállított kopjafánál tartott fáklyás emlékünnepségen. Lezsák Sándor, az MDF ismert személyisége kifejtette: addig nem lesz megbékélés amíg teljes valóságában fel nem tárjuk mi történt itt 1956-ban. Antall-központ Pátyodon Antall Józsefről hazánk 1993. decemberében elhunyt egykori miniszterelnökéről elnevezett oktatási központot avattak szombaton a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon. Az avató ünnepségen Szabó Iván, az MDF-frak- cióvezetője, és Pethő András, a község polgármestere adta át a létesítményt. A kormányzat szürke eminenciása Dr. Kiss Elemér a miniszterelnöki hivatal vezetője a Horn-kabinet titkos határozatairól, a zárt ajtók mögötti vitákról, a miniszterek kapcsolatáról Dr. Kiss Elemér közigazgatási államtitkár Dr. Kiss Elemér (50) köz- igazgatási államtitkár azt a nyilvánosság előtt kevéssé ismert műhelyt — a Miniszter- elnöki Hivatalt — vezeti, amely szervez, alapoz, döntésre előkészít jószerével mindent, amivel a miniszter- elnöknek személyesen foglalkoznia kell. Sokan az államélet afféle szürke eminenciásnak tartják. A „minden” előkészítő munkája között legfontosabb: a kormány ülése. — Ha csütörtök, akkor ülést tart a kormány. Nincs pardon, mert a miniszterelnök ezt a kormányzati tevékenység legfőbb megtestesítőjének, központi eseményének tartja. Igényli, hogy a döntésekben a kormány tagjai aktívan vegyenek részt; s azt is, hogy a miniszterek minden programjukat az ülésekhez igazítsák. A távolmaradást csak személyes részvételt követelő nemzetközi tárgyalás, külföldi út, egyszóval más fontos és halaszthatatlan elfoglaltság „menti”. Apróság, de talán jellemző: nem egy perccel 10 előtt vagy után, hanem pont 10 órakor kezdődik az ülés. Hányán vesznek részt ezen? — Tizennyolc az állandó részvevő, illetve meghívott: a kormányfő, 13 miniszter (köztük egy tárca nélküli miniszter), a miniszterelnök kabinetfőnöke, jómagam, mint a miniszterelnöki hivatal vezetője és két helyettesem: a jogi ügyek felelőse, illetve a kormányszóvivő. A különböző napirendek tárgyalásán, a témáktól függően, tanácskozási joggal meghívottak is jelen vannak. Fontossági sorrendet kifejező ülésrend nincs. Legfeljebb annyiban, hogy a téglalap alakú asztalsor fölső oldalának közepén az ülést vezető kormányfő, a két hosszabb asztalsor mellett pedig az első helyen balról Békési László, jobbról Kuncze Gábor üI. — Mennyi ideig üléseznek? — Többnyire két és fél-három órát. Előfordult ugyan, de az rendhagyó, hogy 5-6 órásra nyúlt a tanácskozás. — Ebéd, cigarettaszünet? — Nincs, csak ha nagy ritkán a szokványosnál jóval tovább tart az ülés. Cigarettaszünet egyáltalán nincs, mert a tanácsteremben szabad dohányozni. Legalább is elvileg. Mert a „füstölők” a többiekre való tekintettel nemigen gyújtanak rá. — Általában hány napirendi pontot tárgyalnak? — Az írásos előterjesztések száma 25-30 között mozog, de nemrégiben például 38 téma került a kormány elé. Olykor jó másfélkilót is nyomnak az anyagok, amelyeket végiglapozni is sok, nemhogy megtárgyalni. — Két-három óra alatt át lehet jutni ekkora papír-kásahegyen? — Igen, de csak nagyon racionális előkészítéssel és munkastílussal. Az érdemi munka föl- gyorsításának egyik kulcsa például, hogy vezetésemmel minden kedden összeül a közigazgatási államtitkárok értekezlete. Sorra szakmai górcső alá tesz- szük mindazt, amit a tárcák csütörtökönként a kormány elé akarnak vinni. Amiről kiderül, hogy nem kellően kiérlelt, egyeztetett és például a költségkihatásokat nem kellő megalapozottsággal mérlegeli, az fönnakad ezen a szakmai szűrőn. Ami a szigorú szakvizsgán átmegy, de néhány pontjában vitatott vagy vitatható, az „általános vitára javasolt”, ami pedig egyöntetű egyetértést és támogatást kap, az „vita nélkül elfogadásra javasolt” jelzéssel kerül a kormány napirendjére. Ez utóbbiakról azután rendszerint nincs is vita, csupán határozat- hozatal. íratlan szabály: a miniszterek testületé szakkérdések, tisztázatlan részletek vitájába nem bocsátkozik. Erre nem tartja magát illetékesnek, s nem is ez a dolga. Ilyen témáról vitát kezdeményezni több mint illetlenség: időpazarlás. — A feszes időkeretben feszes, rövid a vita is? — Az időtartam változó; érvek, érdemi észrevételek előtt nincs semmilyen sorompó. A fajsúlyos, nehéz témák tárgyalásakor senki nem nézi az órát. A pótköltségvetés tételei például hosszú, kemény vitákban alakultak ki; a 95-ös költségvetés ennél is hosszabb, keményebb vitameneteket Ígér. — Kimért udvariasság jellemzi a polémiákat? — Nincs „szíveskedjék” vagy „méltóztassék”, már csak azért sem, mert kormányfő és miniszterek pertu-ban vannak. Ha visszautalnak egymás szavaira, többnyire csak a keresztnevek hangzanak el. — Kik a legaktívabbak? — A megszólalások számát tekintve Horn Gyula és Békési László. A miniszterelnök esetében ez természetes; neki „hivatalból” mindenhez hozzá kell szólnia, össze kell foglalnia az elhangzottakat. Békési László pedig bizonyos értelemben hasonló cipőben jár: pénzügyi vonzata csaknem minden előterjesztésnek van. / — Hogyan zajlik le a határozathozatal? — A vita eredményeként rendszerint egyértelműen megállapítható, hogy egy-egy kérdésben konszenzus van-e vagy nagyon megoszlanak a vélemények. Az előbbi esetekben nincs formális szavazás; a miniszter- elnök megfogalmazza a kormány döntését. Ha viszont egy javaslat mellett és ellen egyaránt sok észrevétel hangzik el, akkor szavazás zárja a vitát. — Gyakori a voksolás? — Eddig 3-4 eset volt. — Az előző kabinet titkos határozatainak nagy részét nemrég nyilvánosságra hozták. Eddig hány titkos határozatot hozott az új kormány? — Két titkos és 18 olyan határozatot, amely csak az érdekelt személyekhez jut et. Utóbbiak többsége nem tartalmaz semmiféle államtitkot. Nyilvánosságra azért nem kerülnek, merttágabb kör számára nincs információ-értékük. A „háromezresekben” például olyan munka- és személyi döntések szerepelnek, hogy egy miniszter vegyen részt valamilyen nemzetközi eseményen, vagy egy másik képviselje a kormányt egy-egy szakmai tanácskozáson stb. — Két párt képviselőiből áll a Horn-kormány. Az ülésen elhangzottakból ez kikövetkeztethető? — Jómagam nem veszek részt pártközi egyeztetéseken; nem tudom, hogy ott markánsan eltérő álláspontokat kell-e közelíteni. A kormányban — a vitákat figyelemmel kísérve — nem tudtam fölfedezni pártbeli hovatartozásból fakadó különbözőségeket. A miniszteri reagálásokat jószerével az határozza meg, hogy mondjuk az elosztásban vagy a fogyasztásban érde- kelt-e tárcája, nem pedig az, hogy az MSZP vagy az SZDSZ küldte a kormányba. Bajnok Zsolt Az SZDSZ 12 pontja Egy kormányképes középpárt választókat vár A hét végén folytatódott az őszi politikai „menetelés”: az MSZP után az SZDSZ is megtartotta tisztújító küldöttértekezletét. Merre tart a kormánykoalíció kisebbik pártja? — kérdeztük Magyar Bálinttól, a párt újraválasztott ügyvivőjétől. — Tulajdonképpen nem hozott éles politikai fordulatot a kongresszus. Megtartottuk a kétévenként esedékes tisztújítást, némi módosítást hajtottunk végre az alapszabályon, beszámoltunk a koalíciós eddigi működéséről és meghatároztuk az önkormányzati választások programját. — A mostani ügyvivői testületből hiányzik néhány ismert szabaddemokrata politikus neve. Ez egyfajta politikai „ tisztulás ” jele ? — Tölgyessy Péter és Béki Gabriella nem vállalta a jelölést, mert nem értenek egyet a párt koalíciós megállapodásával. így valóban beszélhetünk politikai tisztulásról is. — A „másként gondolkodók" mennyire kaphatnak majd szót az SZDSZ belső politikai vitáiban? — Az országos tanácsban minden politikai véleménynek helye van és nincs szándékunkban senkibe belefojtani a szót. Ha megszavaztatnánk a küldötteket, alig néhány százalék voksolna amellett, hogy mondjuk fel a koalíciót. — Nagy visszhangot keltett a pártelnök „tizenkét pontja”. Ez adott némi pezsgést. Miről van szó? — Pető Iván valóban 12 pontban foglalta össze a kormányprogram megvalósításának feltételeit. Újra kell gondolni négyéves gazdasági programunkat, meg kell állapodni egy komplex gazdasági szerződés keretében a bérek és a nyugdíjak mértékéről, az adók, a járulékok, juttatások köréről. Ki kell dolgozni a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedéseket, el kell készíteni a privatizációs törvényeket és fel kell állítani a hozzá tartozó új intézményeket. Le kell zárni a földkárpótlást, ki kell alakítani egy olcsóbb társadalom- biztosítási és szociális rendszert, át kell alakítani az államháztartást. Modern köz- és felsőoktatási törvény kell, halaszthatatlan a szabad rádiózást és televíziózást biztosító jogszabály és persze a képviselőkre vonatkozó, az eddiginél szigorúbb összeférhetetlenségi rendelkezéseket is meg kell végre alkotni. Végül említem, de nagyon fontos: meg kell alakítani az alkotmány-előkészítő bizottságot és minden politikustól — pártállásától függetlenül — meg kell követelni a parlamenti demokrácia szabályainak betartását. — Az SZDSZ politikai súlyát növeli vagy gyengíti a kormányzati pozíció? Nem tart attól, hogy a nehéz gazdasági helyzet felőrli a párt vezető személyiségeinek politikai tőkéjét? — Az elmúlt rendszerben is, az előző kormányzati ciklusban is voltunk ellenzékben. Meg kellett mutatnunk magunknak is, a választópolgároknak is, hogy mit tudunk kormányzati pozícióban felmutatni. Ha nem így döntöttünk volna, elveszítettük volna a választóink bizalmát. Nem féltem a politikusainkat, akik most előtérbe kerültek, többségük szívesen vállalja és jól tűri a konfliktusokat. Bízom benne, hogy az önkormányzati választások küszöbén egy tekintélyes, kormányzóképes, középpárt vezetőiként voksokat szereznek a pártnak. Somfai Péter ( BEFEKTETÉSI KÖZLEMÉNY ) A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél. (^Magyar Kárpótlási Részvénytársaság^ <
