Somogyi Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-21 / 248. szám

1994. október 21., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Beruházás önerőből — hitellel Udvarhelyen gázzal fűtenek már a télen A napokban rendeződött a somogyudvarhelyi gáz­program húszmillió forintos kölcsöne, mellyel az ön- kormányzat idén megvaló­síthatja a negyvenmillió fo­rintos beruházást. Állami támogatást a gáz be­vezetésére nem kaptak, de az önkormányzat bízik abban, hogy valamilyen konstrukció­ban mégiscsak részesülnek támogatásban. — A húszmillió forintos köl­csönt vissza tudjuk fizetni, de más fejlesztésre nem gondol­hatunk — modta Tóth László polgármester. — Azt akarjuk, hogy az öt évre szóló hitel mi­att a nem kötelezően működ­tetett intézményeink fenntar­tását továbbra is biztosítjuk. A gericvezeték elkészült már, most a faluban folynak a munkák. Szakaszosan végzik az utcák rákötését a főveze­tékre. Átadták már a Kossuth utcát, s rövid időn belül elké­szülnek a vezetékfektetéssel az Ady és a Rákóczi utcában is. A jövő hónap közepére már nyomás alá kerülnek a veze­tékek. A polgármester el­mondta azt is, hogy a 450 la­kásból több mint háromszá­zan kérték a gáz bevezetését. Tulajdonosonként hatvanezer forintot fizettek be. Többen már a belső tervezéseket is elvégeztették — ők az átadás után azonnal ráköthetnek, és már az idén gázzal fűthetnek. — Mivel a felvett kölcsön visszafizetését garantálni tud­juk, ezért az új önkormányzat működőképessége a követ­kező évben is biztosított lesz — erősítette meg a polgár- mester. Németh István Szépül a Dráva-híd Újrafestik a barcsi Dráva-hídat. A munkát a horvátor­szági Slavonski Brodi Hídfenntartó Vállalat szakemberei végzik. A festés előtt homokfúrással tisztották meg a fém- felüleletet Fotó: Győri Vilmos Barcsi kisdiákok történelmi vetélkedője Kopjafát állítottak a Deák iskolában Deák-napot tartottak a hé­ten Barcson, „a haza bölcse” születésének 191. évforduló­ján — a nevét viselő iskolá­ban. Káplár Adolf igazgató méltatta Deák nagyságát, majd kopjafát avattak az is­kola mellett. Ezt Oláh Lajos, helyi református lelkész készí­tette. Megkoszorúzták a Deák­szobrot a deákos diákok, a tantestület pedig rövid ünnepi üléstartott. Hárman vették át itt az első alkalommal odaítélt Deák-plakettet: Kaiser Ist­vánná tanítónőt, Benedek Im- réné matematika-kémia sza­kos tanárt és Bankó Béla igazgatóhelyettest tünteték ki. A 70 tagú tanári kar titkos szavazáson döntött erről. Emellett az iskolaszék javasla­tára a karbantartó brigád há­rom tagját is kitüntették. Nagy érdeklődés kísérte a Deák-napon dr. Miklós Endre rendhagyó történelemóráját. A diákok pedig történelmi vetél­kedőn métrék össze tudásu­kat: az 5-6. osztályosok „Ki tud többet Deákról?”, a 7-8. osztályosok pedig „Deák a haza bölcse” címmel. Színesí­tette a programot az ünnepi programot filmvetítés, Deák- emléktúra, illetve a különböző sportvetélkedők. Kulturális gálával fejeződött be az ünnepi nap. Ezen föllé­pett a viroviticai testvériskola népi zenekara, a Kisboróka táncegyüttes és az oktatási in­tézmény énekkara is. G. A. Felújítják Somogy legrégibb gimnáziumát A csurgói első oskola Az „első oskola”, amelyről Csokonai a Jövendölés-t írta Kétszáz éve jelölték ki Csokonai „Első oskolájá­nak a helyét Csurgón. Fel­épülte után mesélő ház lett; a születő újváros jelképe. Ez volt itt az első épület. Az alapító, Festetics György gróf tisztában volt azzal, hogy az induló gimnáziumot nem lehet négy fal közé zárni: az Iskola utcába ipa­rosokat, cseh és német mestereket telepített. Száz évig tanultak itt a so­mogyi fiúk; majd 96 évig diák­otthon volt. A háború alatt ha­dikórház, 1948-tól 1991-ig a gimnáziumtól független me­zőgazdasági képzés otthona lett. Most pedig, léte harmadik évszázadának kezdetén — miután tavaly ismét a Somogyi Református Egyházmegye tu­lajdonába került — már meg­engedheti magának, hogy em­lékeiből éljen: múzeum lesz. A csurgói önkormányzattal kö­tött megállapodás folytán, az egyházi ingatlanok kiváltásá­ért járó kártérítési összegből felújítva, ötven évig ingyen használhatja a város. Az első iskola már levetette viseltes ruháját. Fejére szép piros cserép került, a cserére kiszedett ajtók, ablakok he­lyén mindenütt árulkodó nyo­mok: milyen is volt akkor, két­száz éve. Évszázados titkok kerültek napfényre itt. Tudtuk, hogy az északi részén két szint magasságában volt az oratórium (imaterem): „...kar­zat vett körül, amelynek északi részén a gimnáziumi tanulók” helyezkedtek el. A festésre előkészített, lekapart mész alatt ott volt sok egykori diák írása. Rétegenként üzen­tek a régvolt tanulók. Nevüket a kivitelezési munkákat végző Korontos és Társa Kft mű­szaki vezetője, Lantos Sándor találta meg. A műszaki vezető kereste a régi elemeket, a későbbi át­építések nyomait. Eddig is tudtuk, de most hetekig láthat­tuk, hogyan boltozták be 1868-ban az oratórium föld­szintjét, hogy ott a tanítóképző számára alakítsanak ki három tantermet és a tanári szobát... Elkezdték az épület felöltöz­tetését is. Türelemmel, nagy szeretettel. Új villanyhálózat kell, hogy senkinek ne jusson eszébe a vakolatot akár évti­zedekig megbolygatni. Szép, boltíves termeit már megtölti a képzelet. Raksányi Lajos csurgói öregdiák festőművész tanárnak talán már jövőre, a századik születésnapjára egykori internátusában nyílhat állandó kiállítása. A nagy­könyvtárban gondosan őrzött Festetics-, Nagyváthy-, Cso- konai-kéziratok legalább má­solatban egykori őrzési he­lyükre kerülnek. A több vállal­kozó lelkiismeretes, féléves épületmegújító munájának eredményeként jövőre hitele­sebben mondhatja a tárlatve­zető: itt állt diákjai előtt a vizs­gáztató Csokonai, az eléne­kelt Rákóczi-nóta miatt itt érezte magát kellemetlenül Festetics. Az hagyomány sze­rint az iskola emeletén volt Csokonai szobája, amelyben nyolc és fél hónapig lakott. Ha nevet kap az új intéz­mény, nehéz lesz választani. Az alapító, építtető, fenntartó, fenntartót, Festetics Györgyöt mégis nehezen előzhetné meg bárki, még Baksay Sán­dor, az író, műfordító, nép­rajzkutató vagy ha már nép­rajzról van szó, a szintén Csurgóról indult Együd Árpád sem. Az Egyed Tibor Ybl-díjas építész által készített felújítási terv az eredeti külsőt kívánja visszaadni. Az 1906-ban le­bontott ki torony helyén is ott lesz majd hű mása, s ez ke­csesen a város fölé emelke­dik. Kibontják az egykori os­kola befalazott régi bejáratát is. Az utcára nyílik, s azoké lesz, akinek szánták: minden­kié. Horváth József Magyar-horvát beruházás új nyomvonalon Villamos távvezeték épül Verőce felé (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Villamos Művek Tröszt és az illetékes horvát szakvállalat közös kezdemé­nyezésére hazánkban az Erő­terv Rt közreműködésével fo­lyik a munka. A nyomvonal kije­lölését és a geodéziai bemé­rést nemrég fejezték be. A kör­nyezetvédelmi hatóság azon­ban nem járult hozzá a veze­téknek az ősborókáson terve­zett áthaladásához, így az Erő­terv Rt mérnökei megkezdték az új nyomvonal kialakítását. A tervezési és engedélye­zési eljárás egy éven belül be­fejezhető. A Dédász Rt állás­pontja szerint a horvát fél konk­rét igénye nélkül is hozzá kell látni a távvezeték építéséhez; a munkát valószínűleg 1997- ben kezdik meg. A beruházás becsült összege mai árakon számolva 700 millió és 1 milli­árd forint között lesz. Ebben azonban még nem szerepel a Barcs várost ellátó alállomás ára, illetve ennek tervezési, ki­sajátítási és engedélyezési költsége. A vezeték új nyomvonalának egyeztetésére kitűzött tárgya­lást — a 94 érdekelt részvéte­lével — a közelmúltban tartot­ták — a barcsi polgármesteri hivatalban. A módosított nyomvonalat elfogadták az ér­dekeltek. G. A. Nemzet- és felekezetközi összefogással Református templom Barcs központjában A barcsi új városközpont­ban a hónap végén szentelik föl azt a református temp­lomot, amelynek alapkövét 1991 júniusában rakták le. Ezzel a Dráva menti refor­mátusok félévszázados vá­gya teljesül. Már 1938-39-ben szerettek volna templomot építeni, ám a háború keresztül húzta számí­tásaikat. Az addig összegyűj­tött pénzen egy házat vásárol­tak, amelyben az imaházuk működött. A városrendezés miatt lebontott épület után ugyan új helyre költöztek, ám most végleges megoldást nyújt az új templom, amely példátlan összefogással ké­szült el. A 2,5 millió forint ér­tékű tervet dr. Komjáthy Attila, a budapesti Mérték Stúdió ve­zetője ajánlotta fel ingyen a re­formátus gyülekezetnek, s a villanyszereléstől a burkolá­sig, a fűtéstől a különböző szakmunkákig szinte mindent „Isten dicsőségére ajánlott” — azaz társadalmi — munkában végeztek el a barcsiak, illetve a városkörnyékiek. A csaknem 300 négyzetmé­ternyi templom építésének költségei elérnék a 14 millió forintot, ám ezt az összeget a jutányos áron kapott építő­anyagok, a lakosság, a szak- és a segédmunkások önzetlen segítsége több mint hétmillió forinttal csökkentette. A barcsi református temp­lom építéséhez, amely 300 ezer forintnyi készpénzzel in­dult — 3,1 millió forinttal járult a dunántúli református egy­házkerület, hétszázezret a hol­land, 240 ezret a német, 230 ezret pedig a svájci reformá­tusok adományoztak. A me­gyei közgyűléstől és a barcsi önkormányzattól 100-100 ezer forinttal gazdagodott a templomépítés „kasszája”. A beruházáshoz a barcsi refor­mátusok kétmillió, a katoliku­sok 10 ezer, az evangélikusok ötezer forinttal járultak hozzá. (Tamási) Ritka képeslapok csurgói kiállítása A reformáció közelgő világ­napja tiszteletére kiállítást rendeztek Csurgón Gulyásné Raksányi Olga 65 ritka képes­lapból álló Luther-gyűjtemé- nyéből. Az ismert festőmű­vész rajztanár, Raksányi La­jos leánya a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázi­umban mutatta be gyűjtemé­nyét. A gazdag anyag koráb­ban Sopronban díjat is nyert. Hárman nyertek pályázati pénzt Az Alkotótárs Művelődési Alapítvány kuratóriuma a na­pokban döntött pályázati pén­zek odaítéléséről. Hat barcsi pályázat érkezett be, s hár­man nyertek pénzt. A Vikár Béla Zeneiskola kapott támo­gatást, emellett Bugovits Anikó egy grafikai kiállításhoz, Nagy Ferenc pedig a „Heted­hét” füzet folytatásához. Könyv jelent meg Nagymartonról Könyv jelent meg Csurgó- nagymartonról a Somogy Me­gyei Közösségszolgálat kia­dásában, Bihariné Asbóth Emőke szerkesztésében. A gazdagon illusztrált kiadvány a tavalyi településfejlesztő tá­bor ötlete nyomán született, és annak az anyagára is épít. 57ladi véradó Tüdőszűréssel egybekötött véradáson vett részt a lakos­ság Ladon. Ötvenheten adtak vért, összesen 22,8 litert. Ugyancsak véradónapot szer­veztek Csokonyavisontán: itt 47 jelentkezőtől vettek 18,8 li­tert. Legközelebb a következő csütörtökön, október 27-én lesz véradás Bolhón. Segélyezések Péterhidán Péterhidán a képviselő-tes­tület rendkívüli szociális se­gélyre 300 ezer forintot irány­zott elő. Nevelési segélyre 12 ezer forintot terveztek, és szep­temberig már több mint 40 ezer forintot fizetett ki az önkor­mányzat ezen a címen. Rend­szeres szociális segélyt ketten kapnak, ez havonta 5200 fo­rint. Az önkormányzat magára vállalta a 14 gyerek étkezési térítési díjának a kifizetését is. Beiskolázási segélyként gye­rekenként 5000 forintot adtak. Egyhavi előfizetést nyertek Mendöl József, a Somogyi Hírlap terjesztésével Barcs és környékén megbízott vállalkozó az év utolsó 3 hónapjában ügynökségi területén nyeremé­nyakciót szervezett az előfize-, tők között. Októberben Gelen­csér Istvánná, Molnár István és Orosz Árpád barcsi, Ha Ferenc csokonyavisontai, Kápcs Fe­renc vízvári és Paksa Gyula komiósdi lakosok nyerték visz- sza e havi előfizetési díjukat. Gratulálunk a nyerteseknek! t

Next

/
Oldalképek
Tartalom