Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-22 / 249. szám

1994. október 22., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Harminchatmillió forint az oktatásért Babod iskolát épít Még 1992-ben döntött úgy Somogybabod önkormány­zata, hogy új iskolát épít a te­lepülésen élő gyerekeknek. — Nem vész kárba a befek­tetés, mert a község 631 la­kosa közül minden negyedik iskolás vagy óvodás korú — mondta Hartung György pol­gármester. — Jelenleg az alsó tagozatosok három osztálya kényszerteremben tanul, a nevelőket Látrányból helyez­ték ide. Az iskola szerkezet­kész állapotban van, elké­szülte után minden kisgyerek­nek lesz helye az intézmény­ben. A pedagógusokat a kör­nyező településekről toboroz­zuk majd, és segítjük a faluba való beilleszkedésüket. Az idén például 300 ezer forintért felújítottunk egy szolgálati la­kást. Az öröm mellett gondot is okoz, hogy sok a fiatal: a tele­pülés költségvetésének 55 százalékát költik iskolázta­tásra. Az új intézményre már 10,5 millió forintot költöttek, a teljes felépítés a jelenlegi ára­kon számítva 36 millió forintba kerül. A összköltség 40 száza­lékát pályázaton nyerték. Az idén 7 telket adott el az önkormányzat fiataloknak kedvezményes áron, akik vál­lalták, hogy a faluban építkez­nek, letelepednek. — Községünkben 148 ház­ban visz a postás családi pót­lékot, ezért joggal gondolhat­juk: biztosítva van az utánpót­lás, kerül majd gyermek az is­kola falai közé, megérte vál­lalni a nagy terhet — mondta végezetül a polgármester. Ondrejovics László Az új iskola szerkezetkész állapotban van Fotó: Czene Attila Gépjavítók Szabadiban A siófoki Siómente 4500 hektáron gazdálkodik, s a farmerszövetkezet dolgozói ma fejezik be kétezer hektáron a búza vetését. 230 hektáron őszi árpát, további 230 hektáron repcét vetettek, és a kukorica kilencven százalékát is betakarították. A jövő héttől már talajelőkészítést és vetést is vállalnak megrendelésre. Az őszi munkákhoz szükséges gépek többsége azonban régi, így fo­lyamatosan dolgoznak a szövetkezet szabadi gépműhelyében is a szakemberek: javítják a meg­hibásodott gépeszközöket. Fotó: Czene Attiía Bolgár nevezetessége kékcsillagos jelképként Kilátó Európára 4 millió forint Szemesen Évről évre jelentősen nö­velte az elmúlt négy eszten­dőben az állampolgárok tá­mogatására szánt pénzügyi keretet a balatonszemesi ön- kormányzat. Amíg 1990-ben egymillió 213 ezer forintot jut­tatott e célra, a múlt évben már 3 millió 238 ezer forintot költött a szociális ellátásokra. Az idén csupán az első félév­ben meghaladja a négymillió forintot ez az összeg. A képviselő-testület a mun­kaprogramját értékelve megál­lapítja, hogy a ciklus kezdetén a szociálpolitika terén széles körben biztosított döntési jo­gosítványt a szakértőkkel ki­egészített önkormányzati bi­zottságnak, majd annak meg­szűnése után a testület nem adta ki a kezéből a juttatások odaítélésének jogát. A lakáshoz juttatást építési telkek kialakításával tudják megoldani, eddig a földalapok átadása körüli bonyodalmak miatt nem került erre sor. Re­mélik, hogy a bírósági per után nekiláthatnak a tervek megvalósításának. A balatonboglári kilátó eu­rópai jelkép lett a városban alapított Közép-európai Unió­ért Alapítvány révén. Sze- kérné Dobszai Marianna a ku­ratórium elnöke, vállalkozó­ként és a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem végzős diplomataszakos hall­gatójaként jó érzékkel válasz­totta emblémának a várdomb nevezetességét az Európai Parlament kékcsillagos jelké­peibe öltöztetve. A civil szer­vezet ugyanis azt vallja, hogy képes a polgárok diplomáciája révén segíteni a magyar csat­lakozást az Európai Unióhoz, úgy, hogy mindenekelőtt a szomszédos népekkel építi, ápolja a barátságot. Mit tehet a vidéki városban működő civil szervezet a nagypolitikai folyamatok erősí­téséért? A választ az augusz­tusban létrehozott alapítvány programja adja: november első napjaiban nyelviskolát szerveznek Balatonbogláron a szakközépiskola minden igényt kielégítő nyelvi labora­tóriumában angol, német és francia nyelvből, illetve jövőre feltétlenül indítják az orosz képzést. Decemberben az osztrák köztársaság magyarországi nagykövete lesz a vendég, akivel együtt vacsorázhatnak a vállalkozók, s a kétnapos program során lesz alkalmuk megismerni az osztrák üzleti lehetőségeket és azt is, mi­ként csatlakozik január 1-jétől a szomszédos ország az EU-hoz. A konferenciasorozat keretében februárban francia gazdasági-kereskedelmi szakemberek tartanak elő­adásokat, majd az ukrán üzleti kapcsolatok kerülnek az ér­deklődés középpontjába, hi­szen az alapítvány közremű­ködik az orosz turisták vissza­csalogatásában is. A kilátó konkrét tervként is szerepel az alapítvány prog­ramjában: megtartva eredeti funkcióját nemzetközi tovább­képző központot szeretnének itt létesíteni tőkeerős befekte­tőkkel. (Gáldonyi) Nyolcvan ország után Siófokon a Serenia Zajos az üdülőtelep Mintha még a levegőt is külföldről hoznák Balaton te drága, avagy nincs új a nap alatt Siófok szélén kerestek ott­hont azok, akik nem akartak a város üdülőterületének lármás forgatagában élni. A Foki-he­gyen építkezők nemrég meg­lepődve vették észre, hogy egészen rövid idő alatt egy üdülőtelep épült fel szom­szédságukban. A Bláthy Ottó u. 30. és 32. számú ház lakói­nak elképedése fokozódott, amikor zajos rendezvények zavarták az esti és több eset­ben éjszakai nyugalmukat. A két ház lakói közül többen a rendőrségtől, Kádasné Szabó Andrea és Gigler Péterné la­kótársaik nevében a nyilvá­nosságtól várnak segítséget. Gigler Péterné elmondta, hogy már az építkezés idején sem voltak a környéken élőkre tekintettel. Ütvefúróval elvi­selhetetlen zajt okoztak, azóta pedig rendezvényeiken hajna­lig szól a diszkózene, olyan hangerővel, hogy nem tudnak aludni. Kádasné a gyermekei éj­szakai nyugalmát félti. Úgy gondolta, az üdülési szezon végeztével vége lesz a han­gos zenének, de nem így tör­tént. Gyerekei az erősítőkkel üzemeltetett hangfalak zajára fölébredtek, hajnalig a lakás­ban sétáltak. Hajnali 3 óráig szólt a zene. Legutóbb a kug­lipályát avatták fel, ami igen­csak zajos volt. Kérdéseinkkel felkerestük Nagy Csabát, a Club Serenia vezetőjét, aki elmondta: az üdülőtelep az RCL Nemzet­közi Üdültetési Szövetséghez tartozik. Nyolcvan országban van érdekeltségük, és távol áll tőlük, hogy bárhol a környé­ken élőkkel konfliktusaik le­gyenek. — Furcsa, hogy az első rendezvényünkön, amelyet a klubtagok részére szervez­tünk, este 10 után 5 perccel itt volt a rendőrség — mondta. — Az esetleges kifogások felve­tésének van más, kultúráltabb formája is. A megegyezés ér­dekében megteszem a szük­séges intézkedéseket; ható­ságilag beméretjük a zajszin­tet és a megengedett határér­téket nem lépjük túl. A lakók tervezik, hogy a vá­ros önkormányzatától kérnek segítséget a zene idejének behatárolásához. (Ondrejovics) A nyári fürdőszezon tapasz­talatait az alábbiakban össze­gezte egyik vidéki lap. A Du­nántúl vidékei nemcsak abban szerencsések, hogy nagy részben kitűnő talajú termő­földdel bírnak, de fürdőhe­lyekkel is meg vannak áldva. Pazar volt a természet — nem egyedül a bőség, hanem a szépség osztogatásában is. Egészséges levegőt kí­vánsz? Itt megtalálod. Kell tán szelíd panoráma, melyben az összhangot nem zavarja semmi? Ott van Füred! S hogy a szép föld és táj magamagát lássa, egy nagy tükröt is adott neki a természet: a Balatont... Csakhogy ennek meg kell adni az árát, mert itt pusztán az az olcsó, amit a természet nyújt, de amit az emberektől vársz, azt éppúgy meg kell fi­zetned, mintha nemcsak az ennivalót, de még a levegőt is úgy hoznák — tömlőkben, le­galábbis Svájcból. Hogy Sió­fokon vagy Keszthelyen, ahol még a háztetőn is zöldség te­rem, miként lehet a kereske­dőknek és a kofáknak oly zsa­rolást elkövetni, ezt már alig értjük. És hogy a magyar für­dőkben a rossz bort is drágán fizeted, holott még a szérűs- kert mellett is szőlőhegy van — ezt aztán igazán nem tud­juk megérteni. Nagy baj az nálunk, hogy ha valaki valamibe belevág, két nap alatt meg akar gazda­godni! Hogy a természet ami kincset, előnyöket nyújtott, az emberek túlkapzsiság, inprak­tikusság, nyerészkedés által hozzáférhetetlenné, élvezhe­tetlenné teszik. Ha a fogadós valamelyik fürdőhelybe beveheti magát, ott már az embernek nemcsak tárcája, hanem a bőre után vágyik. A mesterember há­romszoros árért dolgozik, mert ő is drágán fizeti élelmét, la­kását, még azt a levegőt is, amit máshol ingyen ád az Is­ten. így aztán végtére odaju­tunk, hogy ez is drága, az is drága — vagyis midőn a ven­dég távozni készül a magyar fürdőből, paradicsomi (azaz pucér) állapotban van... Ki az ördög kívánkozik így fürdőbe, különösen szorult vi­szonyok között? Hiszen ott­hon is koldussá lehet. Erre azt felelik többen, hogy ha valaki szorult viszonyok közt van, ne menjen fürdőbe. Igenám, csakhogy ma már gyógyulni is megyünk, nem pusztán élve­zeteket keresni. Hol kell tehát kezdeni? Hogy fürdőhelyeink látogatottak legyenek szüksé­ges mindenekelőtt a túlkövete- lésekkel alászállni. A második főbb kívánalom: hogy fürdőhe­lyeinket úgy kell berendezni, mint az európai neves fürdők­ben... A közönséget nem úgy kell kúrálni, hogy koldussá le­gyen. (A fenti szöveg 1874 őszén, éppen 120 évvel ez­előtt jelent meg — a Kaposvá­ron szerkesztett Somogy ha­sábjain...) Nagy Zoltán Felújítási munkák Szőlősgyörökön Az eredeti tervek szerint ok­tóber 20-ra elkészültek a sző- lősgyöröki művelődési ház belső felújítási munkáival a Fonyódi Építőipari Szövetke­zet dolgozói, a külső tataro­zást pedig december végére fejezik be. A györöki önkor­mányzat több mint kétmillió fo­rintot költ a művelődési ház épületének teljes felújítására. Leltároznak a Neptunban A rossz előszezon után — amikor 37 százalékos töltött- ségével nem dicsekedhetett — jó évet zár a földvári Neptun szálloda. Az előzetes számítá­sok szerint hetven-nyolcvan százalékos foglaltságot tud­hatnak magukénak. Az utolsó német vendégek egy hete hagyták el a szállodát, és ha fűteni tudnának, meg tudták volna hosszabbítani a szezont. A vendégek távozása után megkezdődött a leltározás, a takarítás, valamint a víztelení­tési munkálatok. A szálloda 200 szobát és tíz appartmant üzemeltet. Ezekben a hóna­pokban a szálloda vezetői már új piaclehetőségek után néz­nek - hogy jövő évi előszezon­juk is majd sikeresebb legyen. A víz hőcsúcsa 35 fok volt Hatvanadik szezonját zárta az idén a siófoki meteorológiai állomás. Megfigyeléseit rend­szeresen összegezi. Eszerint az idei nyár meleg és száraz volt; az elmúlt ötven év átla­gánál több órán át sütött nap, s ennek következtében a Ba­laton vízhőmérséklete elérte a 27 fokot. A legnagyobb mele­get augusztus első hetében mérték Siófokon: 35,2 fokot. A statisztika szomorú oldala: májustól szeptemberig har­mincegyen fulladtak a tóba. Szoborpark-terv Balatonbogláron Balatonbogláron folytatják az idén nagy sikert aratott köz­területi programokat. Bővítik a nyáron avatott szoborparkot, il­letve az Európában is képző- művészeti különlegességnek számító móló-galériát a bara­nyai alkotótelepekkel együtt­működve. Ha sikerül a város vezetőinek az elképzeléseket megvalósítani, a város három szoborparkkal fogadhatja jö­vőre a vendégeit. A budapesti Képzőművészeti Főiskola pe­dig szívesen segíti egy alkotó­telep létesítését is Bogláron. A Árverezik Ságvár krematóriumát A több mint két éve működő ságvári hamvasztó árverezé­sét tűzte ki a bíróság. A 100. millió forintot meghaladó be­ruházást, az ország egyetlen magánkrematóriumát annak idején a pécsi megyéspüspök szentelte föl. Információnk szerint a vállalkozó a több­millió forint tartozását az ár­verés előtt rendezni szeretné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom